Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-18 / 193. szám

101A pénz beszél Hétfő, 2008. augusztus 18. NETTÓ HÚSIMPORTON LEHET AZ ORSZÁG Akár kétmilliárdos bírságot is kiszabhatnak a fogyasztóvédők MINDEN ELMARASZTALÁST NYILVÁNOSSÁGRA HOZNAK A régóta elmaradó fejlesztések miatt a magyar hústermelés csökkenésére lehet számítani a következő évek­ben, miközben globálisan a húster­melés várhatóan képes lesz kielégí­teni a világ szaporodó népességének emelkedő húsfogyasztását - írja a Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások 2008. című elemzés. BUDAPEST (MTI) A tanulmány készítői szerint a ma­gyarországi hústermelés versenyké­pessége csak olyan „óriási nagyság­rendű" befektetésekkel valósulhat meg, mint a termelési technológiák korszerűsítése, az állattartó épületek rekonstrukciója - a sertéstelepek mindössze 20 százaléka felel meg az uniós minőségi követelményeknek valamint a környezetvédelmi előírá­sok teljesítése. A baromfi- és sertés­hústermelés esetében az elavult tech­nológiák, a marhahúsnál pedig a tá­mogatások kedvezőtlen változásai mi­att Magyarország számos újabb hús­fajta nettó importőrévé válhat a követ­kező néhány évben. A világ hústermelése 2007-ben - az előző évek átlagánál kisebb növeke­déssel - elérte a 271 millió tonnát, 2016-ban pedig várhatóan 324 millió tonna lesz. A húsiparban a legnagyobb bizony­talanságot a kiszámíthatatlanul elő­forduló állat járványok - elsősorban a madárinfluenza megjelenése - okoz­hatják. Az emelkedő takarmányárak hatására, valamint Oroszország, Ja­pán, Szaúd-Arábia és Kína növekvő fogyasztásának köszönhetően a követ­kező néhány évben - a marha kivéte­lével - a hús világpiaci árának szerény növekedésére lehet számítani. A magyar szarvasmarha-ágazat pro­duktuma a közvetlen támogatások ha­tására átmenetileg emelkedett az el­múlt években, de a nemzeti kiegészítő támogatások termeléstől történt levá­lasztásával visszaesés várható. A növekvő termelői költségek hatá­sára a csirkehús ára valószínűleg emel­kedni fog a világpiacon. A magyaror­szági baromfiipar korszerűsítésére nem lehet számítani, így a termelés a jelen­legi szinten marad, sőt az elemzés ké­szítői szerint könnyen előfordulhat, hogy Magyarország a csirkehús piacán is nettó importőrré válik. A sertéshús világpiaci ára kis mér­tékű emelkedéssel 2011-2012-ben éri el a legmagasabb szintet a következő tíz évben. A 3,7 milliós magyar állomány bővülésére nem lehet számítani, ezál­tal a sertéshús versenyképességének javulására sem. Magyarország várha­tóan megmarad a 2005 óta tartó nettó importőri pozíciójában. • A hazai baromfiipar korszerűsítésére nem lehet számítani ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA Szeptembertől szigorodnak a keres­kedelmet szabályozó törvények. A fogyasztóvédelmi bírság felső határa 2 milliárdra nő, a jogerős döntéseket kivétel nélkül nyilvánosságra hoz­zák. Még erősebben nyitnak a „megelőzés" irányában - mondta Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztó­védelmi Hatóság főigazgatója a múlt héten Szegeden. DOMBAI TÜNDE - Évente még mindig 100-120 ezer pa­nasz és kérdés fut be a fogyasztóvé­delemhez, aminek a fele abból áll, hogy ismertetjük a fogyasztóval a jo­gait - mondta tapasztalataikról Wit­tich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóság főigazgatója lapunk­nak Szegeden. Visszatérő probléma, hogy bár javult a nyugtaadási fegye­lem, a vásárlók gyakorta kukába dobják a nyugtát vagy számlát, és vele együtt automatikusan azt a jogo­sítványukat, hogy érvényesítsék in­dokolt kifogásaikat. Nem követelik meg tartós fogyasztási cikkek ma­gyar nyelvű használati útmutatóját. Általában az is jellemző, hogy ha va­laki észreveszi a megkárosítást, rále­gyint arra a „pár forintra". Amíg nem elég tudatosak a fogyasz­tók, szükség van a szigorú hatósági ér­dekvédelemre. Gyors és hatékony lé­pést pedig szigorúbb törvényekkel le­het tenni a fogyasztók védelméért - el­sősorban tehát bírsággal és a nyilvá­nosság erejével. Módosul szeptember­ben a fogyasztóvédelmi törvény: a bír­ságolási plafont 2 milliárd forintra emeli. Új az is, hogy nyilvánosságra hozzák az összes jogerős határozatot. Jogerő nélkül azokat is, amelyek az egészségre veszélyes termékekre vo­natkoznak. Szeptemberben a legnagyobb vál­tozást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó tör­vény hozza. Alapelve az, hogy mérle­gelni kell, mennyire volt szándéko­san félrevezető a szolgáltató, forgal­mazó információja, ami megtévesz­tette a fogyasztót. Azt is vizsgálják ezentúl, milyen agresszív kereskedel­mi technikákkal támadják a vevőt, hogy vásárlásra „kényszerítsék". Megnézik a fogyasztó felkészültségét is. A főigazgató felvetésünkre, misze­rint az eddiginél jóval több vitás helyzetet teremt az új rendelkezés, optimistán válaszolt: a kezdeti nehéz­ségek után következetesebb jogalkal­mazásra számít. Wittich Tamás a törvényben rögzí­tett három „megelőző" intézkedést is jónak tartja a bírságolás helyett. Ilyen új eszköz a „hatósági szerződés", ami­kor a szabálytalankodó szolgáltató ígéretet tesz a hatóságnak: miként or­vosolja a jogsértést. A másik a „fo­gyasztóvédelmi karta", amelyben a vállalkozások, a fogyasztói érdekkép­pultot, hogy az rendezze a vásárlói panaszokat.) A harmadik megelőző eszköz: a bizalmi légkör megteremté­se. A fogyasztóvédelmi hatóság ugyanis tisztában van vele, hogy a jogsértések nagy része nem szándé­kos, hanem inkább tájékozatlanság­ból fakad. Éppen ezért rendszeresen informálják a szakmai szervezeteket. B Sok kicsi sokra megy A kánikula akcióban eddig 1500 ellenőrzést végeztek a régióban. Főként szabadtéri rendezvényekre koncentráltak. Nagy arányban, 72 százalékban találtak kifogásolni valót, 170 esetben - összesen 9000 forinttal - károsították meg a vevőket. Ezek számolásból, mérésből eredő pontatlanságok voltak, főként Italoknál. Igaz, olyan is előfordult, hogy egy büfé a szomszéd asztal fogyasztását is felszámolta. viseletek és a hatóság fogyasztóbarát többletszolgáltatásokról állapodik meg. (A főigazgató példát is említett: nemrég egy bevásárlóközpont összes bérlője felhatalmazott egy közös vevő­Hasonló szándékkal felállították a Fo­gyasztóvédelmi Tanácsot, amelyben szakmai szövetségek, a fogyasztóvé­delmi érdekképviseletek és a hatóság működik együtt. Wittich Tamás: Munkánk jelentős része abból áll, hogy ismertetjük a fogyasztóval a jogait FOTÓ: DM/DV JÖN AZ EGYSÉGES, SZÁ 1ÉK0S SZJA? Egységesen 20 százalékos, 15 millió forint feletti jövedelemnél 30 százalékos szja-kulcsot, a különadó és később az iparűzési adó eltörlését, az áfa 23 szá­zalékra történő emelését, a munkaadói tb-járulékok10 százalékpontos mér­séklésétjavasolják az adószakértők. BUDAPEST (MTI) A múlt héten Budapesten sajtótájékoz­tatón ismertetett, a Deloitte, az Ernst and Young, a KPMG és a PWC szakér­tői által összeállított javaslatban szere­pel még a minimálbér adómentessé­gének megszüntetése és értékalapú ingatlanadó bevezetése is. Az adórendszer érdemi átalakításá­hoz a szakértők elengedhetetlennek tartják az újraelosztás tavalyi, a GDP 40 százalékát is kitevő mértékének az első évben legalább 1,5-2,5, közép­távon 4,2-4,5 százalékpontos csök­kentését, a költségvetési kiadások mérséklését, a feketegazdaság vissza­szorítását és az adórendszer egysze­rűsítését. Oszkó Péter, a Deloitte Magyaror­szág elnök-vezérigazgatója ismertette: a javasolt intézkedések a bevezetésü­ket követő első évben már egy száza­lékponttal, akár 4,5 százalékra növel­hetnék a GDP bővülési ütemét. László Csaba, a KPMG partnere is­mertette: a javaslat jelentős, 1000-1100 milliárd forintos költségvetési hatása miatt a lépéseket nem egyszerre, ha­nem 2-4 év alatt javasolják megvalósí­tani. A szakértő szerint a 270 milliárd forintos többletbevételt jelentő áfa emelésének átmeneti inflációs hatása még vállalható. Lőcsei Tamás, a PWC adópartnere elmondta: szükség van a bevételen alapuló jövedelemátalányok - eho, egyéni vállalkozó, őstermelő - meg­szüntetésére, és a munkáltatói tb-já­rulékok csökkentésére úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 19 százalékra, az egészségbiztosítási pe­Ellentétek és találkozások A szaktárca szerint az adószakértők és adótanácsadók által közösen kidolgozott adóreform-javaslat több eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel. Ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb jövedelemmel rendelkezőket. Megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa pedig 18 százalékról 20 százalékra emelkedne. dig ötről nulla százalékra csökken­jen. Ezzel együtt a tételes egészség­ügyi hozzájárulás jelenlegi 1950 fo­rintról 8000 forintra emelését java­solják. A munkavállalóknál és munkálta­tóknál 15 millió forintra emelkedne az egységes tb-j árulék-plafon. Meggon­dolásra érdemesnek nevezik a három­százalékos munkáltatói járulék meg­szüntetését, illetve az 1,5 százalékos munkavállalói járulék megemelését 1,5 vagy 3 százalékponttal. Rencz Botond, az Ernst and Young partnere a vállalkozásokat érintő ja­vaslatok közül említést tett még a tő­kejövedelmek egységes, 20 százalé­kos adójáról a jelenlegi 25, illetve 35 százalék helyett, illetve a kis adók ­innovációs, kulturális járulék, szak­képzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék - megszüntetéséről. Az azonnali forrásteremtő intézke­dések közé tartozik az adójóváírás megszüntetése - ezt tényleges rászo­TILTAK0ZÓ SZAKSZERVEZETIK. El­fogadhatatlannak tartják a szak­szervezeti szövetségek az adómó­dosítási javaslatokat, véleményük szerint ezek egyértelműen hátrá­nyosan érintenék az alacsony kere­setű munkavállalókat, és csak a magas jövedelműeknek, valamint a nagyvállalkozásoknak kedvezné­nek. A szakszervezeti vezetők hatá­rozottan elutasították az áfa és a egészségügyi hozzájárulás (eho) emelésére, a különadó eltörlésére és az egységes 20 százalékos szja-ra vonatkozó adótanácsadói elképze­lést. rultsági aiapú szociális támogatás vál­taná fel -, az eho, a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon és az áfa emelé­se, az értékalapú ingatlanadó beveze­tése, valamint a hatósági ellenőrzések szigorítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom