Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-08 / 261. szám

Szombat, 2008. november 8. Szieszta - Programajánló 113 MÁRTON-NAPRA VÁSÁROLJAK A SZARNYAS HUSAT SZEGEDEN Minden a ludakról szól a Mars téri piacon s Négy Mancs Alapítvány ide vagy oda, a közelgő Márton-nap alkalmából már a hét elején megugrott a liba­hús utáni kereslet a szegedi Mars téri piacon. A kínálat bőséges, az embe­rek azonban főként a szárnyas ol­csóbb részeit keresik. KISS GÁBOR GERGŐ - A hét elejétől egyre többen keresik a libahúst. Az emberek főleg a szárnyas olcsóbb részeit vagy a combját vásá­rolják - magyarázta Bozóki Istvánné, a Mars téri régi csarnok egyik csirke­boltjának üzletvezetője. Játékliba a hűtőpulton Kedden Márton napja van, amire a ke­reskedők az üzleteik elé kitett táblá­kon külön is felhívják a vásárlók fi­gyelmét. Bozóki Istvánnééknél még egy játékliba is figyeli a vásárlókat a hűtőpult tetejéről. A dekoráció egész évben ott van, de ezekben a napok­ban különleges jelentőséget kap. ÁRAK. A Mars téri piacon egy kiló libamellfilét 2980, combot 2500, hájat 628, hízott májat 6980, töltött libanyakat 1700 forintért árulnak. Félkilós libatepertőt 1100 forintért adnak, míg a fagyasztott egész liba kilója 1980 forint. - Ilyenkor nagyobb a választék, és többet is rendelünk libahúsból - ma­gyarázta Bozókiné. Állítása szerint az év többi napján nem annyira menő a liba, inkább a kacsát veszik, ami ízé­ben hasonlatos hozzá, ám kicsit ol­csóbb. Egy éppen vásárló asszony szerint is drága a liba: mindössze fél kiló te­pertőt vett, mégis 1100 forintot fizetett érte. Láttunk a piacon fagyasztott egész libát is: a hatkilós jószágért 12 ezer forintot kellene leszurkolni. Drága jószág - Nagyon drága a libahús, de évente egyszer azért megengedhetjük ma­gunknak - mondta Vigh Ferencné, aki libacombot és -mellet vásárolt az egyik üzletben. 4000 forintot fizetett érte. Elárulta, hogy az ínyencséget nemcsak Márton-nap miatt vette meg. A nyugdíjas asszony lánya a napok­ban ünnepli születésnapját. - Most F, A HATKILÓS, EGÉSZ LIBÁÉRT 12 EZER FORINTOT KELLENE FIZETNI A MARS TÉRI PIACON Fotó: Segesvári Csaba megyek lilakáposztát venni, amit a li­basülthöz tálalok majd fel a vasárnapi ebédnél - mondta búcsúzóul. PÜSPÖK, IDŐJÁRÁS, ÚJBOR. A Márton-naphoz sok népi hagyo­mány kapcsolódik. így hívtak egy 316-ban, Savariában, a mai Szombathelyen született római katonát, aki miután megkeresz­telkedett, először misszionárius­nak állt, majd püspökké válasz­tották. Ő azonban annyira sze­rény volt, hogy a hír hozói elől a libák közé bújt, akik elárulták őt a gágogásukkal. A Márton-napi libaevésről a XII. század óta van­nak feljegyzések, amikor ország­szerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Már­ton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartot­ták. A liba csontjából az időjá­rásra jósoltak: ha az fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sá­ros. „A bornak Szent Márton a bírája" - szól a mondás. Ilyenkor iható az újbor is. Nagy a kínálat És hogy a Négy Mancs Alapítvány ak­ciója miatt kevesebb-e a liba a pia­con? (A bécsi székhelyű állatvédő ala­pítvány feketelistát adott ki azon vál­lalatok nevével, amelyek mesterséges hizlalással állítják elő termékeiket, ami többek között a szentesi Hungeri­tet is érintette.) - Libához könnyebben jutunk, mint kacsához. Utóbbiból most is hiába rendeltünk az egyik beszállítónktól, a szállítmány nem érkezett meg - be­szélt Bozóki Istvánné. Q Nem kell a magyar szárnyas német földön Márton-nap előtt sem kell a magyar liba Németországban, a hírt Magyar József, a Hungerit vezérigazgatója is megerősítette. Arról számolt be, hogy a németországi áruházláncok ugyan tagadják, de ez a jelenség szemlátomást összefügg a Négy Mancs kampányával. Az utóbbi hetekben zajló libamájvita tragikus helyzetet teremtett a piacon a magyar baromfiágazat szempontjából - nyilatkozta a minap Szabó Miklós is, aki a debreceni Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója. A cég az összes magyar húsliba negyven százalékát állítja elő. Szabó a Népszabadságnak azt mondta, az utóbbi hetek állatvédő kampánya nyomán magyar árut nem lehet eladni osztrák és német területeken, és ez azért tragédia, mert a magyarországi víziszárnyas-termékeknek szinte teljes egészében Ausztria és Németország volt eddig az exportpiaca. Most a Négy Mancs akciója miatt azok a magyar húslibatermelők is ellehetetlenültek, akik nem is állítanak elő hízottliba-májat. Magyarországról évente 5,5-6 millió liba és kacsa kerül piacra, és már a 10-15 százalékos csökkenés is komoly, egzisztenciákat érintő következményekkel járhat. 'MAGYAR UTAKRA TERVEZVE" MITSUBISHI OUTLANDER 14 felszereltség, 7 személyes változat kapcsolható 4 kerékhajtás, 7 év vagy 150.000 km garancia MITSUBISHI HOVANY Szeged, Algyői út 39. Tel.: 62/551-800 www.mitsubishihovany.hu A képek illusztrációk. Az ajánlat 2008. november 01-től December 31-ig tart. Vegyes átlagfogyasztás 6,9 1/100 km, C02-kibocsátás: 183 g/km. Új személygépjármüvek vásárlásakor a magánvásárlók részére nyújtott szerződéses garancia részleteiről érdeklődjön márkakereskedésünkben. Garancia ajánlatunk 2008. március 17-től visszavonásig érvényes. MjTSUBiSHS - A Ruhafogás összesen 45 ezer darab hamis márka­jelzésű női táskát és sportcipőt talál­tak a vámosok egy görög kamionban Röszkén. A 164 millió forint értékű szállítmányt a vámhatóság lefoglalta és eljárást indított. BAKOS ANDRÁS Német liba Marcus Müller úr legalább olyan vastag símaszkot visel, minta mi baltás emberünk. Fekete símaszkot viselő, baltával hadonászó magyar libatenyésztőt muto­gatott a közelgő Márton-nap előtt a német RTL televízió. A riporter szerint a Budapesttől délre lévő farm tulajdonosa azért támadt rájuk, mert nem akarta, hogy a tévések megkínzott, tömött libákat filmezzenek. A riport­ban megszólal a Négy Mancs Alapítvány vezetője, Marcus Müller, aki nagy elővigyázatosságra inti a fogyasztót. Szerinte az a legbiztosabb, ha szabad tartásban nevelt német vagy lengyel libát vesz a vásárló. A riportot Juszt László elemezte a magyar közszolgálati tévében, kemény kérdéseket inté­zett jürgen Faulmannhoz, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgató­jához. Látszott, a riporter nagyon sze­retné elkapni és megszorongatni az ál­latvédő szörnyeteg tökét, de valahogy mindig mellényúl. Megrekedt azon a ponton, hogy sejttette, körülírta, su­gallta: a Négy Mancs a baromfipiacon a magyar cégek ellenfeleit segíti. Pedig - függetlenül attól, kik támogatják a Négy Mancs Alapít­ványt - ez a riport után nem kérdés. Marcus Müller úr akkor lenne korrekt állatvédő, ha abban a riport­ban sietett volna leszögezni: nem minden magyar libatenyésztő hado­nászik baltával. Másrészt neki tüos lenne a szabad tartásban nevelt li­bák nációját emlegetnie, hiszen nyilvánvalóan Magyarországon is van­nak szabadon tartott libák. Ezt nem vette figyelembe, ilyenformán leg­alább olyan vastag símaszkot visel, mint a mi baltás emberünk. Nem lenne csoda ezek után, ha a német agrármarketing-centrum támogatná az alapítványt, hiszen német árut reklámozott egy nagy nézettségü ke­reskedelmi csatornán. Ügy látszik, a libamáj elleni kampány az eredményét tekintve olyan propagandaháború, amit a német, hazai agrártermék népszerű­sítése érdekében indítottak. Mi a libánkkal azon a piacon idegenek va­gyunk. Ezek után tehát azon kell elgondolkodni, hogy mi mit tegyünk. Vagy lemondunk arról a piacról, vagy reklámozunk, azaz felvesszük a kesztyűt, tudva azt, hogy ez olyan harctér, ahol az erősebbet, gazda­gabbat is le lehet győzni jó ötletekkel. Az ebben a csatában már mellé­kes körülmény, hogy a Négy Mancs rontotta az állatvédelem renomé­ját. Az sem lényeges, mit gondol(hat)nak minderről az állatok, akiket szabadon tartva vagy tömve, de megeszünk. Hiszen állati szemmel és emberi elmével nézve mi alighanem mind demagógok, kegyetlenek és cinikusak vagyunk. Mert hogyan máshogy értelmezhetnék az állatok azt, hogy a német embernek né­met libahúst kell enni? A német libák érezzék magukat felsőbbrendű­nek? Lenne véleményük arról a hirdetésről is, amelyik egy szegedi vi­rágüzlet kirakatában reklámozza „a házi kedvencek leghumánusabb ivartalanítási módszerét". A magyar tévét nézve meg alighanem köny­nyesre röhögnék magukat azon, ahogy egy riporter - különben híres sportvadász - és egy aktivista - eredetileg szakács - azon vitatkozik, ki az igazi állatvédő. Gyenesei: Nehéz év vár az önkormányzatokra A körjegyzőségek számának növelé­sében látja a spórolás lehetőségét Gyenesei István önkormányzati mi­niszter, aki tegnap Üllésen, a ho­mokháti kistérség polgármesterei­nek fórumán vendégeskedett. R.TÓTH GÁBOR - Nem a demokrácián, hanem a bü­rokrácián kell spórolni. Butaság, hogy az önkormányzatok számának csök­kentése több száz milliárd forint meg­takarítást eredményezne. Nem az a költséges, ha van egy településnek egy tiszteletdíjas polgármestere és 4-5 képviselője - jelentette ki Gyenesei Ist­ván önkormányzati miniszter tegnap Üllésen, ahol a Homokháti Kistérség Többcélú Társulásának fórumán vett részt. Kiemelte: „ott viszont még van mit megtakarítani, ahol akár 500 lel­kes kistelepülések önálló hivatalt tar­tanak fenn", ezért szorgalmazza a kör­jegyzőségek számának növelését. Nem nyugtatta meg a kistérség körü­lötte ülő polgármestereit: valóban nehéz év vár az önkormányzatokra 2009-ben. Megvizsgálta azon érvényben lévő jog­szabályokat, törvényeket, amelyek ki­adással járó feladatot rónak a települé­sek vezetőire - szerinte ezeket átmeneti­leg felfüggesztve lehetne pénzt megta­karítani. Nagyjából 60 ilyet talált. Nógrádi Zoltán, a társulás elnöke, országgyűlési képviselő és Gyenesei István végül átadták a vidékfejlesztési egyesület arculatának egységességét reprezentáló helységnévtáblákat: most már Asotthalom, Forráskút, Mó­rahalom, Öttömös, Pusztamérges, Rú­zsa, Üllés, Zákányszék is „európai fa­lu, a Leader-közösség tagja". Enyhébb buntetest kapott a férfi, aki rálőtt a szomszédjára Jogerősen 2 év A hónap börtönbün­tetést kapott az az ópusztaszeri férfi, aki két éve rálőtt szomszédjára. MUNKATÁRSUNKTÓL Megváltoztatta tegnap a Csongrád Me­gyei Bíróság ítéletét a Szegedi Ítélőtáb­la abban az ügyben, amelyben az ópusztaszeri Magony Antalt első fo­kon életveszélyt okozó, gondatlanság­ból elkövetett testi sértésért, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való vissza­élésért 3 év 6 hónap börtönre ítélték. A táblabíróság a vádlott cselekedetét foglalkozás körében elkövetett veszé­lyeztetés vétségének, valamint lőfegy­verrel, lőszerrel visszaélés bűntet­tének minősítette, börtönbüntetés­ének időtartamát jogerősen 2 év 4 hó­napra enyhítette. A mezőgazdasági őstermelőként dolgozó Magony Antal két légpuskát tartott otthonában. Ezek közül az egyiket engedély nélkül átalakította, tartására sem volt engedélye. A férfi 3 sörétes lőszert szintén engedély nél­kül tartott otthonában. Két éve a vádlott és a sértett, Sz. Imre együtt dolgozott, majd a vádlott tanyá­jára mentek, ahol inni kezdtek. Megje­lent a sértett élettársa is, hogy a férfit hazavigye. A nő bement a házba, majd nem sokkal később szóváltásba került a vádlottal. A veszekedés közben a vádlott felvette az ágya mellett tartott, lőfegyverré átalakított légpuskát, majd lövésre kész állapotba hozta. Felszólí­totta a sértettet és annak élettársát, hogy hagyják el a tanyáját. Az élettár­sak elindultak, amikor a vádlott a sér­tettet megállásra szólította fel. Sz. Imre visszafordult, amikor a vádlott meglőt­te a tőle egy méterre álló férfit. A lövés következtében Sz. Imre életveszélyes sérülést szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom