Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. szeptemberit*. KUKÉRA ISTVÁN (JOBBRÓL) ÉS MODELLJEI EGY BUDAPESTI VERSENYEN. BALRÓL JOBBRA: KISS GÁBOR, BOLDIZSÁR MARIETTA ÉS ROGOZ PETRA Fotó: DM/DV Dublinban futott be Sityu, a szegedi fodrász A hajvágás 18 ezer, a melír t*2 ezer forintba kerül abban a dublini szalonban, ahol a szegedi Kucsera István dolgozik. A 25 éves fodrász versenyeken indul. Célja, hogy aranydiplomát szerezzen Vidal Sassoonnál. bohó anna Akik azt fontolgatják, hogy jobb élet reményében külföldre költöznek, azokra a szegedi Kucsera István, becenevén Sityu története biztosan inspirálóan hat. A huszonöt éves fodrász egy évvel ezelőtt hagyta hátra addigi életét, és Írországba repült, hogy megcsinálja a szerencséjét. - Szegeden, Zsiga Renátánál voltam tanuló, majd négy évig dolgoztam az üzletében. Versenyekre jártam, hajshow-kon szerepeltem, fotózásokra, bemutatókra készítettem frizurát. De szerettem volna szakmailag tovább fejlődni, és tapasztalatot szerezni arról, milyen a nyugati felfogás a munka terén. Ezért döntöttem úgy, hogy Dublinba költözöm - magyarázta Sityu. Két hónapig az IBM-nél dolgozott, ahol irodai munkát végzett, majd - ígéretes portfoliója láttán - felvették Írország egyik legelitebb üzletébe, a Free Spirit szalonba, ahol most is fodrászkodik. ANUBIS-FEJJEl LETT MÁSODIK. Sityu Magyarországon több versenyen is indult. Az Intercoiffure-on Anubis egyiptomi isten ihlette meg. így varázsolt hajból hatalmas sakálfejet modellje fejére. Második helyezést ért el. Írországban hétfőn a Wella Trend Vision döntősei közé került be. Ha őt választják elsőnek, a szegedi fiú képviselheti Írországot a portugáliai világversenyen. - Az árak jelentik a legnagyobb különbséget a hazai és a kinti szalonok között - vallja a szegedi fiú. Írországban egy hajvágás 75 euróba (18 ezer 450 forint), a melír - hosszú hajnál 170 euróba, azaz közel 42 ezer forintba kerül. Míg a magyarok fegyelmezetten dolgoznak, az írek sört isznak hajbemutató közben. Kint a szakmát is máshogy tanulják: nem járnak iskoláANATOLIJ VASZIUEV ÉS MARTON ÉVA ISTAGJA A GRÉMIUMNAK Világhírű művészek az operaverseny zsűrijében A nemzetközi operaverseny döntőjébe került tizenkilenc énekes várja, hogy november 3. és 17. között az öt operaprodukció versenyszerepeiben bemutatkozzék a Szegedi Nemzeti Színházban. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval zsűrielnöke Anatolij Vasziljev színigazgató-rendezö lesz. Havas Ágnes fesztiváligazgató a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a verseny zsűrije két testületből áll majd, a „felsőház" elnöke a jeles orosz színházi szakember lesz, aki mellett a világsztár szoprán, Marton Éva és a Mezzo Televízió igazgatója, Philip de la Croix dolgozik. A másik grémiumba, a „kamarába" három operaigazgatót hívtak: a versenyben partnerként közreműködő intézmények vezetői közül Michael Capassót, a New York-i Dicapo Operaház, Jerzy Snakowskit, a gdanski Balti Opera és Alain Surranst, a Rennes-i Opera igazKrisztus-ábrázolások gatóját. A versenyt záró gálaesten adják át a legjobb női és a legjobb férfi előadó díját, a két győztes felkérést kap egy önálló koncertre a Dóm térre, 2009. augusztus 21-ére - ezt is sugározza majd a Mezzo. Fiatal, de már képzett hangú előadók felfedezése volt a verseny egyik alapítójának, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak a fő célja - hangsúlyozta Bátyai Edina, a fesztivál igazgatója. Horváth Zsolt, a döntőben és a november 17-i díjkiosztó gálán is közreműködő Pannon Filharmonikusok igazgatója szerint a verseny és fesztivál az utóbbi két évtized legjelentősebb újítása az operajátszás terén. Az egyik versenyprodukció, A salemi boszorkányok rendezője, Alföldi Róbert elmesélte: az opera szeptember eleji New York-i premierje előtt csak két és fél hetet próbálhatott. Azonban ez fölért az itthon szokásos hat és fél héttel, mert „a bizalmat nem kell hosszú győzködés árán megszerezni, az énekesek nyílt lélekkel lépnek a színpadra". munkatársunktól Corpus címmel tizenkilenc kortárs szegedi képzőművész Krisztus-ábrázolásaiból nyílik kiállítás csütörtökön a szegedi olasz kulturális központ Dugonics téri épületében. A megnyitót este 6 órakor Pál lózsef egyetemi tanár, tiszteletbeli konzul és Tandi Lajos újságíró, a tárlat rendezője tartja. Üdvözlőbeszédet mond Paolo Guido Spinelli, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete. Az öszszeállítás október 9-éig tekinthető meg. ba a fodrásztanulók. Három évig szalonban dolgoznak, ahol a gyakorlatban sajátítják el az ismereteket, majd a főnöküknél vizsgáznak. A munkájukért fizetést kapnak. Bár Sityu nem árulta el, pontosan mennyit keres, azt elmondta, hogy naponta nyolc-tíz vendég fejét „teszi rendbe". Csak a borravalója elég a napi betevőre. A fizetéséből pedig mindössze tíz százalékot adózik. A kinti árak nem sokkal különböznek a magyarországiaktól: a ruhanemű és az elektronikai berendezések ugyanannyiba kerülnek, az étel egy kicsivel drágább. S bármit dolgozzon is az ember, az itthoni fizetések nyolc-tízszeresét keresi meg. Sityu például három hónap alatt össze tudna gyűjteni annyi pénzt, hogy egy autót vehessen magának. Ö mégsem luxuscikkekre herdálja el a pénzét. Arra gyűjt, hogy megvalósíthassa álmát: Londonban szeretne aranydiplomát szerezni Vidal Sassoonnál. Később szívesen dolgozna fodrászszalonban kreatív igazgatóként, vagy saját szalont nyitna. LANCHID-DÍJ TÓTH LÁSZtÓNAK Egy asztalhoz ültette a szemben álló feleket A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elnevezésű Lánchíd-díjat azoknak ítélik oda, akik Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végeztek. A 200A-ben alapított dijat idén Tóth László, a Szeged Biztonságpolitikai Központvezetője kapta meg harmadmagával. fekete klára A Lánchíd-díjat a Szeged Biztonságpolitikai Központ csaknem tízéves évfordulóján kapta meg annak vezetője, Tóth László ezredes. Mint mondotta, noha 1999-es alapítású a közalapítvány és központ, már 1998-ban javában dolgoztak az ötlet kivitelezésén. Mi inspirálta abban, hogy a volt jugoszláv határtól 10 kilométerre létrejöjjön a biztonságpolitika magyarországi fellegvára? Tóth László elmondta, koszovói, boszniai missziója során •j • Koszovói, boszniai # # misszióm során láttam, mire vezet a tolerancia hiánya, mi történik, ha az emberek nem értik egymást. Tóth László látta, mire vezet a tolerancia hiánya, milyen pusztítás történik, ha az emberek nem értik egymást. Amikor pedig hazajött a Balkánról, és Svájcban, a EL CAMIN0. Tóth László a nyáron végigjárta a 863 kilométer hosszú spanyol zarándokutat, az El Caminót: júniusban 29 napon át 38-A0 fokos hőségben napi 30-A0 kilométert gyalogolt, a Pireneusokon is átkelt. A középkori zarándokút Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. genfi biztonságpolitikai központban tanult, elgondolkodott azon, mi lenne, ha Szegeden is létrehozna egy hasonlót. Mint a délszláv helyzet jó ismerője, attól tartott, hogy a válság átterjedhet Magyarországra. Utólag is úgy gondolja, ennek reális esélye volt. Ezt követően elérte, hogy a még harcban álló felek Szegeden egy asztalnál ültek - igaz, nem szóltak egymáshoz. Ezt a helyzetet kellett feloldani nem kis erőfeszítéssel. Sikerült: Boszniában, Szerbiában normalizálódtak a viszonyok, minden adott ahhoz, hogy - Albániával, Macedóniával, Montenegróval együtt ezek az országok is a NATO és az Európai Unió tagjai legyenek. Szeged és a „szegedi folyamat" nevét Tóth Lászlónak köszönhetöen ismerte meg a világ. Az elmúlt tíz évben 54 országból 12 ezer 700-an jöttek el a Tisza-parti városba - több tízezer vendégéjszakát töltöttek Szegeden. I Névjegy Az 1956-ban született Tóth László okleveles villamosmérnök, ezredes - 197A óta hivatásos katona -, az 1999-ben létrehozott Szeged Biztonságpolitikai Központ Közalapítvány kuratóriumi elnöke, egyetemi docens. Számos speciális felkészítésben vesz részt katonai pályája során. 1980 óta több alkalommal külszolgálatra vezénylik. 2001-ben a koszovói tényfeltáró csoporttagja, a Daytoni egyezmény keretén belül elemző főtanácsadó Szarajevóban, a regionális stabilizációt irányító csoportot vezeti Mostarban. Kiemelkedő szerepet játszik az úgynevezett „szegedi folyamatban". Vígjátékkal indul a színi évad Tizennégy premiert tart a szegedi színház pénteken kezdődő új évadjában. Bővül a komolyzenei repertoár. Nem gondfelejtő, hanem gondolkodtató előadásokat ígérnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Sok igényes munkával a közönségnek nem felhőtlen szórakozást, inkább a problémák feldolgozását ígérte tegnapi évadnyitó sajtótájékoztatóján a Szegedi Nemzeti Színház júliusban kinevezett főigazgatója, Gyüdi Sándor. Nem rétegszínházat, hanem mindenkinek szóló előadásokat terveznek. Ezért a műsorfüzet sem praktikus információt tartalmaz, részletes stáblistával az előadásokról, hanem gondolatébresztő mondatokat. Az évad péntek este a nagyszínházban A kávéház című Goldoni-bemutatóval indul. Rusznyák Gábor sokszereplős, zenés produkciót rendez, miközben társulatot is épít. Felvállalta ugyanis, hogy az új tagok - igy Erdélyi Tímea és Schlanger András - munkáját összecsiszolja a régebbi tagokéval. Ez a Goldoni-vígjáték és a kisszínház jövő heti bemutatója az egész prózai társulatot lefedi. Ott Szabó Máté állítja színpadra Machiavelli reneszánsz darabját, a Mandragórát, többek között Székhelyi Józseffel és az új taggal, Horváth Illéssel a főszerepben. A rendező „rereneszánsz" darabot ígér, vagyis a reneszánsz vígjáték újragondolását. összesen tizennégy premier szerepel az új évad műsorán: négy opera, egy operett, két balett és hét prózai darab. A komolyzenei előadások sorát bővíti még négy opera felújítása, a Mezzo Operafesztivál négy vendégelőadása, valamint az operagála. A színház szorosan együttműködik a szegedi egyetemmel, és két akciót is szervez: a teátrumépület 125. születésnapját október 14-én ünneplik. A DÉLMAGYARORSZÁG DIZÁJNEREIA REKLÁMHÉTEN • A szegedi reklámhét programjaihoz kapcsolódva az IH Rendezvényközpontban nyitották meg tegnap azt a kiállítást, melyen a Somogyi-könyvtár reklámtörténeti anyagait is láthatják az érdeklődők, valamint a helyi grafikai stúdiók, így a Délmagyarország dizájnerei is bemutatkoznak. Farkas Ágnes, Pécskői Iringó, Donáth Attila, Fekete Dániel, Gera Zsolt, Jacob Péter, Losjak László és Markulik Balázs tavaly októbertől ez idáig készült munkáiból választotta ki azokat, amelyeket október A-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Fotó: Schmidt Andrea