Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-03 / 206. szám

Szerda, 2008. szeptember 3. Megyei tükör 17 Szili nem ígért támogatást a Négy Mancsnak A Négy Mancs Alapítvány honlapján még tegnap is olvasható volt, hogy a liba- és kacsatömés betiltását célzó kampányuk részeként petíciót nyújtottak át Szili Katalinnak, a Parlament elnökének és Meruk József­nek, az agrártárca képviselőjének. Az állatvédők szerint az illetékesek támogatásukról biztosították őket, amelyet idéztünk lapunk július 28-ai számában. Mindezt cáfolta tegnap Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtó­főnöke, hozzátéve: Szili Katalinnak tavaly nyáron csak bemutatta a ci­vilszervezet a kormánynak címzett petíciót, és a Ház elnöke a tárgyalá­sokhoz kívánt sikert a Négy Mancsnak. BALÁZSI IRÉN Elsőként lapunk adott hírt július 28-i számában arról, hogy az 1500 főt foglalkoztató szentesi Hungerit Zrt.-nél szeptembertől 200 dolgozót kell elbocsátani egyebek mellett azért, mert a Négy Mancs Alapít­vány bojkottot indított a cég ellen, hogy hagyjon fel a kényszertömött libákból és kacsákból előállított írását tartalmazó petíciót nyújtot­tak át Szili Katalinnak, a parlament elnökének, valamint a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) illetékesének. A Négy Mancs internetes portálján még teg­nap is ott volt ez a mondat: „Az il­letékesek nyitottan fogadták az in­formációkat és biztosították mun­katársunkat támogatásukról." La­B Miért írják a honlapon? Tegnap telefonon sikerült beszélnünk a Négy Mancs Alapítvány magyarországi programvezetőjével. Gergely Zsófiát arról kérdeztük, miért írják azt a honlapjukon, hogy Szili Katalin támogatásáról biztosította az állatvédőket, miközben ez nem igaz. A programvezető hangsúlyozta: a petíció átadásával kapcsolatos hír honlapra kerülésekor még nem dolgozott a Négy Mancsnál. Azt azonban közölte, amikor tavaly nyáron átadták a petíciót az illetékeseknek, úgy tudja, azok támogatták, hogy kezdődjön meg az egyeztetés a felek között. Most jutottak el erre a pontra. termékek gyártásával. A bécsi szék­helyű állatvédő szervezet honlap­ján közölt és Szentesről származó információk alapján azt is megír­tuk: az alapítvány akciójával azt szeretné elérni, hogy hazánkban is tiltsák be az úgynevezett zsírmáj előállítását. Az állatvédők honlapja szerint a kampányuk részeként több mint 15 ezer szimpatizáns alá­SZAKSZERVEZETI LEVEL SZILINEK. Altorjai Anita tájékoztatása szerint a témában érintett szakszervezetek levelet juttattak el Szirbik Imre szentesi országgyűlési képviselővel a parlament elnökének. Ebben azt kérik Szili Katalintól: minden tekin­télyét vesse latba a libamáj hunga­rikummá minősítése érdekében, valamint az iparág megmaradásá­ért, mert véleményük szerint a ma­gyar gazdaság hagyományos ága­zatát nem szabad civilszervezetek játékszerévé tenni. Kérdésünkre, mit válaszolt erre az elnök asszony, azt felelte a sajtófőnök, hogy még csak néhány napja kapta meg a le­velet. A válaszról tájékoztatják majd lapunkat is. punkban úgy fogalmaztunk, hogy az állatvédők szerint a petíciót át­vevők támogatásukról biztosították őket. Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke lapunkhoz eljuttatott közleményében azt tudatta, hogy a Négy Mancs Alapítvány a petícióját - melyben a kacsa- és libatöméssel előállított zsírmájtermelés beszün­tetésére irányuló jogi folyamat azonnali elindítását követelték - a kormányhoz címezte, nem az Or­szággyűlés elnökéhez, Szili Katalin­hoz. Altorjai Anita hozzátette: a Négy Mancs nem a közelmúltban, hanem egy évvel ezelőtt, 2007. jú­nius 21-én - az illetékes tárcával va­ló tárgyalások megkezdésére hivat­kozva - tájékoztatta Szili Katalint. Lapunk tegnap megkérdezte a sajtó­főnököt, hogy a Ház elnöke jelen volt-e az akkori találkozón, azt mondta: „igen, a petíció bemutatá­sa megtörtént." A tiltakozó ívet a kormány részéről Meruk József, az FVM illetékese vette át. A sajtófő­nök hangsúlyozta: Szili Katalin nem a petícióval kapcsolatban biztosí­totta támogatásáról az állatvédőket, hanem az ügyben kezdeményezett tárgyalásokhoz kívánt sok sikert. A RADNÓTI-GIMNAZIUM UTÁN A SÓH0RDÓ UTCÁBAN IS ÁTKOZZÁK A KIVITELEZŐT Újráznak az ítélőtáblánál ÁZTAK A FALAK, BEROGYOTT A TETŐ, FELTÖRT A SZENNYVÍZ, SZÉTFAGYOTT A HOMLOKZAT ÉS A LÁBAZAT Fotó: Frank Yvette Ragaszkodott hozzá a Szegedi ítélő­tábla,liogy a három éve átadott Só­hordó utcai székházán ne ugyanaz az építő' cég végezze a garanciális ja­vításokat. Mert a patinás épületben minden elromlott, ami csak elro­molhatott: a tető megrogyott, áztak a falak, kimaradt a fűtés, felbugy­gyant a szennyvíz, szétfagyott a va­kolat. Nem ez az első felújítás fiaskó - közpénzből. POMBAI TÜNDE Egész nyáron dolgoztak az építők a Szegedi Ítélőtábla Sóhordó utcai székházán, és még most sincs telje­sen kész. Pedig mindössze három éve tavasszal adták át a kívül-belül renovált és átépített saroképületet. A kivitelező Baucont Építőipari Rt.-vei befürdött a hárommegyés hatáskörű bíróság. Négy éve írtuk: előminősítéses, nyílt közbeszerzési eljárás végén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a helyi táblabíróság ötfős szakér­tői bizottsága választotta ki az akkor székesfehérvári - ma fővárosi ­székhelyű Baucontot. A céggel arra szerződtek bruttó 570 millió forin­tért, hogy az a sarokházat korszerű­síti és bővíti, mégpedig emeletráépí­téssel és tetőtérrel. Az ítélőtábla 61 munkatársával be is költözött, és dolgozott, majd melléjük rendezke­dett be a megyei bíróság katonai ta­nácsa. Gyorsan kiderült, hogy a ha­mar munka ritkán jó. A bíróságok­nak nemcsak a büntető ügyeket kel­lett jegyzőkönyvezniük, hanem a székház egymás után sorjázó de­fektjeit is. - A hibák túlnyomó részét nem lát­hatta előre a kivitelező, sem pedig a műszaki ellenőr Csomiber Kft., mert azok anyaghibából adódtak. Kiütköz­tek a téli építkezés hátrányai is, hiszen siettettük a külső munkákat - mondta Heidrich Gábor, az ítélőtábla elnöke. A többi viszont kivitelezői probléma. Jöttek a bajok tetőtől talpig: szétfa­gyott a javítgatott és úgy újrafestett vakolat a lábazattal együtt. A tető­szerkezetből néhány anyag hiányzott nők elmondta, a hibák miatt megren­dült a bizalmuk a Baucontban, ezért ragaszkodtak más építők kiválasztá­sához, és ezt az eredeti kivitelezővel közölték is. A csatornát és a fűtést, va­lamint a homlokzatot két szegedi vál­lalkozás teszi rendbe, a tetőt egy du­nántúli cég állítja helyre. Határidő: szeptember vége. A garanciális javítá­sokra - ez a közbeszerzések általános rendje - az ítélőtábla visszatartott az eredeti árból 10 százalékot, vagyis 57 milliót. A mostani utómunkát ebből fi­zetik: 54 millió forintba kerül. Ujabb pénzt tehát nem kell rákölteni. A há­Intézményi fiaskók A Baucont dolgozott már a város megbízásából a polgármesteri hivatal „szürke épületén", a Kárász utcán és a Klauzál téren, ők építették a Szent István téri önkormányzati társasházat, valamint az egyetemnek ők húzták fel az Ady téri TIK-et - jelentősebb probléma nélkül. Intézményi fennakadásra viszont volt példa: éveken át tartott a huzavona a Radnóti gimnázium új csarnoka miatt, amelyet 228 millióért épített fel a Maszer Rt. öt éve. A késések, a hibák, majd a kötbér miatt perelte egymást a cég és a város. Két éve pedig a Délépítő Zrt. szerződött a Vedres-iskola átépítésére 560 millió forintért, majd fél évre rá becsődölt, emiatt más kivitelezőt kellett keresni. vagy hibás volt, ettől az megrogyott, a falak beáztak. Akadozott a fűtés is, mert abba anyaghibás szelepeket sze­reltek. Mivel a csatornacsöveket nem megfelelő lejtéssel építették be, gya­korta felbuggyant belőle a szennyvíz. Amikor a több sebből vérző patinás épületre megszabott hároméves ga­ranciája lejárt, az ítélőtábla a javítá­sokra új közbeszerzést hirdetett. Az el­rom év garancia ezekre a munkákra mostantól újra ketyeg. A javítás nem hátráltatja az ítélkezési munkát. Többször kerestük a Baucont illeté­kes általános vezérigazgató-helyette­sét. Szerettük volna megkérdezni, hogy fordulhatott elő ennyi meghibá­sodás, ami a végső bizalomvesztéshez vezetett. A cégvezetőt vidéki útja mi­att lapzártánkig nem értük el. ÖTEZREN KEZDIK ŐSZTŐL AZ ÓVODÁT SZEGEDEN - PONT ELEG A FEROHELY Nem minden gyerek ott kap helyet, ahol szeretne Szegeden az óvodai férőhelyek szá­ma elegendő. Előfordul azonban, hogy nem ott kap a gyerek helyet, ahol a szülő szeretné, hiszen például az új lakóparkok környékén sok a ki­csi, nem jut be mindenki a legköze­lebbi oviba. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az óvodai beiratkozás nem olyan, mint az iskolai: a szülők sokszor még szeptember első hetében is vál­toztatnak, és másik óvodába viszik a gyermeküket. Emiatt egyenlőre még nem tudunk pontos számot mondani, de körülbelül 5000 gyer­mek kezdi el ősztől az óvodát a vá­rosban - magyarázta Lóczi Tünde, a szegedi óvodaigazgatóság vezetője. Elmondta, az is előfordul, hogy a szülők év közben váltanak intéz­ményt, hiszen az óvodaválasztásnál a lakhely és a munkahely közelsége a legfontosabb szempont. Szegeden DÉLUTÁNI SZIESZTA A GARAM UTCAI OVODABAN ! Maximális kihasználtság Csongrád megyében 22, szegeden 15 önkormányzati fenntartású bölcsőde működik. A megyében 1397, Szegeden 812 férőhely van a bölcsődékben. Az eddigi adatok alapján 1135 gyermeket írattak be. FELÚJÍTÁSOK. Az idén összesen 62 millió forintot költött a város óvodafelújításra. A Vedres utcai intézmény épületének állagmegóvása került a legtöbbe, 8 millió forint­ba. A Garam utcaiban lapos tetó't cseréltek h millió forintért. A legtöbb intézményben átlagosan 500 ezer és 1 millió forint között végeztek karbantartó munkákat. Fotó: Frank Yvette szerencsére az 50 tagóvoda 4869 fé­rőhelye kielégíti az igényeket. De ha szükséges, a 25 fős csoportlétszá­mot, külön engedéllyel, akár 30 fő­re is fel lehet emelni. Jelenleg egyet­len szegedi intézményben sincs vá­rólista. Az óvodáskorúak lakhelyük szerint egy adott körzethez tartoznak, de ha a szülő másik körzetbe szeretné vinni a gyermekét, és ha a választott intéz­ményben van hely, megteheti. A hal­mozottan hátrányos helyzetű, három­éves kort betöltött gyerekeket köteles­sége az intézményeknek soron kívül felvenni. Egyébként ötéves kortól min­den kicsinek óvodába kell járnia. Lóczi Tünde azt is elmondta, egyre több a hároméves gyermek, az anyu­kák ugyanis a gyes lejárta után in­kább visszamennek dolgozni. A hal­mozottan hátrányos helyzetű gyere­keknek kedvezményes óvodai ellátást biztosítanak, ha. szüleik munkát vál­lalnak. Egy óvodás háromszori napi étkeztetése önkormányzati támogatás­sal 312 forint. Szegeden az elmúlt évhez hason­lóan 201 óvodai csoport működik. Egy óvodába átlagosan négy cso­portban folyik a munka. Vannak azonban kivételek: a korábbi évek­hez hasonlóan a Gedói óvodában például nyolc, a Tisza-partiban 10 csoport indult az idén. I i Az óvodaválasztásnál # # a lakhely és a munkahely közelsége a legfontosabb szempont. Lóczi Tünde Az elöregedett városrészekben kevesebb a gyerek, az új lakótele­peken pedig hirtelen több lett az óvodáskorú. Ezeken a városrésze­ken, például Makkosházon, vagy a Hunyadi téren több mint százszá­zalékos az intézmény kihasználtsá­ga, nem mindig van elegendő férő­hely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom