Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-28 / 175. szám

101A pénz beszél létvynöX itélÜYBBésetO avIöioJ íidévnémoHe Hétfő, 2008. július 28. Sokba kerül az év végi reklám KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS ÉS FINOMHANGOLÁS Továbbra is januári, legyen a kötelező gépjármíí-felelős­ségbiztosítás (kgfb) évfordu­lója, de a díjhalasztás a jelen­legi 30 napról emelkedjen 60-ra, ez megoldaná a bó­nusz-málusz besorolás jelen­legi anomáliáját is - javasolja elemzésében a független al­kusz Biztositas.hu Kft. MUNKATÁRSUNKTÓI A nagy biztosítók évek óta szorgalmazzák azt, hogy a kgfb-váltás ne az év végén, egységesen történjen, hanem a cascóhoz hasonlóan akkor, amikor a tulajdonos a biztosí­tást megkötötte. Ez tipikusan az autó megvásárlásának az időpontja. Indokuk az, hogy kötés - hosszabbítás - folyama­tosan történne, akkor a kgfb is a casco sorsára jutna. Ott ugyanis sokkal kisebb a bizto­sítót váltók száma. A felesleges reklámköltség díjnövelő hatása pedig azért nem igaz - állítja az alkuszcég - mert az elmúlt há­rom évben felére csökkent a kgfb átlagos dija. Azt javasolják, hogy a váltás miatti jelenlegi harmincnapos díjhalasztás hatvan legyen. Az érvük az, hogy a gyakorlatban ez már megvalósult, csak a rendeletet kellene hozzá igazí­tani. A biztosítók ugyanis nem tudják január végéig kiküldeni a csekkeket, így február végéig adnak halasztást az első díj megfizetésére. Ez viszont nem Veszélyben a MÁV-biztosító engedélye Kezdeményezte a MÁV Általános Biztosító Egyesület engedélyének visszavonását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amihez levélben kérte a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulását. A PSZÁF szerint minderre azért került sor, mert a biztosító július 2k-i rendkívüli közgyűlésen a tagok többsége szavazással elutasította azt, hogy tagdíj-kiegészítéssel, pótbefizetés teljesítésével rendezzék az egyesület helyzetét, és ezáltal megszüntessék a tartalék- és tőkehiányt. sokba kerül az év végi reklám, amit végső soron az ügyfelek fizetnek meg. A kisebb biztosí­tók és a független alkuszok ez­zel szemben a jelenlegi rend­szer fenntartását szorgalmaz­zák. A probléma élő, mert a kormány már közölte, hogy idén módosítani fogja a kgfb-rendeletet. A Biztositas.hu azzal érvel a jelenlegi rendszer fenntartása mellett, hogy megváltozása el­tüntetné a jelenlegi dijak nyil­vánosságát. A kampány során egyre több autós hasonlítja össze az árakat, míg ha a díjak meghirdetése az év végén, de a érv az ellenőrző rendőr előtt, aki - a rendeletnek megfelelő­en - legfeljebb harmincnapos türelmi időt fogadhat el a bizto­sítás igazolására. Létezik még a szakmában egy javaslat, amely az új díjak meg­hirdetését október vége helyett szeptember végére helyezné, és a meglévő szerződés felmondá­sára nem egy, hanem két hóna­pot adna az ügyfeleknek. Ennek azért nincs értelme - érvel a Biz­tositas.hu -, mert a felmondások zöme november végére esik, és az autósok akkor sem sietnének jobban, ha két hónapjuk lenne a megfontolásra. ' Baleset. Van, aki a biztosítók árversenyét félti FOTÓ: MTI Ön szerint a stressz oldható a munka­körülmények változásával, változtatásával? mmm 57% igen 43% nem Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint Szlovákia gazdaságának jót tesz majd az euró bevezetése? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük1 Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? pannon AUGUSZTUSTÓL VÁLTOZIK A BORPIACI SZABÁLYOZÁS Átalakul a magyar borpiaci szabályozás, a változások au­gusztus elsejétől érvényesek ­mondta Sidlovits Diana, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának képviselője. Az idén elkölthető A,2 milliárd forint­ból a fajtakorszerűsítést és a mustok alkoholfok-növelését is lehet támogatni. MUNKATÁRSUNKTÓI A magyar borpiaci változtatá­sokat az EU borpiaci szabályo­zásának elfogadását követően kell életbe léptetni. Augusztus elsejétől az úgynevezett nem­zeti borítékban rendelkezésére álló támogatást Magyarország saját hatáskörben oszthatja fel. Ez az idén 16,8 millió eu­rót, azaz mintegy 4,2 milliárd forintos támogatást jelent a szőlősgazdáknak és a borá­szoknak. Az EU borpiaci re­formja végére, ötödik évben a támogatás több mint 29 millió euró, folyó áron számolva mintegy 7,5 milliárd forint lesz. Az első évben a rendelkezés­re álló támogatási pénzből a JÓL JÁRTUNK. - A borre­formnál nagyon sok min­dent sikerült elérnünk, a legfontosabb az, hogy a pénzeknél nem a régi tag­országok által favorizált tradicionális elosztás mű­ködik, hanem a tényleges termelésre és a területre számított - mondta április­ban lapunknak interjújá­ban Gráf József agrármi­niszter. Tóbb támogatást kapunk például hektáron­ként, mint Portugália vagy Ausztria és számos régi tag­ország, az új belépőket te­kintve pedig messze a leg­többet. szerkezetátalakítást, azaz az új ültetvények telepítését, illetve a fajtakorszerűsítést lehet tá­mogatni, továbbá az alkohol­Idén A,2 milliárd forintos támogatást kapnak a szőlősgazdák és a borászok FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA fok növelését a mustoknál, és a melléktermék ellenőrzött meg­semmisítését segíteni. A legjelentősebb összeg, mint­egy 13 millió euró, azaz 3 milliárd forint a szőlőültetvények szerke­zetátalakítására áll rendelkezés­re. Ebből a tervek szerint mint­egy 1300 hektár szőlő felújítását, fajtaváltását és áttelepítését, va­lamint támrendszerének korsze­rűsítését lehet megoldani. A melléktermékek ellenőr­zött megsemmisítésére hozzá­vetőlegesen 2,5 millió euró, va­lamivel több mint 600 millió forint áll rendelkezésre. A mustsűrítmények alkoholfoka esetleges javításának támoga­tására 1 millió eurót, azaz 240-250 millió forintot lehet szánni. Jövő év augusztusától támo­gatni lehet a borászati techno­lógiák korszerűsítését, az úgy­nevezett szüreti biztosítékrend­szer kiépítését, valamint a ma­gyar eredetvédelmi rendszert is meg kell újítani az uniós köve­telményeknek megfelelően. JOL MŰKÖDIK A MINIMUMADÓ A 336 ezer társasági adóbevallás harminc százalékában vállal­ták az ügyfelek, hogy az eredetileg alacsonyabb társasági adó helyett legalább a minimum adóalapnak megfelelő adót meg­fizessék; mindössze 3700-an nyilatkoztak úgy, hogy nem vál­lalják a minimumadó megfizetését - ellenőrzésük előkészítése folyik. BUDAPEST (MTI) Az egyéni vállalkozói körben alig több mint egy százalék, 2897 személy nyújtott be nyi­latkozatot, nem vállalja még a minimum adóalap megfizeté­sét sem. Az adóhatóság közü­lük 1121-et értesített arról, hogy egy éven belül megkezdi náluk az ellenőrzést. Az APEH idén kiemelt feladat­nak tekinti a jövedelemfnyere­ség)-minimum alatt vallók, a több éve indokolatlanul vesztesé­gesen működők vizsgálatát. Cél, hogy kiszűrjék azokat, akikről feltételezhető, hogy az adózás alól fiktív költségek elszámolásá­val, illetve bevétel eltitkolásával próbálják kivonni magukat. A szabályozás 2007. július l-jén lépett hatályba. Lényege: ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a na­gyobb érték nqm éri el a jöve­delemminimumot - vagyis a korrigált bevétel két százalékát az adózó választhat, hogy ezt tekinti a társasági adó alap­jának, vagy az adóalap után fi­zeti meg az adót. A szabályozás bevezetésé­nek indoka az volt, hogy túl nagy a veszteséges adózók szá­ma, kevesen fizetnek adót. A 2006. évi adatok alapján 403 ezer működő egyéni vállalko­zásból 156 ezer volt vesztesé­ges, nullszaldós, vagy volt ki­sebb az adóalapja a korrigált bevétel két százalékánál. A veszteséget kimutató egyé­ni vállalkozók száma tavaly egyharmadával csökkent: míg 2006-ban még 105 ezer vállal­kozónál volt mínusz, 2007-ben már csak 76 ezernél. Ebben a körben a bevallott veszteség 71-ről 53 milliárd forintra mér­séklődött. APEH-bejárat. Jobban jövünk ki, ha bevalljuk FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom