Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-10 / 212. szám

Szerda, 2008. szeptember 10. Hegyei tükör 13 A LÚDSZÖVETSÉG HELYTELENÍTI A NÉGY MANCS HUNGERIT ELLENI KAMPÁNYÁT A kisebb cégek is ott vannak a feketelistán A Négy Mancs Alapítvány a legnagyobb feldolgozó cégre, a szentesi Hungerit­re élezte ki kampányát - a Magyar Lúdszövetség elnöke, Papp Lajos szerint. Ő a vezetője a Komlósi Lúd Kft.-nek, amely a szentesi gyárba szállította a ter­melők hízott libáját és kacsáját. A térségünkben működnek kisebb üzemek, amelyek szintén szerepelnek az állatvédők feketelistáján. Egyelőre ezeknek a gyáraknak próbálja a tótkomlósi cég értékesíteni a tömött jószágokat. BALÁZSUKÉN A szentesi Hungerit Zrt.-nek 3-4 integ­rátor cég szállította augusztusig a hí­zott libát és kacsát. Ezek közül a legje­lentősebb a Békés megyei Komlósi Lúd volt, amely nemcsak a békési tér­ségben, hanem Bács-Kiskun és Csong­rád megyében is tartotta a kapcsolatot a termelőkkel. A tótkomlósi székhe­lyű kereskedelmi és szolgáltató kft. ügyvezetője, Papp Lajos a Magyar Lúdszövetség elnökeként is jól ismeri, hogy milyen galibát okozott a Négy Mancs Alapítvány libatömés ellen in­dított akciója. Mint megírtuk: a Hungerit az állatvé­dők nyomására szeptember l-jével be­szüntette a hízott baromfi vágását. A Komlósi Lúd vezetője lapunknak azt mondta: ők a három megyéből 500-600 termelőtől vitték a zsírlibát és -kacsát a szentesi gyárba. Am az elhíre­sült libamájügy nem ennyi személy eg­zisztenciáját veszélyezteti az ágazat­ban, hanem 5-6 ezer emberét, köztük takarmánygyártókét és szállítókét is. ­Bizonytalanná vált a további sorsuk, pedig a többségük 15-20 éve foglalkozik töméssel. Sok termelő hitelt vett fel a baromfitenyésztésre, és nem tudni, mi­ből fizeti azt vissza, ha tönkremegy a gazdasága - tette hozzá Papp. A Komlósi Lúd most a kisebb feldol­gozócégeknek próbálja eladni a hízott jószágot. Ilyen üzem például a Fobu Kft. Pusztamérgesen és a kiskunfél­egyházi Integrál ÁFÉSZ. Papp Lajos el­mondta: ezek is rajta vannak az állat­védők feketelistáján, csak kisebbek, és a kampány a legnagyobbra, „a Hungeritre van kiélezve". Úgy véli, ha nem változik a helyzet, akkor a „hun­garikum el is tűnhet a palettáról", és Kínából, Ukrajnából és más országok­ból hozzák majd be a libamájat. A Magyar Lúdszövetség egyébként ne­ves professzorok és más szakemberek segítségével azt próbálja megértetni a Négy Mancs Alapítvány illetékeseivel, hogy a tömés nem állatkínzás, ennek több százéves hagyománya van ha­zánkban. A NÉGY MANCS KITART AZ IGAZA MELLETT. - Igen, a kampányunkat, amelyet a kényszertömés betiltása érdekében indítottunk, a történtek után is helyénvalónak tartjuk, kiál­lunk mellette - felelte kérdésünkre Gergely Zsófia. A Négy Mancs ma­gyarországi programvezetője la­punk kérdésére azt is elmondta, számítottak arra, hogy akciójuknak komoly sajtóvisszhangja lesz, de arra például nem, hogy a sajtó né­hány dolgot el fog torzítani. Példá­ul azt, hogy az akciót úgy állították be, mintha az kifejezetten a Hun­gerit ellen indult volna. Azt is saj­nálják, hogy az ügyben megszóla­lók azt feltételezik, a szervezetet valamilyen üzleti érdek befolyásol­ja; ezt kategorikusan visszautasít­ják. NEM SIMOQATÁSRA, SZERETGETÉSRE TARTJÁK A KACSÁT ÉS A LIBÁT A Négy Mancs és a libatömők: félnek, hogy tönkremennek IFJABB VARGA MIHALYNE A, ELŐTT VITTÉK EL (KINZ0MASINAVAL". AZ ALLATOKAT EPPEN ERKEZESUNK Fotó: Schmidt Andrea Az egyik termelő fémcsövön, a másik műanyagon keresztül tömi a kacsába a takarmányt. Kímélik az állatot - mondják, és elítélik a Négy Mancs állatvédő szervezetnek a feldolgo­zókkal szemben meghirdetett boj­kottját. FEKETE KLÁRA Szemtől szembe álltunk a hírhedett tömőgéppel a csengelei határban, Vargáék kacsatelepén. Ahogy a két asszony, anya és menye - mindkettő­jüket Varga Mihálynénak hívják - a „kínzóeszközt" bemutatta, megle­pődtünk, mennyire egyszerű a szer­kezet. Akkora, mint egy régi tárcsás mosógép: ebbe öntik bele a takar­mányt, amelyet egy csövön keresztül az állat torkába nyomnak. A kacsá­kat egy- és kétszemélyes ketrecek­ben tartják, ezek sora között tolják csőrtől csőrig, toroktól torokig a szerkezetet, amely hosszabbító segít­ségével kapja az áramot. A telepen nagy a tisztaság, a levegő cseréjéről ventilátor gondoskodik. Vargáék 7 év óta állományonként 1100 kacsát tömnek meg. A nevelésre szakosodott termelőtől kilenchetes ko­szünet áll be a láncban, a következő állomány érkezéséig: ekkor takaríta­nak, fertőtlenítenek. Ez történt tegnap is, érkezésünk előtt pár órával, hajnal­ban éppen elvitték a vágásra érett szállítmányt Mezőkovácsházára. A csengelei tanyán naponta egyszer­kétszer tömnek, 3 és fél-4 óra alatt ér­nek végig a teljes állományon. Fémcsö­vet nyomnak le a kacsa torkán. Ez a két asszony szerint kíméletesebb, jobban csúszik, mint a műanyag slag, aminek a vége kirepedezhet. Azt állították, nem erőszakolják le a csövet, a műve­letet érzéssel végzik, és tapintással ész­lelik, mikor telik meg a kacsa begye. Kucsora Sándorral csak telefonon tudtunk beszélni. A balástyai férfitól is a megelőző éjszaka vitték el az állo­mányát a kiskunmajsai vágóhídra, ezért tegnap elutazott otthonról. El­mondta, 20 éve foglalkoznak a felesé­gével együtt baromfitartással, gépesí­tettek, sok pénzt beleöltek a vállalko­zásba. Náluk a műanyag csöves mód­szer vált be. - Mi lesz velük, ha a Négy Mancs állatvédő szervezet kacsa- és li­batömés elleni akciójának hatása nemcsak a Hungeritet, hanem az ő partnerüket is eléri? - kérdeztük. A férfi felsóhajtott: nem is mernek bele­gondolni, elmúltak 50 évesek a felesé­gével. Nem látják a szervezet célját: az állatokat csak nézni lehessen? Vargáéknál a két férfi jövedelme ugyan nem az állattartásból származik, de hiányozna a két családnak a nők havi, a minimálbért közelítő bevétele. Kucsoráék ennél magasabb bevételről Az állatorvos elítéli a „blokádot" Mindkét családnál Kunstár Pál állatorvos ellenőrzi a telepet és a kacsákat. Tőle is megkérdeztük, mi a véleménye az állatok „kényszertöméséről". A szakember azt válaszolta, ezeket a szárnyasokat erre a célra, az emberiség élelmezésére tenyésztették ki, genetikailag, idegileg. Állományként és nem egyedekként kezelik őket, és nem simogatásra, szeretgetésre tartják. Ezért elítéli a Négy Mancs „blokádját". rukban kerülnek hozzájuk a szárnya­sok, majd két hét hízókúra után jön értük a felvásárló. Utána egy-két hetes számoltak be ugyanannyi állat után; ők tönkremennének, ha leállna a ma­gyarországi kacsa- és libatömés. BAKOS ANDRÁS Sár a cipőn A városi polgári rang önmagában semmit sem jelent ott, ahol az ember valamiért rosszul érzi magát. Algyő egyelőre nem akar városi rangra emelkedni, pedig megtehet­né. Ez nyilván olyan hír, amelyen mindenki csodálkozik, a helybeli­eket kivéve. Öle még nem felejtették el, hogy Algyő egyszer már volt város: Szegednek hívták. Szeged-Algyő 1973-tól 1997-ig egy nagyvárosi peremkerület volt, Algyő városi polgárai messzire lak­tak a központtól, az iskolában pottyantós volt a vécé, és ez nagyjá­ból mindent el is mond arról az időszakról. A városi rang megszer­zése azóta csak egyszer került szóba komolyan. Az önállósodás utáp pár évvel az egyik nagy párt helyi szervezete az önkormány­zati választási kampányújságjának elején közölte a faluház fotóját ­HSA városi polgári amely itt az önszerveződés szimbó­m m rang Önmagában luma -, és átmontírozta homlokza­tán a feliratot: Városháza. A párt nem nyerte túl magát a választá­son. Nem visszatetsző volt ez az üzenet, csak közömbös. Mert az önállóvá válás egyik ta­nulsága épp az volt, hogy a városi polgári rang önmagában semmit sem jelent ott, ahol az ember valamiért rosszul érzi magát. E rangnál sokkal fontosabb, hogy legyenek végre rendes járdák, aszfaltos utak: ne kelljen többé esős időben papír zsebkendőt vinni magunkkal, hogy Szegeden a buszról leszállva letöröljük cipőnkről a sarat, mert külön­ben messziről meglátják, honnan jöttünk. Ma már nem kell a papír zsebkendő. Algyő tíz év alatt élhető, városias településsé vált, fürdője is van, ami valódi urbánus kiváltság. Ugyanakkor jellemző, hogy az önkormányzatnak még mindig nem az a legnagyobb gondja, hogyan nyerje el a városi rangot. Hanem például az: hogyan nyerjen pályázati támogatást egy új iskola megépítésére. És ebből a szempontból ugyanez a helyzet másutt is. Egy település attól ma nem tud többet adni a polgárainak, hogy városi rangra emel­kedik. A munkáért például továbbra is utazni kell, jó esetben negy­ven-ötven kilométernél nem messzebbre. Ezentúl pedig kórházba, szín­házba, piacra vagy öltönyt venni a kamasz gyerekre továbbra is a na­gyobb városba kell utazni. A városi rang nem előny a pályázatok elbí­rálásakor sem: Sándorfalva ugyan nyert az iskola felújítására, Mind­szent csatornapályázata azonban elhasalt. És elnézést, hogy ideírom, de abban a városban nem is ez a legnagyobb baj. Hol érdemes lakni? Ott, ahol az apró gondok is azonnal kiderülnek, nyugodtan lehet róluk beszélni, és meg is oldódnak. Ahol szerencsésen sikerült össze­jönnie a helyi elitnek, nincsenek nagy feszültségek, és kívül marad a nagypolitika az üléstermen. Ahol egy idő után az lesz a legnagyobb di­lemma, hogy pályázzunk-e a városi rangra vagy se. Az egészségügyi miniszter is küzd az izotópért MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap írtuk meg, hogy egy orvosi di­agnosztikai célú izotópok gyártását végző hollandiai atomreaktor meghi­básodása miatt bizonytalanná vált a szegedi izotóp-utánpótlás is. Emiatt a főként kardiológiai és onkológiai ellá­tásban használt izotópos vizsgálatok leállhatnak - hacsak nem sikerül gyorsan máshonnan alapanyagot be­szerezni. Cikkünkre reagálva tegnap közle­ményt juttatott el szerkesztőségünk­höz az Egészségügyi Minisztérium. Eb­ben azt írják: az EU egészségügyi mi­nisztereinek franciaországi tanácsko­zásán is szóba került az izotóphiány. Székely Tamás szakminiszter a prob­léma mielőbbi megoldása érdekében ­kollégáival együtt - a többi reaktorban folyó, tervszerű karbantartás felgyor­sítását szorgalmazza. A közlemény szerint a sürgős diag­nosztikai vizsgálatok nem maradnak el, a tervezhető vizsgálatokat viszont el kell halasztani - erről az egészség­ügyi szolgáltatóknak értesíteniük kell az előjegyzett betegeket. Auris és Coroíía Kér Toyota • n-.no!' kő! iSmbüró kvrfcfw 9¿cm» kepmsegriüwl feivei-'ezve; erős és gazdaságos motoröléaf. éísorarjjá Kéoyett nőm utötsósorbafí a Corolla etdciök tegertdás megbízhatóságává!. - És most ázönos finanszírozási ajánlattal és aulóbeszámftási ¡ehetőséggel is rivalizálnak egymással az Ön kegyeiért. Riválisok hétvégéje: szeptember 13-14 Nyerjen Monté Cario-i tesztvezetest a riválisokkai!** TODAY TOMORROW TOYOTA Tu4X 6728 Szeged, Dorozsmai út 9. Tel.: 62/551-700 • Fax: 62/551-701 • E-mail: szeged@tmax.hu 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 178. Tel.: 62/535-700 • Fax: 62/535-701 • E-mail: hmv@tmax.hu *Az ajánlat 2008. július 1-jétől visszavonásig, a készletről megrendelt új Corolla és/vagy Auris modellekre érvényes, aToyota már­kakereskedők hozzájárulásával. A hitel svájcifrank-alapú, változó kamatozású konstrukció. ATHM meghatározása az aktuális felté­telek, illetve hatályos jogszabályok figyelembevételévei történt, a feltételek változása esetén mértéke módosulhat. ATHM mutató nem tükrözi a hitel árfolyam- és kamatkockázatát. ATHM meghatározása forintfizetések alapján történt a tárgynegyedévet mege­lőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével. A közölt THM értéke megegyezik az 500 000 Ft tőke­összegű, 3 éves futamidejű, valamint az 1 000 000 Ft tökeösszegü és 5 éves futamidejű kölcsönökTHM-jével. A kedvezményes aján­lat pontos feltételei megtalálhatók márkakereskedéseinkben és a www.toyota.hu oldalon. A Corolla modellek kombinált üzemanyag­fogyasztása (1/100 km): 4,9-6,9. C02-kibocsátása (g/km): 127-162. Az Auris modellek kombinált üzemanyag-fogyasztása (1/100 km): 5,0-7,1. C02-kibocsátása (g/km): 131-166. A képen látható autók illusztrációk. ** Részletek a www.toyota.hu oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom