Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-04 / 257. szám

Kedd, 2008. novemberi Aktuális 15 szét az Első Magyar Kenderfonó Zrt. foglalja el és ahol jelenleg is termel­nek. Keresztesi Margit, a cég vezér­igazgatója legutoljára, idén augusz­tusban azt nyilatkozta lapunknak: és gyártás fenntartása helyett egy ki­sebb, korszerűbb üzemet keresnek, amely lehet saját tulajdon éppúgy, mint bérlemény. Tegnap újra megkérdeztük, hová múzeumigazgató elmondta, először egy bérleménybe hurcolkodnak, majd a végleges helyükre. Mindkettőre köz­beszerzési eljárást ír ki a megye. D ovábW FOTÓK t témáról u interneten! | www.delmagyai.hu A MEGTAKARÍTÁS 7,3 MILLIÓ FORINT LEHET, EZ KÉT PEDAGÓGUS ÉVES BÉRKÖLTSÉGE Csökkentenék a szegedi képviselők tiszteletdíját A képviselői tiszteletdíj tízszázalékos csökkentését fogja javasolni Botka László csütörtökön. A lépés inkább jelképes. A szegedi közgyűlés bér­költsége egy évben 73 millió 65A ezer forint. Ennek 10 százaléka 7,3 millió forint. GONDA ZSUZSANNA A képviselői tiszteletdíj tízszázalékos csökkentését fogja javasolni Botka László, Szeged polgármestere csütör­tökön a pénteki közgyűlést megelőző egyezető fórumon - értesült lapunk. A pénzügyi válsággal összefüggő in­tézkedés inkább csak jelképes - leg­alábbis a város 60 milliárdos költ­ségvetéséhez képest. A szegedi köz­gyűlés bérköltsége egy évben 73 mil­lió 654 ezer forint. Ennek 10 százalé­ka 7,3 millió forint, ami nagyjából két pedagógus éves bérköltségének felel meg. A csökkentés tervével kapcsolatban Szondi Ildikó (MSZP) elmondta: Sze­ged eddig is önmérsékletet tanúsított, a képviselői tiszteletdíj „folyamatosan olvadt". (Az előző ciklusban, azaz 2002 és 2006 között még bruttó 150 ezer forint volt a képviselők alapdíja, és egy bizottsági tagságért több mint 50 ezer forintot fizettek - a szerk.) Szabó László (Fidesz, a Szögedi Véd­egylet elnöke) szerint a 10 százalékos csökkentés „szép kezdeményezés, de nem célravezető", ö „legemberibbnek" a személyes felajánlást tartja. Az újsze­gedi képviselő tavaly a legidősebb új­szegedinek ajánlotta fel kéthavi tiszte­letdíját. Most háromhavit ajánl föl vá­lasztókörzete legrászorulóbb lakóinak, elsősorban a kisnyugdíjasoknak és a 17 emeletes házban lakóknak segítségül a rezsi kifizetéséhez. en, hogyan teljesíti a cégvezető az év elején meghatározott prémiumfeltéte­leket. Két cégvezetőt ennek ellenére fel­hívtunk, hogy megtudjuk: hogyan reagálnának, ha jövőre mégis le kellene mondaniuk a prémiumról, illetve lemondanának-e róla ön­ként. - Ilyen lépést azoknak kellene meg­fontolniuk, akik a válságot okozták, Ennyit kapnak a képviselők A képviselői juttatások 2006-ban csökkentek jelentősen. Szegeden egy önkormányzati képviselő bruttó alapdíja 111 ezer 800 forint. Ha a képviselő tagja egy bizottságnak, akkor az alapdíjon felül 27 ezer 950 forintot kap, azaz összesen 139 ezer 750 forintot. Ha két bizottság tagja, akkor 50 ezer 310 forint jön az alapdíjához, vagyis 162 ezer 110 forintot vihet haza. Ha bizottsági elnök, akkor 100 ezer 620 forint jár az alapdíjon kívül, vagyis összesen 212 ezer A20 forint. Úgy tudjuk: a 14, száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cég vezetőjének prémiumát nem tervezi megnyirbálni a városvezetés (a szege­di cégvezetők jutalmat nem kapnak). Annál is inkább, mivel Szegeden a cégvezetők fizetése alacsony - ötöde, hatoda az állami vállalatok vezetői­nek fizetéséhez képest: bruttó 2-400 ezer forint - a prémium viszont akár évi 2-3 millió forint is lehet attól függő­tehát a bankszféra dolgozóinak - véle­kedett Szabó Ferenc, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezetője szerint a városi cég­vezetőknek a városvezetés utasítása­it kell követnie, nem egyéni döntése­ket hoznia. A prémium kifizetéséről az önkormányzat dönt, a cégvezetők pedig elfogadják a döntést. Bíróság előtt a betegügy MUNKATÁRSUNKTÓL Ártatlannak vallotta magát a Szegedi Városi Bíróság előtt dr. Sz.-Cs. I., a vásár­helyi kórház orvosa, akit azzal vádol­nak, hogy 2007. április 6-án nem vizs­gálta meg elég gondosan a mindszenti betegként ismertté vált Hajdú Imrét. A per tegnap kezdődött el, és a héten szer­dán, majd jövő hétfőn folytatódik. A vád szerint a doktornő anélkül küldte tovább a szentesi kórházba a beteget, hogy megfelelő vizsgálatok­kal kiderítette volna, szükség van-e sürgős ellátásra. Az ügyész - és az egyik szakvélemény - szerint a beteg akkor is meghalhatott volna, ha meg­felelő ellátást kap, így az orvos mu­lasztása és a halál között csak közve­tett kapcsolat áll fenn. A doktornő elmondta, hogy megnéz­te a beteg pulzusát, meghallgatta a tüde­jét, megnézte, van-e a lábán ödéma. Amit tapasztalt, az egybevágott a szen­tesi kórházban két órával azelőtt elvég­zett vizsgálatok dokumentumaival. Ko­rábban többször is kezelte a beteget. - A doktornő ártatlan, semmiben sem va­gyok olyan biztos, mint ebben - mondta Kriveczky György, a vádlott védője. Az ügyvéd szerint a halálesetért a sors mel­lett leginkább az egészségügy „brutális és cinikus" átalakítása a felelős, erről az Alkotmánybíróság azóta kimondta, hogy alkotmánysértő volt. 9I+-RŐL111+-RE NŐTT A GYÓGYSZERTÁRAK SZAMA Tovább tart a megyében a patika nyitási láz Egyelőre nem látszik a recesszió a Csongrád megyei „gyógyszertárfronton": tavaly október óta a megyében 20 - Szegeden 12 - új patika nyílt. Látszik vi­szont a patikaláncok előretörése, és az, hogy Szegeden már „betelt" a belvá­ros. Az új gyógyszertárak többsége a kiskörúton kívül működik. TOMBÁCZ RÓBERT 2007 januárjában lépett életbe az úgy­nevezett patikaliberalizációs törvény­csomag - hatására gombamód meg­szaporodtak a gyógyszertárak. A pati­kanyitást korábban a lélekszám és a gyógyszertárak egymástól való távol­sága is meghatározta - az új jogsza­bállyal ez a korlát megszűnt. Az ÁNTSZ adatbázisából kiderül: tavaly október óta újabb húsz patika nyílt Csongrád megyében, számuk így a korábbi 94-ről 114-re emelkedett. Szegeden egy évvel ezelőtt még „csak" 35 közforgalmú gyógyszertár kí­nálta szolgáltatásait, mára ez a szám 46-ra nőtt. 12 új patika nyílt, és egy - a szentmihályi - zárt be. A gyógyszertá­rak területi megoszlása azonban ki­egyensúlyozottabb lett tavaly óta. A belvárosban - ahol már tavaly is egy­mást érték a patikák - „csak" két újabb nyitott, a többi Újszegeden, Tarjánban, Felsővároson, Makkosházon és a bevá­sárlóközpontokban várja a vevőket. Cseh Ildikó, régiós tiszti főgyógysze­rész elmondta: az ÁNTSZ nem vizsgál­ja, hogy a gyógyszertárak valamilyen hálózathoz, patikalánchoz tartoznak-e, vagy önállóak - így ezek megoszlásáról statisztikájuk sincs. Mi úgy számoltuk: az egy év alatt nyílt új szegedi patikák közül legalább 8 - azaz a kétharmaduk - működik franchise-rendszerben, illet­ve tartozik valamilyen hálózathoz. A legtöbb új gyógyszertár - a Kereszttöltés utcai és a Budapesti körúti Panda, vala­mint a Csongrádi sugárúti és a Bécsi ká­vézó helyén nyüt Pingvin - a Pharmain­vest-csoport tagja. Hozzájuk tartozik ezenkívül a Pingvinre keresztelt koráb­bi Sas, a Dugonics és az újszegedi Páf­rány Patika is. A csoport része egy vá­sárhelyi és egy szentesi patika is. •J RUGALMASSÁG, FIGYELEM. - Jól ismertem korábbról a piaci szerep­lőket, nagyjából ilyen forgalomra és versenyre számítottam - mondta a közel fél éve nyílt belvárosi Dóm Patika tulajdonosa. Lacsán Péter, a Sas Patika korábbi vezetője szerint az övéhez hasonló kis patikák ru­galmasságukkal és a páciensekre fordított figyelmükkel versenyez­hetnek a nagy patikaláncokkal. Mivel önállóak, maguk dönthetnek akcióikról, beszerzéseikről, szolgál­tatásaikról, nem kell „központi" döntésre várniuk. Mint mondta, sokan örülnek annak is, hogy a szakembereknek van idejük foglal­kozni velük - mások csak a rek­lámajándékokat keresik. Szegeden mindkét csoport megtalálhatja kedvenc patikáját - tette hozzá. A nagyobb megyei városok közül Vásárhelyen 4, Kisteleken és Makón l-l új gyógyszertár nyílt tavaly októ­ber óta, Szentesen és Csongrádon nem változott a számuk. Cseh Ildikó elmondta: a tízezer fő alatti kistele­püléseken is 6 új patika indult 2007 eleje óta. Ez a szám az elmúlt két év­ben nyílt összesen 25 új megyei pati­ka negyede. A patikaliberalizációnak tehát volt olyan hatása is, hogy az eddig ellátatlan területeken is műkö­dik gyógyszertár. Ezeket egyébként jellemzően helyi patikusok üzemelte­tik önálló gyógyszertárként. Egyre több helyen juthatunk széles válasz­tékban vasárnap is gyógyszerekhez: most Szegeden 5, Vásárhelyen, Ma­kón és Szentesen 2-2 ilyen patika mű­ködik. A PATIKÁK NAGY RÉSZE LÁNCRENDSZERBEN MŰKÖDIK Fotó: Miskolczi Róbert 2009 ELEJÉN MÁR ÉPÍTENI KELLENE AZ ÁRKÁD BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOT Kérdéses a kendergyár sorsa IDE ÉPÜL MAJD AZ ÁRKÁD. A KENDERFONÓBAN AZONBAN MÉG JELENLEG IS TERMELNEK Folytatás az 1. oldalról Az építkezés megkezdéséhez azon­ban le kellene bontani a Londoni krt.-Rigó utca-Boross József utca-Ba­kay Nándor utca határolta ingatlan­együttest, amelynek legnagyobb ré­mire a múzeum lcilcöltözik a Boross József utcai raktárából - ennek ha­tárideje 2009. február 28. -, addigra ők is elmennek. Hová? A korábbi tervekben az szerepelt, hogy a jelen­legi elavult és költséges gyárépület Fotó: Miskolczi Róbert költöznek és mikor. Hiszen közel a február végi határidő. Keresztesi Mar­git szó szerint a következőket vála­szolta: „Ahogy a kormányt tervei át­gondolására készteti a gazdasági helyzet, úgy minket is: koncepciónkat újra kell gondolnunk". A következő kérdésünk az volt: az is lehet, hogy nem nyitnak új üzemet egy új he­lyen? A válasz: „Erre nem tudok mit mondani". Amennyiben a kender és műanyag alapanyagú kötözőket, zsinegeket, zsákokat - zömmel belföldre - gyártó cég bezárna, mintegy 140-en veszíte­nék el munkahelyüket. A múzeum tartja magát az Árkád beruházójával aláírt szerződéshez. A megyei önkormányzat idén augusz­tusban adta el az ECE-nek a raktárt 800 millió forintért. Zombori István H Szegvár ás Eperjes Mivel a kenderfonó Szegváron telephelyet működtet, megkérdeztük Gémes László polgármestert, tárgyalt-e a céggel a szegedi gyár esetleges kiköltözéséről. A település vezetője azt válaszolta, erről csak „ötlet szintjén" hallott. De szerinte az önkormányzatot nem is kellene bevonni, hiszen a részvénytársaság a saját területén azt csinál, amit akar. Szegvár természetesen örülne egy ilyen fejlesztésnek, de nem gondolja, hogy sor kerül rá, mivel a folyamatos leépítést látják: már csak néhány ember dolgozik a faluban az Első Magyar Kenderfonónak, ők Romániából érkező rostkendert áztatnak. (2 éve még A0-en dolgoztak a szegvári gyáregységben - a szerk.) Fogadókész lenne Eperjes is - mondta Kiss Csaba polgármester. Ebben a faluban a rendszerváltásig szintén foglalkoztak kenderáztatással, a régi gyárépületnek azonban már csak a falai állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom