Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-24 / 198. szám

Hétfő, 2008. augusztus 25. Aktuális 13 A PENDOLA NYÍLT NAPON MUTATJA MEG A SZEBB NAPOKAT LÁTOTT ÉPÜLETET Gőzerővel dolgoznak a szentesi Petőfi Szállónál itai^^hhm m m AZ 1960-AS ÉVEKBEN A SZÁLLODÁHOZ TOLDOTT ÉPÜLETRÉSZEKET IS LEBONTJÁK Megkapta az engedélyt a Pendola Kft. a szentesi Petőfi Szállóhoz az 1960-as években toldott épületrészek bontásához. A beruházó a szálloda névadási ünnepségének 110. évfordulóján, októberben nyílt napot rendez. A cégcso­port a szentesi Petó'fi korhű helyreállításán dolgozik, a tervek szerint ez lesz a megye első ötcsillagos szállodája. BALÁZSI IRÉN A fővárosi székhelyű Pendola-cégcso­port vállalkozott a teljesen lepusztult szentesi Petőfi Szálló rekonstrukciójá­ra. A korai szecessziós stílusban épült szálloda műemlék, ezért csak eredeti állapotában állítható helyre. Mint arról beszámoltunk lapunkban, a helybeli­ek utoljára tavaly novemberben jár­hatták be az épület minden zegét-zu­gát, és képeket készíthettek, hogy mi­lyen állapotban vette át a Pendola az egykoron szebb napokat megélt ven­déglátóegységet. Júniusban aztán be­zárt az addig még az épületben üzeme­lő Petőfi cukrászda is, hogy annak he­lyiségeit is birtokba vegyék az építők. Az utcai fronton jelenleg alig látszik mozgás, a szentesieket viszont érdek­li, mi történik a falak között. A Pendo­la Kft. ügyvezetője, Zsohár Árpád la­punk érdeklődésére elmondta: meg­kapták az engedélyt, és az udvarban hozzákezdtek az 1960-as években a szállodához toldott épületek bontásá­hoz. Ezt végzik még szeptemberben is. A cégcsoport egyébként a minap adta át a fővárosban a Garay Üzletközpon­tot, amely 13,3 milliárdos beruházás Fotó: Tésik Attila szentesi Petőfi Szállónál fognak dol­gozni. A létesítményt úgy állítják helyre, ahogy azt Komor Marcell bu­dapesti építész megálmodta. A szállodát egyébként ünnepélyes keretek között éppen 110 évvel ezelőtt, 1898-ban nevezték el a költőről. Az év­forduló alkalmából október 22-én Zso­hár Arpádék ismét kinyitják az épület kapuit a nagyközönség előtt. A nyílt nap keretében megnézhetik majd az Egyetlen ötcsillagos a megyében Ha a következő években nem jelentkezik tőkeerős befektető más településeken, akkor Csongrád megye egyetlen ötcsillagos szállodája lesz a szentesi Petőfi. A fővárosi székhelyű Pendola Kft. luxusszállót fog kialakítani 2011-re a műemléki épületben. A pincerészben egyebek között bár, kaszinó, borozó, lőtér és parkolóház áll majd a vendégek rendelkezésére. A földszinten pub, étterem, a Petőfi cukrászda, söröző, játékterem, no meg a Tóth József Színház működik, az udvarban pedig újraépítik az egykori lóistállót és a kocsiszínt. Az első és második emeleten lesznek a minden igényt kielégítő szobák, és télikert teszi még impozánsabbá a miliőt. volt. Ott 17 ezer 800 négyzetméter alapterületen 186 kereskedelmi, szol­gáltató" és vendéglátóegységet alakí­tottak ki. Ezt azért említette Zsohár Árpád, mert mostantól már csak a érdeklődők a bontási munkák végén, hogyan nézett ki eredetileg a Petőfi. A több milliárd forintba kerülő rekonst­rukcióval 2011 második felében végez­nek a kivitelezők. Az általam remélt tucatnyi aranyérem ellenére sem tartom kudarcnak egy­egy magyar sportoló várt­nál gyengébb szereplését. OLÁH ZOLTÁN Az érem másik oldala Itt és most lehetne írni a tegnap befejeződött fantasztikus pekingi olim­piáról, vagy Bolt, Phelps vagy akár a magyar pólósok megismételhe­tetlen sikereiről, de azt majd helyettem megteszik mások. Inkább az ál­lítólagos betlizésről, leégésről, leszereplésről, csúfos kudarcról ejtenék néhány szót. Egy-egy magyar sportoló vagy csapat a reméltnél talán valóban rosszabb eredményét a pekingi olimpián ilyen és ehhez hasonló, fen­tebb említett megjegyzésekkel „értékelték" televíziókban, rádiókban, újságokban, internetes honlapokon __ __ . ... . ... és fórumokon. AZ aitalam remeit MieIött erre részletesebben kitér­M m tucatnyi nék, érdemes visszamenni az olimpi­ai múltba. Kezdjük például a franci­ákkal, és folytassuk az angolokkal, pontosabban Nagy-Britanniával: 1904-ben St. Louisban nulla, 1960-ban Rómában „ugyanannyi", 1964-ben Tokióban 1,1972-ben Münchenben és négy évvel később Montrealban 2-2 aranyérmet szerzett Franciaország. Nagy-Britannia 1996-ban, hogy csak a legutóbbi „csúfos kudarcát" em­lítsem a nálunk sokkal fejlettebb, ötször annyi lakosú országnak, egyet! Magyarország a tegnap befejeződött XXIX. Nyári Olimpiai Játékokon három aranyérmet nyert. Ugyanannyit, mint 1908-ban és 1912-ben, eggyel többet, mint 1896-ban és 1904-ben, és kettővel többet, mint 1900-ban. Va­gyis nem a pekingi olimpián értünk fel a legkevesebbszer a csúcsra! Rá­adásul a franciákkal szemben mi csak azokon a nyári játékokon nem sze­reztünk aranyat, amelyeken „valami" miatt nem vettünk részt. Én egyébként éppen négyszer annyi olimpia aranyérmet vártam Pe­kingtől, mint amennyi első helyezést végül sikerült megszereznünk. Nem tudom, hogy a franciák és az angolok a fenti, a számukra végül ke­vés babért hozó olimpiák előtt mennyi aranyban reménykedtek, de az biztos, hogy nullánál (egynél, kettőnél) többen. Azzal sem kockáztatok túl sokat, ha kijelentem, hogy sok francia és sok angol sportért rajongó többet várt a végül megszerzett 7, illetve 19 pekingi aranynál. De látva a második, harmadik helyen végzett vagy a dobogóról leszorult francia és brit sportolókat, meg sem fordult a fejemben, hogy ők ezt csúfos ku­darcnak tartanák, és valószínűleg a nekik drukkoló honfitársaik sem. Mint ahogy az általam remélt, de elmaradt tucatnyi aranyérem el­lenére sem tartom sem csúfos, sem semmilyen kudarcnak egy-egy ma­gyar sportoló vagy csapat vártnál gyengébb szereplését sem. Ellenke­zőleg! Inkább sajnáltam, sajnálom őket, hogy nem kapaszkodhattak feljebb, pedig nyilvánvalóan nagyon akartak, de be kellett érniük má­sodik, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik hely­lyel, vagy még annyival sem. Sokszor számos körülmény, köztük a szerencse is szükséges ah­hoz, hogy a vitathatatlanul a világ élvonalába tartozó magyar sporto­lók közül az adott pillanatban ki léphet fel a dobogóra, és annak is a tetejére. Merthogy az éremnek van egy másik oldala is, ami leegyszerűsít­ve arról szól: már a részvétel is fontos. Kötelező és ingyenes oltás a két év alatti gyerekeknek Októbertől minden két év alatti ma­gyar gyermeknek ingyenes és kötele­ző lesz a pneumococcus elleni védőol­tás - közölte Daróczi Dávid kormány­szóvivő. A pneumococcus baktérium felelős a gyermekkori torok-, mandu­la-, középfül- és agyhártyagyulladá­sokért. A baktérium néhány típusa sú­lyos, akár halálos betegséget is okoz­hat. A szóvivő elmondta, az Egészség­ügyi Minisztérium elkészítette javasla­tát, amely jelenleg szakmapolitikai egyeztetésen van. Hozzátette, hogy a két év alatti gyerekek nem egyszerre, hanem fokozatosan kapják majd meg az oltást. Az ehhez szükséges pénz egy része már el is jutott az Egészség­ügyi Minisztériumhoz. MEG CSAK A MALMOK SZEMEZGETNEK A TENGERNYI BÚZÁBÓL Visszaüt a rekord gabonatermés Egyelőre csak a malmok vásárolnak készleteik feltöltésére búzát, amely­nek tonnájáért azonban 40 ezer fo­rintnál nem adnak többet. Most az idei rekordtermés böjtjét éli meg a szakma. füÉTi KLÁBA Magyarországon az idén mintegy 5,5 millió tonna búza termett 1,1 millió hektáron, ez hatalmas mennyiség a tavalyi 3,5 millió tonnához képest. A 2007-es, gyenge év miatt ráadásul ta­vaszra az egész országban kiürültek a raktárak, ezért az év első felében már 60-70 ezer forintért is vette a kenyér­gabonát az, aki megszorult. Most viszont hirtelen sok lett a bú­za. De nemcsak nálunk termett az át­lagosnál több gabona, hanem a kör­nyező országokban is: az EU-ban úgy számolják, hogy legalább 20 millió tonna a többlet. Ezért állt elő az a helyzet, hogy a sikeres aratást követő­en egyelőre csak a feldolgozók, vagyis a malmok töltik fel a készleteiket, ők számítanak szinte az egyetlen vevő­nek a gabonapiacon. Nyilasi Endre, a Hajdúsági Gabona­ipari Zrt. regionális igazgatója elmond­ta, hogy a cég vásárhelyi malma is ezt teszi: eddig mintegy 100 ezer tonna ét­kezési, kiváló minőségű búzát vásárol­tak. Hogy milyen áron, azt nem árulta el lapunknak, de szavaiból kiderült, hogy nem adnak többet a jelenleg el­Ahol kereslet volna # # a magyar búzára, például Irakban és Iránban, ott nem vagyunk versenyképesek árban. Pótsa Zsófia B fogadott, fnérsékeltnek számító 40 ezer forintos tonnánkénti árnál. A termelők csalt az exporttal szaba­dulhatnak meg készleteiktől. Mivel a megtermett 5,5 millió tonnából lisztnek elegendő másfél millió tonna is, úgy 4 J0N F0L A KUKORICA. A gabona­exportot jelentősen befolyásolhat­ja még az is, hogy Magyarországon előreláthatólag 9-10 millió tonna, azaz szintén rekord kukoricater­mésre lehet számítani. millió tonnával kéne kezdeni valamit. Noha kivitelre már 38 ezer forintért is kí­nálják a gabonát, a vevők mégsem to­longanak érte. Romániában és Bulgáriá­ban is jelentős készletek vannak, és az ottani piaci árak úgyszintén nyomottak - nyilatkozta Pótsa Zsófia, a Gabonaszö­vetség főtitkára. - Ahol viszont kereslet volna a magyar búzára, például a kö­zép-keleti országokban, Irakban és Irán­ban, ott nem vagyunk versenyképesek árban, hiszen természetesen meg akar­juk fizettetni a szállítási költségeket is. A magyar gabonát a piaci áron felül még 25-30 euró, vagyis körülbelül 7000 fo­rint tonnánkénti plusz szállítási költség terheli. A SZEGEDI IZABELLA-MALOMBA PENTEKEN SZINTE EGESZ NAP A LISZTNEK VALÓT SZÁLLÍTOTTÁK Fotó: Schmidt Andrea ¡Esi \m

Next

/
Oldalképek
Tartalom