Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-05 / 208. szám

\ 101 Délmadár iödéyrémollé Péntek, 2008. szeptember 5. Leszállás után Repülőgép nagy nehezen leszáll, a pilóta alig bírja megállítani a gépet a pálya végétől egy méterre, és miután letörölte az izzadságot a homlokáról, így szól: - Ez meleg volt, ez a leszállópálya alig ötszáz méter hosszú! - És három kilométer széles - néz ki a másodpilóta az ablakon. Asszonykérés - Mondd, édesem, mit szólna a családod, ha megkérném a kezedet? - A férjemet megütné a guta, a gyermekeim meg dőlnének a röhögéstől. Sebesülés A kórházba sebesültet hoznak: - Nős? - kérdezi az orvos. - Nem, autóbaleset. Borbélynál - Mester, megborotválna? - kérdi a vendég a borbélytól. - Olyan vagyok, mint egy tüskés disznó. - Nézze, uram, a tüskét valahogy el tudom tüntetni... VICC0Z0N Szőke nő a hullaházban: - Nos, asszonyom, felismeri a holttestet? - Hát, nem is tudom, talán ha a hangját is hallhatnám... Seprűnyél Pistike kérdezi a dadust az oviban: - Ugye te nem vagy boszorkány? - Persze, hogy nem. - Igaz, te nem is lehetnél, mert nincs is olyan seprűnyél, ami elbírna téged. A Délmadár heti horoszkópja Hamarosan sok dicséretet kapsz, virágözön áraszt el. Ne lepődj meg, minden temetés ilyen! Aktfotó Boldog mosollyal lép ki az ifjú pár a házasságkötő teremből. A sugárzóan boldog, ifjú férjet félrehívja egy férfi: - Mondja, uram, van a kedves feleségéről aktfotója? - Dehogyis van! - És mondja: akar néhányat? Fantasztikus - Már 20 éve házas vagyok, és még mindig ugyanazt a nőt szeretem. - Fantasztikus! - Igen, de elég veszélyes is! Ha a feleségem megtudja, agyonüt! HALLÓ! EZ AZ APEH? - Halló! Jó napot kívánok! Egy kis segítségre volna szükségem. Az adóbevallásomat szeretném beküldeni az APEH elektronikus rendszerén keresztül, de egy kicsit elakadtam. - Jó napot kívánok! Azért vagyunk, hogy segítsünk az állampolgárok minden ügyes-bajos dolgában. Hol akadt el? - Hát itt, a számitógép előtt. - Jó, jó, de meddig jutott el? - Az idegrohamig. - Pontosabban kérdem: benne van a magyarorszag.hu-ban? - Hú, de benne vagyok! Nyakig! - Nyugalom, uram, nincs oka a kétségbeesésre! Ez egy abszolút felhasználóbarát rendszer. Sikerült belépnie az ügyfélkapun? - Hát ez az! Nem engednek be. Pedig kopogtam is, dörömböltem is, egyszer már a monitort is levertem az asztalról. Könyörgöm, engedjenek be! - Oké. Haladjunk akkor sorjában! Milyen operációs rendszere van? - Nézze, utoljára öt éve operáltak aranyérrel, de ebből nem csinálunk rendszert. - Explorer, Netscape vagy Mozilla? - Amit az APEH parancsol! Én mindent őszintén be akarok vallani. Egy biztos, Mozilla gorillám nincs. Van viszont egy kanárink, de már nagyon öreg. Leadózom, csak egy szavukba kerül! - Nézze, az eddigi beszélgetésből úgy veszem ki, hogy maga nem egy kifejezett számítógépes szakember. Most lépésről lépésre elmagyarázom, mit kell csinálnia. Először is jelentkezzen be a http://www.magyarorszag/vallalkozas/elethelyzetek/adobevallas/bejelentkezve/allampolgar/szolgaltatasok/szivatas.hu internetes oldalra. Megvan? - Már a szívatásnál tartok. - Egere van? - Jesszusom! Már erről is tudnak? - Akkor most nyissunk új ablakot! - Képtelenség. Akkora a huzat a lakásban, hogy kivitte a nagymamát. - Kattintson a jobb felső sarokba! Mi jött fel? - Az alattunk lakó felesége. Elfogyott a sörük. Rákattanjak? Várjon! Most egy hibaüzenetet kaptam. Valami baj van a protokollal. Biztos azért, mert csak Kőbányai söröm van itthon. - Türelem! Milyen titkosítása van a számitógépen? - Semmilyen. Az egész ház tud róla. Sőt ide járnak szexképeket nézegetni. - Akkor telepítenie kell a Java-titkosítót. - Sejtettem, hogy a java még hátravan. - Persze végeredményben továbbmehetünk titkosítás nélkül is, de akkor törölnie kell a cookie-t. Tudja, hogyan kell? - Őszintén szólva az anyukám nem tanított meg rá. Sőt eddig nem is tudtam, hogy a kukit is meg kell törölni használat után. - Akkor most dobja a cookie-t a szemétkosárba! - Tulajdonképpen én sem vagyok túlságosan elégedett vele, de azért a szemétkosárba dobni, azt azért egy kicsit túlzásnak tartom! - A következő lépésben feltétlenül le kell töltenünk az e-NYENYI programot az ONYF honlapjáról, mert különben nem tudunk behatolni az EMMA-ba. - Behatolni? Most dobatta ki velem a kukit! - Azt mondja meg nekem, hogy most mit lát a képernyőjén? - Olvasom: „Tisztelt felhasználó! Értesítjük, hogy a http://www.magyarorszag.hu oldal pillanatnyilag nem elérhető. A hiba elhárítása folyamatban van". - Ez a pech! - Nem, ez az APEH. Egy pillanat! Most sikerült továbblépnem... Valami angol szöveg... Azt mondja, Pentagon... Interkontinentális rakétairányítás... Indítókódok... Uram, már csak egy apró segítségre volna szükségem. Megadná nekem az APEH pontos koordinátáit? KI VAN A FÉNYKÉPEN? 1. B0R0S-B0CHK0R, 2. SÖRÖS-B0CHK0R, 3. SZEKERES-B0CHK0R 1. ISTVÁN, A KIRÁLY, 2. ISTVÁN ÉS A KIRÁLY, 3. GÁBOR ÉS ISTVÁN JOGOS, NEM JOGOS Két diák elmegy vizsgázni, ez az utolsó dobásuk a jogszigorlaton. A prof lakásán van a vizsga. Bemegy az első. Prof: - Húzzon tételt! A srác kihúzza. Nem tud semmit, hebeg-habog összevissza. Prof: - Kolléga, maga nem lesz kolléga. Diák 1.: - Nézze, professzor úr, a családunkban nagy szégyen volna, ha nem sikerülne a vizsgám. Adjon még egy lehetőséget. Felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni, rúgjon ki, ha nem, akkor beírja a jelest. Prof: - Ilyen még nem fordult elő, de maga annyira pofátlan, legyen! Diák 1.: - Nos, professzor úr, mi az, ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos, és mi az, ami se nem törvényes, se nem jogos? A prof gondolkozik-gondolkozik, pörögnek a lexikonok, jogszabályok az agyában, majd azt mondja: - Tessék, itt a jeles, de takarodjon! A srác megy ki marha büszkén. Mutatja a másiknak, hogy ötöst kapott. Az forr magában, hogy ez hogyan lehet, amikor sokkal hülyébb, mint ö. Belép. Prof: - Tüdja mit, ne is húzzon tételt, felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni, beírom a jelest, ha nem, ki van rúgva. Ugyanúgy elmondja, mi az, ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos és mi az, ami se nem törvényes, se nem jogos. Diák 2. gondolkozik: - Nézze, professzor úr! Az, hogy ön 80 éves, és van egy 20 éves felesége, ez ugye törvényes, de lássuk be, nem jogos. Az, hogy az ön 20 éves feleségét egy 20 éves fiatalember rendszeresen szeretgeti, ez ugye nem törvényes, de lássuk be, jogos. Az viszont, hogy ez a fiatalember az előbb ezért magánál jelest kapott, na ez se nem törvényes, se nem jogos... A valóság olyan illúzió, amelyet az alkohol tartós megvonása idéz elő. BÁTYI ZOLTÁN Belami makói autós kalandja Elviszel? - kérdezte Kisrambo apjától, Belamitól, s meg sem várva a választ, már bele is tette tinédzser típusú fenekét a család autójába. Azután huss! - megcélozták a Maros partján fekvő Makó városát, ahol Kisrambónak fontos jelenése volt. Belami pedig azt hitte a városba vezető útra érve: valami különleges világeseménynek adhat otthont Makó, mert úgy tünt, aki csak él és mozog, mindenki oda igyekszik. így aztán ama hussból lett is toporgás, dudálós, indexelős tülkölés, fűszerezve némi rettegéssel a Szegedről Makóra vezető 43-as űton. De Belami - köszönhetően több évtizedes rutinjának túlélte a nehéz helyzeteket, sót mi több, még be is csusszant különösebb gond nélkül Makó főutcájába. Na, ott aztán végképp biztosra vehette: a hagyma fővárosa immáron nem finom terményéről, sokkal inkább arról a találmányról híresülhetne el, amit az emberiség gépjármű néven anyaköny veztetett a nagy felfedezések listáján. - Úgysem hiszik el, de láttam Makón annyi autót, kicsit, nagyot, újat, régit, tehert, személyt, kamiont, amennyit egy utcányi területen még soha. És mire egy körforgalomhoz értem, már azt is tudtam: nincs az a fergeteges forgalomhoz szoktatott New York-i polgár, aki ne nyalná mind a tíz ujját a gyönyörűségtől Makón járván. És azt látván: akad azért olyan hely ezen a Földön, ahol - a városok méreteit figyelembe véve - még több autó szennyezi a levegőt, döngöli az aszfaltot, mint náluk - mesélt kalandtúrájáról a külváros nyugalmazott szépfiúja, miután visszatért a Zsibbadt brigádvezető teraszára. - És maga ezen meglepődött? - döbbent meg Minek Dönci, aki kényszervállalkozóként hetente több napon is keresi a munkát a megye városaiban, s így gyakorta megfordul Makón. - Mert én csak azon lepődök meg, miként tudják mindezt túlélni a makóiak, akik napról napra tűrik, hogy átvonulgasson városukon ez a hatalmas autócsorda a Balkánról Nyugat-Európába igyekezvén, majd onnan vissza. - Ha már itt mindenki a meglepetéstől duzzad, hadd közöljem: jómagam is meglepődök Makó és a 43-as út kapcsán. Mégpedig azon, hogy ebben az országban senki nem gondolkodott előre azon, mégis milyen következményekkel jár majd, ha Románia és Bulgária uniós tagország lesz, aztán ezek az országok a maguk összes terményével, nikkelezett rózsaszirmával, csilivili Daciájával csak és kizárólag Magyarországon áthajtva keresik a piacaikat. Na, ez tett be Makónak, s még jó néhány településnek, hogy most momentán Szegedet ne is említsem - legyintett Plüss Eta. - Ezzel azt akarja mondani - tért lassan vissza az élet Belamiba a makói autós rémképektől szabadulva -, hogy mindenekelőtt ezt a sztrádaszakaszt kellett volna felépíteni, csak utána fenekére verni annak a sok pénznek, amit 4-es metróra meg balatoni völgyhídra szántak? - Ne akarja, kérem, összeugrasztani az ország különböző körzeteit, akad e nemes célra éppen elég politikus - szólt közbe Firnájsz Egon. - Bár mit ne mondjak: van igaza a szavainak. Én például legutóbb azon gondolkodtam el: ha Szeged minden útja fullra telítődik ebben a kamionrohamban, ugyanennyi autó hogyan fér bele Makóba, ahol tulajdonképpen kétszer egysávos útnak kell levezényelni azt a forgalmat, ami Szegeden kétszer kettőn, néhol kétszer hármon se nagyon sikerül. - Na látja, ezt a kérdést valamelyik miniszteriális főkoncepció-gyártónak kellett volna feltennie úgy öt évvel ezelőtt, amikor éppen amiatt döngettük a mellünket, milyen irtózatosan felkészültünk, de még mennyivel jobban fel fogunk készülni az unió kibővítésére - nyúlt a söre után Cink Enikő. - Értem én a gondjukat, nagyon is értem. Csak azt nem tudom, miért éppen most ekkora hatalmas magukban az elkeseredés, amikor már lerakták az új, Szegedet elkerülő sztráda alapkövét, új híd építésébe is belefogtak, és oly sebességgel kezd el fejlődni az infrastruktúra Csongrád megyében, hogy száját tátva irigyeli majd minden ember, határon kivül is, belül is - csóválta a fejét Bika Jenő. - Hogy miért? Mert momentán alapkövön még nagyon nehézkesen tudnának elvitorlázni útjainkról a kamionok, meg aztán olyat se hallottam, hogy épülő hídon guruljon a kerék. Vagyis még ráérnek a szomszédaink. Három évig még biztosan nem kapják meg a sárgaságot az irigykedéstől - vette vissza a szót Belami. Majd a csapat koccintott egyet minden makói, deszki, klárafalvi, ferencszállási, apátfalvi és magyarcsanádi egészségre, türelmükért kitüntetést kívánván mindnyájuknak. Aztán a csapat elindult hazafelé, azon gondolkodva: vajon milyen sebességgel oldódna meg Makó és a többi település kamionos gondja, ha a magyar politikai főelit lakcímkártyáin ez állna - lakóhely: Makó, Szegedi utca.