Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-17 / 244. szám

mm FELSOOKTATAS ES TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS Csernus Sándor a szegedi egyetem új bölcsészkari dékánja KULTÚRDIPLOMATA MÚLT SEGÍTI A KÉPZÉS KORSZERŰSÍTÉSÉT Kultúrdiplomataként éveken át Franciaországban dolgozott Csernus Sándor, de folyamatosan kapcsolatban állta szegedi egyetemmel. Hazatérve nem gondolt a dékánkodásra, ám engedett a felkérésnek. Az SZTE bölcsészeinek új vezetője úgy véli: nemzetközi, diplomáciai tapasztalatait és kapcsolatait kamatoztathatja az oktatás és a kutatás fejlesztése érdekében. ÚJSZÁSZI ILONA - Nem a klasszikus bölcsésztudomá­nyok virágkorát éljük, ugyanakkor a társadalomtudományoknak fontos sze­rep jut az élhető modern korban. A vál­tozó viszonyokhoz kell igazitanunk a képzést - jellemezte a helyzetet a Sze­gedi Hidományegyetem (SZTE) Bölcsé­szettudományi Karának (BTK) új dé­kánja, Csernus Sándor. - Így a korábbi szakok és szakterületek művelése mel­lett az innovációnak is teret engedünk. Egyre több a karon belüli és karok kö­zötti interdiszciplináris szak. Például a pedagógusképzésben változatlanul él az együttműködés a természettudomá­nyi szakokon, de közben - a jogászok­kal együttműködve - megszületett a nemzetközi tanulmányok szak. A bölcsészet új irányai A szegedi az ország második legna­gyobb bölcsészettudományi kara, mely az itteni universitas egyik legje­lentősebb szervezeti egysége a hallga­tók létszáma, az oktatói-kutatói telje­sítmény alapján. De a BTK menedzse­lésében, pénzügyeiben is stabil egysé­ge az SZTE-nek. - Kimarad a legújabb egyetemfej­lesztési programokból a BTK. E presz­tízsberuházások ugyanis az informati­kai és műszaki fejlesztést célozzák ­ismeri el a dékán. Úgy véli azonban, hogy az Ady téri épületnek a JATIK fe­lé való megnyitásával bekapcsolható ez az intézmény is az úgynevezett tu­dássétányba. Közben a BTK nagyon sok áldozattal, s jórészt önerőből úgy alakította át épülete első szintjét, hogy abban jelenleg az ország legmo­dernebb oktatási intézményben elhe­lyezett média-stúdiói és pszichológiai laboratóriumai helyezkednek el. Ez jelzi a bölcsészeti stúdiumok egyik fő fejlesztési irányát is. De más szakokon is fellelhetők azok a pontok, melyek alapján az alkalmazott társadalomtu­dományi vonulat erősíthető. Elit kontra tömeg A magyar felsőoktatást átvilágító OECD-tanulmányt kiindulópontnak te­kintve már a 90-es években is gazdája volt több oktatásmodernizálási és fej­lesztési Phare-programnak. Az akkori kezdeményezések közül több (például Európa-tanulmányok, nemzetközi ta­nulmányok) más karok kínálatát is erősíti mára. Az akkori megállapítások közül máig érvényes azonban a gya­korlatorientáltság, a felsőfokú szak­képzés erősítésének szükségessége. - A bolognai folyamatot erőltetve a korábbi elitképzési struktúrába úgy került be a tömegképzés, hogy negatív következményeinek kivédésére nem készültünk föl. A szelekció átemelő­dött az egyetemi lét időszakára ­hangsúlyozza Csernus Sándor, aki sze­rint az új rendszer „finombeállításá­nak" időszakát éljük, amikor adott a lehetőség a korrekcióra. Ugyanis a tö­A bölcsészkar dékánja, Csernus Sándor tartalékokat lát megesedő képzés mellett jelen kell lennie a minőségnek. Az oktató a minőség garanciája A minőségelvű szemléletnek na­gyon fontos eleme, hogy a kar okta­NÉVJEGY. Csernus Sándor 58 éves, kétgyermekes családapa. A történész, diplomata 1975-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-francia szakán. A JATE (majd SZTE) Középkori Magyar, aztán Középkori Egyetemes Történeti Tanszé­kén 1979 óta oktat, 1998-tól egyetemi docens, 2007-től tanszékvezető. A Párizsi Ma­gyar Intézet oktatási és kulturális titkára (1990-1994), majd igazgatója (1999-2006); a Párizsi Magyar Nagykövetség első tanácsosa, a MAGYart (a franciaországi magyar kulturális év) szervezésének felelőse (2001-2002). Miután a diplomáciai szolgálatból hazatér, a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, illetve a Balassi Intézet nemzet­közi kulturális és tudományos igazgatója, illetve nemzetközi igazgatója. Tagja a Ma­gyar UNESCO Bizottságnak. Az SZTK BTK dékánjaként július 1-je óta dolgozik. a hallgatói együttműködésben komoly FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA tógárdája továbbra is a legszínvona­lasabbak között maradjon, és oly módon fejlődhessen, hogy méltón illeszkedjen a kar általánosan elis­mert hagyományaihoz. Ennek a fel­adatnak a megoldása a jelenlegi bölcsészkari vezetés egyik legfonto­sabb feladata. - A hallgatókkal való együttműkö­désben komoly tartalékokat látok. Az elmúlt évtizedekben a hallgatói jogok jelentősen megerősödtek, és részlete­sen jogszabályokba foglaltattak. Köz­ben az oktatók és hallgatók közötti kapcsolatháló hiányos, szakadozott. De például e két csapat közös sikerél­ménye lehetne a jövőre itt rendezendő országos tudományos diákköri konfe­rencia. ' EGY SZEGEDI HALLGATÓ 3 ÉLETET MENTHET MEG A statisztikák szerint hazánkban évente több százezer ember szorul vörösvérsejt-koncentrátumra vagy más vérkészítményre. Jól tudják ezt a Szegedi Tudományegyetem hallga­tói, mivel tavaly az SZTE lett a legna­gyobb véradói aktivitást mutató fel­sőoktatási intézmény. Szeptember 30-án újra indult az országos felső­oktatási véradóverseny, így 2009. május 16-áig újabb lehetőség van arra, hogy a szegedi egyetemisták bizonyíthassák a társadalom iránti elkötelezettségüket. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Vöröskereszt, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nyíregyházi Fő­iskola és a Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciája országos fel­sőoktatási véradóversenyt hirdetett Fi­atalok a véradásért elnevezéssel. A verseny célja az egyetemi, főiskolai korosztály véradásba történő bevoná­sa, a véradó mozgalom megismerteté­se és népszerűsítése. A verseny a 2008-2009-es tanév­ben szeptember 30-án újra elindult. 2009. május 16-áig a Szegedi Tudo­mányegyetem hallgatói az előre meghirdetett időpontokban többször adhatnak vért, bizonyítva a társada­lom iránti elkötelezettségüket, és nem utolsósorban pályázva a ver­seny győztesének járó, a legnagyobb véradói aktivitást mutató felsőokta­tási intézmény címére és a vándor­serlegre. „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) régóta hangsúlyozza a véradás fontosságát, felméréseik szerint a vi­lág lakosságának 82 százaléka nem le­het biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes vér. Ezért szeretnék a fiatalokat is rá­ébreszteni aktivitásuk jelentőségére, hiszen - a szakértők szerint - egy em­ber levett véréből készült vörösvér­sejt-koncentrátum , plazmakészítmé­nyek és vérlemezke-koncentrátum, te­hát egy egység teljes vér három beteg életén segíthet" - teszi hozzá Badó At­tila hallgatói és közkapcsolati rektor­helyettes. Határokon átívelő együttműködés HÁROM EGYETEM KÖZÖSEN PÁLYÁZIK UNIÓS PÉNZEKRE Háromoldalú találkozót tartottak a Temesvári Nyugati Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezetői azzal a szándékkal, hogy megerősítsék és bővítsék az intézmények orvostudományi karai között évek óta meglévő kapcsolatot. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegedre látogatott az elmúlt hónap végén a temesvári és az újvidéki egyetem rektora, hogy korábbi szán­déknyilatkozatukat - a Szegedi Tu­dományegyetemmel történő szoro­sabb együttműködéssel kapcsolat­ban - pontosítsák és részletezzék. Románia európai uniós csatlakozása és Szerbia jövőbeni belépése ugyan­is új lehetőségeket biztosíthat közös projektek elindítására. Számos olyan forrás érhető el ugyanis, amely nemzetközi partnerséget kö­vetel meg egy vagy akár több részt­vevő bevonásával. „Egy már műkö­dő együttműködés, amely eredmé­nyeire építve, illetve konkrét céljait bemutatva kezdhet újabb közös pro­jektekbe, hatékonyabb lehet az EU-s forrásokhoz való hozzáférésben, ha közösen, egy erős régióként léphet fel" - magyarázta a háromoldalú szerződés megerősítése kapcsán Be­nedek György, a Szegedi Tudomány­egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A megállapodás keretében a három intézmény többek között közös dokto­ri képzéseket indít, összehangolja gra­duális képzéseit, biztosítja a kredit­transzfert, az átoktatás akadálymen­tességét. Továbbá az egyetemek olyan közös projektek megvalósítását terve­zik, melyekre társadalmi igény van, és melyekben a regionális együttmű­ködéssel komoly eredményeket lehet elérni, így például családon belüli erőszak, onkológiai megelőzés, kar­diovaszkuláris megelőzés. BEISKOLÁZÁSI KÖRÚT ÉS NYÍLT NAPOK MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem a 2008-2009-es tanévben is megrendezi középiskolai bemutatkozó körútját, melynek részeként ősszel kihelyezett nyílt napot tartanak a dél-alföldi régió néhány városában. Ezeken a találko­zókon a pályaválasztás előtt álló diá­kokok és pedagógusaik tájékozódhat­nak az SZTE által kínált továbbtanulá­si lehetőségekről. A kihelyezett nyílt napon -10 és 15 óra között - az érdek­lődők információt kaphatnak a 12 ka­ron folyó képzésekről, az induló sza­kokról, a specializációkról és nem utolsósorban a hallgatói életről. Csongrád megyében a következő középiskolákba látogat el az SZTE: Bethlen Gábor Gimnázium, Hódmező­vásárhely (október 16.); Batsányi Já­nos Gimnázium, Csongrád (november 25.); József Attila Gimnázium, Makó (december 1.). További tájékozódási, információ­szerzési lehetőség a középiskolásoknak a szegedi, összevont egyetemi nyílt nap, amelyet idén negyedik alkalommal rendeznek meg december 4-én a Tanul­mányi és Információs Központban (Ady tér 10.) 9 és 16 óra között. Ezen a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 kara kép­viselteti magát. Az ide jelentkezők köz­vetlenül az egyetem és a karok képvise­lőitől szerezhetik be a legfontosabb és legfrissebb információkat. Néhány kar már idén saját nyüt na­pot rendez, amelyeken az adott fakultás képzéseiről kapnak részletes tájékozta­tást az érdeklődők. Ezek időrendi sor­rendben a következők: Juhász Gyula pedagógusképző kar (november 7., 11.00, IH Rendezvényközpont, Szeged Felső Tisza-part 2.); gyógyszerésztudo­mányi kar (november 23., 10.00-12.00, SZTE GYTK, Eötvös u. 6. L emeleti tan­terem); mérnöki kar (november 27., 10.00, SZTE MK kiselőadó, Szeged, Mars tér 7.); mezőgazdasági kar (december 12., 11.00, SZTE MGK Hódmezővásár­hely, Andrássy u. 15., „A" előadó); gaz­daságtudományi kar (december 15., 9.00-15.00, SZTE GTK-aula, Szeged, Kál­vária sgt. 1.); bölcsészettudományi kar (december 18., 10.00, SZTE BTK Auditó­rium Maximum, Szeged, Egyetem u. 2. II. em.); természettudományi és infor­matikai kar (december 18., 11.00, SZTE TIK, Szeged, Ady tér 10., kongresszusi terem); egészségtudományi és szociábs képzési kar (december 19., SZTE ETSZK, Szeged, Temesvári krt. 31.). SIKERES VOLT A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA Második alkalommal rendezték meg nagy sikerrel a kutatók éjszakáját szep­tember 26-án a Szegedi Tudományegye­tem szervezésében. Az Európai Bizott­ság és a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Túdásközpont által támogatott rendezvény a kutatói életpá­lyát és a tudományt népszerűsítette a 10-18 éves diákok körében, illetve az el­ért tudományos eredményekkel ismer­tette meg az érdeklődőket. A progra­mok a 2800 látogatónak rengeteg lehe­tőséget kínáltak a tudomány színes, já­tékos, érdekes és titokzatos csodáinak felfedezésére: például megismerhették a mikrobák világát, vagy interaktív tár­latvezetésen vehettek részt a Földtani és őslénytani Tanszéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom