Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. augusztus 21. Az ügyvéd válaszol Dr. Juhász György Meg kell-e jelenni a bírósági tárgyalásokon? Tisztelt ügyvéd úr! Van egy régóta húzódó vitás ügyem. Hosszas levelezgetés után úgy döntöttem, hogy bírósághoz fordulok. Bent voltam panasznapon, ott azt mondták, hogy az ügyre csak a debre­ceni bíróság illetékes. Én idős ember vagyok, nem akarok, nem tudok oda elutazni. Összességében pár százezer forintról van csak szó, így nem akarok ügyvédet sem fogadni. Szerin­tem teljesen egyszerű az ügy, remélem egyedül is boldogulok vele. A kérdésem az, hogy ön szerint végig tudok-e vinni egy pert úgy, hogy egyszer sem jelenek meg személyesen a bíró­ságon? Tisztelt Olvasó! Elvileg nincs akadálya, hogy egy perben valamelyik fél csak írásban kommuni­káljon. Gyakorlatilag két ne­gatív következménnyel jár, ha nem megy el a tárgyalás­ra. Az egyik az, hogy a bizo­nyítás egy része a tárgyalá­sokon zajlik. Szükség szerint a feleket, tanúkat vagy eset­legesen szakértőt hallgatnak meg. Ha ön nincs jelen, ak­kor csak a tárgyalásról fel­vett jegyzőkönyvből értesül az elhangzottakról. Ebben az esetben attól a lehetőségtől esik el, hogy közvetlen hely­zetben tudja a nyilatkozato­kat véleményezni, a jelenlé­vőknek kérdéseket feltenni. A másik eset az, amikor az eljáró bíró szükségesnek tartja a meghallgatását, és önt személyes megjelenési kötelezettséggel idézi. Ha en­nek ellenére nem megy el a tárgyalásra, akkor a bíróság ezért önt nem bírságolhatja meg, végképp nem vezettetik elő. Az egyetlen következ­ményt a Polgári Perrendtar­tás 206. §-a tartalmazza. Eszerint a bíróság a tényál­lást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során fel­merült bizonyítékoknak egy­bevetése alapján állapítja meg A per adataival egybe­vetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy mi­lyen jelentőséget kell tulaj­donítani annak, ha a szemé­lyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg. A távolma­radás sok esetben a fél sza­vahihetőségét kérdőjelezheti meg. Persze ha egyéb bizo­nyítékok alapján egyértelmű a tényállás, akkor a szemé­lyes előadásnak lényegesen kisebb a jelentősége. Nem ritka, hogy kisebb horderejű ügyekben valame­lyik fél soha nem megy el a tárgyalásokra. Egyes na­gyobb cégeknél, például mo­bilszolgáltatóknál ez az álta­lános gyakorlat. Önnek egyetlen dolga van, írásban kérnie kell a tárgyalások tá­vollétében történő megtartá­sát. Ha ezt elmulasztja, a per szünetelhet. Javaslom, hogy ne mind­járt keresetlevéllel indítson pert, hanem először fizetési meghagyással próbálkozzon, így lehet, hogy az egyből jog­erőssé válik, vagyis az ügy le­zárul. így akár el is kerülheti a pereskedést. Amennyibén mégis úgy ér­zi, hogy jogi képviseletre lenne szüksége, akkor kérheti akár pártfogó ügyvéd kirendelését is. Megjegyzem, hogy a pe­res ügyekre vonatkozó illeté­kességi szabályok elég össze­tettek. Sok esetben ugyanaz az eljárás több bíróság előtt is megindítható. Nem kétel­kedve a tájékoztatást nyújtó kolléga szakértelmében el­képzelhetőnek tartom, hogy az ügy részletei alapján még­is megindítható az eljárás az itteni bíróság előtt is. Érde­mes lenne ennek alaposab­ban utánajárni. OLVASÓINK NYÁRI FOTÓIBÓL POSTABONTÁS Álnaiv kérdés a matricáról Augusztus 7-én „név nélkül" kérdez „valaki" a Csörögben: Ki fog­ja városunkban a Fidelitas matricáit letakarítani? Ha kérdeznek, válaszolni illik. Szerintem ugyanazok fogják a politikai kampány maradványait eltüntetni, akik ezt 18 év óta mindig teszik: az eső, a szél vagy a hó. Tapasztalataim szerint az agitatív, rábeszélő szövegek eltünteté­sét két dolog szabályozza: a jog, meg a szokásjog. Hogy a gyakor­latban a kettő közül melyik az erősebb (következetesebb), azt én az olvasók megítélésére bízom. Szerintem (és a rossznyelvek szerint) Magyarországon 60 év óta a büntetési tételeket túl alacsonyra szabjuk, hogy azzal mindenki jól járjon, a törvény alkotói és elszenvedői is. A büntetés lassan (soká) követi a bűnt. A Tocsik-ügyön még napjainkban is „babrál­tak" (utólag) valamit. A jognak nemcsak direkt paragrafusa van, de „szellemisége", „mögöttes üzenete" is. A tisztelt telefonos hozzászólóval olyan értelemben egyetértek, hogy (amikor már engedik) kérdezni kell minél többet. Szakadat­lanul. Ezáltal is előbbre jut társadalmunk, amelyik sajnos pilla­natnyilag még nincs „elöl". Kettőnk között talán annyi a különbség, hogy én a nevemet is megadom: Kövér Károly, Szeged SZEGEDEN, AZ ARADI VÉRTANÚK TERÉN IS RAGASZTOTTAK Fotó: KarnokCsaba Nyílt levél Magyar Annának Tisztelt Elnök asszony! A megyei közgyűlés augusztus 14-i rend­kívüli ülése napirendjére tűzte a megye foglalkoztatás-egészségügyi ellátásának rendeleti szabályozás alá vonását. Ügy ítéljük meg, hogy képviselőink kér­dései nyomán a vitában sok visszásság de­rült ki, míg jó néhány furcsa részlet kielé­gítő válaszok híján tisztázásra vár. Ügy tű­nik, hogy a megyei vezetés megpróbálta az ügyet leplezni, egy egymondatos rende­letmódosítást előtérbe tolva. A kialakult helyzetről álláspontunk a következő. Elfogadhatatlan, hogy a közgyűlés pénz­ügyi bizottságának elnöke állítólagos ma­gánakciójával szolgáltatási szerződések aláírására vegye rá a megye intézményeit. Furcsa, hogy a közgyűlés elnöke állítólag erről mit sem tudott, holott az előkészítés­ben az elhangzottak szerint a hivatal köz­reműködött. Legalább ennyire meglepő az a fordulat, hogy miután az akciót bonyolí­tó bizottsági elnöknek úgymond aggályai léptek föl, az aláírt szerződések állítólag már nem élnek. Nem magyarázható, hogy miért kellett a korábbinál magasabb áron szerződést kötni, még azelőtt, hogy azt bármilyen kötelező jogszabály előírta vol­na. Több kérdésünk után sem derült ki az ülésen, hogy kivel kötötték meg a furcsa szerződéseket. Véleményünk szerint egy olyan akciót terveztek meg és hajtottak végre, amely el­lentétes a megye és intézményeinek érde­kével, megsértett egy sor szabályt, és anyagilag, erkölcsileg káros. A megyei saj­tóban az ülést követő napon megjelentek több ponton megerősítik álláspontunkat. Azt várjuk Elnök asszonytól, hogy a me­gye érdekében ne késlekedjen az elvárható intézkedésekkel. Ennek értelmében felhív­juk a közgyűlés vezetését, hogy haladékta­lanul tisztázza és válaszolja meg a követ­kező kérdéseket. 1. A megyét vezető személyek közül ki milyen szerepet játszott ebben az akció­ban? 2. Volt-e és milyen szerepe volt a hivatal­nak? 3. Kinek az érdekét szolgálta magasabb áron szerződést kötni? 4. Az aláírt szerződések alapján tör­tént-e kifizetés valamelyik intézménynél, s ha igen, mekkora kár keletkezett? 5. Mi a helyzet a szerződések érvényes­ségével? 6. Melyek azok a „magán-gazdálkodó­szervezetek", amelyekkel a bizottsági el­nök eljárására több ajánlattevő közül meg­kötötték ezeket a furcsa megállapodáso­kat? 7. Volt-e bármilyen személyes-anyagi kö­tődése, érdeke a megyében kormányzó személyek közül valakinek ebben a ma még zavarosnak látszó ügyben? Dr. Kozma József, a Csongrád megyei közgyűlés MSZP-SZDSZ-frakciójának vezetője UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓINK PANASZAINAK Szemátszállítás Sándorfalván s A szemétszállítókra panaszkodott sándorfálvi olvasónk (Orgona utca 43.) a 30/403-4338-as számról: szemetet nem visznek el tőlük ­nincs mit, hiszen felhasználják a háztartásban a maradékot -, olva­sónk bankszámlájáról viszont leemelik a szemétdíj sokszorosát. Kétezer forint körül lenne a díj, neki ebben a hónapban is 18 ezret vettek le a számlájáról, de volt már 28-30 ezer is. Három éve már volt hasonló problémája, most néhány hónapja tart az áldatlan ál­lapot. Holott úgy hallotta, nyugdíjasként csak a díj felét kellene ki­fizetnie. Már többször kérte a kft.-t, hogy nézzenek utána, a A szemétszállítás közszolgáltatásnak minősül, az önkormányzat rende­lete szerint kötelező a szemétszállítás és a díj fizetése is, tudtuk meg Baka­csi Zoltántól, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szállítási és logisztikai részlegvezetőjétől. A sándorfalvl<panaszos 1999 óta nem fizetett szemétdijat, és a felszólító levelekre sem reagált, ezért kényszerültek arra, hogy a felhalmozott tartozást részletekben vonják a bankszámlájáról. Amennyiben kifogása van az eljárás ellen, az önkormányzathoz fordulhat. Buszmenetrend A móravárosiak kiszolgálása érdekében módosíthatnák a 16-os busz vonalát, jegyezte meg Tóth Imre Szegedről. Bejöhetne a Dugo­nics térig, a Centrumig, utána a Mikszáth Kálmán utcán át menne ki a Mars térre. A 35-ös busz ugyanis nem jár majd arra az An­na-kúti csomópont felújítása miatt. Csamangó Attila, az önkormányzat fejlesztési irodájának közlekedési refe­rense úgy tájékoztatta lapunkat: a 16-os busz tavaszig bement a Dugonics té­rig, és onnan a Kálvária sugárút felől ment a Mars térre. Költségcsökkentési okok miatt azonban muszáj volt megváltoztatni az útvonalat, és jelenleg nem is tudnak a Volánnak olyan kérést közvetíteni, ami költségnövekedéssel járna. • Tisztelt Olvasóink! A nyár végén járunk, vannak, akik már túl vannak a nyaralá­son, és vannak, akik még csak most készülődnek. Arra bizta­tunk mindenkit, ossza meg ve­lünk élményeit! Várjuk fotóikat a nyaralásról e-mailben a kap­csolatok@delmagyar.hu címre. Néhány sorban írják meg, hol jártak, kik láthatók a képen, és ki készítette a fényképet. A leg­jobb felvételeket lapunk hasáb­jain tesszük közzé. > - ' -K • 7* ' MONTENEGRÓI EMLÉK • Sitkei Ágnes családjával Montenegróban, a kotori öbölben járt. Mint írták: gyönyörű hely. Budvában a fagyizás után Marci, Bálint és Marcell állt meg egy pillanatra a hatalmas vas­macska tövében egy fotó kedvéért. Fotó: sitkei Ágnes E-MAIL CÍMÜNK: kapcsolatok@delmagyar.hu MEGLEPŐ PILLANAT A MAGYAR TENGERNÉL • A Nagypál család idén a Balaton-parton nyaralt. A családfő ritka pillanatot örökített meg: a kis pelenkás tipegő olvasónk parti homokba nyakig beásott fiát fe­dezte fel, és tanulmányozta jó alaposan. Valószínűleg hasonló „jelenséggel" eddig még nem találko­zott. Fotó: Nagypál János

Next

/
Oldalképek
Tartalom