Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-02 / 231. szám

101 Bizalmasan Csütörtök, 2008. október 2. NEM AKARNAK EGY BÁBBAL ÉLNI Kligl Sándor szerint a nemi szerepek furcsán megváltoztak Mi, nők, szívesen hangoztatjuk, hogy hímsoviniszta világban élünk. Am egy nemzetközi felmérésből kiderült, a magyar férfiak 90 százaléka egyenrangú partnerre vágyik. A megkérdezett szegedi, megyei férfiak többsége az egyenlőségre voksolt - de a hagyományos családmodellt sem kell azonosítanunk az elnyomással. FARKAS JUDIT A XXI. századi férfi karriert épít, családját nem csupán anyagilag, lelkileg is támogatja, besegít a házimunkába, és nem akar többé parancsolgatni derült ki egy nemzetközi felmérésből, amelyben mi végeztünk a legemancipáltabb országként. Háztartási és szexrabszolga? A magyar férfiak 90 százaléka ugyanis vele egyenrangú társra vágyik. Nem háztartási és szexrabszolgára, ahogy mi nők szeretjük hangoztatni. A Discovery Networks 15 országban 12 ezer férfit kérdezett, 25 és 39 év között, köztük 506 hazánkfiát. Meglepődtünk, és utánajártunk, hogy vélekednek az érintettek. Szegedi férfiakkal beszélgetve arra jutottunk: a felmérés igazat mondott, vagy legalábbis az ellenpéldák elrejtőztek előlünk - kutatásunk természetesen nem volt reprezentatív. Nem akarok egy bábbal élni, hangzott az egyik legtalálóbb érv. A 19 éves Müller Balázs szerint a másiknak rossz, ha alárendelt szerepbe kerül, ami neki || Él Az egyenlőség * ¥ W ugyanolyan fontos egy párkapcsolatban, mint az üzletben. Bertók Róbert sem lehet jó, ha szereti. És a házimunkát is megosztaná párjával. - Kompromisszumok nélkül nincs működő kapcsolat. Valakinek mindig engednie kell, de jó, ha egyszer az egyik, másszor a másik teszi - említette a hetvenéves Imre Sándor. Az egyensúly a fontos, emelte ki. A 37 éves László viszont úgy tapasztalta: az egyik félnek - lehet a férfi is, lehet a nő is - „hordania kell a nadrágot". Különben oda a döntéshozó képesség. ir FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ám ez csak az apróságokra vonatkozik, nagy dolgokban úgy helyes, ha együtt dönt a pár, tette hozzá. A bokszkesztyűs macsó - Az egyenlőség ugyanolyan fontos egy párkapcsolatban, mint az üzletben vagy bármi másban. E nélkül csak rövid távon működnek a dolgok - mondta Berták Róbert szentesi kick-box világbajnok, ökölvívó magyar bajnok. Igazi macsó lehet, gondolhatják sokan, de a bokszoló szívesen besegít a takarításba is. Öt hónapos Nádin lányukkal viszont az anyuka foglalkozik többet. - Én ezalatt a jövőjét egyengetem - célzott a 34 éves ökölvívó a dolgos hétköznapokra: rendezvényszervező céget vezet, edzéseket tart, így éjjelente a felesége kel fel a kicsihez. A megkérdezettek nem igénylik tehát, hogy zsigerből uralják a másikat. Ám a hagyományos családmodell nem feltétlenül jelent elnyomást. A nő legfontosabb szerepe az anyaság, ám ez nem zárja ki, hogy igazi társa legyen férjének, világított rá Kligl Sándor szobrászművész. Sok nő menedzsert játszik - A magyar férfi dicséretére válik, ha nem akar uralkodni - jegyezte meg a 63 éves szegedi művész, aki épp egy fiatal pár Szolnokra szánt bronzszobrát fejezte be. De nem is tehetné meg, hiszen a családfenntartó szerep egyre inkább a múlté, különösen a munkanélküliség növekedésével. A szobrász szerint a nemi szerepek is furcsán megváltoztak. - Manapság már gyakori, hogy a lányok kezdeményeznek. Sok nő menedzsert játszik, férfiasan öltözik, érzéketlen - sírta vissza az igazi nőket, akik anyák és igazi társak egyszerre. - Egy nő számára az anyaság a legfontosabb szerep, és nagyon is rászorulnak az óvásra, a védelemre - fejtette ki véleményét, amelyből kiderült: a hagyományos modeíl mellett teszi le a voksát. B Bertók Róbert igazi macsó, de szívesen besegít a takarításba is FOTÓ: VIDOVICS FERENC CSALÁDFENNTARTÓ ÉS MODERN IRÁNYÍTÓ. A vizsgálat négy típusba sorolta a mai férfiakat. A tradicionális férfiszerephez a családfenntartó típus áll legközelebb, ide a magyarok 20 százaléka sorolható. A 30 százalék énközpontú honi férfi nyitott az új kihívásokra, de óvatos a családalapítással. Az el nem kötelezett férfiak aránya nálunk 17 százalék - ök kerülik a felelősséget, annál jobban szeretnek szórakozni. A magyar férfiak 34 százaléka modern irányító: párjával egyenlően osztják meg a feladatokat, szoros kapcsolata van a gyerekeivel, és nem dolgozik éjjel-nappal. Miért nem lett második szegedi Nobel-díj? BANGA ILONA ÉS AZ IZOMMŰKÖDÉS TITKA Szeged nagyasszonya, második Nobel-díjasa lehetne, mégis kevesen ismerik a vásárhelyi születésű Banga Ilonát. Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársaként hozzájárult a szegedi professzor Nobel-díjas kutatási eredményeihez. Banga Ilona is elnyerhette volna a következő Nobel-díjat, ha nem alakult volna ki az izomműködés titkát jelentő aktin felfedezésének elsősége körüli vita. UJSZASZI ILONA Egy törékeny nőnek döntő szerepe volt Szent-Györgyi Albert szegedi sikereiben. Banga Ilona, vagy ahogy a „prof" nevezte, Iluska első szegedi, s 17 éven át egyik legközvetlenebb és egyetlen női munkatársa volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 25 folyóiratcikket írtak közösen. A „prof" szellemes ötletei megvalósításában jó munkatársra talált Banga Ilonában. Közös cikk a C-vitaminról Jelentős a szerepe Banga Ilonának abban, hogy a „prof" körüli csapatnak sikerült felfedeznie a C-vitamint. A fiatal kutatónő kész volt többször is megismételni egy-egy kísérletsorozatot, figyelni az eltérő részletekre, s ezekre magyarázatot találni. Banga Ilona Szent-Györgyi szerzőtársa volt a kristályos C-vitamin szegedi paprikából való nagyléptékű kinyerésének föltárásában és az azt leíró cikkben. E két tudományos felfedezésért kapta Szent-Györgyi 1937-ben a Nobel-díjat. Szülő, keresztapa és a „nörsz" Világra szóló sikert eredményezett az izomkutatás molekuláris alapjainak tisztázása is. A múlt század negyvenes éveiben „csúcsra járatott" Szent-Györgyi-csoportban Banga Ilonának jutott a legnagyobb feladat. Első ízben sikerült reprodukálni az izom-összehúzódást a feltárt szövetből preparált fehérjékkel az élő organizmuson kívül („üvegben", azaz in vitro), bebizonyítva, hogy ennek lényege két alapfontosságú protein, az aktin és a miozin kölcsönhatása a hozzá energiát szolgáltató adenozin-trifoszfát (ATP) és bizonyos ionok jelenlétében. A felismerés kulcsmozzanata egy addig ismeretlen fehérje-összetevő: az aktin felfedezése volt - magyarázta az Orvosi Hetilap-beli cikkében Juhász-Nagy Sándor. Ö is úgy véli: az aktint - mesterével karöltve - Banga Ilona fedezte fel. Pontosabban ő ismerte fel, hogy itt egy önálló, az összfehérje-kivonatról leválasztható proteinről van szó, amit Szent-Györgyi nevezett el, majd a munkába később bekapcsolódó Straub F. Brúnó végezte el a végső preparativ tisztítást. Vagyis szerepük - nevük említésének sorrendjében - nagyjából a szülő, a keresztapa és az újszülöttet tiszta pólyába rakó nörsz szerepének felel meg. Szent-Györgyi is ludas Az aktin felfedezése mégsem hozta el a második szegedi Nobel-díjat, mert a szerepek megosztásában 1942 tavaszán nem sikerült megegyeznie a „szülőnek, a keresztapának és a nörsznek". Ebben Szent-Györgyi is ludas. Tudta, ő nem nyerhetett volna egy második Nobel-díjat, ugyanakkor úgy taktikázott, hogy a siker nagyobb lehetőségét látta a dinamikusan előre törekvő Straubban, mint a szerény, egyedül a kutatás szépségének bűvöletében élő Bangában, emberi és tudományos kvalitások tekintetében egyaránt legkiválóbb tanítványában - véli Juhász-Nagy Sándor. Az ügyről Szent-Györgyi sokáig nem nyilatkozott. De - Ralph Moss monográfiájában is kifejti - életének utolsó évtizedében - talán lelkiismeret-furdalását enyhítendő - Banga Ilona, legkiválóbb itthon maradt tanítványa érdemeit, illetve az aktin felfedezésében elsőségét nyilvánosan hangoztatta, erről még az akadémia elnökének is levelet írt, de a jóvátétellel elkésett. Straub F. Brúnó valóban fényes karriert futott be: a szocializmus idején a tudományos akadémia elnöke, sőt: a népköztársaság utolsó elnöke volt. Közben Banga Ilona, háttérbe szorult; pedig szakmájában bizonyította: önállóan is képes jelentős eredményekre. Bekapcsolódott férje, Baló József érelmeszesedésre vonatkozó kutatásaiba, új, önálló irányt véve. Az emberi és állati hasnyálmirigyben felfedeztek egy új - a rugalmas kötőszöveti rostokat emésztő - enzimet, az elasztázt. A munka négy Natura cikket eredményezett pár év alatt. Banga Ilona - férjével együtt - 1955-ben megosztott Kossuth-díjban részesült, illetve a szegedi orvosegyetem neki ítélte elsőként (1986-ban) a Szent-Györgyi Albert-emlékérmet. S Az első egyetemi magántanárnő Banga Ilona a hódmezővásárhelyi vasdiplomás Banga Sámuel testnevelő tanár (1881-1972) leánya, aki szülővárosában, 1924-ben tett érettségi után 1924 és 1930 között a szegedi egyetem természettudományi karán, a bécsi egyetem filozófiai fakultásán és Debrecenben folytatott egyetemi tanulmányokat. Az egyetemi vegyészdoktori cím 1929-es megszerzése után 1930-tól dolgozott a szegedi egyetem orvos-vegytani intézetében. 1940-ben magántanári fokozatot kapott „az enzimek kémiája" tárgykörből, első nőként a szegedi egyetemen. Szeged ostroma és szovjet megszállása idején - Szent-Györgyi távollétében - sikerült megmentenie a világhírű orvosi vegytani intézet felszerelését - határozott intézkedéssel: az ajtóra magyarul és oroszul is kiírta: mérgező vegyszerek. 1946-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. A szegedi intézet kollektívájának is tagja volt 1947-ig, Szent-Györgyi végleges emigrációjáig. Szent-Györgyi professzor és asszisztense, Banga Ilona FOTÓ: DM/DV