Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-24 / 249. szám

Péntek, 2008. október 24. Kultúra 17 JUBILÁL A VÁSÁRHELYI FAKTOR BLUES BAND Két évtizednyi blues ÖTVEN PERC ALATT HÁROM HALOTT A TELT HÁZAS REÖK-BEN Hatásos Antigoné-zanza Nem olvasnak kötelezőket, de ha igen, akkor sem biztos, hogy értik a szövegüket a középiskolások. Ezért a REÖK a kötelező' olvasmányok zanzásított, interaktív színpadi változataival igyekszik megszólítani a diákokat. TOMBÁCZ RÓBERT - Ki olvasta az Antigonét? - kérdezte a középiskolásokat Brigi, a „közönségkapcsolat" a Reök-palotában felállított miniszínpad előtt. Az ötven diák többsége jelentkezett. - Kinek nem okozott gondot a szöveg olvasása? - folytatta, de erre már jóval kevesebben tették fel a kezüket. A „Kinek tetszett?" kérdésre pedig öten jelentkeztek. Úgy tűnik, kétezer év távlatából kevés diákot szólít meg a klasszikus görög tragédia. Nem csoda, hiszen egy S SOROZATBAN. Az Antigonét legközelebb november 4-én láthatják a nézők a REÖK-ben a Szegedi Focus Műhely előadásában. A Kötelezők szabadon sorozatban az idei tanévben színpadra kerülnek még Örkény egypercesei, a Csongor és Tünde, Az ember tragédiája és a Bánk bán „zanzamixe", valamint Tom Stoppard Zanzamletje, a Hamlet zanzásított változata. felmérés szerint a mai magyar diákok napi 13 percet töltenek olvasással. Ebben benne van a reklámújságok és a törikönyv átfutása is. Az ötven percben előadott Szophoklész-darab színpadi kelléke mindössze egy hinta, díszlet nincs, a kilenc szereplő jelmez nélkül, fekete, szerepüket feltüntető pólóban játszik. Miután Antigoné röviden vázolta a thébai mondakörbe tartozó családi hátteret - Oidipusz-papa, testvérgyilkosság, Polüneikész temetésének megtiltása -, rögtön nővérkonfliktusba csöppenünk, majd « KI OLVASTA, KI ÉRTETTE, KINEK TETSZETT? jön a zsarnok Kreón, aki hatalmától elvakultan, az isteni törvényt semmibe véve utasítgat és harcol a többiekkel. A diákokat az első tíz perc után láthatóan „beszippantotta" a pörgős feldolgozás, csak akkor hökkennek meg egy kicsit, amikor megkérik őket: a falra vetített kardalt soronként, egyesével olvassák föl. Kiderül: sokuknak nemcsak a szövegértéssel, de az olvasással is gondjai vannak. A produkciót mégis tapssal honorálja a közönség. Az előadást megakasztva később azt kérdezi tőlük Brigi: ki ítéli el Kreónt, és ki Antigonét. A jelentkezők magyaráznak: „Megszegte a törvényt Antigoné"- mondja egy fiú, „Kreón gonosz" - jelenti ki egy lány. A végkifejlethez közel a fiatalok közt népszerű Péterfy Bori slágere, a Vámpír átalakul Antigoné modernizált búcsúdalává, majd jön a „Hírnök", és több gyerek kezébe egy sárga fecnit dug. Rajta felirat: Haimon halott. így Fotó: Segesvári Csaba előbb tudja a közönség, hogy a királyi/apai önkény három halottat is követelt, mint azt kimondanák a színpadon. Amikor felkapcsolják a lámpát, a diákok nem mozdulnak: úgy fest, megfogta őket a darab. - Nagyon jó volt! Modernebb az eredetinél, de így nem kellett annyira koncentrálni, hogy megértsem. Brigi volt a legérdekesebb - értékelt az Eötvösbe járó, érettségi előtt álló Tűri Ágnes, aki olvasta is a drámát. - És jó, hogy bevonták a közönséget is - tette hozzá a tizenkettedikes Zélity Alexandra, aki szerint díszlet és jelmez nélkül is érdekes volt a darab. - így legalább nem vonja el a figyelmet a látvány, jobban tudunk figyelni a szövegre - magyarázta testvére, a küencedikes Dávid, aki ezek után elolvassa a drámát. Mindhárman állítják: az előadás Rözvetlen, „családias" jellege a dráma előnyére vált. jQ^mibl" FOTOIV^iiu^^ jj FERDINANDY GYÖRGYÉ A TISZATÁJ-DÍJ • Gyuris György, a Tiszatáj Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át az ünnep előtt Ferdinandy György írónak a megyeházán az idei Tiszatáj-díjat. Olasz Sándor, a lap főszerkesztője szerint Ferdinandy a magyar irodalom „trópusi írója", aki emigránsként Puerto Rico szigetén évtizedekig hazai visszhang nélkül alkotott, nálunk csak 1988-ban jelent meg az első kötete. A fiatal szerzőknek járó Tiszatáj-jutalmat ebben az évben Kiss László kapta, akinek idén jelent meg az Árnyas utcai szép napok című novelláskötete. Képünkön a két kitüntetett. Fotó: DM/DV SZILAGYI: A KORTÁRS MAGYAR FESTŐKNEK KÜLÖNLEGES KAPCSOLATUK VAN AZ ÍRÓKKAL Fotó: DM/DV Szilágyi Ákos az irodalmi szalonban Újabb népszerű költő látogat el Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet kiállítására, hogy egy exkluzív, hangulatos irodalmi beszélgetésen vegyen részt a képek között. Tóth Krisztina után a közönség Szilágyi Ákossal találkozhat, aki szerint a két festő egyfajta aszkézist valósít megalkotásaiban. Szilágyi Akos, a hazai kortárs irodalom egyik legkarizmatikusabb alakja lesz a REÖK Szüts-Vojnich-tárlatának vendége az irodalmi szalon programsorozatban. - Tíz éve ismerem Miklóst, bár a képeit azelőtt is láttam már - emlékszik vissza Szilágyi Ákos költő annak a barátságnak a kezdetére, amely Szüts Miklóshoz fűzi. A képzőművészek és írók közti barátság rendkívül gyakori, ahogyan azt Szilágyi Ákos is megállapítja: „A kortárs magyar festőknek egészen különleges kapcsolatuk van az írókkal, ami azért fontos, mert a különböző művészeti ágakból nyíló ablakok sokat segíthetnek saját művészetünk megélésében is." Szilágyi egyike azoknak az íróknak, akik szövegei szerepelnek a két festőművész közös, nemrégiben kiadott művészeti albumában. A költő bevallása szerint bár bizonyos pontokon érintkezik művészeti felfogásuk, azért ellentétes pólusokon állnak: míg ő maga lelkileg és esztétikailag a színes, dekoratív, az ikonikus művészethez inkább vonzódó ábrázolást részesíti előnyben, addig Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet a festészetnek egy bizonyos aszkézisét valósítják meg alkotásaikban: lemondanak a színekről, és egy lecsupaszított, szűkszavú, pompától mentes világot közvetítenek. - Én nem a naturalisztikus jelleget emelném ki, nem feltétlenül azt fogom meg ebben a kiüresedett világban, ami a festményeikre jellemző. Szerintem Erzsébet és Miklós képei a szellemi szemnek szólnak: erőteljesen spirituális műveket alkotnak ugyanis - fejti ki véleményét a költő, aki szerint manapság egy kivételesen erős, kommerciális színorgia vesz minket körül, ez nyom minket agyon az utcán a mindennapokban, és ez dől ránk a médiából is. - A pompa eltakarja előlünk a mély sivárságot, ürességet - szól a markáns vélemény. - Ha a világot megszabadítjuk a színektől, mint ahogy Szüts és Vojnich teszi, akkor sokkal közelebb jutunk áz igazsághoz. Szilágyi Ákossal október 25-én, szombaton 16.30-kor találkozhat a közönség a REÖK-ben. A beszélgetést most is Balog József moderálja. (X) ES NÉMETH GYÖRGY AZ ALKO-TALKSHOW-BAN. A FLASH Alko-talkshow következő vendége Németh György fotóriporter, grafikus lesz. A kiállításmegnyitókat színházi közegbe varázsoló provokatív programsorozat harmadik, október 27-én, 18 órakor kezdődő felvonásában a Délmagyarország népszerű karikaturistáját és alkotásait ismerhetik meg a nézők. A beszélgetőtársak ismét a REÖK rögtönzött bohócai, Balog József és Herczeg Tamás lesznek. A vásárhelyi Faktor Blues Band nemcsak szombati lemezbemutató koncertjére készül, 20. születésnapját is ünnepli. KANCSÁR TÍMEA „Nyomjuk a bluest, koptatjuk a hangszerünket, nem várunk csodát, éljük az életünket" - a Faktor Blues Band zenekar legújabb, negyedik albumáról idézett dalszöveg a banda mottója is egyben. Az élet igazolná nótájuk címét? Azaz: a város szélén nem születnek sztárok? Megcáfolható. Hiszen legújabb, Menekültek klubja cimü albumuk lemezbemutató koncertjén ünneplik az együttes fennállásának 20. születésnapját. Sok kis zenekar van, de olyan, mely már a rendszerváltás előtt alakult, és a mai napig működik, nem sok létezik. - Nem vagyunk profik, de törekszünk rá - érvelt az informatikus Simon Krisztián, aki már hétéves kora óta dobol és a banda legfiatalabb, '79-es születésű tagja. A Faktor régi és jelenlegi tagjaival a minap beszélgettünk, miközben ők teljes erőbedobással próbáltak a szombati születésnapi fellépésre. A Vásárhelyi Tisztiklubban majd mindenki megmutathatja, mit tett hozzá a zenekar teljesítményéhez, összesen 13-an fordultak meg a jelenleg négytagú bandában. Az egyik alapító tag, a basszusgitáros és zeneszerző Horváth KÉT ÉVTIZEDE TÉPIK A HÚROKAT A VÁSÁRHELYI FAKTOR TAGJAI Fotó: Tésik Attila Attila, alias Atya otthonában alakították ki a zenekar stúdióját. - A megújult vásárhelyi Petőfi Művelődési Ház első rendezvényén, március 15-én elj átszőttük a Nemzeti dalt. A család rémisztgetett: nehogy lecsukjanak - mesélte Aczél Ferenc gitáros, az egyik alapító. - A kilencvenes évek elején jól ment a bandának, sokfelé hívtak bennünket. Azért nem éltünk nagylábon mesélt az akkori körülményekről a Faktor egyik frontembere, Béni István, aki dalszövegírója, zeneszerzője, énekese és gitárosa is egyben a csakis saját szerzeményeket játszó bandának. Civilben, amikor éppen nincs a bugi a lábában és a torkában, informatikus egy szegedi vállalatnál. BIBLIAI MŰKINCSEK TÁRLATA A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN! I .-r.-iu WWW.MFM .U-SZEGED.HU