Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-22 / 248. szám

Szerda, 2008. október 22. Októberi forradalmunk 111 Almási Andor Zoltán kertészmérnök '56-os „múltja" A SEMMIÉRT LETT REF-ES SZEGEDI EGYETEMISTÁK VOLTAK A

FflDDAnAinft •rUlf IfAVHLUP Vajda Tamás, a szegedi egyetemi levéltár vezetője is azt szeretné, ha 1956 a közgondolkodás részévé válna FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Szegeden kezdődött a forradalom, innen rajzottak ki a hazai felsőoktatási intézményekbe a MEFESZ-küldöttek, s lettek kovászai a helyi eseményeknek. Ezt is igazolja, miközben a hazai egyetemek és főiskolák 1956-os forradalomban játszott szerepét jeleníti meg korhű dokumentumokon, fotókon keresztül a Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban címmel kiadott kötet. MUNKATÁRSUNKTÓL - A 14 egyetemi intézményi levéltár közös vállalkozásaként az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának évében kezdődött a munka, melynek eredménye a Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban című kötet - tudtuk meg Vajda Tamás történésztől. A Szegedi Tudományegyetem levéltárának vezetője hangsúlyozza: a kötet szegedi részén együtt dolgozott Kiss Róbert Károly jogász-történész kollégájával. Sokszor a bőség zavarával küzdöttek, mivel 1956 históriájának egyik legsokoldalúbban feldolgozott területe a szegedi eseménysor, mert itt számos megkerülhetetlen mű gazdagítja a helytörténeti repertoárt. Az emlékezés és a tudományos ismeretterjesztés a könyv szerkesztők által megfogalmazott célja - nyilatkozta Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. A kötettel azt akarták elérni, hogy 1956 része legyen a közgondolkodásnak. A szegediek azért örülnek a kötetnek, mert nyilvánvalóvá és bizonyítottá teszi: a Tisza-parti városban kezdődött az 1956-os forradalom. el az ország különböző egyetemeire, kovászai lettek a forradalomnak mondja Vajda Tamás. - Ugyanakkor azzal, hogy elutaztak a városból, Szegeden „leült" a hangulat, vesztett lendületéből a történéssor. Miután novemberben visszatértek, az 1956. decemberi-1957. januári passzív ellenállás is markáns arculatot kapott. Az Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos által szerkesztett műben 19, akkor létező világi egyetem és főiskola szerepel. A forradalom történéseit felidéző dokumentumokon és tanulmányokon, korhű fotókon keresztül kirajzolódik az olvasó előtt az egyetemi ifjúság szerepe a helyi forradalmi közösségek, például a nemzetőrség megalakításában. Ugyanakkor kronológia és gazdag bibliográfia is segíti a tájékozódást. -1956 forrásai a rendszerváltás után kerültek nyilvánosságra, ebben a levéltáraknak nagy szerepük volt. A kis vidéki levéltárak kincseket őriznek mutatott rá Tyekvicska Árpád. A forradalom történéseit megidézve kiemelte: nem mondható, hogy azokban a napokban az egyetemi ifjúság egy-egy eszme mögé sorakozott volna fel. - Nemcsak az események, hanem az emberek is radikalizálódtak, sok új gondolat került felszínre. A forradalom leverését követő megtorlás az oktatók és a hallgatók 2-5 százalékát érintette. Ezenkívül 2700 oktató és hallgató menekült a megtör lás elől külföldre. Abban az időben mintegy harmincezer nappali tagozatos hallgató tanult az egyetemeken. - Tudatosan megkonstruált, rafináltan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett társadalmi csoportokat és helyszíneket - hangsúlyozta Oral history Az oral history (az elbeszélt történelem) vonulatát erősítené, ezért visszaemlékezéseket vár az egykori egyetemi oktatóktól és hallgatóktól, a kronológia és a bibliográfia kiegészítésére számít a Szegedi Tudományegyetemnek a Szilléri sugárúti épületben működő, önálló honlappal is rendelkező intézményi levéltára. A szemtanúként elbeszélt történelem, az életútinterjú is gazdagítja a levéltári dokumentációt, és pontosítja a közelmúltról alkotható képet. - Vitathatatlan a fiatalok, különösen az egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os követelések megfogalmazásában, a forradalom elindításában. A szegedi egyetemisták pedig azzal, hogy követeléseik és a MEFESZ megalakításának hírét maguk vitték Tyekvicska Árpád. - Bárcsak tanulnának elődeiktől a mai egyetemisták! fogalmazta meg óhaját Vajda Tamás, aki ilyen erénynek tartja az egyetemi fiatalok kezdeményezéseinek demokratikusságát és a mindenkire kiterjedő képviseletet. BESZERVEZÉSI KÍSÉRLET? Almási Andor Zoltán egy alkalommal az Erfurtban rendezett virágkiállításra utazott volna diákokkal. Előtte azonban megkereste őt egy szegedi rendőr százados azzal, találkozzanak a népkertben. A százados azt akarta, hogy adjon információt vele utazó munkatársairól. Almási nem vállalta ezt a feladatot, ezért útlevelet sem kapott. Végül a Földmüvelésügyi Minisztériumból telefonáltak a vállalathoz, hogy jelenjen meg a minisztérium 3. kapujánál. Ott megkapta az úti passzust, s utazhatott a Szőke Mátyás államtitkár vezette küldöttséggel. - Egészen 1958 nyaráig zavartalanul folyt az életem. Akkor azonban beidéztek a városi rendőrkapitányságra. Arra akartak rábeszélni: ismerjem el, hogy sztrájkot szerveztem. Hiába mondtam, hogy egész estig dolgoztunk, készítettük a koszorúkat. Végül határozatot kaptam arról, hogy ellenforradalmi tevékenység miatt rendőrségi felügyelet alá helyeztek. A nyugalmazott kertészmérnök ma úgy gondolja, hogy Nagy Imre miniszterelnök és társai június 16-i kivégzése lehetett az oka, hogy az országban sokakat rendőrségi felügyelet alá helyeztek. Az esetleges megmozdulásokra számítva elrettentő példát akart statuálni a hatalom. - Mindenkit meglepett a vállalatnál, én pedig igazságtalannak találtam a határozatot. A következő év nyaráig, míg meg nem szüntették, csak reggel 6 és este 8 között tartózkodhattam a városban, de nem mehettem moziba, színházba, vendéglőbe vagy sportmérkőzésre. Egyszer meghívott vacsorára egy ismerős család, csakhogy nekem és a feleségemnek este 8-ra haza kellett mennünk. Alig vettük le a kabátot, már csöngettek is a rendőrök, akik hetente egy-két alkalommal ellenőrizték este, éjszaka, hogy otthon vagyok-e. Minden vasárnap délben pedig a kapitányság kapualjában alá kellett írnom, hogy megjelentem mondta. - A rendőrségi felügyelet alá helyezés csak kellemetlen volt számomra, de nem befolyásolta pályámat, amit az is bizonyít, hogy 1963. június l-jével kineveztek a vállalat főmérnökének tette hozzá Almási Andor Zoltán. A 77 éves Almási Andor Zoltán vásárhelyi kertészmérnök ma sem tudja, miért helyezték 1958-ban egy évre rendőrségi felügyelet alá. 1956-ban a Kertészeti Vállalat munkástanácsa elnökségi tagjává választották, de a forradalom nagy részét békés munkával töltötte. Harminc-negyven ember munkáját irányította a Kertészeti Vállalat telepvezetőjeként Almási Andor Zoltán 1956-ban. A fiatal kertészmérnök a parkgondozás vezetőjeként kismotorral járta a várost, sok dolognak szem- és fültanúja volt. - Október 23-án összefutottam a Kossuth téren Kertész Dezsővel a Forradalmi Bizottság tagjával, s megbeszéltük a pesti helyzetet. Naponta bejártam a városházára is, hiszen a vállalat a műszaki irodához tartozott. Ott voltam, amikor Gyáni Imre, a Forradalmi Bizottság vezetője, illetve Kertész Dezső beszédet mondott a Kossuth téren, s részt vettem a mérleggyárban tartott városi munkástanácsülésen. Mindeközben mindvégig dolgoztam, hiszen a halottak napjára mi szállítottuk ki a koszorúkat a temetőkbe - idézte fel emlékeit. December 10-én Farkas Rózsa kollégájával a Serháztéri telepre kerékpározva elhaladtak a Kálvin téri mérleggyári tüntetés mellett. Ezen kapott halálos haslövést Gácsi László, a forradalom egyetlen vásárhelyi áldozata. Almási Andor Zoltán ma már csak arra emlékszik, hogy katonák vagy karhatalmisták feküdtek lőállásban a földön, s egy tűzoltóautó várakozott a közelben. Almásinak az egykori rendőrségnél kellett jelentkeznie FOTÓ: TÉSIK ATTILA RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRÁK '56-RÓL VÁSÁRHELYEN ELSŐ KÉZBŐL TANULNAK A DIÁKOK Rendhagyó történelemórákon ismerhetik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc országos, illetve helyi eseményeit a hódmezővásárhelyi diákok. A város Nemzeti emlékezet hete elnevezésű programsorozatához kapcsolódó tanóráknak is az Emlékpont ad otthont. Aszfaltrajzversennyel fejeződik be holnap délelőtt Hódmezővásárhelyen az országban egyedülálló Nemzeti emlékezet hete, amely immár második éve idézi meg az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseit. A nagyszabású rendezvénysorozat előadásainak, filmvetítéseinek az Emlékpont Múzeum ad otthont. A szervezők gondoltak a város diákságára is, akik rendhagyó történelemórák keretében ismerhetik meg az 52 évvel ezelőtti eseményeket és az azokhoz vezető utat. A gyerekek találkoztak már Dulka Andor ürményházi történelemtanárral, aki az 1944-45-ös délvidéki megtorlásokról beszélt, de itt volt Szabó József hadtörténész, egyetemi tanár is. - Érdekel 56, illetve a forradalom hőseinek élete és tettei - árulta el az egyik előadás előtt Benyhe András, a Németh László Gimnázium és Altalános Iskola 11/A osztályos tanulója. - A könyvek többsége csupán a fővárosi történésekkel foglalkozik, így külön örülök, hogy most a vásárhelyi eseményekről is többet megtudhatok, ezen a téren ugyanis elég hiányosak az ismereteim. A korombeliek nagy része sajnos közömbös a magyar történelem e tragikus fejezete iránt. András megállapításával egyetért osztálytársa, Farkas Noémi is. A 17 éves lány elmondta: ezen a hozzáálláson jó lenne valahogy változtatni. Az emlékpontos történelemórákat pedig jobban szereti a rendes iskola tanóránál, ugyanis ilyenkor sokszor olyanokkal találkoznak, akik részesei voltak az eseményeknek. - Ezeknek az előadásoknak teljesen más a hangulata, sokkal bensőségesebb. A visszaemlékező mondatai pedig jobban bevésődnek az ember fejébe - tette hozzá. A diákok ma a Pro Urbe díjas Kertész Dezső, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik helyi főszereplőjének előadását hallgathatják végig. Az Öcsödön született, most 80 éves férfi akkoriban a vásárhelyi honvédezrednél teljesített orvosi szolgálatot. Alapítója és tagja volt a város Forradalmi Katonai Tanácsnak. Fegyveres ellenállást szervezett a szovjet csapatok ellen, de harcokra végül nem került sor. November 4-e után több társával együtt letartóztatták, majd hét év börtönre ítélték. H| PÁLYÁZAT ÉS VERSENY. Plakátpályázatra is várják az általános és középiskolások jelentkezését az emlékezet hetének szervezői. A téma természetesen az 1956-os forradalom, a pályaművek beadási határideje november 4. A pályázat és a november 4-i történelemverseny eredményhirdetése december 4-ére várható, a díjakat Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt adja majd át. Történelemórára gyülekeznek a diákok az Emlékpont előtt FOTÓ: TÉSIK ATTILA