Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-26 / 226. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. szeptember 25. POSTABONTAS Má' mé' jönnének vissza? Hetek óta terveztük, hogy megnézzük a Kogart-kiállítást a Reök-palotában. Munka mellett/után nehéz erre időt szakítani - bár sokszor eszünkbe jut: a világban sok helyen este 8-ig, 10-ig, bizonyos napokon akár éjfélig vannak nyitva a képtárak - de ez a szokás hozzánk még nem „gyűrűzött" be. Szóval munka után, 5 órakor tudtuk meglátogatni a Reököt. Vittük magunkkal a nyári, szabadtérire szóló jegyünket - merthogy a nézőtéren azt mondták be, azzal a jeggyel ingyen látogatható a kiállítás. Nem tették hozzá, hogy csak augusztus 31-éig. A pénztárban azt mondták, rajta van a jegyen is (nem volt rajta - csak annyi: „A REÖK egyszeri belépésre jogosít", ami ugyan nyelvtanilag helytelen, de időbeni korlátozást nem tartalmaz). Most azon gondolkoztunk el, ha már - nagyon helyesen - megadják ezt a lehetőséget, hogy be lehet menni a szabadtérire szóló jeggyel, miért nem a kiállítás szeptember 19-i zárásáig? Sebaj, bejutottunk. Még az első szint felénél sem tartottunk, amikor feltűnt egy öltönyös úr. Háromszor is elment mellettünk, s láttuk, ez nem véletlen. Ahogy az sem, hogy mindannyiszor teátrálisan megnézte az óráját. Alig múlt fél hat. Felmentünk a második szintre. Egy fiatalember mindjárt megkérdezte: voltunk már az előző szinten? Voltunk, mondtuk. Jó, mert itt mindjárt zárnak, öt óra negyven. Még van húsz percünk, nem? Nem, válaszolta, öt ötvenkor zárják az ajtókat. Szobáról szobára mentünk, s mögöttünk rögtön látványosan, dübörögve becsukta az ajtókat. Szorosan nyomunkban haladt, fizikai kényszer nélkül is tuszkolt ki bennünket, és az ajtó azonnal dübörgött. Hogy nem sikerült elmélyülten gyönyörködni a kitűnő festményekben - az nagyon enyhe megfogalmazás. Kolléganője megszánt bennünket, és azt mondta, ha a pénztárban ráíratjuk a jegyünkre, másnap viszszajöhetünk. Rendben. Lementünk a pénztárhoz, s kértük az ott lévőket, írják rá a jegyünkre, amit szükséges, hogy később visszajöhessünk. - Má' mé' jönnének vissza? - kérdezte a legilletékesebb, a biztonsági őr. - Hát nem sikerült végignézni, és... - rebegtük. - Má' mé' jönnének vissza? - hangzott ismét a kérdés, nem először, s nem is utoljára. - Szóval, hogy a kollégájuk azt mondta (mellesleg ez logikusnak is tűnt)... - mondtuk, de miután a „Má mé'" kezdetű kérdés ismét elhangzott, inkább sürgősen távoztunk (öt óra ötvenöt), és miután partnerem elsírta magát, s könynyei közt csak annyit értettem ez is Magyarország..." , kezdtem igazat adni a szinte barátommá lett biztonsági őrnek: tényleg, mi a fenéért is mennénk ide vissza? Magyari Előd, Szeged Válasz Magyari Előd panaszára Tisztelt Magyari Előd úr! Mindenekelőtt engedje meg, hogy őszinte sajnálatomat fejezzem ki az önt ért kellemet; lenségek miatt. Panaszával kapcsolatban tájékoztatom, hogy Magyarországon a szokásos múzeumi nyitvatartási rend (igy Szegeden is) 10.00-17.00 óráig tart. Ezzel szemben a REÖK (Regionális összmüvészeti Központ) nyitvatartási ideje 10.00-18.00 óráig, szabadtéri elöadásnapokon pedig este 20.00 óráig tart. A szokásostól eltérő, meghoszszabbitott nyitvatartási idő bevezetésével célunk a levelében is jelzett nézői igények minél magasabb szintű kiszolgálása volt. Az ön által is megtekintett Kogart - Válogatás a magyar festészet remekeiből című kiállítást több mint 12 ezren tekintették meg a fent jelzett látogatási időben.' A kiállítás során egyetlen panaszos levél sem érkezett hozzánk, illetve a vendégkönyvben található több száz bejegyzésből egyetlen elmarasztaló írás sincs. Számitógépes regisztrációnk és informatikai rendszerünk segítségével kontrolláltam, hogy ön és partnere 2008. szeptember 17-én, 17 óra 23 perckor érkezett a REÖK pénz tárához. Munkatársaim két dologról tájékoztatták önöket: egyfelől, hogy szűk 30 perc alatt nem lesz lehetőségük behatóan tanulmányozni a mintegy 150 festményt, másfelől, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok belépőjegyeivel augusztus 31-éig volt ingyenesen látogatható a kiállítóház. A fesztivál előadásaira szóló belépőjegyeken csakugyan nincs feltüntetve a kiállítóház napi nyitvatartási ideje, tekintettel arra, hogy azokon korlátozott terjedelemben áll lehetőségünk közönséginformációs szövegek elhelyezésére, de az általános szerződéses feltételekre való utalás és az internetes tájékozódás lehetőségét minden esetben megjelenítjük. Sajnálatos módon az ön jegyén egy nyomtatási hiba miatt az augusztus végi időkorlát nem volt látható. Úgy ítélem, munkatársaim mindkét esetben korrekt tájékoztatást adtak. Fent leírtakkal együtt is sajnálom, hogy kellemetlenségek érték, és a kiállítást megtekintő több mint 12 ezer emberrel szemben ön kellemetlen élményekkel távozott a REÖK-ből. A szolgálatot teljesítő biztonsági őr verbális készségével kapcsolatos megjegyzéseire a korrektség okán nem kívánok reagálni, hiszen az ön által leírtak az ön narratívájából fogalmazódtak meg. Munkatársaimtól sem fogadom el azt, hogy az ön - vagy bármely más látogató - magatartásával kapcsolatban nyilvánítsanak véleményt. Ugyanakkor panasza kapcsán és a jövőre nézve a ház valamennyi dolgozójától fokozott türelmet, udvariasságot és odaadást kértem. Sajnálom, hogy szükségét érezte annak, hogy panaszos levelét rajtunk kívül a Délmagyarországnak is megküldje, mert úgy gondolom, hogy vélt és valós sérelmeinek tisztázásához a polgári együttélés konvencionális szabályai szerint nem volna szükség a nagy nyilvánosságra. Tekintettel arra, hogy fentiek miatt lépéskényszerbe hozott, elveimmel ellentétes módon levelem másolatát a korrekt tájékoztatás érdekében a Délmagyarországnak megküldöm. Továbbiakban felmerülő esetleges kérdéseire személyesen állok rendelkezésére. Herczeg Tamás REÖK-igazgató PROGRAMPONT • NAPI SZOLGÁLTATÓ ÉS KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ SlfWtál SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: A kávéház - vígjáték. Nemzeti Premier Bérlet. MOH SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30,20 óra: Egyedül nem megy. Színes, feliratos francia romantikus film, 17.95 óra: Börtönvonat Yumába. Színes, feliratos amerikai western. BALÁZS BÉLA TEREM MOZIÜNNEP 10 óra: Este, 12 óra: Kung Fu Panda, 13.95 óra: Vérző olaj, 16.30 óra. Mamma mia!, 18.30 óra: Tabló - Egy roma zsaru története, 20.30 óra: XXY, 22 óra: Guca. CSÖKE JÓZSEF TEREM MOZIÜNNEP 10 óra: Kung Fu Panda, 12 óra: Jules és Jim, 19 óra: Katyn, 16,20.30 óra: Zöld hentesek, 18.15 óra: Delta, 22.95 óra: Mamma mia! GRAND CAFÉ 18 óra: A nagy csend. Színes, német-svájci-francia film, ' 21 óra: Árnyékok. Színes, feliratos macedón film. PLAZA CINEMA CITY Kegyenc fegyenc (feliratos): 18.15, 20.15,22.15 óra. A meztelen dobos (feliratos): 20,22 óra. A spanom csaja (feliratos): 10.30, 12.30,19,30,16.30,18.30,20.30, 22.30 óra. Star Wars: A klónok háborúja (m. b.): 10,12,19,16,18 óra. Utazás a Föld középpontja felé (feliratos): 11.30,15.30,17.30 óra. Trópusi vihar (m. b.): 11.15,13.30, 15.95,18,20.15,22.30 óra. Zsenikém - Az ügynök haláli (feliratos): 11.95,16 óra. Hellboy II. - Az aranyhadsereg (m. b.): 13.15,19.95 óra. Az üresfejű (m.b.): 11,13,17.15, 19.30,21.30 óra. A sötét lovag (feliratos): 16.95, 19.30,22.15 óra. A múmia - A sárkánycsászár sírja (m.b.): 13.95,18.15,20.30 óra. Walí-E (m. b.): 10.15,12.15,19.15, 16.15,18.15 óra. Ne szórakozz Zohannal! (m. b.): 15, 22 óra. * Mamma mia! (m. b.): 11, 13.15,15.30,17.95,20,22.15 óra. Kung Fu Panda (m. b.): 10.95, 12.95,19.95 óra. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MOZIÜNNEP 17.95 óra: KungFu Panda, 20 óra: Piaf. SZENTES 17.30 óra: Kung Fu Panda. Színes, m. b. amerikai animációs film, 20 óra: A sötét lovag - Batman. Színes, feliratos amerikai akciófilm. Megbukott a parkolási rendszer • wmmm EGY KÜLFÖLDI NEHEZEN BOLDOGUL A SZEGEDI PARKOLÁSI RENDSZERBEN AZ „ÖNLYUKASZTÁSOS" PARKOLÓJEGYEKKEL (Olvasónk Dózsa Gábor, az SZKT igazgatója napokban megjelent írására reagált.) Tisztelt Dózsa úr! Érdeklődéssel olvastam a Délmagyarország szeptember 19-i számában „Indulatok nélkül a szegedi parkolásról" című írását. Az ön véleményére, mint aki a közlekedési szakmában már sokat bizonyított, oda kell figyelni. Engem a legkisebb kellemetlenség sem ért a parkolási rendszer miatt, mivel minden év elején megveszem a bérletet, amit elég sokat használok. Parkolóőrökkel - még kevésbé „mikuláscsomaggal" - nem is szoktam találkozni. Ugyanakkor, mint lokálpatrióta szegedi, gyakran érzem kellemetlenül magam, amikor látom, hogy vidékiek és külföldiek nehezen boldogulnak az „önlyukasztásos" parkolójegyekkel. Meggyőződésem, hogy egy olyan rendszer, amelyet tanulni kell, és nem tudja egy először itt járó személy azonnal helyesen alkalmazni, az jó nem lehet. Mindig volt és lesz a városunkban először járó (akár magyarul nem beszélő) idegen, akik közül sokan csak a jogtalannak érzett büntetés, sőt autóelszállítás emlékét viszik haza Szegedről. Az autósnak a jegyárusító hely megtalálásán kívül tévesztésmentesen kell tudni és használni a dátumot (az ünnepáthelyezéseket), az időpontot, a szektorokat, hogy „teljesen ki kell tépni a Fotó: Frank Yvette lyukat", hogy a nem használt régi jegyére mikortól kell ráfizetnie stb. Egy parkolóautomata „mindent tud". A bedobott pénzzel vezérelhető, be se veszi, ha akkor éppen nem kell fizetni, és még az utca nevét is kiírja. A bliccelők aránya és a budapesti anomáliák tökéletesen függetlenek attól, hogy parkolóautomata vagy „önlyukasztásos rendszer" van. Ez szervezési és etikai kérdés. El is ismerhetem, hogy a szegediek (mind a rendszer üzemeltetői, mind az autósok) jobbak, mint például a pestiek. A telefonos jegyváltásnál nem értem, jogilag hogyan lehet preferálni egyes szolgáltatókat. Az viszont, hogy prospektusokban tanítják az autósokat a rendszám helyes megadására (szóköz, kötőjel stb. használatára, mert különben megbüntetik őket), az programírási és szoftverhasználati katasztrófa. Egy kezdő programozó könynyen írhatna olyan programot, amely csak a betűket és a számokat veszi figyelembe. Még ha a szegediek többsége meg is szolcná ezt a rendszert, az sem javítana ezen a túlhaladott parkolási módon. Megértem, hogy az üzemeltetőknek több szempontból előnyös, meg hogy nehéz átállni más módszerre. De megbukott már ennél sokkal nagyobb rendszer is a világon és az országban. Ezt erről a parkolási rendszerről már csak ki kell mondani. Kelemen Gábor, Szeged Búcsú dr. Tróján Imrétől 2008. szeptember 3-án súlyos betegségben eltávozott dr. Tróján Imre, a Szegedi lüdományegyetem Sebészeti Klinikájának egykori főorvosa. Szegeden született 1942. április 18-án, ismert szegedi családban. Orvosdoktori diplomáját 1966-ban szerezte meg a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem elvégzésétől 2005-ben történt nyugalomba vonulásáig a szegedi sebészeti klinikán dogozott. Szűkebb szakterülete a mellkassebészet volt. 1978-ban QT; E-MAIL CÍMÜNK: kapcsolatok@delmagyar.hu BALÁSTYA 19 óra: Hancock. Színes, m. b. amerikai akcióvígjáték. DESZK 19 óra: Wall-E. Színes, m. b. amerikai animációs film. kjUifirÁs SZEGED A REÖK-PALOTÁBAN 17 órakor nyílik Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet festőművész kiállítása, melyet Darvasi László nyit meg. A tárlat november 30-áig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig tart nyitva, megnyílt Kovács Gábor Válogatás a magyar festészet remekeiből című tárlata. A PETŐFITELEPI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN 17 órakor nyílik Nagy Erzsébet bemutatkozó kiállítása, melyet Kisimre Ferenc nyit meg. A tárlat október 3-áig, munkanapokon 10-17 óráig, szombaton 19-17 óráig várja látogatóit. egy évet dolgozott az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként Németországban, a Hannoveri Orvosi Főiskola Szív-, Mellkas- és Érsebészeti Klinikájának mellkassebészeti részlegén. Kulka profeszszor 1979-ben történt távozása után a klinika mellkassebészeti osztályát vezette. Vezetőségi tagja volt a Magyar Sebész Társaságnak, valamint a Magyar és a Német Mellkas Sebészéti Társaságnak. Munkássága során mellkas- és tüdőbetegségE-MAIL ben szenvedő betegek ezreit gyógyította meg, s számos mellkassebész szakorvost képzett ki a kor színvonalán. Több tanítványa ma már osztályvezető Magyarország különböző mellkassebészeti osztályain. Munkásságával a magyar mellkassebészet egyik meghatározó egyéniségévé vált. Eredményeit országosan és nemzetközileg számon tartották és becsülték. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A sebészeti klinika dolgozói Tíz éve zárták be a kábelgyárat 1998 augusztusában minden dolgozónak kötelező volt kivennie a szabadságát, és nem gondolták, hogy az lesz az utolsó munkanapjuk. Mindenki értesítést kapott, hogy felmondtak neki, és már nem kell többé bemennie dolgozni. Nyugdíjasként szeptember végén belátogattam a gyárba, és végigmentem a hatalmas csarnokon, ami ezelőtt majdnem négy évtizedig tele volt élettel, a kábelgyártás gépeinek zajával. Síri csend fogadott. Borzasztó, szívfacsaró látvány volt, sírni szerettem volna! Most, 2008. január végén egy lelkes, volt gyárát és a kábelgyártást szerető fiatal, Révész Gábor internetes honlapot készített a volt Szegedi Kábelgyárnak. Klubot alapított, és honlapot szerkesztett. A címe: www.szegedikabel.extra.hu. Szeretnék néhány mondatot idézni: „A Szegedi Kábelgyár 1959-ben született, és 1998-ban zárta be kapuit. Kimúlása méltatlan volt hírnevéhez, teljesítményéhez és dolgozói tudásához, lojalitásához. Fénykorában ezernél is többen dolgoztak falai között. Sokan egész aktív életüket ott töltötték, és szakmai tapasztalatuk, tudásuk példaértékű volt. Nem csak egy gyár volt. Életre szóló barátságok és szerelmek születtek, melyek csak erősítették a kollektíva összetartását. Igazi második otthon volt. Ezzel a honlappal emléket szeretnék állítani a Szegedi Kábelgyárnak és a megismételhetetlen kollektívának." Ehhez hozzátenni nem kell semmit, csak talán annyit, hogy szeptember 27-én rendezzük meg a tízéves találkozót. Molnár István, a Szegedi Kábelgyár nyugalmazott munkatársa