Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-20 / 221. szám
Szombat, 2008. szeptember 20. Aktuális 13 Pesten néztek szembe a Négy Manccsal <4 Folytatás az 1. oldalról A Hungerit Zrt. száz munkatársa - köztük több olyan is, akit már elbocsátottak - profi módon elkészített, Hungerit-emblémás táblákat hozott. Néhány a feliratok közül: „Nézzetek a szemünkbe!", „Multibérencek!", „A francia és a kínai libamáj kell?" A tüntetőket két szakszervezeti titkár, Krausz fánosné és Péliné Gábos Zsuzsanna vezette. Csöndben közeledtek, csak a fotósok és operatőrök kiabáltak azokkal, akik beléptek a képbe. Krauszné telefonon hívta Gergely Zsófiát, a Négy Mancs Alapítvány programvezetőjét, aki két biztonsági ör és két kolléganője kíséretében lépett ki a kapun, de aztán egyedül ment oda a szentesiekhez: szembenézni. A tüntetők vezetői átadták és fel is olvasták neki petíciójukat. A dolgozók azt követelik, az alapítvány törölje a Hungeritet a feketelistáról, kérjen elnézést a cég munkatársaitól, fizessen kártérítést az elbocsátottaknak, és vonuljon ki Magyarországról. A felek beszélgettek egy kicsit. Gergely Zsófia halkan, de határozottan válaszolgatott. Bár rendőrök biztosították a rendezvényt, nem volt rájuk szükség: ez egy kulturált pesti tüntetés volt. A hungerites dolgozók - akik megbeszélték, nem nyilatkoznak, így még azt sem árulták el, hogy hol tudott megállni velük a busz - komor tekintettel állták körül a beszélgetőket, de az operatőröktől nem jutottak közelebb, így nem hallották, mit is mond „az a szőke, vékony kiscsaj". Azt mondta, válaszolni fognak a petícióra, írásban. Emlékeztetett, hogy ha megszületik a megállapodás a tömött termékek jelöléséről, törlik az egész listát, nem csak a Hungeritet róla. ök két éve indították akciójukat, amellyel az állatokat próbálják védeni, de idén nyárig egy cég sem vette őket komolyan. Pedig ök tizenhatezer aláírást gyűjtöttek. Szerinte GERGELY ZSÓFIA PROGRAMVEZETŐ VETTE - ÉS A KUTYÁT az elbocsátás nem az ő akciójuknak köszönhető, Magyar József már év elején kilátásba helyezte, hogy létszámleépítések lehetnek. Erre azt mondta Krauszné, hogy ha valaki neki két év• • Ha megszületik 77a megállapodás a tömött termékek jelöléséről, töröljük az egész listát. Gergely Zsófia vei ezelőtt azt mondta volna, hogy egy állatvédő szervezet akciója miatt veszélybe kerül az ő állása is, kinevette volna azt az embert. Hozzátette: talán különös, hogy itt elbocsátottak is vannak, akik nem a vezérigazgató ellen tüntetnek. De a dolgozók - és ekkor helyeslő morgás hallatszott a tömegből Magyar Józsefnek hisznek, mert ő is ennél a cégnél kezdett dolgozni, és többször tanúbizonyságot tett arról, hogy nem felejti, honnan indult. A két Ja Hungerit nyerésre áll Gergely Zsófia két kolléganője sajtóanyagokat osztogatott, ezek idézik a Hungerit vezérigazgatójának nyilatkozatait. Magyar József már a libamájbotrány előtt valóban arról beszélt - többek közt lapunknak -, hogy fél a 2008-as évtől, az energia- és a takarmányárak növekedése és egyéb tényezők oda vezethetnek, hogy embereket kell elbocsátani a cégtől. Az állatvédők azt mondták, sajnálják, hogy ezt a kommunikációs háborút egyelőre a Hungerit nyeri: most is a cégről szólnak a sajtóhírek, nem arról, hogy az állatokat védeni kell. A dolgozók képviselői szerint viszont kommunikáció ide vagy oda, ha nem változik a helyzet a német és osztrák áruházakban, mindnyájan el fogják veszíteni az állásukat - nem csak a májföldolgozó kollégák. ATA SZENTESIEK PETÍCIÓJÁT Fotó: Karnok Csaba titkár mellett állt a Szentesen élő Gerd Frenzel is, aki egy keverék kutyust tartott. Azt mondta, ennek a kutyának is van négy mancsa; a jószágot a Hungerit kerítéséhez kötötte valaki, ő meg azért hozta el, hogy viseljék gondját az állatvédők. A szentesiek így mondták el, szerintük mivel kellene foglalkoznia az alapítványnak. Amikor Gergely Zsófia átvette a kutyát is, a tüntetők megtapsolták. A vezetők ezután fölmentek az alapítvány irodájába, ahol látszott, felkészültek a sajtó fogadására: a falakon megkínzott libákról és kacsákról készített, sokkoló képek, a szekrényen szóróanyagok. A szentesiek megköszönték, hogy Gergely átvette a petíciójukat, és sikerült szemtől szemben tárgyalni. Nyomatékosították: ők fontosabbnak tartják az embert, mint a haszonállatot. A kutyát új gazdái megitatták, megsimogatták. Miután mindenki elköszönt, feltettük a kérdést Gergely Zsófiának: mit szól ahhoz, hogy az alapítványról sokan - ez az utcán kiderült, újságírók is - nyíltan beszélik, a Hungerit konkurenseitől kap támogatást. - Ez olyan állítás, ami ellen nem lehet védekezni - mondta a programvezető. - A közhasznúsági jelentésünk fönn van az internetes oldalunkon, az APEH honlapján is elérhetők azok az adatok, amelyekből kiderül: önzetlenül próbáljuk védeni az állatok érdekeit, nem csak a libatömés ellen küzdünk, és nem csak Magyarországon. tt -abbiFOTOKatemiról u interneten! www.detmdgyar.tiu Magyarország a szellemi világ atlaszában az egyik legnagyobb területet foglalja el. őifl hrinc Nagyok vagyunk Európa agya Budapesten lesz. Aligha hallottam szebb mondatot mostanság politikus szájából, mint amit az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barosso mondott az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsának múlt heti alakuló ülésén a magyar fővárosban. Még akkor is szép ez a mondat, ha elosztjuk az ünnepi alkalmakkor szokásos udvariassági koefficienssel. A magyarok hiúságát legyezgette Valérie Pécresse, az Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország kutatási minisztere is, aki felszólalásában kiemelte: Budapest mindig is elsőrendű szerepet játszott az európai tudo_ _ M mányos közösségben, ezért jelképérI magyarorszag tékű, hogy az intézet Magyarországon # # a szellemi világ jön létre. Persze mi ezt mindig is tudtuk, de mire mentünk vele? Semmire. Mint ahogy azzal sem, hogy az Egyesült Államok tudományos köreiben máig tartja magát az a nézet, hogy a 20. századot a magyarok csinálták. Csak a budapesti Fasori gimnázium tanulói közül vagy fél tucat Nobel-díjas „hemzsegett" Amerikában. Mindez persze a makói származású Galamb Józsefről jutott eszembe, aki éppen száz esztendővel ezelőtt, Henry Ford főkonstruktőreként a T-modellel alapvetően megváltoztatta a világ autógyártását: „az évszázad autójából" több mint 25 milliót adtak el. Gondolom, a másik amerikás makói „gyerek", Pulitzer József adott elsőként hírt a szenzációról lapjaiban. S ha már az autónál tartunk, ugye tudják, hogy a porlasztó Bánki Donát és Csonka János találmánya, a tömlő nélküli gumiabroncs Hercegh Ferencé, a bogárhátú autótípus meg a biztonságtechnika atyjáé, Barényi Béláé. Ma sem rosszabb a helyzet: az 1999-ben és 2000-ben a világ legjobb motorjának tartott hat- és nyolchengeres BMW-dízelmotor Anisits Ferenc nevéhez fűződik. És akkor még a műszaki tudományok közül is csak az autógyártásnál tartunk. A természettudományokról, a közgazdaságtanról, a bölcsészetekről, a művészetekről vagy éppen a sportteljesítményeinkről még egy szót sem szóltunk - holott a tudományosság és a kultúra szinte valamennyi területén beleszólásunk volt és van a világ teremtésébe. A világhíres magyarok sajátos jellemzője, hogy világhírüket többnyire nem Magyarországon érik el - a miértekre egész történelmünk a válasz. Ami persze nem azt jelenti, hogy ennek mindig így is kell lennie. Amikor az EU illetékesei most arról beszélnek, hogy a 27-ek versenyképességének növelése érdekében Európába kell vonzani a legjobb kutatókat a világból, joggal gondolhatjuk immár, hogy útjuk a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózat gócpontján, Magyarországon vezet keresztül. Már látom is lelki szemeim előtt, ahogy a mai amerikai meg ázsiai Galamb Józsefek, meg Szent-Györgyi Albertek elindulnak Budapest felé. Végül is miért ne mernénk nagyot álmodni? Szent-Györgyi Albert viszont nem álmodott, hanem jogosan mondotta egykoron: „Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberiség haladásához, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban". S ha így vesszük, Magyarország a szellemi világ atlaszában az egyik legnagyobb területet foglalja el. És ez a felismerés talán egészségesebb magyarságtudatot táplálhat bennünk, mint a sírdombjaink feletti örökös jajveszékelés. Csempészcigi a kamionban munkatársunktól Közel félmillió forint értékű cigarettát próbált átcsempészni a nagylaki határon az a román kamionsofőr, aki ellen jövedéki termékkel való visszaélés miatt indult végül eljárás. Tegnap hajnalban ugyanis a rutinellenőrzés során három mesterkarton cigit találtak a rendőrök a Romániából Franciaországba tartó tehergépjármű rakterében - a sofőr hűtőket szállított, a csempészárut ezek mögé rejtette el. A román zárjegyes dohányárut a kinti hatóságok lefoglalták. Biciklilopások végnapjai? munkatársunktól Szegeden a városi rendőrkapitányság és a helyi kerékpárosklub a biciklilopások csökkentése, megakadályozása és az ellopott kerékpárok felkutatása érdekében szombat délelőtt elindítja Szegedi kerékpár-regisztrációs programját. - Arra biztatok minden szegedi kerékpár-tulajdonost, hogy szombaton, a Széchenyi téren, a fél tízkor kezdődő közlekedésbiztonsági napon vagy később, valamelyik szaküzletben regisztráltassa a kerékpárját - nyilatkozta lapunknak Zélity László ezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője. A Magyar Kerékpárosklub helyi szervezete a rendőrkapitánysággal együttműködve azt szeretné elérni, hogy a mintegy 50-60 ezerre becsült szegedi kerékpár nyilvántartásba kerüljön. Az akció az országban egyedülálló. - A kezdeményezés célja a kerékpárlopások megelőzése, csökkentése, illetve a megkerült kerékpárok beazonosítása - mondta Zélity László. (A X. közlekedésbiztonsági nap részletes programja Szieszta mellékletünk programajánlójában olvasható.) A PÁLHALMI BÖRTÖN KONYHÁJÁN 33 ÜVEG ROMLOTT LECSÓT MEGFŐZTEK AZ ELITELTEKNEK Megsemmisítik az öttömösi kotyvalékot Jogerős a bírósági végzés az Arany Delikát Kft. évekkel ezeló'tt zárolt hamisított savanyúságaira - a hatóság ezért elkezdte megsemmisíteni. Eddig 17 tonna öttömösi kotyvalékot foglaltak le a közkonyhákon, csak a pálhalmi börtön konyháján használtak fel a romlott lecsóból. dombai tünde Két hete bukott le a szegedi Arany Delikát Kft. öttömösi telepe. Három év alatt harmadszor kapták rajta az élelmiszer-ellenőrök Takó Gusztáv vállalkozását, hogy engedély nélkül iszonytató körülmények között gyártja a savanyúságot, befőttet, lecsót. Információink nyomán az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság főként Pest és Fejér megyei közkonyhákon körözte az Arany delikátos kotyvalékokat. Közben a Csongrád megyei igazgatóság az öttömösi élelmiszer-hamisításért 5,4 millió forintra büntette az Arany Delikátot. Jogerőre emelkedett a korábban kiszabott két, összesen kétmilliós bírság. Ezt kellett megvárnia a hatóságnak, hogy megsemmisítse a korábban lefoglalt, de SZ0RNYU LÁTVÁNYT NYÚJT A SAVANYUSAGUZEM Fotó: DM/DV Takó által ennek ellenére idén újrakevert készletet. Az öttömösi kotyvalékok megsemmisítésére a hatóság - mivel az Arany Delikát nem vállalta - veszélyes hulladékkal foglalkozó céget kért fel. Szigeti Sándor igazgatótól megtudtuk, a kecskeméti Design Kft. 15 forintért szállítja el kilóját. Értesüléseink szerint tegnap a telepen a hatóság nyolc munkatársa elkezdte kibontani és tartálykocsiba önteni a hordók, üvegek tartalmát. Ott volt Takó Gusztáv is, segédkezett. A hatalmas mennyiség miatt a müvelet több hétig is eltarthat. - A fővárosban és Pest megyében 4500 üveg savanyúságot, lecsót, befőttet foglaltunk le óvodák, iskolák, szociális otthonok, kórházak konyháján. Nem ették meg, mert annyira büdös volt, így nem fordult elő rosszullét. Vizsgálni kell a beszerzők felelősségét is - mondta Szabó Enikő, a fővárosi és Pest megyei hatóság igazgatóhelyettese. Berey Attila Fejér megyei igazgatótól megtudtuk, ők a pálhalmi börtön konyháján zároltak 102 nagyüveg lecsót, ott 33-at már megfőztek. Ebben a két megyében találták a legtöbb kotyvalékot országszerte összesen 17 tonnát foglaltak le, Csongrád megyében nem bukkantak újabb készletekre. Az ellenőrzött közkonyhákon viszont újabb készítmények kerültek elő, amelyek címkéin a szegedi cég neve szerepel, a cím azt az Ipoly sori panellakást jelöli, amelyben az Arany Delikát működik.