Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-06 / 259. szám

81 Kultúra A MEGYEI SZEREPLŐKTŐL AZT KÉRTÉK: NE NÉZZENEK A KAMERÁBA Szőnyeg alá söpört dolgaink - filmen Raoul Wallenberg budapesti hónap­jait dolgozza fel Gershon Kingsley és Michael Kunze Raoul című új operá­ja. A Theater Bremen fesztiválpro­dukcióját magyarországi ősbemuta­tóként láthatja a közönség ma 19 órától a Szegedi Nemzeti Színház­ban. A második előadást holnap tartják. MUNKATÁRSUNKTÓt Az Elisabeth, a Vámpírok bálja és a Mo­zart világhírű librettistája, Michael Kun­ze írta a II. világháború végén Budapes­ten zsidók ezreit megmentő svéd diplo­matáról, Raoul Wallenbergről szóló új opera szövegkönyvét. A darab kompo­nistája az 1922-es születésű Gershon Kingsley, aki Berlinben nőtt fel, majd 1938-ban a nácik elől Palesztinába me­nekült. 24 évesen ment Amerikába, ahol a Los Angeles-i konzervatórium­ban diplomázott. 1955 óta New Yorkban él, dolgozott még loséphine Bakerrel is. Új darabja, a Raoul ősbemutatóját az operaverseny részeként a brémai szín­házban májusban tartották. - A Raoul dokumentarista darab, fó­kuszában azok a hónapok állnak, amelyeket Wallenberg eltűnése előtt Budapesten töltött. A kórus központi szerepet tölt be az operában - az ösz­szes szólista a karból lép ki a holo­kauszt áldozatait szimbolizálja, akik érzelmek nélkül játszanak. A darab arra szeretné ösztönözni a következő generációkat, hogy több olyan ember legyen, mint Wallenberg. Bárkiben, nem csak a szuperhősökben, megvan ugyanis a lehetőség, hogy Wallen­Q SZÜZSÉ. Raoul Wallenberg egy né­metországi vasútállomáson tanúja lesz egy jelenetnek, amely megvál­toztatja az életét. Amikor tudomást szerez a tömeggyilkosságokról, el­határozza, hogy Budapestre utazik és segít a bajbajutottakon. 1944-ben svéd papírokat szerez a zsidóknak. A megmentettek között van egy fiatal pár, Serge és Rachel is. Mialatt Wallenberg Eichmannal dacol, és megállítja a táborba me­netelüket, néhányan azt gondol­ják, hogy összejátszik a nácikkal svéd bankárcsaládja érdekében. A szovjetek azt gondolják: amerikai kém. Raoul a németek távozása előtt talál egy váratlan szövetsé­gest, aki segít neki megállítani a végső népirtást. berggé váljon, hiszen Raoul is csak egy egyszerű ember volt, aki dacolt a balsorssal - vallja a brémai verseny­produkció rendezője, Júlia Haebler, akivel ma 16 órakor találkozhat a pub­likum a Reökben. A Raoult az operafesztivál program­jában magyarországi ősbemutatóként játsszák. A közreműködő szegedi szimfonikusokat a brémai színház 29 éves karmestere, Terts Márton vezény­li, aki hazai tanulmányai után 2004-ben Bécsben diplomázott zongo­ra és karmester szakon. A produkció díszletét Mónika Gora jegyzi, a jelme­zeket a Nemzeti Színházban is dolgozó Debreczeni Ildikó tervezte. B A magyar versenyző A brémai társulat három versenyzővel kiegészülve adja elő az operát: a címszerepet a Párizsban tanult lengyel énekes, Marcin Habela alakítja. Rachel a francia Violaine Kiefer lesz, Serge szerepében pedig az egyik magyar versenyző, Beöthy-Kiss László, az Operaház énekese mutatkozik be. Öt Csongrád megyei átlagember a fő­szereplője Kresalek Dávid és Németh Viktor dokumentumfilmjének. A for­gatás során csak annyi instrukciót adtak: ne nézzenek a kamerába. A Nagyon sokszor nem elég című alko­tást a szegedi premier után bemu­tatják a fővárosban, majd nevezik a filmszemlére is. GONDA ZSUZSANNA öt Csongrád megyei átlagemberről forgatott filmet Kresalek Dávid és Né­meth Viktor. A dokumentumfilmes al kotók Szegeden és vonzáskörzetében lakó, hasonló életkorú, de nagyon kü­lönböző életet élő karakterek egy nap­ját kísérték végig. Az eredeti cím 20 km volt, de a keddi szegedi premier 9 A RENDEZŐK NEM VÁLLALNÁK. Mindkét rendező azt mondta: egyi­kük sem menne bele, hogy egy napjukat filmre vegyék. Farkas Ber­nadett vállalja minden mondatát még akkor is, ha többen talán meglepődnek majd. Hevesi István ideges volt a film fogadtatása miatt, Kancsár Sándor viszont nyugodtan várta a reakciókat. A filmet a Balázs Béla Teremben mutatták be, telt ház előtt. előtt megváltoztatták Nagyon sokszor nem elégre. A kijelentés az egyik sze­replő, a tanárnő szájából hangzik el. Rajta kívül egy hajléktalan, egy mező­gazdasági vállalkozó, egy menedzser és egy topmenedzser engedi be a ka­merát és a nézőket az életébe. Miért? ­kérdeztük tőlük a Belvárosi moziban. - Azt szeretném, ha sikerülne meg­értetni az emberekkel, hogy mi is a mezőgazdaság. Nem csak egy csapat gulyásfőzö, akik mindig háborognak, hol azért mert nincs eső, hol azért mert sok van. Hátha átjön a filmen, hogy egymásra vagyunk utalva - in­dokolt Hevesi István, a film mezőgaz­dásza, „civilben" mindszenti önkor­mányzati képviselő, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke. - Azt tetszett a leginkább, hogy sze­repet játszhattam. Kicsit annak érez­tem még akkor is, ha magamat alakít­hattam. Többet is teljesítettem volna, bármire hajlandó lettem volna ha a rendezők úgy kívánják. Egy-két bör­leszk jellegű jelenetet például szívesen eljátszottam volna - fogalmazott Kan­csár Sándor, a szegedi hajléktalan, aki nem annyira a dokumentumfilmekért, inkább a vígjátékokért rajong. - Mindig is érdekelt a filmes munka és talán szerettem volna magamat megmu­tatni. Nagyon élveztem a forgatást. Peda­gógus vagyok, nőkkel körülvéve. Most viszont reggeltől estig öt férfi kísért, egész nap iszonyú kedvesek voltak, ins­piráltak, folyamatosan pozitív visszajel­zéseket kaptam tőlük - válaszolt Farkas Bernadett. Az öt szereplő közül ő nyílik meg leginkább a kamera előtt, ő mondja ki a film címéül választott „nagyon sok­szor nem elég" kulcsmondatot is, amit Kresalek Dávid úgy magyarázott: prob­lémákat söprünk a szőnyeg alá, napról napra élünk. Ez a módszer egy napi túl­élésre megfelel, de a teljes élethez na­gyon sokszor nem elég. Viktor és Dávid nem különleges sor­sokat keresett a filmhez, ellenkezőleg: tipikusan magyart. Szegedet azért vá­lasztották, mert nálunk viszonylag egymáshoz közel a nagyvárosi és a vi­déki ember is megtalálható. A szerep­löket szegedi rendezőasszisztensük, Fe­kete Zsuzsa segítségével találták. Az öt ember kevés instrukciót kapott, nagy­jából annyit: ne nézzenek a kamerába. A film az alkotók szerint a játékfilm határán lebeg, a jelenetek félig beállí­tottak. Az eredmény a klasszikus doku­mentumfilmhez képest - Németh Vik­tor megfogalmazása szerint - pörgő­sebb és nézhetőbb. A két rendező azt reméli, nem csak a hagyományos do­kumentumközönség lesz kíváncsi a Nagyon sokszor nem elégre, amit a sze­gedi premier után Budapesten, is be­mutatnak és nevezik a filmszemlére. Csütörtök, 2008. november 6. Fotó: Karnok Csaba Ősbemutatót hoztak a brémaiak Szegedre • AZ ALKOTÓK ÉS A SZEREPLŐK A PREMIER ELŐTT. JOBBRÓL A KÉT RENDEZŐ, NÉMETH VIKTOR ÉS KRESALEK DÁVID • JELENETA BRÉMAI ELŐADÁSBÓL - KÖZÉPEN RAOUL WALLENBERG SZEREPÉBEN MARCIN HABELA Fotó: DM/DV 150 MILLIÁRD MUNKAHELYTEREMTÉSRE, FALUFEJLESZTÉSRE ÉS A VIDÉKI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE Űj lendületben a magyar vidékfejlesztési program Ez év őszén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) a vidékfejlesztés és a LEADER-program intézkedései kerültek előtérbe, melynek fókuszában a helyi munkahelyte­remtés, illetve -megtartás, a falufejlesztése és a vidéki örök­ség megőrzése áll. A támogatások célcsoportjai között első­sorban a kis- és mikrovállalkozások szerepelnek. A progra­mokról Forgács Barnabástól, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium közösségi ügyekért felelős szakállamtit­kárától kértünk bővebb tájékoztatást. Forgács Barnabás az ügy fon­tosságát érzékeltetve elmondta, szeptember 26-án a Mezőgaz­dasági Múzeumban, a magyar vidék napján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében 96 előzetesen elismert helyi vidék­fejlesztési közösség kapta meg a LEADER címet, és ezzel azt a jogot, hogy helyi szinten végre­hajtsa az ÚMVP fii. és az ÚMVP IV. tengely LEADER intézkedé­F0RGÁCS BARNABÁS seire tervezett helyi vidékfej­lesztési stratégiáját. A vidékfejlesztést célzó in­tézkedéscsoport keretében ez év október 18-ától igényelhet­nek támogatást mindazok, akik vidéken szeretnének létrehozni vagy fejleszteni mikrovállalko­zást. Az intézkedés célja, hogy minél nagyobb számban léte­süljenek az uniós források fel­használásával munkahelyek, valamint a már meglévőket meg lehessen őrizni, ezzel is elősegítve e hátrányos térségek lakosságmegtartó erejét. Emellett a most induló intéz­kedések lehetőséget teremtenek mindazok számára is, akik uni­ós forráshoz kívánnak jutni a fa­lusi turizmus fejlesztéséhez. Ez a tevékenység, amellett hogy meg­ismerteti a vidék értékeit a helyi­ekkel és a városlakókkal, ugyan­csak a munkahelyteremtés, illet­ve -megőrzés egyik fontos eszkö­ze lehet. A falufejlesztést és a vi­déki örökség megőrzését szolgá­ló forrásokra szintén október 18-ától pályázhatnak az érdeklő­dők. A pályázatokat műiden esetben november 30-áig kell benyújtani. A szóban forgó in­tézkedéscsoportok finanszírozá­sára összességében 140-150 müli­árd forint áll rendelkezésre. A szakállamtitkár emlékezte­tett arra is, hogy az országban megalakult, 96 LEADER Helyi Akciócsoport (LEADER HACS) működése és tagsága lefedi az ország egész területét, összesen ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 3021 települést. A források fel­használása a LEADER-szemlélet érvényesülésével történik majd. Mindez azt jelenti, hogy helyi szinten hozzák meg a döntése­ket a pénzek elosztásáról, és ott, ahol valóban el tudják dönteni, hogy szükség van-e egy adott program, beruházás megvalósí­tására, vagy sem. Készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának támogatásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom