Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-08 / 210. szám

Hétfő, 2008. szeptember 8. Aktuális 13 JANICS NATASA PRO UNIVERSITATE-DÍJAT VETT ÁT SZABÓ GÁBOR REKTORTÓL AZ EGYETEMI TANÉVNYITÓN Fotók: Karnok Csaba A munka értékére hívta föl a gólyák figyelmét Bajnai Gordon. A nemzeti fej­lesztési és gazdasági miniszter a Szegedi Tudományegyetem tegnapi tanév­nyitóján mondott köszöntőt. Az ünnepségen két olimpiai aranyérmes hall­gatót, Janics Natasát és Vajda Attilát Pro Universitate-díjjal tüntettek ki; Mé­hes Gábor, lapunk sportújságírója sajtódijat kapott. ÚJSZÁSZI ILONA Az universitas, a szegedi, a magyar és az uniós zászló mögé sorakozva vo­nultak be a Szegedi Tudományegye­tem (SZTE) vezetői, valamint diák-ön­kormányzati képviselői a tegnapi tan­évnyitó ünnepi szenátusülésre. A Jó­zsef Attila Tanulmányi és Információs központban tartott ceremónián ott volt Paczolay Péter, az Alkotmánybí­róság elnöke, az egyetem professzora, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Botka László, Szeged polgármestere is. Filmvetítéssel is illusztrálták, hogy az egyetem célja: az itteni világszínvonalú munkához méltó infrastruktúrát bizto­sítani. Európából pillantott az egyetem­re, Szegedre, az országra Bajnai Gordon tanévnyitó köszöntőjében. A gólyák fi­gyelmét arra hivta föl, hogy fogalmaz­zák meg életstratégiájukat: mit akarnak elérni tanulmányaik végére? Magyarország a 35-45. helyen áll a világban a fejlettségi mutatókat tekint­ve; Európában az első az uniós forrá­sok felhasználása, illetve 7. a tőkevon­zó képesség alapján, de az utolsó előtti a foglalkoztatás adatait nézve. - Keve­sebb mint 2 millió dolgozó adójából 10 milliót tartunk el - jellemezte a gazda­ság helyzetét a miniszter, aki szerint itt az idő, hogy változtassunk a legális munkához való viszonyunkon. - Minél több embert képessé kell tenni, hogy dolgozni tudjon; ösztönözni szükséges a munkavállalást, és új munkahelyeket kell teremteni - határozta meg a lépése­ket. A szegedi beruházásokat példának állítva hangsúlyozta: Magyarország pá­ratlan fejlesztési lehetőség előtt áll. Az Unió átlagát meghaladó növekedési pályára állhatunk, ugyanakkor a politi­kai elit felelőssége, hogy képes lesz-e az ország hosszú távú érdekei mentén kialakítani politikáját, vagy ezekkel szemben keresi választói bázisát. Báthory alapította egyetemként a 427., Kolozsvárról befogadott intéz­ményként a 87., a 2000-ben született szegedi universitasként a 8. tanévet Szabó Gábor rektor nyitotta meg. Idén több mint 30 ezer - köztük a tavalyi­hoz képest ezerrel több, összesen 7584 elsőéves - hallgatónak 240 szakon kezdődik el a tanítás. S Díj az olimpikonoknak és munkatársunknak •ím FOTÓK,. »l fntsrnvton! www.difmogyar.hu Kisfilmen mutatták be a pekingi olimpia sportolóit, akik alma materüknek tekintik a szegedi egyetemet. Eddigi teljesítményüket vastapssal köszönte meg a hallgatóság. Az egyetem legrangosabb elismerésével, Pro Universitate-díjjal tüntették ki a mérnöki kar két hallgatóját: Janics Natasát (aki Kovács Katalinnal párban arany-, a kajak női négyes tagjaként ezüstérmet szerzett), valamint Vajda Attilát (aki a magyar csapat első aranyérmát nyerte). Lapunk sportújságírója, a Pekingből is tudósító Méhes Gábor (képünkön) az egyetem sajtódíját vehette át. WWW.RADIOPLUSZ.FM IFJÚ NIMRÓDOK ESKÜJE VÁSÁRHELYEN • A vásárhelyi Kovács tanya-Hódagro Pihenő­parkban szombaton tartották a megyei vadásznapot. A hivatalos programot a Csongrád megyei vadászok zászlajának bevonulása nyitotta, majd terítékre, „rava­talra" került egy őzbak. A vizsgát tett, a vadászatot most kezdő ifjú Nimródok ava­tásával, fogadalomtételével zárult a hivatalos rész. A kilátogatókat egész nap zene, változatos program, többek között koronglövészet, vadászkutya-bemutató, va­dász-horgász háromtusa, pörköltfőző verseny, kommandós bemutató, valamint kézműves- és kirakodóvásár várta. Fotó: Tésik Attila PÁNIK SÁNDOR Kétségek A charta nemcsak a kirekesztéssel küzd, hanem annak révén a Gyurcsány Ferenc elleni, őszre várható tüntetésekkel is. Amióta a kirekesztés elleni szemléletalakításért induló mozgalmak szü­letnek a magyar közéletben, azóta várom, hogy megállapítsák: minden­kire szükség van. A polgári és a vallásos embereknek éppúgy megvan a szerepük, mint a baloldaliaknak és a liberálisoknak. Habár a nemzetkö­zi hagyományok ez utóbbiak politikai fegyverévé tették a témát, azért húsz év magyar demokrácia tanúsítja, hogy a polgári jobboldal építője, és nem destabilizálója volt a nemzeti közösségnek. Ugyanez a húsz év a tanú arra, hogy a kirekesztés, főként a cigányok elleni általánosítások nem szavazótábor-függőek. A napokban megszületett $jna­0 M A charta nemcsak gyar közélet újabb, kirekesztés elleni mm 3 kirekesztéssel mozgalma, a Magyar Demokratikus Chaüa. Gyurcsány Ferenc bejelentésé­re a szocialista párt szervezete, és poli­tikai céljai miatt a téma liberális párt­fogói nemigen mutatkoztak a megala­kításkor. Valójában mitől időszerűbb a charta most, mint máskor? És kiknek szól azok közül, akik értenek egyáltalán a chartákból? Gyurcsány Ferenc a dobálós melegfelvonulás után hirdetett harcot a néhány száz utcai rend­bontó ellen, akik az őszödi „szenvedélyes igazságbeszéd" óta kiszámítha­tó alkalmakkor megjelennek az utcán. A hadüzenet szólt még ahhoz a pár száz, egyenruhába öltözött figurához, akik egy ideje a romákat ijesztge­tik, és feloszlatásukról bírósági per folyik. Egyik csoport sem képvisel olyan erőt és elfogadottságot, ami miatt az ország kormányrúdja mellől kellene chartát és főleg ellentüntetést szervezni. Az eredmény az, hogy az ország miniszterelnöke felértékel néhány száz randalírozót és gárdistát, akiknek akcióit az ő kötelessége arányos eszközökkel mederben tartani. Nem az a baj e chartával, hogy elindítói politikusok, hiszen aláírói között demokraták vannak. A valóban létező kirekesztés elleni szemlé­letalakítás is mindig eléggé időszerű cél. A baj az, hogy ez a charta nemcsak a kirekesztéssel küzd, hanem annak révén a Gyurcsány Fe­renc elleni, őszre várható tüntetésekkel is. A dokumentum szövege a „kisebbséghez tartozók", a „más életmódot követők" és „más szenve­délyeknek hódolók" kirekesztésével nagyvonalúan összekeveri azt a panaszt, hogy „antidemokratikus politikai erők" megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy képviseletének legitim voltát. Már az sem valószínű, vajon a kirekesztéssel sújtott romák tényleg azonos ügynek tartják-e saját boldogulásukat a kábítószeresek ügyé­vel. De melyek azok az antidemokratikus „erők"? A pár száz utcai bal­hés? A jelentéktelen szélsőjobb pártok? Vagy a polgári szavazók lenné­nek, akiknek közösségépítő erejét ismét figyelmen kívül hagyta egy charta? Vagy talán a városról városra összegyűlő pár tucat kiabáló em­ber, aki a miniszterelnök látogatása nélkül sosem verődik egybe? A Marosba ugrott a rendorok elől a körözött férfi MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrök elől a Marosba ugrott, úsz­va próbált menekülni egy körözött férfi pénteken este Makón. A Makói Rendőr­kapitányság nyomozói este nyolc táj­ban jelentek meg a Maros-parti üdülő­területen. Úgy hallották, az egyik ház­ban rejtőzik a bíróság és a kapitányság által is keresett 29 esztendős férfi, akit orgazdaság és sikkasztás miatt köröz­tek. Amikor átnézték az épületet, a ház előtt maradt egyenruhások észrevették, hogy az emeleti ablakon kiugrik a fia­talember, és elfut a folyó felé. Négy rendőr eredt a nyomába: ketten a part­ról figyelték a mozgását, ketten csónak­ba ülve követték. A szökevény kitartó­an úszott a Maros közepén, és nem rea­gált a rendőrök felszólítására. Közben újabb két rendőr jelent meg - a túlolda­lon. Ekkor a makói parton lévők is visz­szamentek a csónakokhoz, beültek, és az úszó után eveztek. A két ladik meg­közelítette a menekülőt, és végül két rendőr is a vízbe ugrott, úgy fogták el. A vízi üldözés egy órán át tartott, így a menekülő is kimerült. Kihallgatása után a szegedi börtönbe vitték - tájé­koztatott Tuczakov Szilvána őrnagy, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Ezerrel több gólya a vidék legnépszerűbb egyetemén ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A RÁDIÓ PLUSZ-on! Röszkénél nem kellett várni MUNKATÁRSUNKTÓL Három hónap után a mostani hétvé­gén fordult elő, hogy nem kellett vára­kozni sem a be-, sem a kilépőknek a röszkei határátkelőhelyen. - Sem szombaton, sem vasárnap nem volt torlódás a röszkei határátkelőhe­lyen, a magyar-szerb határon. A forga­lom intenzív volt, de pár perces várako­zás után a járművek mindkét irányba, Magyarország vagy Szerbia felé folytat­hatták az útjukat - tájékoztatta lapunkat Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A nyá­ri hónapokban a Nyugat-Európából ha­za-, majd visszafelé tartó török és szerb vendégmunkások sokszor 5-7 órás vára­kozásra kényszerültek. Az egyelőre nem végleges adatok szerint június 1. és augusztus 31. között mintegy 800 ezer gépjármű haladt át a röszkei határátkelőhelyen, és 2 millió 700 ezer utas lépett be hazánkba vagy hagyta el Magyarországot. Ez a tava­lyinál 15-20 százalékkal több.

Next

/
Oldalképek
Tartalom