Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-20 / 194. szám

Csütörtök, 2008. augusztus 21. Megyei tükör 17 A Vidrasors lett a legjobb természetfilm Pusztaszeren Negyedszer rendezték meg Pusztaszeren a Csizmazia Györgyről elnevezett természetfilm-fesztivált, amelynek fődíját Török Zoltán dokumentumfilmje, a Vidrasors nyerte. A hazai természetfilmes-szakmának Magyarországon egyedülálló bemutatkozási és megmérettetési lehetőséget biztosít a Csizmazia György Országos Természetfilm-fesztivál, amelyet az idén már negyedszer rendeztek meg Pusztaszeren. Az elmúlt hét végén volt a díjkiosztó ünnepség, a zsűri öt kategóriában és különdíjak formájában több mint egymillió forint értékben pénz- és értékes tárgynyereményeket juttatott a legjobb alkotások készítőinek. A fesztivál fődíját Török Zoltán Vidrasors című dokumentumfilmje nyerte. A növények és állatok élete kategóriában a professzionális díjat Kormos Ildikó Hímnős című rövidfilmje, az amatőr kategóriadíjat pedig Kotnyek István Orommadarak című filozofikus hangvételű filmje kapta. A világ tájai, illetve az életmód és környezetvédelem kategóriában a zsűri csak a professzionális kategóriadíjakat osztotta ki. Az előbbiben Sáfrány József Az én Afrikám című úti filmje bizonyult a legjobbnak, Mosonyi Szabolcs Túzokvédők című filmjével pedig az életmód és környezetvédelem profi kategóriájának díját vehette át. A vadászkultúra kategóriában csak professzionális alkotások versenyeztek, itt Körtvélyes Tivadar az egykoron híres, mára már szinte teljesen elfelejtett természet" és vadászíróról, Bársony Istvánról készített filmje lett az első A láp és a pagony dalnoka címmel. Etűd kategóriában a professzionális díjat Miló Mihály A folyó ünnepe című kisfilmje kapta, az amatőr díjat pedig Török Béla vihette haza Olvadás című munkájáért. A kategóriadíjakon kívül öt, pénzjutalommal járó különdíjat is kiosztottak: Xantus Áron Szárnyalás, Tóth Zsolt Marcell Ahol a madár se jár, Hencz Alajos lllumináció, Cséke Zsolt Töretlen látóhatár és Schibik József-Morvay Gábor A víziló című alkotásáért. t ''¿^ " it? ^ f " i/ /v v ¿4 * ' stfry ^^^^^^^^^^^^^ i -j! J¿ii JÉh f /-.v. v : ¡ml • b os»! ^ 4» Ék _ hp. ^»te^i _ ....,,^_.„'^ ,..„.._... il 11 , - »! m ITT ÉPÜL A MAKÓI \mm A MAKÓI IPARI PARKBAN 2000 NÉGYZETMÉTERES GYÁRCSARNOKOT ÉPÍT A DUNA-DÖNER Fotó: Karnok Csaba A török húsüzem miatt „hazafiak" piszkálják Makót Zavar az érdekvédelemben: miközben egyre többen állnak a hazai munkahelyek védelmében a szentesi Hungerit mellé a Négy Manccsal folytatott harcában, egy „hazafias" honlap elveri a port Makó önkormányzatán. A város ugyanis támogatja a hamarosan megépülő, száz embernek munkát adó török húsüzemet. A cég makóiakat foglalkoztat, és környékbeliektől fogja venni a nyersanyagot. BAKOS ANDRÁS „Fű alatt lebonyolított üzletről" ír a Duna-Döner Kft. makói üzemépítése kapcsán a Hunhir.hu nevű közéleti portál. A honlap Kalexian nevű szerzője aggódik: lehet, hogy az új üzem veszélyezteti a helybeliek egészségét és a termőföldeket. Egy petícióról ír, amelyben feltették a kérdést a városnak: „a gyros gyártásakor keletkezik-e veszélyes hulladék, mint minden élelmiszer feldolgozásban majdnem biztos" (sic). A kérdés azonban nem kapott nyilvánosságot, és ebből Kalexian messzemenő következtetéseket von le. A szöveg érdekes időpontban látott napvilágot: épp ekkor jelentek meg a Hungerit és a Négy Mancs nevű állatvédő szervezet harcáról szóló hírek. A De a Makóra készülő török cég is helybelieknek ad munkát: első körben 60, majd pedig 100 embernek, és magyar piacról - lehetőleg a környékbeli állattenyésztőktől - szeretné vásárolni az alapanyagot. Elsősorban a török ételeket kínáló éttermek számára fog félkész gyrost - tö; SZIGORÚAK A SZABÁLYOK. Fölösleges az aggodalom Szigeti Sándor igazgató főállatorvos szerint Is. Kérdésünkre azt mondta, ha valaki ma egy ilyen üzemet épít, azt a hatóság a tervek engedélyeztetésétől kezdve ellenőrzi, és végül működési engedélyt Is csak úgy kap a cég, ha minden előírásnak megfelel, beleértve a hulladékok kezelésére vonatkozót Is. Az ellenőrzések pedig ezek után is rendszeresek: ezekről az uniós csatlakozás után talpon maradt, és ma is működő húsüzemek tudnának mesélni. szentesi húsüzemnek azóta több szövetségese is lett, többek között zöldszervezet is, az ottani önkormányzat pedig azért áll az üzem mellé, mert a Hungerit a térség egyik legnagyobb munkaadója. rökül dönert - készíteni, a felvevőpiac biztos. A cég 1,4 hektárnyi területet vett az ipari parkban, 2000 négyzetméteres csarnokot 500 millió forintból, 2009-től kezdi a termelést, és naponta 10 tonna húst szeretnének feldolgozni. Valóban kapnak támogatást a várostól: a Duna-Döner 500 ezer forint önkormányzati támogatást kap - hódmezővásárhelyi mintára - munkavállalónként, ez összesen 30 milliót jelent. Karadag Torun ügyvezető lapunk kérdésére most azt mondta, a pályázati lehetőségekre várnak, és azonnal indul az építkezés, amint lehet. Nyugat-Európában jó ideje tart már a török konyha divatja, néhány éve Magyarországon is. Bár egyelőre inkább Budapesten vannak török éttermek, a Duna-Döner arra számít, később az országban több helyen is lesz piaca termékeiknek. Ami a biztonságot és a környezetvédelmet illeti: makói csarnokukat is az a tervező készíti, aki a mórahalmi új húsüzemet. A szakember tisztában Van az állat-egészségügyi előírásokkal, és úgy épül a feldolgozó, hogy ezeknek minden tekintetben megfeleljen. ÓRIÁSKENYÉR MÉG VAN, DE CSAK „SZÜKSÉG ESETÉN" VESZIK Legendás a tápai háromkilós Az aratóünnepségek eltűntek, a népszoka's azonban megmaradt: az újbúzából új kenyér sül. A tápai háromkilósvekni méltán híres. Hagyományos technológiával készítik - fél napig. Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, Szent István ünnepe, hanem az új kenyér napja is. Az aratás befejeztével az újbúzából új kenyeret sütöttek a parasztok. Az aratóünnepek idővel eltűntek, a népszokás azonban nem felejtődött. Az új kenyér napja máig megmaradt. Méltó képviselője az új kenyérnek a tápai háromkilós. Hagyományos technológiával, körülbelül fél napig készül a híres vekni. A falazott gőzkemencében sülő kenyérnek még az íze is más, mint a többinek: teltebb a tésztája, és vastagabb a héja. - Ilyen kemence már alig található Az első kenyér Körülbelül 12 ezer éwel ezelőtt jött rá egyik ősünk, hogy a vadbúza magvait meg lehet enni. Az összezúzott szemeket vízzel keverték össze, amit forró kőre öntöttek vagy megsütöttek. így készültek az első, lepényszerű kenyerek. Kelesztett kenyeret először az egyiptomiak sütöttek Időszámításunk előtt mintegy háromezer éwel: valószínűleg elfelejthették azonnal megsütni a tésztát, ami másnapra kissé megerjedt, és gázokat termelt, s miután megsütötték, tapasztalták: a kenyér nagyobb, lazább és ízletesebb lett. Ők találták fel tehát a kovászt, a kenyérkészítés ókori mesterei azonban görögök voltak: a források szerint hetvenféle kenyeret sütöttek. az országban. Másfél órán keresztül sül benne a háromkilós kenyér, emiatt más ízharmónia alakul ki mondta Balázs András, a pékség tulajdonosa, akinek a családja már 1952 óta süti a manapság már nem mindennapinak, hanem különlegességnek számító kenyeret. - A háromkilós veknit hétvégére vagy ünnepségekre, rendezvényekre viszik az emberek. Több napig eláll, de manapság inkább frisset vesz mindenREGINA-MERETU A HAR0MKIL0S TAPAI KENYER I AZ ÉLESZTŐ ÉS A HENGERMALOM FORRADALMA. A kenyér történetében két felfedezés jelentett nagy áttörést: az egyik az volt, amikor jó 200 évvel ezelőtt egy felfedezés nyomán elkezdték gyártani az élesztőt, ami gyorsan és biztosan keleszt. 1787-től létezik dagasztógép. A másik fontos - ráadásul magyar - találmány a Mechwart-féle hengermalom, amely az egész világon elterjedt, mivel forradalmasította az őrlés technológiáját. Fotó: Frank Yvette ki. Ezért nincs igény a régen közkedvelt 5-6 kilós kenyerekre sem. A háromkilós kenyér elkészítéséhez szakember szükséges, mert a dagasztás kivételével mindent kézzel csinálnak a pékségben. A kovászolás nyolc óra: az élesztővel összekevert lisztnek és víznek ennyi idő kell, hogy megerjedjen. Ezután géppel lassan dagasztják a tésztát, amit a táblamunka követ: a szakemberek kiszaggatják és megformázzák a kenyeret. Körülbelül negyven percig pihentetik, hogy megkeljen. A sütés ideje másfél óra. - Az elkészült vekni héja aranybarna színű, a hagyományos technikának, a gőzkemencében való sütésnek köszönhetően pedig cserepes és ropogós. Röviden ez a titka a legendás háromkilós tápai kenyérnek - mondta Balázs András.