Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-06 / 209. szám

Szombat, 2008. szeptember 6. Szieszta - Programajánló 111 ÚJSZÁSZi HONA „Az egyetem érdekében..." E fordulat gyakran fölbukkan lapunk hasábjain. Somogyi Szilveszter polgármester január 12-én ad nyilatkozatot budapesti tárgyalásairól. A városi küldöttség járt Vass József kultuszminiszternél, aztán gróf Teleki Pál miniszterelnöknél, aki szerint „az a hely, ahova az ország érdeke az egyetem elhelyezését kívánja, legelsősorban Szeged". Debrecen beelőz? Am a kolozsvári egyetemi tanárok egy része a debreceni elhelyezésnek örülne. Mi lesz az egyetemmel? című vezércikkében a fordulatot „(cvs.)" azzal magyarázza, hogy míg „Debrecen teljes aktivitással dolgozik Szeged érdekei ellen, bejárja a tanárokat, megkörnyékezi az újságokat, hangulatot csinál maga mellett és Szeged eljen", lakásokat biztosít az egyetemi tanároknak, addig „Szegeden szépen beszélA Dugonics téri volt királyi ítéló'tábla épületében a jogtudományi kar, az egyetemi könyvtár, a rektori hivatal és a gazdasági igazgatóság kezdte meg működését tán fölkereste nyilatkozattételre „a kolozsvári egyetem több érdemes professzorát", úgy látja: „a sok napos reménykedés nem volt hiábavaló, s az egyetem hamarosan Szeged falai között talál otthonra". A fővárosi lapok „tendenciózus" híreivel szemben a Szeged január 21-én hozza nyilvánosságra, hogy a hódmezővásárhelyi Egyetemi Kör, vagyis a vásárhelyi FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY I Arcél: SzilassyCásar (1873?-1937?) Szilassy Cézár (korabeli írásmóddal: Cásar) az 1920. augusztus 15-étől Szeged címmel jelentkező Délmagyarország impresszumában mint a lap felelős szerkesztője, a „Szeged Lapkiadó Vállalat Rt. igazgatója" tűnik föl. A gyakran föltűnő „(s.c.)", „s-r.", „y.r." aláírás fölötti cikkek szerzője valószínűleg Szilassy Cézár, akit Lengyel András irodalomtörténész „mérsékelten jobboldali" újságíróként jellemez. Szilassy Cézárról - testvérének unokájától, az MDF-politikus Szilassy Gábor Cézártól - annyit sikerült megtudnunk, hogy vélhetően 1873-ban született Lendván vagy Bécsben. A családi anekdoták szerint mint évszázadok óta minden legidősebb Szilassy-fiú á Cézár nevet kapta, s „a jómódú és jó kedélyű, magas és testes" férfi „imádta a nőket és az életet". Rokona szerint ma „gegmannek" neveznénk Szilassy Cézárt, aki a fővárosban a Pesti Napló munkatársaként is dolgozott. A súlyfeleslegéből következő betegeskedések után, valószínűleg 1937-ben vagy 1938-ban Budapesten hunyt el. nek, gyűlést is tartanak", de ha egy tanár például lakást kéme, ez „a legnagyobb zavarokat váltaná ki a hivatalos és nem hivatalos faktorok csak beszédre beidegzett agyában". Áldatlan és veszedelmes viták Kaleidoszkópszerűen változik a helyzet - kezdődik január 16-án Budapestről „(Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.)" A Szeged munkatársa - miuegyetemi polgárok is Szeged mellett teszik le a voksot. „Áldatlan és veszedelmes is már az a sok vita, intrika, erőszakoskodás és kalózkodás, mely a menekült egyetemek elhelyezése körül folyik. Áldatlan, mert okot szolgáltat újabb egyenetlenségre, széthúzásra; veszedelmes, mert kedvetlenséget idéz elő az egyetemi tanerők lelkében" - jelenti ki január 23-án „y. r." Debrecen és Szeged, című vezércikkében. A nemzetgyűlés június 16-án elfogadja az 1921: XXV. törvénycikket, amely a Trianon miatt székhelyét veszett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet „ideiglenesen" Szegedre helyezi. „Építkezés, hurcolkodás nyomai láthatók a város legkülönbözőbb részein és a hetenként ideérkező budapesti egyetemi exponensek elégedetten állapítják meg, hogy Szegeden szorgos munka folyik" - adunk életképet augusztus 27-én. Októberre készül el 12 egyetemi épület, közte október 22-éig az állami gimnáziumban elhelyezendő természettudományi intézet, a rókusi iskolába kerülő bonctani intézet, a felső-ipariskolai klinikai építkezést „e hó 29-ig fejezi be a mérnöki hivatal". Ünnepi nyitány A szegedi egyetemalapításnak Magyarország kormányzója, Horthy Miklós újabb szegedi látogatásával ad hangsúlyt október 9-én. „Ez a vasárnap Szeged város történelmének egyik legjelentősebb dátuma: ünnepélyes keretek között megnyitották az egyetemet és átadták rendeltetésének" - újuk lapunkban. „Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a rókusi templomban, majd az egyetemi tanács, a tanári kar és a nobilitások csoportja az egyetem központi épülete elé vonult. A Dugonics téren ekkor már több ezer főnyi közönség és a középiskolai diákok sorfala várt zászlók KRONOLÓGIA: 1921. április 14.: Megalakul Bethlen István gróf kormánya. Július 5.: Belügyminiszteri rendelet feloszlatja az irredenta egyesületeket, így a Délvidéki Ligát is. Július 26.: A nemzetgyűlés becikkelyezi a trianoni békeszerződést 1921: XXXIII. törvénycikk. Augusztus 20.: A jezsuiták pozsonyi főiskolája is Szegeden folytatja működését. Augusztus 20-21.: Éjjel a magyar csapatok bevonulnak az eddig szerb megszállás alatt lévő Újszegedre. Október 21.: A második királypuccs idején a szegedi helyőrség egy zászlóalját a királyhű csapatok ellen rendelik. November 6.: A nemzetgyűlés becikkelyezi a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt. aJatt az érkezőkre, elsősorban Horthy Miklós kormányzóra..." A fogatok „egymás után gördültek a központi épület bejárója elé. Az elsőkből a festői díszruhába öltözött dr. Menyhárt Gáspár rektor és a négy dékán szállt ki az egyetemi tanárok kíséretében..." Menyhárt rektor nyitotta meg az 1921/22. tanévet, mely „Szeged város egyetemi tanéveinek bizonyára sok századot megnyitó elseje..." Az esti 250 teritékes, Kass Szállóban rendezett bankettről adott ízelítő után az összegzés: „Az egyetem felavató ünnepsége ezzel befejeződött és teljesedésbe ment egy régi vágy: Szeged egyetemi város." időutazás a 2010-ben100 éves délmagyarországgal: 1921 (12. rész) EGYETEM: KOLOZSVÁRRÓL SZEGEDRE NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1921-ből. MUNKATÁRSUNKTÓL CÉDULÁS ASSZONYOK. A rendőrségi hiva talban naponta 40 nő kér engedélyt arra, hogy „egypár cipőt, strimfít, kalapot, fogkefét, hálórékbt, bádogedényt, fali órát, gramofonlemezt, parókát vagy más egyebet a Mars téri zsibpiacon eladhasson... Ezeket a szegényeket hívják a városházán cédulás asszonyoknak..." (január 9., vasárnap) ANKÉT A TOJÁSRÓL. Sugár Sándor, a városi tejcsarnok igazgatója úgy értesült, hogy a minisztérium 1 millió tojást dobott piacra, amit most 4 K 50 fillérérét árusítanak. Szegeden ma 4 korona 20 fillér a tojás ára..." (január 14., péntek) TISZTVISELŐK A város 980 alkalmazottnak ád állandó kenyeret.... A számfejtői hivatal adatai szerint... 1921 januárjában 1,307.515 korona és 77 fillért fizetett ki a város tisztviselőinek..." (március 5., szombat) ÉPÍTKEZÉSI LÁZ. Szeged „belterületére összesen 76 engedélyt adtak ki. Ezek közt 7 lakóház, 36 melléképület, 8 nagyobb átalakítás, egy bazárépület, egy barakképület, egy új gyárkémény és egy új gyárépület szerepel. Ezen kívül még negyven engedélyt adtak ki tanyai építkezőknek." (április 14., csütörtök) TŐZSDE. A lengyel valutát „annak idején 7 korona 50 fillérrel vezeték be a tőzsdén és nagy jövőt jósoltak neki, de azóta megszakítás nélkül, állandóan esett. Ma már 36 filléren áll, s néhány tőzsdés, aki 100.000 koronás kötéseket csinált, 70-80.000 koronát vesztett ennek folytán." (április 17., vasárnap) HALBÓDÉ. A város halászati üzeme „az öszeszéki és fehértói" vizekből naponta 4 métermázsa halat, „legnagyobbrészt potykát" juttat a piacra. A halat elérte az olcsósági hullám: ma „már 20 koronáért árusítják kilónként a hatósági halbódéban". (május 12., csütörtök) HADIFOGSÁGBÓL HAZA. „A ma reggeli vonattal több mint száz hadifogoly érkezett Szegedre. Köztük három szegedi. A hadifoglyok java része megszállott területre való, akik, míg az útlevelüket megkaphatják, az igazságügyi épületben helyeztettek el. Többen közülük a fogságban megnősültek és magukkal hozták az istenke áldását is." (június 4., szombat) GŐZFÜRDŐ. „Szeptember huszadikán nyílik meg a modernizált gőzfürdő. Lesz orvosi rendelő is". „A tavalyi 20 koronás árral szemben legfeljebb 15 százalékos emelést fognak rendszeresíteni..." (szeptember 7, szerda) SPORT. „SzAK - HTVE 10:0 (4:0) (Bajnoki mérkőzés. Üjszegedi pálya. Nagy fölényben és könnyedséggel játszva érte el a Szak a jó képességű vásárhelyi csapat elleni bajnoki mérkőzésen az impozáns eredményt." (szeptember 10., szombat) VÁLSÁGOS HELYZETŰ KÖZÉPISKOLÁK. „A szegedi négy középiskolába az idén 1574 tanuló iratkozott be a tavalyi 1659 növendékkel szemben..." Az egyetem elhelyezése miatt például „az állami főgimnáziumot kitelepítették épületéből", 272 növendéke a kegyesrendi főgimnáziumba jár." (október 1., szombat) VÍZÍNSÉG. „Növekedik a lakosság elkeseredése a város hatósága ellen, amely ... flegmával kezeli" a külváros vízínségét. Holott „a külvárosok területén mindössze kilenc nagy artézi kút van, amelyek mintegy kilencven kisebb kutat látnak el vízzel. A nagy kutak alig hatvan liter vizet szolgáltatnak percenként. Egy kútra alig öt-hat liter víz jut..." (november 9., szerda) ^..^ta^rerte mmmmm Nyolcvankilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy viszszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenkettedik állomása: 1921. JUBILEUM • „A kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnázium ünnepli 200 esztendős jubileumát" - köszönti a Szeged május 5-én az iskolát. Címlapon tudósítunk a jubileumi ünnepségről, melyen megjelenik - többek között - Singer Kornél rendfőnök, dr. Sik Sándor tanár, gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, Szeged egyik nemzetgyűlési képviselője. Ő - a Te Deum elhangzása, az emlékünnepség után - a Tisza Szálló nagytermében rendezett banketten pohárköszöntőjében a nemzeti feladatokat jellemzi, amelyek „a kegyesrendi atyák iskoláiban gondos ápolást nyernek". „A testi erő feladatait illetőleg az angol példára utal, amely nemzetet ifjúságának edzettsége tett a világ urává... A szellemi erő feladatait abban jelöli meg, hogy tanuljunk meg mindent, ami előnyünket szolgálhatja, az idegen nemzetek szokásaiból, tudásából, műveltségéből. A lelki erő feladatait pedig abban látja, hogy tudjunk szeretni. És értsünk egyet..." RIKKANCS ÉS MAJM0S FIÚ „Munkanélküliségről hallunk naponta beszélni... A figyelő ember pedig hány munkanélküli embert tudna elhelyezni, azoknak a kis emberkéknek a helyébe, akik iskola helyett az élet frontját járják, és kevés munkával, de sok furfanggal pénz után szaladnak?" - kezdődik a Szeged május 8-i riportja. MUNKATÁRSUNKTÓL A riporter megszólítja a mindenki által csak Maszatos Pistának szólított utcagyereket, aki „csak kiabál reggeltől napestig. Újságokat árul. Napjában százszor végigszalad a korzón, ezerszer elrikkantja a hóna alatt cipelt újságok címeit: Érdekes Újság! Pesti Hírlap! Képes Krónika! Nemzeti Újság!" Az újságírói kérdésekre válaszolva a rikkancs csak annyit felel: „Destruktív, nem destruktív, nekem ugyan nagyon mindegy. Apám már négy esztendeje meghalt, anyám két éve ágyban fekvő beteg, és én tizenöt éves vagyok. Most én vagyok a kenyérkereső. Újságot árulok, megkeresek ezzel naponta vagy hatvan koronát. Ebből azután valahogy csak megélünk." A rikkancs évi 18 ezer koronás fixe mellett ott a majmos fiú villámportréja is: ő a rúdra fűzött, saját készítésű majomfigurák darabjáért 2 koronát kér, így a keresete napi 75, évi 22 ezer korona. A nevét titkoló újságíró következtetése: „Többet keres évenként, mint az, aki most riportot írt róla."