Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-27 / 227. szám

Szombat, 2008. szeptember 27. Szieszta 111 NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régi­ónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1924-ből. MUNKATÁRSUNKTÓI ÁRVERÉSI CSARNOK. „Szeged sz. kir. Vá­ros Árverési Csarnoka (Zrínyi u. 5.) el­fogad január 28-ig mindenféle tárgya­kat, ami csak értékkel bír. Az árverés január 11-14-ig mindenkor délután 7-ig tart" (januári., kedd). APÁTFALVI GYILKOSSÁG. „Borzalmas kö riilmények között agyonvertek egy 77 éves özvegyasszonyt", Szabó Balázs­nét, akinek „Apátfalván (...) mintegy 100 hold jól termő örökbirtoka van, és nagy gazdasága miatt állandóan na­gyobb mennyiségű készpénzt tart a lakásán". „A csendőrök előtt gyanús­nak tűnt föl az a körülmény, hogy Var­ga Mihály igen nehéz sorsban lévő családja a gyilkosság után eltűnt Apátfalváról." A részletes személyle­írás alapján elfogták a családot, náluk „másfélmillió készpénzt" találtak. A Varga családot ma délután behozták a szegedi ügyészségre" (augusztus 13., szerda). LABDARÚGÓK A 46-0S EMLÉKMŰÉRT. „Augusztus 24-én délután fél ötkor a SzAK újszegedi sporttelepén bajnoki futballmérközés lesz Szeged és Békés­csaba válogatottja között. A mérkőzés teljes jövedelme a negyvenhatos hő­sök emlékművének alapját gyarapít­ja" (augusztus 20., szerda). ISKOLAI LAKÁSOK. A lakásínség következ ménye, hogy például „a Madách utcai polgári iskolában, tantermekben és mellékhelyiségekben lakik Göttl Károly tanár, Kosztolányi Gyula tanár és dr. Balló István nyugalmazott makói tanfel­ügyelő. (...) A zsidóiskola könyvtárában és mellékhelyiségében lakik Méray Margit polgári iskolai tanárnő. Ugyan­ezen épület tantermeit és a mellékhelyi­ségeket Cziganek Rezső postafőellenőr, Radoychevich Oszkár postafelügyelö és Ambrus Sándor unok foglalta el" (szep­temberi, csütörtök). FRANCIÁK FEGYVERT KERESTEK. „Ántánt tisztek, a katonai ellenőrző bizottság tagjai a legnagyobb titokban és egé­szen csendben bizonyos rejtett fegy­verek után kutattak Szegeden." Jártak a repülőtéren, a piarista gimnázium­ban. Lapunk értesülése szerint „a két francia tiszt az eredménytelen kutatá­sok után az altisztekkel együtt pénte­ken reggel a gyorsvonattal már el is utazik Szegedről" (október 3., péntek). NUMERUS CLAUSUS. Országos hullámo­kat vert a botrány: négy héttel ezelőtt a szegedi egyetem orvosi fakultása „egy határozattal még azt a csekély számú egyetemi hallgatót sem enged­te tanulni, akiknek pedig erre a nu­merus clausus is jogot ad". Néhány hét nyugalom után „azok a hallgatók és hallgatónők, akik ama bizonyos öt százalékhoz tartoznak, állandó zakla­tásoknak vannak kitéve" (november 16., vasárnap). KLEIN-KIÁLLÍTÁS. „A Kass halljában is­mét szegedi művész álmai és hangula­tai fogadják a látogatót. Dinnyés, Joa­chim és Károlyi Lajos után most Kisje­női Klein Ernő, egy Aradról menekült fiatal festő állította ki képeit, szám szerint huszonkilencet" (december 25., csütörtök). KÖNYVVÁSÁRLÓK. Móricz Zsigmond „keserű hangú kultúrriportot" írt a vi­déki városokról. „Hiteles adatok alap ján állapította meg, hogy Szeged, az ország legnagyobb vidéki városa, a kultúrrangsorban nagyon alacsony fo­kon áll, alig egy fokkal feljebb, mint a szomszédos Hódmezővásárhely, ahol egy teljes esztendő alatt összesen és együttvéve mindösszesen egy darab könyvet vásároltak" (december 25., csütörtök). További informaciok. FOTÓN a témáról aa intamatar www.delmaw.hu IDŐUTAZÁS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 192A (15. RÉSZ) RECSEGŐ, VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁK Nyolcvanhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ti­zenötödik állomása: 1924. ÚJSZÁSZI HONA „Kulturális eredmény: a színház épü­letének rendbe tétele" - nyilatkozza a Szeged néven megjelenő Délmagyar­ország évértékelő számában Somogyi Szilveszter polgármester. HALÁLBÁL-ÉVFORDULÓ CSONGRÁDON tékben javítson a színház külső csínján és kényelmi berendezésén, mint ami­lyen mértékben javultak művészi szem­pontból is az előadások." A közönség legyen „sovén"! A közönséget biztatja Andor Zsigmond. A színigazgató hangsúlyozza: „A szege­di színház eredeti bemutatóit közönsé­günknek bizonyos sovén érzéssel kell látogatnia és ne a budapesti, hanem a szegedi közönség és szegedi sajtó döntse el annak sorsát". A közönség távolma­radása ellenére bizonyos, hogy „bemu­tatóink a legkomolyabb szempontból jö­vő bírálatot is állják. A kis Marat, a Szi­béria, A lőcsei ítélet művészileg orszá­gos sikerek voltak, az anyagi siker teljes elmaradásával". Az ok: a közönség „nem akarja saját magának sem elhin­ni, hogy Szegedről, a hazájából is indul­hat el valami jó". Opera és operett A szakmában nagy visszhangot vál­tott ki Pietro Mascagni A kis Marat cí­mű operájának magyarországi ősbe­mutatója, a május 14-i szegedi elő­adás. Karácsonyi ajándékként viszont öt operett (Huncut a lány, Árvácska, Varázskeringő, Nótás kapitány, A kis király) mellett egy zenés történet (Ig­lódi diákok) jelenti a kínálatot. Színház és Művészet című rovatunk négy operett szereposztását is közli. A rögtönzött statisztika mutatja: szegedi sztárnak számított Egyed Lenke és Ko­vács Kató, illetve Fenyves Sándor és Virágh Ferenc. Mindegyik operett-elő­adás rendezője: Rátkai Sándor, karna­gya: Bethlen László. „Andor hozzáértéssel, vállalkozói merészséggel, egy komoly színház ko­FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 1 H i- mé KR0N0L0GIA: 1924. január 21.: Lenin halála. Február 5.: letartóz­tatják Budapesten Vasek Ernő volt szegedi kormánybiztos főispánt a Tanítók Bankjánál történt vissza­!. élésekben való bűnrészesség vád­!- jávai. Május 12.: a kormányzó !- Shvoy Kálmánt nevezi ki a szegedi il 9. gyalogezred parancsnokává. Jú­a nius 20.: a szegedi Törvényhatósági e Bizottság úgy dönt, hogy a város 50 éven át évenként 23 vagon búza mindenkori árával járul hozzá az i- egyetem elhelyezésének és beren­dezésének költségeihez. Október 17.: miniszteri rendelettel létrejön s az Alföld Mezőgazdasági Intézet. moly nívójához mérten szervezte meg társulatát. (...) A szegedi színháznak jelenleg három komplett társulata van, melyek mindegyike alkalmas ar­- ra, hogy teljesen élvezhető, irodalmi és komoly, művészi mértékkel is mér­- hető előadást nyújtson." - Kevés a pénz. Ezt jelöli meg okként a t cikk névtelen szerzője, mikor rögzíti: sok régi arc hiányzik a nézőtérről, s „új s réteg" jár színházba. De bevételként is ;- hiányzik a pénz: „a színház eddigi tá­maszai és fenntartói épp most, a biztató c fellendülés kezdetén viselkednek tar­L tózkodón". őszintén szólva: „nem lehet i igényt támasztani jó előadásokra, ha a polgárság arra képesített rétegei éven­s kint, mondjuk egyszer-kétszer látogat­- nak el a színházba". A társulat, a szín­- ház vezetőinek célja, hogy - az egyetem mellett - „még egy kultúrértékünk le­i gyen, ami kimagaslik a lomha vidéki i- szürkeség fölé". • A csongrádi Magyar Király FOTÓ: CSONGRÁD KÉPESLAPOKON CÍMŰ KIADVÁNY Bomba robbant Csongrádon a Ma­gyar Király báltermében 1923 kará­csonyán. A zsidóellenes merénylet­nek is minősített, a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületével (ÉME) is összefüggésbe hozott, halá­los áldozatokat követelő terrorakció­ról Vér György ír riportokat. MUNKATÁRSUNKTÓL „1923 karácsony éjszakáján, pontosan éjfélkor egy bomba robbant föl Csong­rádon. A Magyar Király tágas bálter­mében Farkas Balázs cigányprímás a francia négyes bevezető traktusait in­tonálta és a mosolygó fehérruhás leá­nyok frakkos táncosuk karján éppen párokba fejlődtek. Vis-á-vis-t keres­tek. Akkor bomba hullott a mosolygó táncosok közé és ma a csongrádi te­metőben az évfordulón csöndesen fekszik egy diákgyerek, aki táncolt, egy prímás, aki hegedült, és egy egy­szerű cselédlány, aki dolgozott. És egy év múltán huszonnégyen érzik még mindig a szilánkot fáradt és megrom­lott testükben. És egy év múltán a szörnyű merényletnek - még nincse­nek tettesei" - sorolja a tényeket la­punk 1924. december 25-i számában közölt kolumnás riportjában Vér György. Krisztinkovich Antal rendőrtaná­csos elmondja: a szolnoki főtárgyalás után „Piroskáék és a többi vádlott is itthon van. (...) Érdekes egyébként, hogy Csongrádon nincs is ÉME szerve­zet. (...) Piroska János főhadnagyot az egész csongrádi társadalom ártatlan­nak tartja." De az is kiderül: „paraszt­bál lesz a halálbál évfordulóján a Ma­gyar Királyban". A riporter tapasztala­ta: „Csongrádon csönd van. És min­denki hallgat, Mindenki fél." Vénülő színház Negyven éve fogadja be közönségét a városi „vénülő színház". A hosszú felvo­násközök oka: a díszletezést nyolc mun­kás végzi, a vasfüggöny leengedéséhez, illetve felvonásához hat férfi ereje kell. A színpad szintjét még részletekben sem lehet fölemelni vagy hidraulikus gépek­kel lesüllyeszteni, így aztán a kisebb-na­gyobb emelvények fölállítása és szét­bontása is sok időt vesz el - ad pillanat­képet Lugosi Döme. A szakíró szerint a zsinórpadlás, a vüágítószerkezetek is el­avultak, a süllyesztők használhatatla­nok. „A padozat a legbotrányosabb" ál­lapotú: „a sima padlón táncolni lehetet­len". A festőterem pedig a színház egyet­len próbaterme. A nézőtér állapota is ka­A szegedi színház korabeli társulata tasztrofális: „a körszékek legnagyobb ré­szén a szövet rongyos, kiálló szögek tép­desik a ruhákat". „A zártszékeket és kör­székeket elválasztó korridort el kellene tüntetni, hogy szabad járása legyen hát­rafelé is a közönségnek". „A szőnyegek majdnem egytől egyig rongyosak". „A ruhatárak elhelyezése rossz (...), a páho­lyok teljesen lezüllöttek..." A következte­tés? „Ha a városnak valóban szívbeli ügye a jó színház, legalább olyan mér­3 Arcél: József Attila (1905-1937) Lapunk alkalmilag jelentkező szerzői gárdájába tartozott a fiatal József Attila. A diák költői érzékét felismerte lapunk vezető publicistája, Juhász Gyula költő. Barátjává fogadta az 1924. szeptemberétől Szegeden tanuló egyetemistát; „bátorításként" előszót írt József Attila első verseskötetéhez, a Szépség koldusához. 1924. július 11—i közleményünk szerint „József Attila, a Szegeden is jól ismert tehetséges makói költő, sajtó útján elkövetett istengyalázás címén került a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa elé" a Lázadó Krisztus című verse miatt. „József Attila, aki 19 éves fiatalember, azt adta elő a bíróság előtt, hogy a forradalmak és a háború után az emberek elvesztették önbizalmukat. Irodalmi munkásságában arra törekszik, hogy az emberek" ezt visszanyerjék. E cikk miatt is támadja József Attilát és a Szegedet a Friss Hírek hasábjain „Kossutány professzor". Erre július 13-án és 14-én visszavágunk, kifogásolva, hogy „van magyar lap, amely az előzetes cenzúra mellett érvelő cikknek ad helyet". József Attila mellett Pásztor József és Magyar László, a Szeged munkatársai fogtak tollat - pontosít egyik tanulmányában Péter László. Lapunk első megjelenési helye több József Attila-versnek is. Az augusztus 20—i számban lát napvilágot a Sírdomb a hegycsúcson, november 23-án a Férfiszóval című költemény. 1925 tavaszán „több előadást is tartott az alsóvárosi meg a fölsővárosi munkásoknak. S közben éhezett, bár olykor itt is akadtak támogatói, akik ebéddel enyhítettek nyomorán" - olvassuk Péter Lászlónál. E „keserű kilátástalanságból megszületett Tiszta szívvel című verse". A sorsfordító költeményt is lapunk közölte 1925. március 25-i számában. A verset két cikkben is tollhegyre tűzi a Szegedi Új Nemzedék. Majd március 30-án a Szegedet lobogtatva „az egyetem vaskalapos tanára, Horger Antal megfenyegette" a költőt. József Attila komolyan vette a két társa előtt kapott feddést, és a tanév végével otthagyta az egyetemet - és Szegedet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom