Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-05 / 156. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Salétromos nyomor, lepusztult otthonok, kiégett lakás HUNYADI CSÁKÁNYRA VÁRÓ FALAK A tolószékhez kötött, 80 évesTomencsák István l96Aóta nézi lakóháza pusztulását. Szomszédasszonya, Bálint Jánosné szerint sincs itt cigány-magyar ellentét FOTÓK: MISKOLCZI RÓBERT hogy becsületben eltöltött, kőműves munkás évek után lett rokkantnyugdíjas 48 éves korára, „idegi ügyekből kifolyólag", majd az emeletre érve már mosolyogva sorolta, hány évet ült börtönben lopásért, rablásért, verekedésért. Az egyik lakás régen kiégett, a másikban máig élnek - Hunyadi téri anziksz Hét család lakik Szeged talán egyik leglepusztultabb házában, Öreg-Rókuson. A megdöbbentő látvány és a szag egyetlen perc alatt elriasztja az ide betérőt. De mégis: találtunk olyan embert, aki több mint negyven éve lakik a Hunyadi tér 23. szám alatt. húszan is zsúfolódnak) egy asszony állt elém, és esküdözött, na, náluk ugyan nemhogy húszan, de még tízen sincsenek, azok is csak napközben járnak ide pihenni. - Egyébként se ezzel foglalkozzon, hanem nézze meg az udvari budit. De csak akkor, ha nem evett mostaná- Kit tetszik keresni? - fogadott gyanakvásba mártott kérdésével egy öltönyös úr Szegeden, a Hunyadi tér 23. számmal jelzett épületének lépcsőházában. Nagyon szerettem volna valami gyors és minden részletre kiterjedő magyarázattal szolgálni, ám nemhogy a szavam, még a lélegzetem is elakadt, amikor körbetekintettem a romtanyán. Az átható csatornabűzben ácsorogva úgy éreztem, másodperceken belül rám dőlnek az átvizesedett, salétromos falak, de ha ezt meg is úsznám, a vastag láncra vert kutya szabadul ki, s mire kettőt léphetnék, átharapja a torkomat. Húszan 38 négyzetméteren A délutáni csöndben végül semmi nem zavarta meg a békességet, nyugodtan számolgathattam, hány ablakból feszegették már ki a kereteket, megnézhettem, milyen erős vasrács és mekkora lakat őrzi azokat az ajtókat, amik mögött még laknak. És közben megkezdhettem a nyomozást az után is, vajon a Hunyadi 23.-ban hány család tudja elviselni a hétköznapokat. A kérdéssel fogadó úr, mikor megtudta, újságba szánt riporttal szeretném bemutatni a házukat, gyors fejszámolásba kezdett, előbb négy, majd öt családot említett, míg a végén kiderült, van az hét is. - De hogy ez hány ember, meg ne kérdezze, mert az isten se tudja. Van itt olyan szobakonyha-kamrás harmincnyolc négyzetméter, ahova napközben húszan is behúzódnak. Beszélgetésünk hangjára mind több ajtó nyílt meg. Az egyik résén kíváncsi gyerekek bújtak elő, a másik mögül (hol „idegenvezetőm" szerint talán Mocsokkal teli lépcsőház - Csak embert nem öltem - nevetett a képembe, én meg befordultam a legelső lakásba a vaskos tréfa (már ha tréfa volt) elől. Persze azt se bántam, hogy magam mögött tudhattam egy mocsokkal teli lépcsőházat, és annyi koszt, szemetet (no meg az említett vécét), amennyin egy-két hétig biztosan gyakorlatozhatna a fertőzésveszélytől rettegő ANTSZ. - Nem volt ez mindig ilyen lepusztult ház, doktor, ügyvéd, tanár, hivatalnok is lakott benne - magyarázta a lakás gazdája, a tolószékhez kötött, 80 éves Tomencsák István, aki 1964 óta követhette végig, hogyan roppant meg a világ a Hunyadi 23.-ban. - Aztán a tehetősebbek szebb helyre költöztek, mások kihaltak, a kilencveTucatnyi rom A legtöbb önkormányzati tulajdonú romtanyával Rókuson szembesülhetett még pár éve a sétáló, de - mint azt Németh Istvántól, az IKV Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk - korántsem csak Rókus gondja volt, s maradt az elhasználódott otthonok szanálása. Szerencsére a léptékek megváltoztak. Ma már csak elszórva találni ilyen épületeket, a Hunyadi téri házhoz hasonlókat körbejárhatunk például Alsóvároson, Móravároson is, ám ezek száma összesen alig egytucatnyi. Az IKV mindent megtesz azért, hogy ezeket a házakat minél hamarabb kiürítse, a lakóknak cserelakást biztosítson, megkezdődhessen a bontás, és a telkekre már a kor követelményeinek megfelelő épületeket húzhassanak fel azok, akik pályázat útján elnyerik az ingatlan tulajdonjogát - mondta el Németh István. Hozzátette: a szanálás közel sem zökkenőmentes folyamat, mert az ilyen épületekben lakók egy része jogcím nélküli lakáshasználó, mások évek óta nem fizetik a közüzemi számlákat, s közülük sokan mindent megtesznek azért, hogy a birtokviszonyokat vizsgáló eljárások elhúzódjanak. A Hunyadi 23.-ból egyébként öt család már kapott cserelakást, míg hét família ügyében folyamatosan zajlik az egyeztetés. ban, mert esküszöm, ha belép, menten elhányja magát - figyelmeztetett az asszony. - Persze tőlem nézhetik, fényképezhetik ezt a lakást is, itt, mellettünk, merthogy ezt meg kiégette a gazdája. Azt mondta, amikor felgyújtotta, hogy elege lett ebből a rohadt életből, aztán szépen elment. Hontalan lett, úgy hallom, mi meg majdnem bennégtünk - szórta a szavakat az asszony. De kikötötte: az ő neve, képe bele ne kerüljön a riportba, mert abból aztán baj lesz, de leginkább feljelentés. Ezt ígérte a házban körbevezető férfi is, aki előbb azt magyarázta, nes évek elején pedig megjelentek az önkényes lakásfoglalók, és velük a bűnözés, a mindennapi veszekedések. Mára már nyugodtabb a ház, a bűnözök elköltöztek, jól megvagyunk, itt nincs cigány-magyar ellentét, egyforma nyomorúságot kell elviselnünk - magyarázta az egykori mozdonyvezető. Remény a cserelakás Szomszédasszonya, a munkanélküli Bálint Jánosné meg csak bólogatott, arcán ráncokba futott össze a szomorúság. - Megvagyunk, az igaz, de leginkább PALACKOK AZ ÓVODÁRA. Hírhedt ház volt a 90-es évek közepén, végén, de még a 2000-es évek elején is a Hunyadi tér 23. Azóta bűnügyileg sokat javult a helyzet mesélt az épület történetéről Kalmár Ferenc, Öreg-Rókus önkormányzati képviselője. Az ország minden pontjáról költöztek be ide olyan lumpenelemek, akik aztán rettegésben tartották a környéket, szerencsére ők már rég messze járnak. - A szomszédos óvodában is csak félve engedték ki a gyerekeket az udvari játékokhoz, ugyanis söröspalackok repülhettek rájuk a szomszédos épületből. És persze a környező házak tulajdonosai is csak akkor lehettek biztonságban, ha erős zárakkal, lakatokkal biztosították be otthonukat. Bár a lakásfeltörések száma - amiért, valljuk meg őszintén, korántsem csak a Hunyadi 23.-ban lakó önkényes lakásfoglalók okolhatók - azt bizonyította: a szervezett tolvajbandák ellen nincs tökéletes védelem - mondta el Kalmár Ferenc. Tőle tudtuk meg: csak az ő körzetében 17 kétes hírű házat bontottak le az elmúlt évtizedben. A Rókust megszépítő program folytatódik, a város vezetése az IKV-val összefogva számolja fel a romtanyákat. a költözésre várunk. Az a hír járja, hogy év végére vagy talán jövő tavaszra minden itt lakónak másik lakást ajánl az IKV, aztán mehetünk. De ki tudja, mi lesz ebből? - legyintett az asszony, mint akinek a reményét ezernyi maga mögött hagyott csalódás tépázza meg. A szomszédos óvodából vidám gyerekzsivaj szökken át a kerítésen. A földszinten a szintén munkanélküli Dömötör úr apró gyerekére vigyázva reménykedik egy szebb, nagyobb cserelakásban, van, aki kifizetetlen számlákról mesél, az udvaron, láncait csörgetve hirtelen dühös ugatásba kezd a kutya. A kapu felé araszolva valaki azt kiabálja utánam: nyomortanya ez, gettó, szégyene a városnak. Az egyre nagyobb zajban azt várom, még a falra akasztott tangóharmonika is megszólal, hogy eljátsszon egy szomorú dallamot. Nem volt mindig ilyen lepusztult ház: doktor, ügyvéd, tanár is lakott benne