Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

121 Megyei tükör Szerda, 2008. októberi. A BŰNÖZŐK AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL PRÓBÁLNAK KAPCSOLATOT TEREMTENI A pedofília áldozatai Vári Andrást kilencéves korában támadta meg egy pedofil. 15 évvel később egy internetes bűnözésről szóló könyvsorozat egyik szerzőjeként eleveníti fel a történteket. A grafikai stúdióban dolgozó informatikus a szülőknek azt tanácsolja, figyeljék, kivel ismerkedik a gyermekük. JUHÁSZ LÁSZLÓ - A pedofília áldozataként társszerzője az Ártatlan angyalok cimű könyvnek. Mi történt önnel? - Kilencéves voltam, amikor egy nyári napon elhatároztuk a nagymamámmal, hogy kimegyünk a strandra. A buszmegálló mellett üzletek voltak. Amikor itt vártunk, a nagymamám kitalálta, hogy ö gyorsan beszalad valamiért a boltba. Egyszer csak megszólalt egy hang mögöttem: „Egyedül vagy itt?". Nem válaszoltam, a kérdés újból elhangzott, ekkor már picit erőszakosabban: „Hahó kisfiú, egyedül vagy itt?". Megfordultam, és válaszoltam. Elárulta, ő is a strandra megy, és megkérdezte, mi lenne, ha együtt mennénk. Rémületemet fokozva a következő kérdést szegezte nekem: „Mi lenne, ha megviccelnénk a nagyit egy picit? Gyere el velem szépen a strandra, és majd ott találkozunk vele, és jól kinevetjük!" összeszedtem minden bátorságom, és megkértem az illetőt, hogy hagyjon békén, a nagyim is mindjárt jön. - Hogyan reagált a férfi az elutasításra? - Megragadta a nyakamat, s valami elviselhetetlen fájdalmat okozva szorította. Nem tudtam megszólalni a félelemtől, kővé váltak a lábaim. Egy pillanatra kirántottam a nyakam a VÁRI ANDRÁS MÁSFÉL ÉVTIZED MÚLTÁN ÍRÁSBAN VALLOTT Fotó: DM/DV szorításból, és alig hallható hangon segítségért kiáltottam. Többen is odanéztek, de a sok felnőtt egyszerűen hátat fordított. Dulakodásunk közben megjelent a nagymamám, és elejtett mindent, ami a kezében volt, nekirohant az illetőnek, és torkaszakadtából segítségért kiáltozott. A férfi továbbra sem engedett, egyik kezével engem fogott, a másikkal pedig a nagyimat próbálta eltaszítani maga mellől. Akkor a tömegből előugrott három férfi, de ő a nagy zsivajra kereket oldott. Senki nem vette üldözőbe. - Hogyan jutott odáig, hogy megírja nyomasztó élményeit? - Több mint két évvel ezelőtt kaptam a felkérést, hogy asszisztáljak egy dokumentumkönyv elkészítéséhez, amely az internetes bűncselekményekről szól. Nem tudtuk még akkor, hogy a netes bűnözési típusok között ekkora mértékben megtalálható az egyik leborzasztóbb is, a pedofília. Ekkor élénkültek fel bennem újra a gyermekkori rémségek. Szeretném, ha a szülők betekintést nyernének a könyv által ezen bűnözők gondolataiba, elkövetési módszereibe, és szeretnék lelki támogatást nyújtani az áldozatoknak is. - A kötet részben arról szól, hogy a pedofil bűnözők egyik legnagyobb vadászterülete az internet. Miként kereskednek a gyerekek fotóival? - Az igazán profik titkos oldalakon cserélgetik és kínálják eladásra a képeket és videókat. Emellett pedig a net anonimitásának köszönhetően férkőznek a gyerekek közelébe. Gyakran más személynek adják ki magukat. - Egy szülő nyilván nem tilthatja el gyermekét a világhálótól. Mire figyeljen? - Kivel ismerkedik a gyereke, milyen oldalakat látogat és kivel találkozik. (Az interjú teljes terjedelemben a delmagyar.hu-n olvasható.) EJ HORVÁTH DEZSŐ Apád-anyád ide jöjjön! Akár a Jávorka-féle növényhatározó, mindennapi kenyerem volt a Mifántológia is. 0. Nagy Gábor könyvecskéjéről van szó, a Mi fán terem?-ről. Hatalmas gyűjtőmunka eredménye a Magyar szólások és közmondások cimű vaskos kötet, akár ennek a „fia" lehetne, de az is megeshet, előbb született meg a gyerek, mint az anyja vagy az apja. Előfordult az már a máshol is, hogy a szócikkek egymás mellé rakosgatása közben állt össze a külön válogatás, ráadásul részletesebb magyarázatokkal. Egyetemre jártam még, amikor megvettem, az „anyja", a nálam lévő, teljesnek gondolt gyűjtemény azonban csak 1983-ban jelent meg, igaz, az már a harmadik kiadás. Szinte családtagomnak tekintem azt is. Azt mondja tehát a Mifántológia, a kártyán elsőnek nyert, vagy a talált, tehát könnyen jött pénzeket megköpködik az emberek, és szavakkal kísérik a mágikus müveletet: Apád-anyád idejöjjön! Avval magyarázza nagyhírű szerzőnk a megköpködés és az igemondás kapcsolatát, hogy babonás hitek laknak bennünk. Nyálunkkal akarjuk magunkhoz kötni, miközben azt kívánjuk, „apja" és „anyja" is a miénk legyen. Megkockáztatja azt a kérdést is, miért nem a rokonságát, fiát vagy lányát, akármelyik retyerutyáját (ezt már én toldom hozzá!) emlegetjük. Mai pénznemekben számolva a nemrég divatjamúlt egyforintosnak apja-anyja volt a kettes is, az ötös is, a tízes, a húszas, az ötvenes, a százas, a kétszázas, az ötszázas, az ezres, és elballaghatunk - elvileg - a számsorok végtelenjéig. A lottó ötösig vagy hatosig is. Aki tehát kimondja a kisded szózatot, a maga oldalára szeretné bűvölni valamennyit. Amióta eszemet tudom, magam is megteszem, ha nem is a kártyán nyertekkel, mert pénzben talán soha nem kártyáztam. A filléres időkben a lukas kétfilléresért is leszálltam a bicikliről, ne heverjen hiába a porban, ebek harmincadján. Akár a pénzmosás vádja is megilletett volna, amikor márciusi havas latyakból szedegettem föl negyvennyolc forintot. Azonnal csap alá tartottam, és csak utána sámánkodtam vele. Találtam már ezreseket is, egyet se volt szívem az út szélén hagyni. Bennem azonban szépen növögetett a hozzá fűzött teória is. Néprajzoskodásomból tudom, a rajtunk lévő mindenféle rontásoktól, bibircsókoktól, szemölcsöktől, kelésektől, gilváktól, kelevényektől, sebektől, fekélyektől is úgy szabadult meg a szegény ember, hogy jól megdörzsölte például homokkal, és maga mögé dobta. Keresztutakon volt leghatásosabb a müvelet, mert a lényege, ahol többen járnak, előbb belelép valaki. Jaj lesz neki, ráragad a nyavalya. Erre a célra a pénz is megfelelt: körülkerekítették vele a beteg vagy csúfságos porcikát, és maguk mögé dobták. Ha tehát kitört rajtam a pénzéhség, és fölvettem, első dolgom volt hatástalanítani, lemosni a bűnös beavatkozást. Ahogy a számítógépen fölülírni lehet akármit, ugyanúgy fölülírtam vagy letörültem a rontást tulajdon nyálammal, a mindig kéznél lévő másik babonás szerrel. A meggazdagodhatnék örök vágya is dolgozik azonban mostanáig bennem, „egymenetben" hozzám kívánom a retyerutyát is, teljes számban. A nagyját, az öregjét, az apját-anyját, mindet. Legszívesebben dalra fakadnék: ha én gazdag lennék, dinidini dom és lipityom - a háztetőnkre is fölmennék, hegedűsnek. Rontások, pusztuljatok, segítő jóságok, rakjátok fészkeiteket! NEMCSAK ISMERETEKET TANULNAK, HANEM EMBERSÉGET, DERŰT, TERMÉSZETSZERETETET IS Kass János-rajzok Erika ábécéskönyvében Kass János Kossuth-díjas grafikusművész mesés rajzai teszik kívánatos olvasmánnyá a szegedi Mozaik Könyvkiadó integrált tankönyvcsaládját. A tankönyvszerző, Földvári Erika szépséges olvasókönyvei a természet és az ember életének összhangját hangsúlyozzák. MUNKATÁRSUNKTÓL „Ha valamivel, hát ezzel a két könyvvel meg lehet tanítani a gyerekeket a művészet szeretetére, anélkül, hogy tisztában volnának vele, hogy a könyvvel együtt az emberséget, a mosolygós derűt és természetszeretet tanulnák meg egy szuszra..." - írja Göncz Árpád. A köztársasági elnöksége idején az ország nagypapájának is nevezett író méltatása a szegedi Mozaik Kiadó integrált tankönyvcsaládjának szól. - A tankönyvcsalád összehangolja a Kass János,- a Szegedhez kötődő Kossuth-díjas grafikusművész jellegzetes vonalvezetésű rajzaival a szépség is a nebulók társául szegődik. - Az első osztályosok környezetismeret tankönyvének szerzője, Csizmazia György tanár javasolta, hogy családi barátjukat, Kass Jánost kérjük föl az integrált tankönyvcsalád illusztrálására - árulja el Erika. - Nagyon nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a művész úr vállalta a munkát. Illusztrációi nyomán a diáB A művész feladványa Kass János egyik legszebb feladatának nevezi a szegedi Mozaik tankönyveinek illusztrálását. A Kossuth-díjas alkotó elmondta: azok az évek, amelyeket a négy alsó osztálynak szánt tankönyvcsalád megvalósítására fordított a kiadó, fegyelmezett munkát igényeltek. Azért is fontos szépet és jót adni a kisiskolások kezébe, mert amikor már elérik a televízió gombját, mérhetetlen mennyiségű negatív impulzus éri őket, és mindent meg kell tenni, hogy ne álljanak ott védtelenül. tantárgyi tartalmakat, így lehetővé válik az ismeretek több szempontú megközelítése. Azt szeretnénk, ha a gyerekek kíváncsiságuk és tevékenységeik révén fedeznék fel a világot, a tankönyvek ehhez nyújtanak segítséget. Az olvasókönyvek szövegeit is úgy válogattuk, hogy ezekhez legyen kapcsolható a többi tantárgy anyaga hangsúlyozza a szerző, Földvári Erika. A halk szavú, az először az algyői, legutóbb a szegedi Makkosházi Altalános Iskolában az alsósokkal foglalkozó tanítónő saját tapasztalatai alapján, 2000 óta építette föl az olvasókönyvek anyagát. Ezekhez kapcsolódnak a nyelvtan, fogalmazás, környezetismeret és az ének-zene munkatankönyvek. kok művészi alkotásokkal gazdagodnak. - Természet- és eseményközpontú a betütanulás is: például októberben az őszről beszélgetünk, 23-án szó esik az ünnepről, a zászló megjelenésével akkor tanuljuk a z betű írását, amihez kapcsolódik a technikaóra, ennek témája a nemzetiszínű zászló készítése. E témakörhöz kapcsolódva másodikban már szó esik a választásról is, illetve az ünnephez illeszkedő verset, Vörösmarty Szózatának egy részletét is megtanuljuk. Harmadikban maga az ünneplés a téma, az idén elkészült negyedikes olvasókönyvbe pedig dokumentumok, pontosabban visszaemlékezések is kerültek - például Kass János néz vissza 1956-ra. FÖLDVÁRI ERIKA TANÍTÓNŐ ÉS A KASS JÁNOS ILLUSZTRÁLTA ÁBÉCÉSKÖNYVEK Fotó: Frank Yvette Földvári Erika OLVASÓKÖNYV negyedik osztályosoknak