Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-26 / 226. szám

Péntek, 2008. szeptember 26. Kapcsolatok 113 Felszántott edzőpálya Hunm/taumcTói A nagy öröm után nagy a bánat a makói labdarúgóknál. Miután a csa­pat a magyar kupában a tizenhat közé jutott, nem maradt hol edze­nie. Az Erdei Ferenc téri spottelep villanyfényes edzőpályáját ugyanis Ménesi Gábor elnök tegnap késő délután mintegy 20 centiméter mé­lyen felszántva látta viszont. - Még 2006-ban újította fel egy helyi vállalkozó az edzőpályánkat, amelyen talált hibákat az önkor­mányzat, így azt hivatalosan nem vette át, hanem garanciális javítást kért. Ám a tegnapi műveletre sem­milyen engedély vagy egyeztetés nem jogosította fel a vállalkozót. Most a korai sötétedés és az időjá­rás alakulása miatt nem maradt hely a tréningekre. Nemcsak a fel­nőtteknek, hanem ötven gyereknek sem. Tanácstalan vagyok, mert használhatatlan a játéktér, szinte szántóföldhöz hasonlít - mondta el­keseredve Ménesi Gábor. Várhidi mehet MTI (BUDAPEST) A Magyar Labdarúgó Szövetség elnök­sége nem hosszabbítja meg Várhidi Pé­ter december 31-én lejáró szerződését. Mindez azt jelenti, hogy a testület visz­szavonja a szakember megbízását az olimpiai válogatott irányítására és Vár­hidi nem lesz tagja az új struktúrában felálló operatív teamnek sem. - Az után­pótlás terén új koncepció szerint folyik a munka és ebben nem számít rám Jám­bor László sportágfejlesztési igazgató. Akkor is mennem kellett volna, ha az U21-es válogatottal nem kapunk ki 8-0-ra Szerbiában - mondta Várhidi. A DIÓSGYŐR ELLEN EREDMÉNYES MARÓTI SÁNDOR AZ MK-BAN A HONVÉDRA VÁGYIK Élete legfontosabb gólja volt S Menesztették Vágót Menesztették Vágó Attilát, a Diósgyőri VTK labdarúgócsapatának vezetőedzőjét. Bárányi Sándor, a klub tulajdonosa azt is közölte, a cégét, a Szeviép Zrt.-t és személyét ért folyamatos támadás miatt átgondolja további diósgyőri szerepvállalását. A DVTK közleményben jelezte: „az mk-vereség a csapatot körülvevő körülményeknek is tulajdonítható. A Diósgyőr FC Kft. tulajdonosát és vezetőit egy ideje méltánytalan támadások érik. A DVTK életében tevékenykedők elkötelezettek a labdarúgás iránt, de nem kockáztathatják sem a személyük, sem a családjuk biztonságát. Ezért a tulajdonos mérlegre teszi további miskolci szerepvállalását". A közlemény szerint a tegnap délelőtti rendkívüli taggyűlés a helyzet értékelésekor úgy döntött, megköszöni Vágó munkáját. dig készülnünk kell a szombati vecsé­si meccsre. - Kit szeretne következő ellenfélnek a magyar kupában? - Az álmom egy NB l-es gárda, példá­ul a Honvéd, amelynek nagyon jó a pá­lyája. A Debrecent láttam Algyőn, ve­lük nem szívesen játszanék, mert meggyőzőek voltak. Sokan vágynak a Siófokra vagy a REAC-ra, mondván, nem erős NB l-esek. Azt nem szabad azért elfelejteni, hogy egyetlen meccsre bárki képes felszívni magát, de az oda-visszavágós rendszerben már job­ban érvényesül a papírforma, nehezebb kiejteni a magasabban jegyzett riválist. Az NB l-es Diósgyőr legyőzésével a magyar kupában a tizenhat közé ju­tott a Makó labdarúgócsapata. A győz­tes gól szerzője, Maróti Sándor (31) a következő körben a Honvédra vágyik. MÁMlÓZSg - Szerzett már pályafutása során en­nél fontosabb gólt? - A Fradi ellenit például azok közé sorolom, amelyek nagyon sokat jelen­tenek nekem. Am ha jól végiggondo­lom, ez most tényleg fontos volt, mert ezzel a találattal nyertünk. - Elfáradt a mérkőzésen? - Nagyon. Mi munka mellett foci­zunk, a diósgyőriek viszont nem. Ez­úttal is munkából érkeztem Makóra, a hármasság jegyében pedig család mellett a csapatnál is helyt kell állni, ráadásul még éreztem a vasárnapi szolnoki nehéz talajon megvívott baj­noki hatását. - Vasárnap, szerda, szombat: olyan ritmusban játszanak, mint az európai nagycsapatok. Hogy bírják? - Bírjuk, de még jobban bírnánk, ha mi is profik lennénk. Ebben a gárdá­S MK-VÁLASZTÉK! A magyar kupa 4. fordulójának záró mérkőzésén a Ha­ladás 2-1-re győzött a Ferencváros otthonában, így az NB l-es gárdák közül a Debrecen, a Győr, a Siófok, a Honvéd, az Újpest, a REAC, a Kecske­mét, az MTK, a Fehérvár, a Kaposvár és a Haladás, az NB M-esek közül a Makón kívül a Kazincbarcika, a Pápa és a Bőcs, míg az NB ill-ból egyedül a Fehérvár II. került a legjobb 16 kö­zé. A nyolcaddöntő sorsolását ma 11 órakor rendezik. MARÓTI ÚJRA ELSŐ OSZTÁLYÚ RIVÁLIS ELLEN JÁTSZANA ban bármilyen eredmény benne van. Ha lenne lehetőség, csak a focira kon­centrálnunk, akár a feljutásért is har­colhatnánk. De elfogadjuk a helyze­tünket, és az ilyen sikerek éltetnek, ezekért edzünk továbbra is keményen. - Milyen volt a Diósgyőr közvetlen közelről? - Többet vártam tőlük. Igaz, hat alapemberük hiányzott, de ettől a tar­Fotó: Schmidt Andrea talékos borsodi csapattól sem azt kap­tam, amire számítottam. Érezhető volt, hogy mély gödörben vannak. - Megünnepelték a továbbjutást? - Csak egy egyszerű vacsorát fo­gyasztottunk el annak minden össze­tevőjével együtt. Néhány szponzor és szurkoló is eltöltött velünk pár órát, de aztán mentünk haza, mert többsé­günk korán kelt. Nem mellékesen pe­A tápanyag-visszapótlás alapjai NPK-műtrágyacsalád GENEZIS az éltatfi erő A nyári betakarítási munkákat kővetően napjaink legfontosabb feladatai a jövő évi termések megalapozása. A kalászosok betakarítását követő tarlóhántás ebben az évben a területek nagy részén elmaradt, főleg amiatt, mert a nyári esőzések lehetetlenné tették a szalma bálázását, illetve annak a tarlóról történő eltüntetését. Ott, ahol e feladattal még nem végeztek, a tarló kizöldült, gyomossá vált. Az elhúzódó augusztusi kánikula a későbbiekben lehetetlenné tette e területek további müvelését, így e táblák nagy része jelenleg is esőre vár, hogy azok továbbmúvelése végre megkezdődhessen. E területeken a legelső munka a szárma­radványok felapritása lesz, amit rotációs kaszákkal, szárzúzókkal lehet a leggyorsabban elvégezni. Ezt követheti a normál években közvetlenül a szalmalehordást követő tarlóhántás, melynek eszköze leggyakrabban a tárcsa. A tárcsás talajmüvelés előnye, hogy viszonylag gyorsan elvégezhető, segítségével a gyomok gyökérzete jól feldarabolható, a talaj vízgazdálkodása helyes irányba terelhető. A tárcsás talajmüvelés után azonban nagyon sokan megfelédkeznek annak hengerrel történő lezárásáról, ami pedig a vízmegőrzés nagyon fontos eszköze, biztosítva ez által az optimális .talajélet" fenntartását. A tarlók ápolása átlagos időjárású években rendszerint 2-3-szori tárcsázásból áll. Ezekkel szemben az a követelmény, hogy viszonylag sekélyen történjenek, s akkor végzendők el, ha a tarló kizöldül. A tarlómunkálatok időbeni terjedelmét az utónövény igénye határozza meg. A repce korán vetendő (augusztus közepétől szeptember 15-ig), igy a vetés előtti munkák már augusztus közepén meg kell, hogy kezdődjenek. Az őszi árpa optimális vetésideje szeptember 20-ával kezdődik, a triticalét szeptember 25-tel kezdődően tehetjük a földbe. Október 1-től e hónap 20. napjáig van a közönséges búza és a tönköly vetésének optimális ideje. Általános követelmény, hogy a különböző növényfajok tápanyag­ellátását az alapvető talajelökészitésük előtt kell biztosítani. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tarlómunkálatokat követően szükséges a tervezett termésnek megfelelő szintű foszfor- és káliumigényt a tábla talajára egyenletesen kijuttatni, a nitrogénigény 40-60<tb-os kielégítése mellett, majd azt a tárcsás, vagy az ekés műveléssel a talajba beforgatni. Az előzőekben leírtak betartása nagyon fontos követelmény, hiszen gyakran hallani olyan eljárásokat, melyek szerint a tápanyag-visszapótlást a vetés előtt végzik „csak" el, s a műtrágyát .csak" a legfelső néhány centiméteres talajrétegbe dolgozzák be. E módozatnak az a hátránya, hogy a felső talajréteg kiszáradása után a mélyre hatoló gyökérzetnek nincs elegendő könnyen felvehető tápanyaga, igy hiába juttattuk ki a fajlagos tápanyagigény szerinti NPK-mennyiséget, a növényállomány ahtíoz mégsem jut hozzá (a P és K miután nem mobil, helyben marad ugyan, de csak a jövő évi kultúra esetén hasznosul). A tápanyagvisszapótlás végzésének konkrét naptári időszaka nincs megjelölve, hiszen az öszi vetésű növények alá legkésőbb a vetőágy­elókészités előtt kell azt elvégezni. A tavaszi vetésű növények foszfor­és káliumellátását sík fekvésű területeken klimatikus viszonyaink között szintén ősszel kell elvégezni. Mindezt az indokolja, hogy tavasszal ­éppen a téli csapadék megőrzése miatt - mélyebb talajművelés csak a szélsőséges adottságú helyeken végezhető el. A talajerózió megelőzése végett lejtős területeken őszi szántást ne végezzünk, s ha a tarlómaradványok biztosítják a talaj művelt rétegének „megőrzését", akkor e területeken a tápanyagvisszapótlás tavasszal is elvégezhető, de akkor is csak úgy, ha a kijuttatott NPK-műtrágyákat egyenletesen tudjuk a lehető legvastagabb talajszelvénybe beforgatni. A szántóföldi kultúrák tápanyagellátása súlyos gondokkal küzd. A gondok egy része mennyiségi okokra vezethető vissza, s azon belül is alapvető kérdés, hogy mennyit adjunk, illetve, hogy az egyes tápelemeket milyen arányban pótoljuk. Az utóbbi évtizedek statisztikai adatai szerint hazánkban a talajból a terméssel kivont tápelem­mennyiség és a visszapótolt közötti viszonyszám hiányt mutat A valóságban ez azt jelenő, hogy immár közel 2 évtizede kevesebb tápanyagot pótlunk, mint amit a talajokból „kiveszünk". Számadatokkal illusztrálva az előbb emiitetteket a fajlagos mútrágyafelhasználás (szervesanyagvisszapótlásról szinte nem is nagyon beszélhetünk) 70­80 kg/ha közötti, ami csak mintegy 1,5 tonna kalászos tápelemigényét fedezi. Nagy probléma mutatkozik a visszapótolt tápelemek arányát illetően is, hiszen a kijuttatott műtrágyák közel 65%-a nitrogén. A különböző növényfajok eltérő termőhelyi adottságok között elérhető 1 tonna terméséhez szükséges tápelemigények kézikönyvekből, mütrá­gyázási szaktanácsadói útmutatókból kiolvashatók. A jó minőségű és megfelelő mennyiségű termés kialakításához érdemes számításokat is végezni. Helyesen akkor járunk el, • ha hosszabb távon gondolkodunk, hosszú időszakra tervezünk; • ha biztosítjuk a kultúrák fajtaszintű tápelemigényeit, a mennyiséget és az arányt illetően egyaránt; • ha kielégítjük a növényállományok NPK-igényét meghaladóan azok mező- és mikroelemigényét is. Az előzőekben meghatározott célok elérhetőségét a hazai gyártású Genezis-műtrágyák lehetővé teszik. A külföldi eredetű és bizonytalan összetételű műtrágyákkal szemben ez a műtrágya­család több komponensű ún. komplex műtrágyákkal is rendelkezik, s a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadói hálózata szükség esetén segítséget nyújt a gazdáknak. Dr. Kojdi Ferenc egyetem/docens Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár BIZTOSÍTSA A MINŐSÉGI NÖVÉNYTERMESZTÉS FELTÉTELEIT ÉS VÁLASSZA A GENEZIS NPK NÖVÉNYSPECIFIKUS KOMPLEX MŰTRÁGYÁKAT ÉS A GENEZIS SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZERT, MERT... • minden szemesében azonos és garantált a hatóanyag-tartalma • gyors a vízfelvevő képessége • élkoptatott növényspecifikus az összetétele • mikro- és mezoelem-kiegészítéssel • őszi és tavaszi felhasználásra alap­és startertrágyaként egyaránt használható • szaktanács alapján optimális összetételben A növény és a gazda optimális választása. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT KERESSE SZAKTANÁCSADÓINKAT! I Dcm János • 307630-9644 / • Owto László » 30/630-9B4S / • Sipus József • 30/G30-964U I Gyetvai tdina > 3Q/630-9K46 / • Dobos tás/IÖ* 30/630-964' / • Németh Mán » 30/630-91.49 I Osztályvezető: Knaly Józset s 30/630-9631 A VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEKRŐL ÉRDEKLŐDJÖN F 0 R 0 A LM AZ ÓI N K N A11 NITROGÉNMŰVEK ZRT. • 8105 Pétfürdó, Hósok terc 14. • Tel: 88/620100,180 •Fax: 88/620102,181 • wivwnitrogenhu • nrt@nitrogen.hu • A Bige Hold.ng csoDOrt tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom