Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-08 / 210. szám
Hétfő, 2008. szeptember 8. Aktuális 13 JANICS NATASA PRO UNIVERSITATE-DÍJAT VETT ÁT SZABÓ GÁBOR REKTORTÓL AZ EGYETEMI TANÉVNYITÓN Fotók: Karnok Csaba A munka értékére hívta föl a gólyák figyelmét Bajnai Gordon. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Szegedi Tudományegyetem tegnapi tanévnyitóján mondott köszöntőt. Az ünnepségen két olimpiai aranyérmes hallgatót, Janics Natasát és Vajda Attilát Pro Universitate-díjjal tüntettek ki; Méhes Gábor, lapunk sportújságírója sajtódijat kapott. ÚJSZÁSZI ILONA Az universitas, a szegedi, a magyar és az uniós zászló mögé sorakozva vonultak be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetői, valamint diák-önkormányzati képviselői a tegnapi tanévnyitó ünnepi szenátusülésre. A József Attila Tanulmányi és Információs központban tartott ceremónián ott volt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, az egyetem professzora, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Botka László, Szeged polgármestere is. Filmvetítéssel is illusztrálták, hogy az egyetem célja: az itteni világszínvonalú munkához méltó infrastruktúrát biztosítani. Európából pillantott az egyetemre, Szegedre, az országra Bajnai Gordon tanévnyitó köszöntőjében. A gólyák figyelmét arra hivta föl, hogy fogalmazzák meg életstratégiájukat: mit akarnak elérni tanulmányaik végére? Magyarország a 35-45. helyen áll a világban a fejlettségi mutatókat tekintve; Európában az első az uniós források felhasználása, illetve 7. a tőkevonzó képesség alapján, de az utolsó előtti a foglalkoztatás adatait nézve. - Kevesebb mint 2 millió dolgozó adójából 10 milliót tartunk el - jellemezte a gazdaság helyzetét a miniszter, aki szerint itt az idő, hogy változtassunk a legális munkához való viszonyunkon. - Minél több embert képessé kell tenni, hogy dolgozni tudjon; ösztönözni szükséges a munkavállalást, és új munkahelyeket kell teremteni - határozta meg a lépéseket. A szegedi beruházásokat példának állítva hangsúlyozta: Magyarország páratlan fejlesztési lehetőség előtt áll. Az Unió átlagát meghaladó növekedési pályára állhatunk, ugyanakkor a politikai elit felelőssége, hogy képes lesz-e az ország hosszú távú érdekei mentén kialakítani politikáját, vagy ezekkel szemben keresi választói bázisát. Báthory alapította egyetemként a 427., Kolozsvárról befogadott intézményként a 87., a 2000-ben született szegedi universitasként a 8. tanévet Szabó Gábor rektor nyitotta meg. Idén több mint 30 ezer - köztük a tavalyihoz képest ezerrel több, összesen 7584 elsőéves - hallgatónak 240 szakon kezdődik el a tanítás. S Díj az olimpikonoknak és munkatársunknak •ím FOTÓK,. »l fntsrnvton! www.difmogyar.hu Kisfilmen mutatták be a pekingi olimpia sportolóit, akik alma materüknek tekintik a szegedi egyetemet. Eddigi teljesítményüket vastapssal köszönte meg a hallgatóság. Az egyetem legrangosabb elismerésével, Pro Universitate-díjjal tüntették ki a mérnöki kar két hallgatóját: Janics Natasát (aki Kovács Katalinnal párban arany-, a kajak női négyes tagjaként ezüstérmet szerzett), valamint Vajda Attilát (aki a magyar csapat első aranyérmát nyerte). Lapunk sportújságírója, a Pekingből is tudósító Méhes Gábor (képünkön) az egyetem sajtódíját vehette át. WWW.RADIOPLUSZ.FM IFJÚ NIMRÓDOK ESKÜJE VÁSÁRHELYEN • A vásárhelyi Kovács tanya-Hódagro Pihenőparkban szombaton tartották a megyei vadásznapot. A hivatalos programot a Csongrád megyei vadászok zászlajának bevonulása nyitotta, majd terítékre, „ravatalra" került egy őzbak. A vizsgát tett, a vadászatot most kezdő ifjú Nimródok avatásával, fogadalomtételével zárult a hivatalos rész. A kilátogatókat egész nap zene, változatos program, többek között koronglövészet, vadászkutya-bemutató, vadász-horgász háromtusa, pörköltfőző verseny, kommandós bemutató, valamint kézműves- és kirakodóvásár várta. Fotó: Tésik Attila PÁNIK SÁNDOR Kétségek A charta nemcsak a kirekesztéssel küzd, hanem annak révén a Gyurcsány Ferenc elleni, őszre várható tüntetésekkel is. Amióta a kirekesztés elleni szemléletalakításért induló mozgalmak születnek a magyar közéletben, azóta várom, hogy megállapítsák: mindenkire szükség van. A polgári és a vallásos embereknek éppúgy megvan a szerepük, mint a baloldaliaknak és a liberálisoknak. Habár a nemzetközi hagyományok ez utóbbiak politikai fegyverévé tették a témát, azért húsz év magyar demokrácia tanúsítja, hogy a polgári jobboldal építője, és nem destabilizálója volt a nemzeti közösségnek. Ugyanez a húsz év a tanú arra, hogy a kirekesztés, főként a cigányok elleni általánosítások nem szavazótábor-függőek. A napokban megszületett $jna0 M A charta nemcsak gyar közélet újabb, kirekesztés elleni mm 3 kirekesztéssel mozgalma, a Magyar Demokratikus Chaüa. Gyurcsány Ferenc bejelentésére a szocialista párt szervezete, és politikai céljai miatt a téma liberális pártfogói nemigen mutatkoztak a megalakításkor. Valójában mitől időszerűbb a charta most, mint máskor? És kiknek szól azok közül, akik értenek egyáltalán a chartákból? Gyurcsány Ferenc a dobálós melegfelvonulás után hirdetett harcot a néhány száz utcai rendbontó ellen, akik az őszödi „szenvedélyes igazságbeszéd" óta kiszámítható alkalmakkor megjelennek az utcán. A hadüzenet szólt még ahhoz a pár száz, egyenruhába öltözött figurához, akik egy ideje a romákat ijesztgetik, és feloszlatásukról bírósági per folyik. Egyik csoport sem képvisel olyan erőt és elfogadottságot, ami miatt az ország kormányrúdja mellől kellene chartát és főleg ellentüntetést szervezni. Az eredmény az, hogy az ország miniszterelnöke felértékel néhány száz randalírozót és gárdistát, akiknek akcióit az ő kötelessége arányos eszközökkel mederben tartani. Nem az a baj e chartával, hogy elindítói politikusok, hiszen aláírói között demokraták vannak. A valóban létező kirekesztés elleni szemléletalakítás is mindig eléggé időszerű cél. A baj az, hogy ez a charta nemcsak a kirekesztéssel küzd, hanem annak révén a Gyurcsány Ferenc elleni, őszre várható tüntetésekkel is. A dokumentum szövege a „kisebbséghez tartozók", a „más életmódot követők" és „más szenvedélyeknek hódolók" kirekesztésével nagyvonalúan összekeveri azt a panaszt, hogy „antidemokratikus politikai erők" megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy képviseletének legitim voltát. Már az sem valószínű, vajon a kirekesztéssel sújtott romák tényleg azonos ügynek tartják-e saját boldogulásukat a kábítószeresek ügyével. De melyek azok az antidemokratikus „erők"? A pár száz utcai balhés? A jelentéktelen szélsőjobb pártok? Vagy a polgári szavazók lennének, akiknek közösségépítő erejét ismét figyelmen kívül hagyta egy charta? Vagy talán a városról városra összegyűlő pár tucat kiabáló ember, aki a miniszterelnök látogatása nélkül sosem verődik egybe? A Marosba ugrott a rendorok elől a körözött férfi MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrök elől a Marosba ugrott, úszva próbált menekülni egy körözött férfi pénteken este Makón. A Makói Rendőrkapitányság nyomozói este nyolc tájban jelentek meg a Maros-parti üdülőterületen. Úgy hallották, az egyik házban rejtőzik a bíróság és a kapitányság által is keresett 29 esztendős férfi, akit orgazdaság és sikkasztás miatt köröztek. Amikor átnézték az épületet, a ház előtt maradt egyenruhások észrevették, hogy az emeleti ablakon kiugrik a fiatalember, és elfut a folyó felé. Négy rendőr eredt a nyomába: ketten a partról figyelték a mozgását, ketten csónakba ülve követték. A szökevény kitartóan úszott a Maros közepén, és nem reagált a rendőrök felszólítására. Közben újabb két rendőr jelent meg - a túloldalon. Ekkor a makói parton lévők is viszszamentek a csónakokhoz, beültek, és az úszó után eveztek. A két ladik megközelítette a menekülőt, és végül két rendőr is a vízbe ugrott, úgy fogták el. A vízi üldözés egy órán át tartott, így a menekülő is kimerült. Kihallgatása után a szegedi börtönbe vitték - tájékoztatott Tuczakov Szilvána őrnagy, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Ezerrel több gólya a vidék legnépszerűbb egyetemén ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A RÁDIÓ PLUSZ-on! Röszkénél nem kellett várni MUNKATÁRSUNKTÓL Három hónap után a mostani hétvégén fordult elő, hogy nem kellett várakozni sem a be-, sem a kilépőknek a röszkei határátkelőhelyen. - Sem szombaton, sem vasárnap nem volt torlódás a röszkei határátkelőhelyen, a magyar-szerb határon. A forgalom intenzív volt, de pár perces várakozás után a járművek mindkét irányba, Magyarország vagy Szerbia felé folytathatták az útjukat - tájékoztatta lapunkat Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A nyári hónapokban a Nyugat-Európából haza-, majd visszafelé tartó török és szerb vendégmunkások sokszor 5-7 órás várakozásra kényszerültek. Az egyelőre nem végleges adatok szerint június 1. és augusztus 31. között mintegy 800 ezer gépjármű haladt át a röszkei határátkelőhelyen, és 2 millió 700 ezer utas lépett be hazánkba vagy hagyta el Magyarországot. Ez a tavalyinál 15-20 százalékkal több.