Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-04 / 233. szám

Szombat, 2008. október A. Szieszta 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1925 (16. rész) ELHAJOLTAK A SZEGEDI DÓM TORNYAI Nyolcvanöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenhatodik állomása: 1925. ÚJSZÁSZI ILONA * A Szeged jelképévé váló dóm építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozta el a szegedi helyhatóság. Helyéről 1883-ban határoztak. A tervek elkészítését 1906 (a belvárosi templom lebontását ellenző plébános halála) után Schulek Frigyesre bízták, ö lemondott a feladatról. Foerk Ernő terveit 1913-ban fogadta el a város. Közbeszólt a háború Az 1913 augusztusában elkezdett építkezés az első világháború miatt abbamaradt. Hogy hol, azt mutatja a templom tornyain körbefutó párkányon Vörösmarty Mihály Szózatának fehér kőbe vésett szavai. Lapunk folyamatosan beszámol az újabb fordulatokról is: 1923-ban folytatódott a templom építése, a régit 1925-ben lebontotják. Ekkor kerül elő annak egyik tornyából a téren ma is látható középkori eredetű Dömötör-kápolna. A fogadalmi templomról pedig elterjed: tornyai elhajoltak a főhajó boltozatnak repedése felett. Az első kifogások A laikusok szócsövének szerepét vállaló újságunk december 25-i számában Magyar László ír - mai szóhasznáA belvárosi templomot 1925-ben lebontják. Mögötte épül a dóm FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY lattal - tényfeltáró riportot. Megszólaltatja az építkezést felügyelő testület volt tagját, Tóbiás Lászlót. „A felsöipariskola tanára, érdeklődésünkre mondotta el: (...) véletlenül a mérnöki hivatalban voltam Müller Miksával együtt akkor, amikor Schulek tervezte a templomot, és tőlünk kérdezte meg, hogy milyen alapozási viszonyok vannak Szegeden. (...) Schulek fel is használta adatainkat, és egészen biztos voltam abban, hogy amikor Foerk Ernő vette át a templom építését, ő is figyelembe veszi ezeket a szempontokat. Annál nagyobb volt a meglepetésem, anükor megtudtam, S Arcél: Szabó Dezső (1879-19A5) Az elsodort falu, a Feltámadás Makucskán című művek szerzője, Szabó Dezső a két világháború közötti magyar irodalom egyik legbefolyásosabb alakja. A neves író, kritikus és publicista „megnyerése a Szeged igazgatósága lapfejlesztési törekvéseinek" sorába tartozik. Szabó Dezső 1925. március 8-tól a lap munkatársa, ideiglenesen (mintegy öt hónapra) Szegedre költözik. „Természetesen nem szerkesztőségi aprómunkát végzett, de rendszeresen dolgozott a lapba; amíg a városban élt, nagy cikkei rendre itt jelentek meg - írja Lengyel András irodalomtörténész a Szegedről szóló tanulmányában. - Itteni szereplése, persze, némileg meglepő, hisz aligha nevezhető liberális vonzalmú publicistának. De - s ez a személyes esetlegességeknél, például Juhász Gyula iránti rokonszenvénél is fontosabb ide kötő mozzanat volt - ekkor ő is élesen rendszerbíráló volt. S bár kritikája a liberalizmust is illette ekkoriban (is), érvelése elsősorban a kurzus ellen irányult. így részben természetes szövetségese lehetett a lapnak, részben pedig - nagy híre révén - üzleti vonzerőt is képviselt. Jelenléte fölpezsdítette a város szellemi életét, ésa lapra is ráirányította a figyelmet." hogy Foerk az egész templomot egy betontálcára akarja helyezni, mert a falak olyan nagy távolságra vannak egymástól, és olyan nagy a differencia az alap egyes részeinek megterhelése között, hogy különös gonddal elkészített vasbetonszerelés nélkül ennek a másfél méter vastag alaplemeznek feltétlenül meg kell repednie, mint ahogy most ez be is következett." Bizonytalan cölöpözés? A bizottság „látva Foerk bizonytalanságát, elfogadta a javaslatomat azzal, hogy a kupola és a tornyok alatt számított vasbeton-szerelésü alapozás készítendő. Egyszer megtekintettem a templom megindult alapozási munkálatait, és megütközve láttam, hogy az általam javasolt és a bizottság által elfogadott vasbetonszerelés helyett a betontálca alján rostélyszerű hengerelt vastartókat helyeztek el. A látottakat azonnal bejelentettem Tóth Mihály főmérnöknek, közöltem vele, hogy az a javaslatomnak teljesen elhibázott megoldása, és előre figyelmeztetem a bekövetkező hibákra, de éppen ezért egyúttal bejelentem, hogy a bizottsági tagságomról lemondok, és többet nem is vettem részt a bizottság ülésein" - folytatódik Tóbiás László nyilatkozata. „Megjegyzéseimet hatásköri túllépésnek tekintették. Felfogásom szerint nemcsak a vállalkozót, hanem a tervezőt is ellenőrizni kell. (...) Az az KRONOLÓGIA: 1925. március 25.: Lapunkban megjelenik József Attila: Tiszta szívvel című verse. Április A.: Megszűnt a Szeged. Május 17.: Frank József szerkesztésében újraindul a Délmagyarország című lap. Június 5.: Dr. Boross József sebészorvos, kórházigazgató, szenvedélyes műkedvelő repülő lezuhan gépével, szörnyethal. Augusztus 7.: A Speyer-kölcsönt folyósítják a magyar városoknak: Szeged első menetben 1,5 millió aranykorona öszszeghez jut. Augusztus: A kormányzó hozzájárul, hogy a Bástya és a Petőfi utcát róla nevezzék el. Szeptember: Megszűnik a Vasúti Leszámító Hivatal, Szukováty téri épületét az egyetem kapja meg. impresszióm, hogy az egész templomról talán nincs is statikai számítás. Ilyent legalábbis sohase láttam." A tornyok elhajolnak - jelenti ki az építész, de hozzáteszi: „komolyabb katasztrófa csak akkor következik be, ha a főhajó falait is magukkal viszik, mert ebben az esetben a föhajóra támaszkodó vasbetontalapzat megrepedhet, söt le is omolhat. (...) Elegendő lenne, ha a város egyedül Czakó Adolfot, a budapesti műegyetem szilárdságtan tanárát kérné fel a templom megvizsgálásra..." A fogadalmi templomot 1930. október 24-én szentelték föl. BARTÓK BÉLA ZONGORAKONCERTET ADOTT A KASSBAN A Bartók-zongoraestet először február 25-én, szerdán fél 9-re hirdette a Harmónia a Kassba. Ám a művész megbetegedett. Az április 2-i, csütörtöki estről „I. v.", vagyis Lengyel Vilma ad kritikát április 3-án, pénteken a 6. oldalon. Bartók legmélyebb szenvedései drámai formát kapnak. A pentatonikus hanglétra sajátságosan bús elemeiben szivárvánnyá bomlanak művészetének valamennyi színei a vad szittyától a mélabús álmodozóig. A közönség hálával és nagy lelkesedéssel ünnepelte, amit két ráadással köszönt meg." MUNKATÁRSUNKTÓL „Csütörtökön este Szegeden hangversenyezett a magyar zene ezidőszerinti egyik legnagyobb reprezentánsa, Bartók Béla. A Kass-termében csak kevesen, nem több mint száz ember gyűlt egybe, hogy hallgassa. Ugyanakkor, talán ugyanazon órában aratta nagy sikerét Bartók Weimarban, Goethe városában. Csütörtökön este mutatták be ugyanis Weimarban Bartók egyik régebbi müvéét, a 'Fából faragott királyfi' című pantomimet. Balga játéka ez a végzetnek és furcsa sorsa a magyar zseninek. (...) Mint művész mélyen látó és igazi megértője Bartók a tragikus életnek. Nem törődik semmivel, ami csak az érzékszervekkel felfogható, túlérez minden vizuális és népszerűsítőén közlékeny formán. Belső létezéseket, harcokat tár fel a nyugtalan lélek robbanó forradalmiságával. Beleégeti magát egy előadott műbe, a nélkül azonban, hogy saját egyéniségét elveszítené. Ezért van az, hogy Bartók nem kimondott zongoravirtuóz, sokkal erősebb egyéniség, sokkal inkább egyéni alkotó művész, minthogy teljességében reprpdukáló lehessen. Legközelebb fekszik szívéhez talán Beethoven, Chopinban nem a betegesen vágyó és fájóan érzékeny lírikust kaptuk, hanem a hazájáért vérző szabadsághöst, aki lelkében háborúkat üz és lehetetlen könnyeket hullat a megtaposott rögre. Nagy hatást keltett - Dubussyvel és Liszttel, de legfőbb és legnagyobb érdeklődést saját szerzeményei váltottak ki. A gyermekdalokban, a Suite-ben és a Régi román táncokban. A zongoránál: Bartók Béla NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1925-ből. MUNKATÁRSUNKTÓL SZEGEDI FÖLDGÁZ. „Szegeden a Ballagi tó mögötti Holt-Tisza jégpáncélján szinte szitaszerű sűrűséggel egymás mellett kerek, 6-24 centiméter átmérőjű lukak keletkeztek, amelyeken keresztül gázbuborékok szállnak fel és azok a metán-földgáznak megfelelően kékes lánggal égnek." Győrffy István egyetemi tanár szerint mocsárgázmetánról lehet szó, amely - köztudomás szerint - a szerves növényi anyagokat tartalmazó víz üledékéből fejlődik. (...) Ettől függetlenül azonban a földgáz után való kutatás soha nem volt időszerűbb, mint most" (január 8., csütörtök). CIGÁNYPRÍMÁS. „Nagy áldozatok árán sikerült a Kass kávéház vezetőségének megszerezni Palócz Kálmán országos hírű cigányprímást és 12 tagú zenekarát. Palócz Kálmán felvidéki úri társaságok dédelgetett kedvence volt Miskolcon. Külföldön hosszú esztendőket töltött és a legelőkelőbb fürdőhelyeken muzsikált" (április 4., szombat). KÚRIA AZ „ISTENGYALÁZÁSRÓL". A múlt év júliusában József Attilát Lázadó Krisztus című verse miatt az ügyészség sajtó útján elkövetett istengyalázás vétsége címén pörbe fogta, majd 8 havi fogházra és 200 ezer lcorona pénzbüntetésre ítélte. Fellebezés után „a királyi Kúria Ráth Zsigmond tanácsa szerint: „A vád tárgyává tett költeményben mindenekelőtt nincsenek Isten ellen intézett gyalázó kifejezések. A költemény címe Lázadó Krisztus azért nem gyalázza Istent, mert e cím alatt a költeményből kitünőleg a földi igazságtalanságok ellen lázadó embert kell érteni, aki az Isteni igazságosság megvalósulását kéri az Istentől" (május 28., csütörtök). MŰVÉSZTELEP MAKÓN. A 72 ezer holdas Szegeddel, az ország második legnagyobb városával szemben most makói műpártolók „az egyik legnagyobb magyar festőt, a markáns, egyedülálló tehetségű vüágsikereket elért" Rudnay Gyulát kérték fel, hogy vezesse a jövő tavaszi indulással tervezett Maros-parti művésztelepet (június 17., szerda). VILLANY DOROZSMÁN. „A szomszédos nagyközség modernizálni óhajt, éppen ezért az elöljáróság elhatározta, hogy a szegedi légszeszgyár és villanytelepről bevezeti a faluba a világító és géphajtó áramot" (szeptember 2., szerda). SZÍNHÁZ A MOZIBAN. „A volt szegedi színészek, akik Andor Zsigmond társulatának voltak tagjai és most szerződés nélkül maradtak, a rosszul induló új szezonban, két estén át, utoljára vendégszerepelni akartak a szegedi színházban, hogy momentán kenyérhez jussanak." Az igazgató nem engedi őket az épületbe. A színészek „az egyik szegedi mozi színpadán fogják bemutatni a három szegedi költő: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön egyfelvonásosait" (szeptember 8., kedd). ILOYD-SZÉKHÁZ. „A Szegedi Lloyd Társulat egymilliárd-négyszázmillió koronáért a város egyik legszebb épületét, a Bástya utca 13. szám alatti Rózsa-házat vásárolta meg, és annak első emeletére november elsején már be is költözött" (november 11., szerda). SPORT. A Sportrovat alatt olvasható címek: „Vasárnapi eredmények; SzAK-CsAK 6:1 (3:1), Magyar kupa mérkőzés, Bíró: Lálity; SzTK-Vasutas 2:1 (1:1), Bíró: Sehner; UTC-KEAC 1:0 (0:0), Bíró: Perényi; Vereséget szenvedtek a déli birkózók; IX. számú bajnoki keresztrejtvény megfejtése; Rovatvezető üzenetei: K. E. Nem üti meg a mértéket. L. G. ötletesebbet; A bajnokság sorsolást szombaton tartjuk meg. Vasárnapi számunkban új bajnokságot kezdünk" (november 17. , kedd). a További információk FOTÓK a tárnáról az interneten! I www.delmagyar.hu