Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-16 / 243. szám
Csütörtök, 2008. október 16. Aktuális 13 Az egykori Szeged-Temesvár vasútvonal Magyarország és Ausztria 1913-as vasúti térképén I is kun danasai a. rtéffiLs fii A , jfi^ttf^xdl"^ h'amaraJtcrdá OdSrUftVT lfisxomorr ^d&fav • z""535®* VaavantmOdoiHIsS-Hk . ^álvc ^wf „ íjr v t^v^Sg^ '**** srJ^K^ ZaRÜtWi* I Xagymmio* (satiw zm, \ / ., Szattondras Kukurüá jfi* fádé, Ha^kikinda cnyetni-' ,ljatufifcs Ada 'rí'srí^or Adu Vivítáiálíilh jjocsár f Válom 7 Kariovoj X wmm Zsombolyaer Vurfárska dm-grafika Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd Folytatás az 1. oldalról A polgármester reméli, a csúcs résztvevői elkötelezik magukat az útvonal megtervezése mellett - ez a procedúra 3-4 évig is eltarthat, s ha befejeződik, akkor lehet benyújtani a közös uniós pályázatot. Amint arra már Balogh Imre, a Dél-alfóldi Regionális Fejlesztési Tanács Kht. projektmenedzsere is rámutatott: a térségben jó másfél évtizede napirenden van a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáélesztése. Már az előző polgármester, Bartha László hangoztatta, még 2001 októberében: az új híd jelentős mértékben elősegítené a térség gazdaságának fejlődését - ő akkor 2006 és 2010 közétette a projekt megvalósulását. Am azóta legfeljebb a sürgető igény fogalmazódott meg, például számos szegedi szakmai konferencián, vagy éppen Becsey Zsolt, az Európai Parlament fideszes képviselője terveiben: a híd újjáépítése szerinte nemcsak infrastrukturális szempontból lenne jelentős, de a Tisza két partjának összekapcsolásával szimbolikus szerepe volna. A képviselő célja, hogy a határon átnyúló vasútfejlesztés bekerülhessen az EU 2013 utáni fejlesztési ciklusába. Egy ilyen beruházáshoz ugyanis több ország összefogása szükséges: az Adriai- és a Fekete-tenger vasúti öszszekötése olasz, szlovén, horvát, szerb, magyar, román és bolgár érdekeket is szolgálhatna. A magasba szökött olajár ugyanis felértékelte a környezetvédelmi szempontból szintén előnyösebb vasúti szállítmányozást. A vonal az áru- és személyszállításban szintén új perspektívát jelentene. Bláth József, a nagykikindai vasútH Együtt szavaztak Temes ás Csongrád képviselői Együtt ülésezett tegnap a Csongrád megyei önkormányzat és a Temes megyei tanács közgyűlése a szegedi megyeházán. Az elnökök, Magyar Anna és Constantin Ostaficiuc által vezetett tanácskozáson mindkét testület kinyilvánította abbéli szándékát, hogy szükség van a kát megyeszékhely közötti vasúti kapcsolat helyreállítására, a kiszombori átkelőhelyhez vezető kerékpárút romániai továbbépítésére, és arra, hogy az M43-asra átvezessék a két megye közötti teherforgalmat. A magyarcsanádi Szent Gellért-híd újjáépítése mellett érvelt Farkas Jánosné magyarcsanádi polgármester és Viorel Matei temesi képviselő. A testületek abban maradtak, javasolni fogják, hogy a Maros-híd szerepeljen a kormányülés programján. Segítséget kérnek kormányaiktól a megyei vezetők a határon átnyúló gyógyítás megkönnyítése érdekében is. Makón már most is sok romániai beteget kezelnek, de mint kiderült, Temesváron van PET-CT, amely olcsóbban vizsgál, mint a legközelebbi magyarországi készülék. így megérné odaküldeni innen is a betegeket. Temesvárról pedig Szegedre küldik arcműtétekre a pácienseket - ha végre sikerül elérni, hogy a beavatkozás költségét mindenki számára a saját biztosítója állja. ITT PÖFÖGÖTT AZ 0RIENT EXPRESSZ IS. A Szeged-Temesvár vonalon járt története első öt évében, egészen 1888-ig a legendás Orient Expressz. A vasút Újszegedtől Újszentivánig futott magyar területen, óbébától Nagykikindáig a mai Szerbiában, majd Zsombolyától Romániában, egészen Temesvárig. barátok elnökségi tagja, okleveles közgazdász szerint a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió egyik legfontosabb feladata lenne ennek a vonalnak a felújítása - ezt tavaly novemberben nyilatkozta lapunknak, mikor munkatársaink a 150 éve létrehozott Szeged-Temesvár vasút egykori nyomvonalán utaztak végig, útba ejtve az utolsó hazai emléket, az Újszentiván határában álló, igen megviselt egykori őrházat is. Mibe kerülne, hogy ez ismét megteljen élettel? A MAV Tervező Intézetének 2001-ben készült egy előzetes tanulmánya: a 110-120 kilométer hosszúra becsült szakaszt egyvágányúra, 100-120 kilométeres sebességre alkalmasnak tervezik. Hiába kötne össze a vasút ma is létező pályaszakaszokat, ezek nagy része olyan mellékvonal, amely évtizedek óta erodálódik, így gyakorlatilag a teljes szakaszt újjá kellene építeni. Az új vasúti híddal együtt ehhez nagyságrendileg 40-60 milliárd forint kellene - vagyis nagyjából Szeged egyéves költségvetése. Építik a légimentő-bázist Szentesen Elkészült a szentesi légimentó'-bázis betonaljzata, a kórház területén pedig kijelölték a leszállópályát. Az ideiglenes szolnoki bázisról most is érkeznek ide helikopterek. BIAHŐ GABRIELLA Három héttel az alapkőletétel után az építők elkészültek az úgynevezett betonaljzattal, erre teszik majd rá az acélszerkezetet a szentesi légimentő-bázison. A kivitelező Magyar Aszfalt Kft. Csongrád megyei igazgatója elmondta, várhatóan a jövő héten állítják fel a falszerkezetet, amely kétségkívül az építkezés látványosabb fejezete lesz. Tari Jenő közölte, a 225 négyzetméteres hangár mellett egy 96 négyzetméteres helyiség épül a mentősök számára. A bázis közvetlen közelében lesz az üzemanyagkút, egyelőre a közművek építési engedélyét igyekeznek beszerezni. A betonalap és az acélszerkezet elkészítéséhez egyaránt szentesi alvállalkozókat szerződtetett a kivitelező. Az építkezés vezetője szerint december közepénél hamarabb biztosan nem végeznek a munkával, de semmi okuk nincs abban kételkedni, hogy addigra befejezik. A kórház területén már kijelölték a mentőhelikopter leszállópályáját, amelyet ma is használnak. Az ideiglenesen működő szolnoki bázisról most is érkeznek helikopterek a területre - tájékoztatott Várkonyi Katalin. A kórház főigazgatója elmondta, az igazgatóság épületével szemben, a Kurca partján zöld felületen szállnak még le a légi mentők. A fenntartó megyei önkormányzat azonban pályázik megfelelő leszállópálya építésére a sürgősségi betegellátás fejlesztésének érdekében. Az ügyben a szakmai állásfoglalást az egészségügyi minisztérium adja majd, a főigazgató bízik abban, hogy napokon belül megszületik a döntés. A pályát össze kell kötni azzal a járdával, amely a sürgősségi osztályra vezet, ezért egy újabb, rövid betonút építése is szükséges. Ehhez a kórház engedélyt kért a városi önkormányzattól, amely tulajdonosa a területnek. A város és vidéke is nyertese lett annak, hogy a király „vigyázó szemét" Szegedre vetette. ÚJSZÁSZI ILONA A király nyomában Kormányprogramot fogalmazott meg Ferenc József, amikor -1879. március 17-én csónakról szemlélve a Víz világra szóló pusztítását, a látványtól megrendülten - azt ígérte: Szeged szebb lesz, mint volt. Ez az uralkodói jóindulat kellett ahhoz, hogy ide koncentrálódjon a kor technikai és építészeti tudása, szervezőereje, Európa támogatása, és így mindössze négy év alatt Szeged újjászülessen. E világraszóló teljesítményről újabb királylátogatáson a maga szemével győződött meg Ferenc József. Az uralkodó 1883 októberének közepén szűnni nem akaró programsorral 3 nap alatt szerzett bizonyságot arról, hogy Szeged , . , egy modern szerkezetű, közművekkel, j. A varos es Vldeke közintézményekkel, parkokkal, árvízi mm ÍS nyertese lett védmüvekkel, új közúti híddal ellátott városként született újjá. A diadalív és diadalkapuk mutatta útvonalon a király nyomába eredőnek most, 125 évvel később szinte egy hét kellene ahhoz, hogy minden, az uralkodónak bemutatott létesítményt és teljesítményt szemrevételezzen - hallottuk a várostörténeti sétát szervező Nyéki Tamástól. A szegedi királynapok nyitányán, október 14-én a vonattal a városba érkező uralkodó díszmenettel vonult a Széchenyi téri városháza melletti bérházig. Ottani lakosztályából a néhány hónappal korábban befejezett új közúti hídon át Újszegedre sétakocsizott. Este megnyitotta az újonnan épült színházat, megnézte a város kivilágítását és a tiszteletére rendezett tűzijátékot. A második napot a katonai intézetek és az árvízi védmüvek, a Templom tér, a Rozália kápolna szemléjének és magánkihallgatásoknak szentelte. A fölemelő eseménysorról a korabeli újságok (a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó) részletesen tudósítottak. Innen tudja a helytörténész is az olyan anekdotát, miszerint az uralkodó Tápén is járt, ahol ajándékba egy gyékényből szőtt vadásztarisznyát kapott. Ma 125 éve Ferenc József korán reggel Asotthalomra vonatozott, megnézte az elemi iskolát és az erdőőri szakiskolát, majd délután 1 órakor megnyitotta a Somogyi-könyvtárt, este a színházbeli bál díszvendégeként intett búcsút, s a vasútállomásra hajtatott. A város és vidéke is nyertese lett annak, hogy a király „vigyázó szemét" Szegedre vetette. Hasonló nagyságrendű eredményt várunk mindig, amikor nekünk is jut az aktuális hatalmat nyomon követő reflektorfényből. Ilyen jeles esemény lehet a magyar és a román kormány Szegeden tartandó együttes ülése. A királyian gazdagnak ígérkező keddi eseménysor fajsúlyos témája lehet annak a vasúti hídnak a helyreállítása, amelyen 1879-ben Ferenc József is áthaladt. A híd ívének újraépítése méltó módon kapcsolna egybe népeket és éveket - kormányprogramokba foglalva, a király nyomán. Blázsik Ildikó nem harcol tovább gyermeke pénzéért Az ügyészség után az APEH sem talált kivetnivalót abban, hogy az Érzőszív Alapítvány csupán 200 ezer forintot adott át az összegyűjtött egymillióból a nyitott gerinccel született, beteg csongrádi kisfiúnak, Blázsik Patriknak. A hároméves gyermek édesanyja már csak a bírósághoz fordulhatna, de nem fordul. Feladta a harcot. SZABÓ C. SZILÁRD - Ennyi volt, nem folytatom tovább a harcot - kommentálta szomorúan az adóhatóság döntését Blázsik Ildikó. A nyitott gerinccel született, beteg csongrádi kisfiú, Blázsik Patrik édesanyja július óta küzdött az igazáért. Megírtuk: az újkígyósi Érzőszív Alapítvány egymülió forintot gyűjtött össze négy hónap alatt - márciustól júniusig - Patriknak, de csupán 200 ezret adott át a 3 éves gyermek családjának, a többit saját működésére fordította. Miután ez kiderült, az édesanya az alapítványok törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordult. A hatóság azt állapította meg, hogy az alapítvány működése megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Az édesanya nem hagyta annyiban a dolgot, kérte az adóhatóságot, vizsgálja meg a szervezet gazdálkodását, mert továbbra is úgy érzi, hogy „lenyúlták a gyermekét, s nem az alapítvány támogatta a családot, hanem a család az alapítványt". A vizsgálat lezárult, az APEH mindent rendben talált az Érzőszív háza táján. LOiTTÖ) AZ ÖTÖSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: 2 milliárd 106 millió Ft azaz kettőmilliárd-egyszázhatmillió forint itasnWiSB Blázsik Ildikó már csak a bírósághoz fordulhatna az ügyben, de nem teszi. - Ehhez már nincs sem erőm, sem energiám, sem pénzem. A botrány kirobbanása, július eleje óta semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam az alapítványtól a szerződésünkre vonatkozóan, így attól tartok, hogy még mindig gyűjtenek Patrik nevében - mondta a fiatalasszony. Kovács Ferenc kuratóriumi tag nyilatkozata szerint - Blázsik Ildikó kérésére - már júliusban felfüggesztették a gyűjtést Patriknak. A még esetlegesen beérkező pénzeket visszakapják az adományozók. Kovács szerint az anya bármikor felmondhatja írásban a támogatási szerződést, de ehhez előbb be kell mutatnia azt a 80 ezres számlát, amit építési támogatásra kapott az alapítványtól. Az Érzőszív négy hónap alatt 120 ezer forintot utalt át Patrik támogatására, és 80 ezret adott a konyha felújítására. - Tegnap feladtam a levelet az alapítványnak, amelyben kértem, hogy bontsuk fel a szerződést. Egyben azt is kértem, hogy ne gyűjtsenek a továbbiakban se helyben, se országosan Patriknak. Azt is kértem, hogy pontosan számoljanak el nekem a pénzzel és a tárgyi eszközökkel, mert úgy tudom, hogy a kisfiamnak számítógépet, tisztálkodási eszközöket és játékot is adományoztak a jóakaratú emberek, amiből mi semmit sem láttunk - mondta Blázsik Ildikó. Ö. SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Bármikor Bejöhet! www szerencsejalek hu