Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-08 / 185. szám

péntek, 2008. augusztus 8. Aktuális I 5 KECSKEMÉTTŐL MAJDNEM VISSZA KELLETT FORDULNIUK Megérkeztek Párizsba a vásárhelyi utasok Szerencsésen megérkeztek Strasbourgból Párizsba a vásárhelyi társasutazás résztvevői, akik hétfő'éjfél helyett csak kedden délután indulhattak el a francia fővárosba. A Hód Panzió által szervezett utazás még az utolsó utáni pillanatban is veszélybe került. A buszt ugyanis Kecskemétről majdnem visszarendelte orosházi tulajdonosa, miután nem érkezett meg idő're telephelyére a Hód Panzió fedezete: egy személygépkocsi. KOBOM AHDRÁS Információink szerint már jó hangulatban indultak tovább Strasbourgból Párizsba tegnap reggel 8-lcor annak a vásárhelyi társasutazásnak a résztvevői, akik számára nagyon rosszul kezdődött a Hód Panzió Utazási Iroda által szervezett nyaralás. A csoportnak hétfőn éjfélkor kellett volna útnak indulnia a Szajna-parti nagyvárosba, ám végül csak tizenhat órás várakozás, bizonytalanság és idegeskedés után került sor erre. A késlekedést az okozta, hogy a Hód Panzió sokáig nem tudott autóbuszt biztosítani. Az éjféli indulás csúszásáról még értesíteni tudták az utasokat, ám a másnap délelőttre tervezett időpontok is csúsztak. A délután negyed 2-kor érkező Mercedes luxusbusz csak délután 4-lcor indult útnak, csak azután, hogy a Bethlen-gimnázium alapítványa - az iskola diákjai is a turisták közt vannak - garantálta, hogy az orosházi tulajdonosnak útiköltség-előleg gyanánt kifizetnek 484 ezer 800 forintot. A busz először egy szegedi hipermarket parkolójában állt meg, ahol 3500 euróval várta őket Vecsey Gyula, a Hód Panzió cégvezetője, a pénz fedezte az utazók szállásköltségét, az autópálya- és parkolási díjakat. VeKORÁBBAN NEM VOLT FENNAKADÁS. Információink szerint nem volt fennakadás a Hód Panzió által szervezett korábbi utaknál. A Prágába és Montenegróba indultjáratok rendben elindultak, semmi hasonló nem történt velük. csey Gyula aznap azt mondta lapunknak, a csúszást az okozta, hogy az orosházi busztulajdonos fedezetet kért a jármű használatáért. A légkondicionált Mercedes tulajdonosa, az orosházi Kárai Mátyás is megkereste lapunkat a történtekkel kapcsolatban. - Olyat tettem, amit eddig nem: fedezetet kértem a Hód Panzió vezetőjétől, s Vecsey Gyula azt ígérte, hogy délután 6-ig elhozza hozzám Renault-ját. A busz Párizsig tartó összköltsége, beleértve az üzemanyag árát, a buszsofőr napidíját, az autópálya- és parkolási díjakat, 1 millió 150 ezer forintot tesz ki - mondta Kárai Mátyás. - 4Z alapítványtól kapott összeg 360 ezer forintra csökkent, miután két utas visszalépett. Biztosítékot pedig csak azért kértem, mert érdeklődtem a Hód Panzió után buszos ismerőseim között. Miután a Renault nem érkezett meg, csak másfél órával a megbeszélt időpont után, Kárai Mátyás komolyan fontolgatta, hogy visszafordítja az akkor már Kecskemét környékén járó buszt. Vecsey Gyulát tegnap többször is kerestük, de nem sikerült elérnünk, ahogy a párizsi járat utasait sem. Igaz, utóbbiak azt mondták nekünk indulás előtt, a drága roamingdíjak miatt a magyar-osztrák határ átlépése után legfeljebb csak családtagjaik hívását fogadják. Buszosból lett utaztató Vecsey Gyula, a Hód Panzió tulajdonosa ismert vállalkozó Vásárhelyen és a megyében, az ő és felesége nevéhez fűződik az egy évtizeden keresztül Szeged és Vásárhely között járt Hód-Mező buszjárat működtetése. Az azóta elvált házaspár 2006-ban külön, saját cégeivel pályázta meg a koncessziós útvonalat, de egyikük sem járt sikerrel, a járatot azóta a Tisza Volán működteti. Vecsey Gyula cége, a Hód Panzió - honlapja szerint - jellemzően külföldi utazások szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A DÓZSA UTCA 5. SZÁM KÖRCSARNOKA IS RITKÁN LÁTOGATOTT HELY Fotó: Segesvári Csaba „Kupolatúrán" a paloták városában Kívülről pompázatos építészeti műremek, belülről azonban madarak lakhelye a belvárosi paloták kupoláinak, tornyainak többsége. Az ott lakókon kívül és az IKV Zrt. munkatársait leszámítva eddig alig néhányan jutottak fel e különleges helyekre. Előttünk azonban kinyíltak a „kupolák kapui". BOBKÓANNA A napfény, a vizek és a szobrok városa mellett Szegedet a paloták városaként is emlegetik. S mint minden palotát általában, a szegedieket is csodálatos kupolák és tornyok díszítik. Az építészeti csodákat a ráérő turistákon kívül - akik előszeretettel örökítik meg az ég felé türemkedő ormokat - más, az utca embere például nemigen veszi észre. Előttünk azonban - Blidár Lászlónak, az IKV Zrt. műszaki vezetőjének segítségével - kinyíltak a „kupolák kapui". Kalandos felderítési akciónkat a Dózsa utca 5. szám alatti régi építésű polgári házban kezdtük. A padló felett néhány centire felállított összefüggő pallójárdán araszolgattunk végig a gerendák alatt, mire elértük a kupolát. Addigi lelkesedésünk alábbhagyott, mert mindent madárürülék borított. Fejünk felett galambok cikáztak, felverve az évtizedes port. Lábunk előtt több tucat madárcsontváz. nem üres belülről: gerendatengeren keresztül vezetett utunk a kupoláig, ahol a sárga üvegnek köszönhetően varázslatosan aranyló fény töltötte be a teret. Kívülről két emeletnek látszik, belülről viszont egybenyílik a két szint a Roosevelt tér és a Híd utca sarkán szürS Óratorony, könyvtárszoba Már kevesen emlékeznek rá, de a jogi kar Tisza Lajos körúti épületének tetején is volt kupola. Ezt azonban lebontották - tudtuk meg Fehér Évától, Szeged főépítészétől, aki elmondta, kupolát és tornyot általában a sarki házak tetejére építettek, hogy így hangsúlyozzák az épületeket. Legtöbbször lépcsőházak fölé kerültek, a polgári házaknál könyvtárszoba, műterem, esetleg óratorony funkcióját töltötték be, de ez Inkább a fővárosi épületekre jellemző. A szegedi paloták legtöbbje eklektikus stílusban épült, de van közöttük szecessziós is, mint például az Unger-Mayer-ház, melynek kupolája ólomhölgyeiről ismert. A Dugonics téri Unger-Mayer-ház teteje nem volt ilyen borzasztó. Bár itt a világítás nem működött, ezért vaksötétben egyensúlyoztunk a pallókon. Ezen a padláson nem laknak madarak, így nincs ami elszakítaná a gerendákról lifegő vastag pókhálót. A tágas tető kéllő Tóth Péter-palotában. A sötét padlásra csigalépcsőn át vezet az út, innen lehet átjutni a bástyaszerű toronyba, melynek gyönyörű faszerkezete haranglábra emlékeztet. Mint ahogyan a Dózsa utcában, itt is madarak „bérlik" a tornyot. 10 NAP MÚLVA: HUNGERIT-NÉGY MANCS TALÁLKOZÓ PESTEN - AZ ÁLLATVÉDŐKET FENYEGETÉSSEL, ZSAROLÁSSAL VÁDOLJA A BAROMFICÉG Perre mennek, ha a szó nem használ Pert indít a Hungerit a Négy Mancs nevű állatvédő szervezet ellen - ha nem sikerül megegyezésre jutniuk a cég és az állatvédők képviselőinek egy augusztus 18-ára tervezett pesti megbeszélésen. MUNKATÁRSUNKTÓI - A fenyegetés és zsarolás büntetendő, ezzel fogjuk vádolni a Négy Mancsot, ha nem sikerül kompromisszumra jutni - tájékoztatott tegnap Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója. Azért hívtuk telefonon, mert egy internetes portálon azt olvastuk, hogy a baromfifeldolgozó cég perli a Négy Mancs nevű alapítványt. Mint többször beszámoltunk róla, a bécsi központú állatvédő szervezet feketelistáján a Hungerit is szerepel mint olyan cég, amely a termékeit állatkínzás árán - mesterséges hizlalással, töméssel - állítja elő. Elrettentő videójukon fémcsövet dugnak le a szárnyas torkán, kínozzák, miközben tömik. Bár tévesen állítja a Négy Mancs a Hungeritről, hogy saját telepén hizlal baromfit, egyes külföldi áruházláncoknál hatásosnak bizonyult a kampány: nemhogy libamájat, de semmilyen baromfiterméket nem vesznek át a feketelistás cégtől. A Hungeritnél bejelentették, kénytelenek a hízottállatLEGJ0VEDELMEZ0BB AGAZATAT, 200 MUNKAHELYET ÉS JÓ HÍRÉT VÉDI A HUNGERIT vágást leállítani, azaz a legjövedelmezőbb ágazattól és mintegy 200 dolgozótól megválni. - Tárgyalunk, és bár nagy reményeket nem fűzök ehhez a megbeszéléshez, abban bízom, hogy az „élni és élni hagyni" elv alapján valamilyen kompromisszumos megoldást találunk az állatvédőkkel - foglalta össze Magyar József annak a budapesti találkozónak a célját, amely augusztus 18-án 11 órakor lesz a Négy Mancs pesti irodájában. A Hungerit képviselői itt nemcsak a szervezet magyar aktivisEotó: Segesvári Csaba táival, hanem a nemzetközi iroda vezetőjével is beszélnek. Pert csak akkor indítanak, ha ez a tárgyalás semmiféle eredményt nem hoz. Magyar József azt szeretné, ha a Négy Mancs nem avatkozna bele a gazdaságba. Azt az álláspontot képviNÉPSZERŰTLENEK. Mióta az első hírek megjelentek a Négy Mancs kampányáról és az ennek áldozatul esett Hungeritről, özönlenek szerkesztőségünkbe az állatvédőket elítélő vélemények magánszemélyektől és szervezetektől egyaránt, még egy másik állatvédő alapítvány is elítélte az akciót. A baromfi-terméktanács elnöke élesen fogalmazott: tolakodó, erőszakos szervezet önkényes kampányáról beszélt, amely nem számol a gazdasági következményekkel. seli, hogy az állatvédők nem lehetnek „részrehajlók". - Ha majd a francia cégek is lemondanak a libamáj forgalmazásáról, akkor mi is lemondunk róla. Mi több, mi már most lemondtunk, de az már valóban elviselhetetlen, hogy más termékeinket se vegyék át, amelyeknek semmi közük a hizlaláshoz. Amikor a Négy Mancs azzal fenyeget, hogy elintézi az áruházláncoknál, hogy nemcsak a hízott, hanem a pecsenyebaromfit se vegyék át tőlünk, akkor fenyeget, zsarol. Ezt az egész világon büntetik. Ezért megyünk perre, ha a szó nem használ - mondta a vezérigazgató.