Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-31 / 255. szám

121 Szieszta Péntek, 2008. október 31. Az erosites legtöbbször a nagymama kabátjáról érkezett GOMBFOCI, A Ml TALALMANYUNK Gombfoci. Mi, magyarok találtuk ki. Gyerekkorunk nagyjátéka, vérre menő csatákkal, hatalmas bajnokságokkal. A mai gyerekek kevésbé ismerik, nem is nagyon játsszák. Nem meglepő, újabban inkább a videojátékokat helyezik előtérbe, pedig egy-egy gombfocimeccsnek nem mindennapi varázsa van. SÜLI RÓBERT „Bozsik elmegy a szélen, remekül passzol, érkezik Puskás, GÓL!" - ez nem egy meccsközvetítés, hanem egy gombfocicsata akciója. Az 50-es évek­től egészen a 90-es évekig megszokott dolog volt, lakások sokaságában zen­gett, hogy GÓÓÖL! A szereplők lehet­tek mások, a játék viszont egy volt: a gombfoci. Start: 1913 Azt tudják, hogy mi, magyarok talál­tuk ki? Az első hivatalos feljegyzés 1913-ból való. Ekkor vált hivatalossá a gombfocizás. A fővárosból indult. Egy­séges szabály nem létezett, mindenki másként játszotta. Futball kicsiben, ke­vés mozgással, de nem mindennapi iz­galmakkal - ez a lényege. A kezdeti időszakban kabátgombok alkották a csapatokat, mára már műanyag, „ön­tött focisták" találhatók a keretben. Ré­ges-régen a nagymamák felöltői bán­ták az igazolásokat, hiszen egy-egy jó csatár vagy éppen kőkemény védő a nagyik kabátján „fityegett" addig, amíg le nem vágták onnan. Lukács Levente, a Floratom ping­pongosa nagyapjával, Lukács Jánossal vívott nem mindennapi csatákat. - Nagypapám már alig várta, olyan nagy legyek, hogy játszhasson velem. Szegedi szempontból mindig az aktuá­lis bajnokságot játszottuk, így amikor NB Il-es volt a Szeol AK, akkor azt, ha NB l-es, akkor első osztályú meccseket vívtunk. Ma már nem játszom. Tény­leg, merre is vannak a csapataim? A Délmagyarország Stefániái büféje is nagy csaták helyszínéül szolgált. Nyilas Péter számított a mesternek, az ő Manchester Unitedét jóformán nem lehetett megverni, pedig Tóth-Szenesi Attila (Partizan Belgrád), Mádi József A SPORTÁG BIBLIÁJA. A gombfoci népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Tandori Dezső Új nagy gombfocikönyve a sportág bibliájának számított. Mivel nagy volt a gombfocisok tábora, a könyv is szépen fogyott (az első kiadás 1985-ben 6000 példányban jelent meg). Az angol bajnokság nagy csapatai (Nottingham, Chelsea, Q.P.R., Liverpool) mellett a Víziváros is szerepelt a könyvben szereplő bajnokságban, ami igazán sajátos hangvételű volt, igazán csak azok értik meg, akik ismerik a játékot. A nem mindennapi izgalmakat hozó bajnokságot végül a Kanárik, azaz Norwich City nyerte meg a Notting­ham és a Coventry előtt. (Milán), V. Fekete Sándor (Juventus) vagy éppen Kormos Tamás (Bröndby) is értette a szakmát. A cikk szerzője csak halkan meri megjegyezni, hogy azért neki néha a Kevin Lisbie vezette Charltonnal sikerült elkapnia a Man­chestert. Dani és Dusán összecsap - Kiskoromban ismerkedtem meg a gombfocival. A legbüszkébb arra voltam, hogy nekem az 1968-ban BEK-et nyert United megvolt. Az Oroszlán utcai trafikba jártunk csa­patokért, 13 forint 90 fillérbe került egy fényképekkel ellátott gárda. Ott­hon, a lakásban a parkettán játszot­tunk, saját szabályokkál. A fiammal, Danival, aki 21 éves, és nevelt gyer­mekemmel, Dusánnal, aki 19 éves, mind a mai napig gombfocizunk, van saját pályánk, nálunk apáról fiú­ra szállt a játék. Az igazi mérkőzés izgalmát adja a gombfoci Csapatoka Dugonics téren A régi trafikok elengedhetetlen kelléke volt a gombfoci. Amelyik trafikban nem volt csapat, az nem is számított igazi trafiknak. Szegeden, a Dugonics téri kisüzletben lehet kapni különböző csapatokat és kapukat. A Milán, a Juventus vagy éppen a Bayern München 200 forintba kerül, míg egy-egy kapu száz forintot kóstál. Bátky Csaba a szegedi Charlton kis­pályás labdarúgócsapatának alapító­tagja. A grundcsapaton belül is ren­deztek bajnokságot, Csaba legtöbb­ször a bronzérmet szerezte meg. - Nekem volt saját pályám, palánk­kal, reklámtáblákkal, eredményjelző­vel. Mindig nagy előkészület előzte meg a bajnoki meccseket. Hihetetlen szóra­koztató volt, szerettem gombfocizni. Visszatérve a történelemhez, Szege­den is nagy hagyományai vannak a já­téknak. 1962 óta létezik a sportág. Gyi­mesi András csapata szervezte az SZVSE-n belül. 1971-ben már NB l-es volt a város csapata. Ezután azonban sokáig nem volt szervezett gombfocizás. Hédi Ferenc vezetésével 1996-ban alakult újjá az egyesület. Az ország egyik legsikeresebb és „leggazda­gabb" klubja működik Szegeden. Utóbbi csak annyiban igaz, hogy a szegedi gombfocisoknak van a leg­több pályája, méghozzá 26 darab! A világ legjobb játéka - Kétszer (2006, 2007) sikerült megnyer­nünk az országos csapatbajnokságot ­kezdte a beszlgetést a szegedi „gombfo­ciguru", Hédi Ferenc -, idén viszont csak hatodikok lettünk. Nálunk játszik az egyéni világbajnok és immár nyolcszo­ros egyéni ob-elsö Szendrei Tibor. Jelen­leg szerény körülmények között léte­zünk, még nem tudjuk, télen hol edzhe­tünk, hiszen a jelenlegi helyünkön nincs FOTÓK:SEGESVÁRI CSABA fűtés. Utánpótlás? Éveken keresztül a Százszorszépben tartottunk szakkörö­ket. Nem volt túljelentkezés, a mai fiata­lok már nem annyira vonzódnak a gombfocihoz, pedig ez a mi játékunk, a magyarok találták lei. - Nagyon keveset hallom - kapcso­lódott a beszélgetésbe Bárok István, a Ságvári gimi pedagógusa -, hogy a gombfociról beszélgetnek a srácok. Tíz éve még rendszeresen mutatták, hogy milyen új csapatuk van. Nekem 22 gárdám volt, az Újpest Göröccsel, Benével még mindig megvan. Tényleg, ez jó ötlet, 11 éves Viktor unokámnak, aki futballozik, lassan meg kell mutat­nom, hogy miként kell gombfocizni. Nem vitás: a világ legjobb játéka. SZÍV ERNŐ A jó házasság titka Egyszer már hírül adtuk, hogy a házasság mint intézmény, mint az emberi létezés társas formája, nem más, mint az emberi ter­mészet elleni morális kényszer, mert valaki, még Jézus előtt kita­lálta, és azóta működik. Vagy nem működik. Ha az ember körbe­néz csak az ő életének kicsiny holdudvarában, nagyon sok kese rű, fojtogató, szomorú, boldogtalan házasságot láthat. Sajnos. Vagy ki tudja. Am sok házasság a boldogtalanság ellenére is za­katol, megy előre, cipeli, húzza az irdatlan súlyokat. A nemzetközi szakirodalom megkülönböztet boldogtalan, de működő házasságot, boldogtalan, de nem működő házasságot, boldog és működő házasságot, valamit boldog, és mégsem műkö­dő házasságot. Induljunk ki abból a hipotézisből, hogy igenis van jó, műkö­dő házasság, s e házasságnak vannak feltételei. Pontokba gyűjtöt­tük, mi kell a jó házassághoz. 1. Mélyről indulás. Nem tudnak főzni, barkácsolni, szerelmes­kedni, nem tudnak a pénzzel bánni, nem tudnak mosni, stoppolni, iwiwezni, karaoke zni, sebaj, megtanulják, haladnak felfelé, a fény felé. De az nem megy, hogy az egyik tanul, a másik meg nem. Mert ha a férj megtanul ügyesen szöget beverni, akkor a feleség tanuljon meg szöget ügyesen kihúzni, ilyen apróságokra gondolunk. 2. Veszekedés. Azokban a házasságokban, ahol nincsen han­gos szó, zördülés, mordulás, sikoly, csattanás, jajkiáltás, per, ha­rag, ott nincsen kibékülés sem. Ahol nem lehet kibékülni, ott nin­csen szeretet. Ahol nincsen szeretet, az nem jó házasság. Tiszta logika, talán még a matematikus házastársak is így gondolják. 3. Kettesben utazás. Elmenni délre, északra, hagyni a gyere­keket, a szomszédot, a kutyát, az egereket másra. Drága gyere­kek, Marika, Józsika, Petike, Pannika, Flóra, Tibike, kicsi Korné­lia, éppen a gyönyörű Hawaii szigetén vagyunk, anyátok minden este belezokog a koktélospohárba, annyira hiányoztok neki! 4. Szerető. Sokak szerint a szerető olyan, mint a fejfájás-csillapí­tó. Gyógyszer, vagy az a másik, a hiányzó élet. A szerető a műanyag művégtag. A félbemaradt álom része. A napi herceg. A háziorvos. A mélyvénás titok. A szükséges hazugság. Vannak életre szóló, becsü­letes házasságok, ahol éppen a szerető megléte jelenti a kovászt. Per­sze kovásztalan kenyérrel is lehet éldegélni. Volt már rá példa. 5. Nagyszülők. Amilyen rémesen kártékonyak is tudnak lenni, olyan hálás, fontos és nagyszerű szerepet tölthetnek be. Csak néhány jó tulajdonságukat soroljuk föl. Lehet belőlük nörszöt, házi rabszol­gát, lakájt, lehallgatókészüléket, labdarúgóedzőt, bodyguardot, tár­salkodónőt, kapufát, gladiátort, vekkert és pénzkiadó automatát ké­szíteni. Filmek, színdarabok és irodalmi alkotások arra is szolgáltat­tak már példát, hogy anyós, após nagyszerű szerető is lehet. 6. Válás. Azokra a házastársi felekre vonatkozik, akik időztek már hasonló kötelékben. Az elvált embereket több türelem, több józanság, és a tartásdíj miatt kevesebb apanázs jellemzi. Aki vált már, általában nem akar újra válni. Aki vált már, néha újra akar válni, mert, na tessék, válni olyan jó. Elvált férfi és elvált nő álta­lában jobb házastárs. Na persze ez vagy evidencia, vagy még több, remény. 7. Szex. Ide nem írunk semmi különöset. Nyilvánvaló, aki hosszú életű házasságot akar, leereszti a mélybe a csillesort, az­tán felhúzza a csillesort. És így tovább. Jó, néha lehet a csillesor helyett pici kis sárga és kék vödröket küldeni, piros kis lapáttal felszerelve. Az alatt, aki a házasságban nem hajlandó bányász­kodni, csak a felszínen kaparászni, csakhamar beomlik a föld. És aztán szépen betakarja. És nem lesz csillesor, piros kis lapát, ami a napvilágra hozza onnan. 8. Humor. Azok a házastársak, akik nem nevethetnek egy­máson, a másikon, vagy saját magukon, szörnyűségben élnek. De persze olyan nincs, hogy csak az egyik nevet, vihog, kacag, veri a térdét. A nevetésből éppúgy mindenki részesül, De persze, ha tizedjére buktat fel, míg te a ruháskosarat cipeled, nem feltét­lenül érdemes vele heherészni. 9. Magány. Ha a másik nem mehet el tíz percre, két hétre, és jó messzire, egyszer örökre elmegy. A magány éppúgy lehet má­sik férfiból, nőből, kisvasútból, kocsmából, feministaklubból, fo­ciból, mint horgászversenyből. A magány az, hogy nem kell min­dig beszélni, vagy hogy nem kell mindig hallgatni. Ha éjszaka ar­ra riadunk, hogy a másik nincs mellettünk az ágyban, hanem kint üldögél a konyhában, valami baj van! A másik magányából részt kell kérni, azt adni is kell, azt respektálni is kell. A másik magánya akkor jó, ha van benne részvényünk! 10. Munkahely. Az úgy nem megy, hogy az egyiknek szárnyal a karrierje, a másik meg sántán bicerészik a sivatagban. Vagy mindketten szárnyalnak, vagy mindketten bicerésznek. Ennél már csak az a borzasztóbb, ha az egyik a másiknak a főnöke! 11. Joker. Miután minden olyan tudomány, amely az ember életét teszi működése tárgyául, több bizonytalansági tényezővel kénytelen dolgozni, így a jegyzetírás tudománya sem tesz mást, mint hogy hagy egy kitöltetlen rubrikát, ahová az olvasó beírhat­ja az esetlegesen meg nem említett tényezőt. Ez persze nem lehet az a szó, hogy bigámia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom