Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-04 / 207. szám

61 Hegyei tükör Csütörtök, 2008. szeptember 9. a tisza-parti teátrumba több nézőt várnak - szeretnék az előadásszámot is növelni Szeged színháza negyedik a toplistán Nézőszám alapján a negyedik a Sze­gedi Nemzeti Színház a vidéki teát­rumok között. Évtizedeken át a leg­nagyobb költségvetéssel rendelke­zett, már ebben sem vezeti a listát. HtWmMSUWKHH Évtizedeken át a Szegedi Nemzeti Szín­ház volt az ország legnagyobb költség­vetésű vidéki teátruma, az elmúlt évek­ben azonban elveszítette elsőségét. A vezető gazdasági hetilap szinházkutatá­sából kitűnik, a győri teátrum éves bü­dzséje 67,2 millió forinttal több, mint az 1 milliárd 255,2 millióból gazdálkodó szegedié. A legfontosabb, legjellem­zőbb adat, a nézőszám tekintetében a szegedi színház évtizedek óta nem do­bogós, 2007-ben 45 ezerrel kevesebben váltottak belépőt az előadásaira, mint a 144 ezres látogatottsággal büszkélkedő listavezető miskolci produkcióira. Gyüdi Sándor, a szegedi teátrum jú­liusban hivatalba lépett új főigazgató­ja úgy véli, nem elég a budapesti szín­házakat külön vizsgálni, a vidékiek sem alkotnak egységes kategóriát. Egészen más a több tagozattal rendel­AZ OTELLÓ SIKER VOLT, A KÖVETKEZŐ ÉVADBAN IS MŰSORRA TŰZIK A tíz legnagyobb nézőszámmal rendelkező vidéki színház SZÍNHÁZ Nézőszám (fő) Iflöadásszám* (db) Költségvetés (millió Ft) f.gy előadásra jotó kiadás (ezer ft) 1. Miskolci Nemzeti Színház 199 059 999 1055,8 2378 2. Győri Nemzeti Színház 127 3 88 393 1322,9 3855 3. Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza) 100 056 906 623,9 1536 4. Szegedi Nemzeti Színház 98 579 312 1255,2 9023 5. Csiky Gergely Színház (Kaposvár) 95 635 251 797,8 2979 6. Szolnoki Szigligeti Színház 91 511 292 729 3013 7. Katona József Színház (Kecskemét) 88 712 321 526,3 1690 8. Vörösmarty Színház (Székesfehérvár) 85 933 296 921 3799 9. Pécsi Nemzeti Színház 78 069 271 899,3 3319 10. Debreceni Csokonai Színház 68 985 200 1107,3 5537 *AZ ÖSSZES IÁTSZÓHFIYFN, A VFNOÍGÍKjADASOK NflKÜl FORRÁS: HVG DM-GRAFIKA kező, operajátszást is felvállaló intéz­mények helyzete, mint a pusztán pró­zai társulattal rendelkezőké. Szegedet elsősorban Péccsel és Debrecennel, legfeljebb pedig Győrrel és Miskolccal érdemes összevetni. A legnagyobbak a különbségek az egy előadásra jutó kiadások terén: míg Debrecenben több mint 5,5 millió fo­rintból hoztak ki egy előadást, addig ennek csaknem negyedébe kerül egy színházi este Nyíregyházán. Ahol nem­csak prózát és olcsó stúdióprodukció­kat, hanem költséges operát is játsza­nak, sokkal drágábbak az előadások: Szegeden 4, Győrben 3,8, Pécsett 3,3 millióból jön ki egy színházi este. - A debreceni színházban, amelynek a műsorkínálata a leginkább hasonlít a miénkhez, közel negyven százalékkal magasabbak az egy előadásra jutó költségek, mint Szegeden. A Miskolci Nemzeti Színház több szempontból is Fotó: Frank Yvette irigylésre méltó mutatóinak - jóval ma­gasabb nézőszám, 132-vel több elő­adás, alacsonyabb költségek - hátteré­ben az áll, hogy ott nincs igazi többta­gozatúság, egyetlen operát mutatnak OPERETT-TÉVHITEK. Régi színházi közhely: az operettre a legkönnyebb becsábítani a közönséget. Gyüdi Sándor szerint ez tévhit, a számok nem ezt mutatják. Az elmúlt évad­ban például a nagyszínházban mű­sorra tűzött Kálmán-operett, a Cir­kuszhercegnő látogatottsága nem haladta meg az átlagot. házi szezon, mint Miskolcon. A nap­fény városában ugyanis jobban felme­legednek az épületek, május végétől és még szeptember elején is sokszor elvi­selhetetlen a légkondicionálással nem rendelkező nagyszínház. Hiába hirdet­nénk június-júliusban további előadá­sokat, nem jönne a néző, mert tart a melegtől és mások a hagyományok. A szabadtéri játékoknak köszönhetően nálunk szinte folyamatos a színházi szezon, nyáron a Dóm térre jár a kö­zönség - állítja Gyüdi Sándor, aki első­sorban az egy előadásra eső látogatott­ságot szeretné a jövőben növelni. A szegedi főigazgató szerint rövid távon nem várható a jegyárbevételek jelentős növekedése sem, hiszen a lá­togatottság húszszázalékos emelkedé­se is legfeljebb tíz százalékkal növelné a színház bevételeit. Az infláció mér­tékét meghaladó jegyáremelést pedig I Rekorderek Tavaly a Budapesti Operettszínház - Dóm téren is bemutatott - két Kero-produkciója, a Rómeó és Júlia és a Rudolf volt az év legtöbb nézőt vonzó előadása. A két musicalt összesen 120 ezren látták, többen, mint amennyi a hazai színházak többségének teljes éves nézőszáma volt. A nagyszabású musicalprodukciók Gyüdi Sándor szerint ott tudnak igazán anyagilag is sikeresek lenni, ahol éveken át sok száz, esetenként ezer előadást is játszhatnak belőlük, így ki tudják termelni a szerzőknek járó tetemes jogdíjat. Szegeden a szabadtéri vált a modern musicalek igazi terepévé, a Dóm téren, négyezer fizető néző előtt lehet ezeket rentábilisan játszani. be évadonként. Mi is szeretnénk a né­zőszámot, az elöadásszámot is növelni, ám ennek több korlátja is van. Szege­den hagyományosan rövidebb a szín­nem tartja elképzelhetőnek, mert a kutatások azt jelzik: 2006 őszétől fo­lyamatosan csökken a színházak né­zettsége. Nincs használt tankönyv a boltokban A szegedi Kónya családnak 95 ezer forintjába kerülne, ha gyermekeik új könyvekkel kezdenék az idei tan­évet. Szegeden csak egyetlen antik­váriumban találtunk használt álta­lános és középiskolás tankönyveket. KANtSÁRTfMEA Mindig nagy teher a családi kasszának az új tanév: legalább 45 ezer forintba kerülne, ha mindkét fiamnak újonnan venném meg az idei tankönyveket. Ezért próbálunk másodkézből is köny­vekhez jutni - mesélte a 38 éves Kónya Miklósné. Az egészségügyben dolgozó szegedi anyuka kisebbik fia, Peti most kezdi az általános iskola második osz­tályát, neki ötezer forintból kijöttek a könyvek, és az iskolában is tolerán­sak: sok tanárnő fénymásolatokból ta­nít. Nagyobbik fia, Balázs, jövőre vé­gez a Dériben, eddig 20 ezer forintot költöttek könyvekre. A gyerekek azon­ban matekból és fizikából már elkez­dik az érettségire készülést, az ehhez szükséges feladatgyűjtemények még legalább 15 ezerbe kerülnének. - Talál­kozunk Balázs tavaly érettségizett is­kolatársaival, megnézzük, vannak-e a tankönyveik között használható - ma­gyarázta az anyuka, hogyan próbál­nak spórolni. Szegeden szinte egyáltalán nem le­het használt tankönyvet kapni. Több kézben megfordult általános és közép­iskolás tankönyveket csak egyetlen helyen, a Körúti Antikváriumban le­het vásárolni. - Ritkán hoznak be friss kiadású da­rabokat, és sokszor a kötetek állaga sem kielégítő. Azért mi megpróbálunk mindent a lehető leggyorsabban be­szerezni. Sokszor hagyatékok felszá­molásánál jutunk használt tanköny­vekhez. A népszerűbbekre várólistát is vezetünk, és a főbb tantárgyak iro­dalmából mindig van példány. Áruk az ÍOOO forintot soha nem haladja meg - mondta Berta Gergely, a szaküz­let munkatársa. - Sok tankönyvet évente megváltoztatnak. Gyakran csak az oldalszámok térnek el, ennek ellenére a tanárok legtöbbje mindig a legfrissebb kiadást kéri a tanulóktól ­indokolta az antikvárium munkatár­sa, miért nem éri meg használt tan­könyvekkel foglalkozni. Ezt a tényt Szeged többi antikváriuma is megerő­sítette. Elmondták: orvosi és jogi alap­könyveket azért bevesznek. ! Bibliotékában a megoldás Többek között a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban és a vásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola Árpád utcai telephelyén található könyvtárban is találni használt tankönyveket. Azok a gyerekek, akik nem jogosultak ingyenkönyvekre, esetenként innen is be tudják szerezni a tartós tankönyveket, feladatgyűjteményeket. A VÁSÁRHELYI „TITÁN" MALAGÁBAN KÉPVISELHETI MAGYARORSZÁGOT Zsolt lett a legjobb gépkezelő Első helyezést ért el a dunabogdányi Caterpillar országos gépkezelői baj­nokságon a vásárhelyi Égető Zsolt, az Eurotitán II. Kft. dolgozója. Olyan géppel is hiba nélkül teljesített, ami­lyet eddig csak fényképen látott. No­vember 2-án a spanyolországi Mala­gában már a nemzetközi versenyen mutathatja meg rátermettségét. KOROM ANDRÁS Nem egyszerűen árkot kellett ásni: ügyességi feladatokat kellett megolda­nia a dunabogdányi kőbányában meg­rendezett Caterpillar országos gépke­zelői bajnokságon első helyezést elérő vásárhelyi Égető Zsoltnak. Az Euroti­tán II. Kft. versenyzője ötféle rakodó­gép nyergében bizonyította, művészi szinten műveli a mesterséget. b KOLLÉGÁJA SIKERE. Az Eurotitán színeiben még egy versenyző ért el szép eredményt. A vásárhelyi Posz­tós Zsolt az elődöntőben a máso­dik, míg a döntőben a tizenötödik helyezést szerezte meg. - A legnehezebb versenyszám szá­momra az volt, amikor egy forgórako­dóra szerelt rönkfogóval kellett meg­fogni egy lécet, majd azt az egyik vas­tartóból a másikba kellett áttenni - vi­lágított rá a csöppet sem hétköznapi feladat bonyolultságára Égető Zsolt. De az sem okozott neki nagy nehézsé­get, amikor a földön fekvő két autógu­ÉGETŐ ZSOLT BÁRMILYEN GÉPPEL ELBOLDOGUL Fotó: Tésik Attila mit kellett felakasztania rakodógépé­vel egy ruhacsipeszt utánzó vasra. A versenyen az országból több mint kétszáz nehézgépkezelő vett részt. Zsolt már az ötödik hasonló vetélkedésen vett részt. Tavaly a Tállyán rendezett versenyen ötödik lett. A verseny szoros­ságát jól bizonyítja: akkor egyetlen hi­bát vétett, ráhajtott az egyik bójára. - Az volt a legfurcsább számomra a versenyen, hogy olyan új gyártmányú géppel kell ügyeskednem, amilyenen még nem ültem. Ugye az azonos funk­ciót ellátó, de más-más gyártmányú rakodógépek közt is akkora a különb­ség, mint az autók között - tette hozzá azzal, most is három olyan nyergében versenyzett, melyet eddig legfeljebb csak fényképen látott. - ö a jolly Joker a cégnél: bármikor és bármilyen gépen bevethető ­mondta kollégájáról Solti Viktor, a kft. ügyvezetője. Zsolt a szakmát a csong­rádi Bársony szakközépiskolában sa­játította el. Sikerének a helyszínen örülhetett felesége, valamint két kis­fia, a nagyobbik mindjárt kétéves, a kisebbik egy hónapos. roióK. tr'F'nF**"' 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom