Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-27 / 227. szám

Szombat, 2008. szeptember 27. Szieszta 111 NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1924-ből. MUNKATÁRSUNKTÓI ÁRVERÉSI CSARNOK. „Szeged sz. kir. Város Árverési Csarnoka (Zrínyi u. 5.) elfogad január 28-ig mindenféle tárgyakat, ami csak értékkel bír. Az árverés január 11-14-ig mindenkor délután 7-ig tart" (januári., kedd). APÁTFALVI GYILKOSSÁG. „Borzalmas kö riilmények között agyonvertek egy 77 éves özvegyasszonyt", Szabó Balázsnét, akinek „Apátfalván (...) mintegy 100 hold jól termő örökbirtoka van, és nagy gazdasága miatt állandóan nagyobb mennyiségű készpénzt tart a lakásán". „A csendőrök előtt gyanúsnak tűnt föl az a körülmény, hogy Varga Mihály igen nehéz sorsban lévő családja a gyilkosság után eltűnt Apátfalváról." A részletes személyleírás alapján elfogták a családot, náluk „másfélmillió készpénzt" találtak. A Varga családot ma délután behozták a szegedi ügyészségre" (augusztus 13., szerda). LABDARÚGÓK A 46-0S EMLÉKMŰÉRT. „Augusztus 24-én délután fél ötkor a SzAK újszegedi sporttelepén bajnoki futballmérközés lesz Szeged és Békéscsaba válogatottja között. A mérkőzés teljes jövedelme a negyvenhatos hősök emlékművének alapját gyarapítja" (augusztus 20., szerda). ISKOLAI LAKÁSOK. A lakásínség következ ménye, hogy például „a Madách utcai polgári iskolában, tantermekben és mellékhelyiségekben lakik Göttl Károly tanár, Kosztolányi Gyula tanár és dr. Balló István nyugalmazott makói tanfelügyelő. (...) A zsidóiskola könyvtárában és mellékhelyiségében lakik Méray Margit polgári iskolai tanárnő. Ugyanezen épület tantermeit és a mellékhelyiségeket Cziganek Rezső postafőellenőr, Radoychevich Oszkár postafelügyelö és Ambrus Sándor unok foglalta el" (szeptemberi, csütörtök). FRANCIÁK FEGYVERT KERESTEK. „Ántánt tisztek, a katonai ellenőrző bizottság tagjai a legnagyobb titokban és egészen csendben bizonyos rejtett fegyverek után kutattak Szegeden." Jártak a repülőtéren, a piarista gimnáziumban. Lapunk értesülése szerint „a két francia tiszt az eredménytelen kutatások után az altisztekkel együtt pénteken reggel a gyorsvonattal már el is utazik Szegedről" (október 3., péntek). NUMERUS CLAUSUS. Országos hullámokat vert a botrány: négy héttel ezelőtt a szegedi egyetem orvosi fakultása „egy határozattal még azt a csekély számú egyetemi hallgatót sem engedte tanulni, akiknek pedig erre a numerus clausus is jogot ad". Néhány hét nyugalom után „azok a hallgatók és hallgatónők, akik ama bizonyos öt százalékhoz tartoznak, állandó zaklatásoknak vannak kitéve" (november 16., vasárnap). KLEIN-KIÁLLÍTÁS. „A Kass halljában ismét szegedi művész álmai és hangulatai fogadják a látogatót. Dinnyés, Joachim és Károlyi Lajos után most Kisjenői Klein Ernő, egy Aradról menekült fiatal festő állította ki képeit, szám szerint huszonkilencet" (december 25., csütörtök). KÖNYVVÁSÁRLÓK. Móricz Zsigmond „keserű hangú kultúrriportot" írt a vidéki városokról. „Hiteles adatok alap ján állapította meg, hogy Szeged, az ország legnagyobb vidéki városa, a kultúrrangsorban nagyon alacsony fokon áll, alig egy fokkal feljebb, mint a szomszédos Hódmezővásárhely, ahol egy teljes esztendő alatt összesen és együttvéve mindösszesen egy darab könyvet vásároltak" (december 25., csütörtök). További informaciok. FOTÓN a témáról aa intamatar www.delmaw.hu IDŐUTAZÁS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 192A (15. RÉSZ) RECSEGŐ, VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁK Nyolcvanhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenötödik állomása: 1924. ÚJSZÁSZI HONA „Kulturális eredmény: a színház épületének rendbe tétele" - nyilatkozza a Szeged néven megjelenő Délmagyarország évértékelő számában Somogyi Szilveszter polgármester. HALÁLBÁL-ÉVFORDULÓ CSONGRÁDON tékben javítson a színház külső csínján és kényelmi berendezésén, mint amilyen mértékben javultak művészi szempontból is az előadások." A közönség legyen „sovén"! A közönséget biztatja Andor Zsigmond. A színigazgató hangsúlyozza: „A szegedi színház eredeti bemutatóit közönségünknek bizonyos sovén érzéssel kell látogatnia és ne a budapesti, hanem a szegedi közönség és szegedi sajtó döntse el annak sorsát". A közönség távolmaradása ellenére bizonyos, hogy „bemutatóink a legkomolyabb szempontból jövő bírálatot is állják. A kis Marat, a Szibéria, A lőcsei ítélet művészileg országos sikerek voltak, az anyagi siker teljes elmaradásával". Az ok: a közönség „nem akarja saját magának sem elhinni, hogy Szegedről, a hazájából is indulhat el valami jó". Opera és operett A szakmában nagy visszhangot váltott ki Pietro Mascagni A kis Marat című operájának magyarországi ősbemutatója, a május 14-i szegedi előadás. Karácsonyi ajándékként viszont öt operett (Huncut a lány, Árvácska, Varázskeringő, Nótás kapitány, A kis király) mellett egy zenés történet (Iglódi diákok) jelenti a kínálatot. Színház és Művészet című rovatunk négy operett szereposztását is közli. A rögtönzött statisztika mutatja: szegedi sztárnak számított Egyed Lenke és Kovács Kató, illetve Fenyves Sándor és Virágh Ferenc. Mindegyik operett-előadás rendezője: Rátkai Sándor, karnagya: Bethlen László. „Andor hozzáértéssel, vállalkozói merészséggel, egy komoly színház koFOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 1 H i- mé KR0N0L0GIA: 1924. január 21.: Lenin halála. Február 5.: letartóztatják Budapesten Vasek Ernő volt szegedi kormánybiztos főispánt a Tanítók Bankjánál történt vissza!. élésekben való bűnrészesség vád!- jávai. Május 12.: a kormányzó !- Shvoy Kálmánt nevezi ki a szegedi il 9. gyalogezred parancsnokává. Júa nius 20.: a szegedi Törvényhatósági e Bizottság úgy dönt, hogy a város 50 éven át évenként 23 vagon búza mindenkori árával járul hozzá az i- egyetem elhelyezésének és berendezésének költségeihez. Október 17.: miniszteri rendelettel létrejön s az Alföld Mezőgazdasági Intézet. moly nívójához mérten szervezte meg társulatát. (...) A szegedi színháznak jelenleg három komplett társulata van, melyek mindegyike alkalmas ar- ra, hogy teljesen élvezhető, irodalmi és komoly, művészi mértékkel is mér- hető előadást nyújtson." - Kevés a pénz. Ezt jelöli meg okként a t cikk névtelen szerzője, mikor rögzíti: sok régi arc hiányzik a nézőtérről, s „új s réteg" jár színházba. De bevételként is ;- hiányzik a pénz: „a színház eddigi támaszai és fenntartói épp most, a biztató c fellendülés kezdetén viselkednek tarL tózkodón". őszintén szólva: „nem lehet i igényt támasztani jó előadásokra, ha a polgárság arra képesített rétegei évens kint, mondjuk egyszer-kétszer látogat- nak el a színházba". A társulat, a szín- ház vezetőinek célja, hogy - az egyetem mellett - „még egy kultúrértékünk lei gyen, ami kimagaslik a lomha vidéki i- szürkeség fölé". • A csongrádi Magyar Király FOTÓ: CSONGRÁD KÉPESLAPOKON CÍMŰ KIADVÁNY Bomba robbant Csongrádon a Magyar Király báltermében 1923 karácsonyán. A zsidóellenes merényletnek is minősített, a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületével (ÉME) is összefüggésbe hozott, halálos áldozatokat követelő terrorakcióról Vér György ír riportokat. MUNKATÁRSUNKTÓL „1923 karácsony éjszakáján, pontosan éjfélkor egy bomba robbant föl Csongrádon. A Magyar Király tágas báltermében Farkas Balázs cigányprímás a francia négyes bevezető traktusait intonálta és a mosolygó fehérruhás leányok frakkos táncosuk karján éppen párokba fejlődtek. Vis-á-vis-t kerestek. Akkor bomba hullott a mosolygó táncosok közé és ma a csongrádi temetőben az évfordulón csöndesen fekszik egy diákgyerek, aki táncolt, egy prímás, aki hegedült, és egy egyszerű cselédlány, aki dolgozott. És egy év múltán huszonnégyen érzik még mindig a szilánkot fáradt és megromlott testükben. És egy év múltán a szörnyű merényletnek - még nincsenek tettesei" - sorolja a tényeket lapunk 1924. december 25-i számában közölt kolumnás riportjában Vér György. Krisztinkovich Antal rendőrtanácsos elmondja: a szolnoki főtárgyalás után „Piroskáék és a többi vádlott is itthon van. (...) Érdekes egyébként, hogy Csongrádon nincs is ÉME szervezet. (...) Piroska János főhadnagyot az egész csongrádi társadalom ártatlannak tartja." De az is kiderül: „parasztbál lesz a halálbál évfordulóján a Magyar Királyban". A riporter tapasztalata: „Csongrádon csönd van. És mindenki hallgat, Mindenki fél." Vénülő színház Negyven éve fogadja be közönségét a városi „vénülő színház". A hosszú felvonásközök oka: a díszletezést nyolc munkás végzi, a vasfüggöny leengedéséhez, illetve felvonásához hat férfi ereje kell. A színpad szintjét még részletekben sem lehet fölemelni vagy hidraulikus gépekkel lesüllyeszteni, így aztán a kisebb-nagyobb emelvények fölállítása és szétbontása is sok időt vesz el - ad pillanatképet Lugosi Döme. A szakíró szerint a zsinórpadlás, a vüágítószerkezetek is elavultak, a süllyesztők használhatatlanok. „A padozat a legbotrányosabb" állapotú: „a sima padlón táncolni lehetetlen". A festőterem pedig a színház egyetlen próbaterme. A nézőtér állapota is kaA szegedi színház korabeli társulata tasztrofális: „a körszékek legnagyobb részén a szövet rongyos, kiálló szögek tépdesik a ruhákat". „A zártszékeket és körszékeket elválasztó korridort el kellene tüntetni, hogy szabad járása legyen hátrafelé is a közönségnek". „A szőnyegek majdnem egytől egyig rongyosak". „A ruhatárak elhelyezése rossz (...), a páholyok teljesen lezüllöttek..." A következtetés? „Ha a városnak valóban szívbeli ügye a jó színház, legalább olyan mér3 Arcél: József Attila (1905-1937) Lapunk alkalmilag jelentkező szerzői gárdájába tartozott a fiatal József Attila. A diák költői érzékét felismerte lapunk vezető publicistája, Juhász Gyula költő. Barátjává fogadta az 1924. szeptemberétől Szegeden tanuló egyetemistát; „bátorításként" előszót írt József Attila első verseskötetéhez, a Szépség koldusához. 1924. július 11—i közleményünk szerint „József Attila, a Szegeden is jól ismert tehetséges makói költő, sajtó útján elkövetett istengyalázás címén került a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa elé" a Lázadó Krisztus című verse miatt. „József Attila, aki 19 éves fiatalember, azt adta elő a bíróság előtt, hogy a forradalmak és a háború után az emberek elvesztették önbizalmukat. Irodalmi munkásságában arra törekszik, hogy az emberek" ezt visszanyerjék. E cikk miatt is támadja József Attilát és a Szegedet a Friss Hírek hasábjain „Kossutány professzor". Erre július 13-án és 14-én visszavágunk, kifogásolva, hogy „van magyar lap, amely az előzetes cenzúra mellett érvelő cikknek ad helyet". József Attila mellett Pásztor József és Magyar László, a Szeged munkatársai fogtak tollat - pontosít egyik tanulmányában Péter László. Lapunk első megjelenési helye több József Attila-versnek is. Az augusztus 20—i számban lát napvilágot a Sírdomb a hegycsúcson, november 23-án a Férfiszóval című költemény. 1925 tavaszán „több előadást is tartott az alsóvárosi meg a fölsővárosi munkásoknak. S közben éhezett, bár olykor itt is akadtak támogatói, akik ebéddel enyhítettek nyomorán" - olvassuk Péter Lászlónál. E „keserű kilátástalanságból megszületett Tiszta szívvel című verse". A sorsfordító költeményt is lapunk közölte 1925. március 25-i számában. A verset két cikkben is tollhegyre tűzi a Szegedi Új Nemzedék. Majd március 30-án a Szegedet lobogtatva „az egyetem vaskalapos tanára, Horger Antal megfenyegette" a költőt. József Attila komolyan vette a két társa előtt kapott feddést, és a tanév végével otthagyta az egyetemet - és Szegedet.