Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-28 / 175. szám

Hétfő, 2008. július 28. Aktuális 15 LAPUNK UGYTUDJA: KENYTELEN LESZ ELVALLALNIA JELOLEST Becsey Zsolt indul a polgármesterségért? Csak akkor lehet rajta a fideszes lis­tán az európai parlamenti választá­sokkor, ha Szegeden vállalja a pol­gármester-jelölést Becsey Zsolt - ér­tesült lapunk. A képviselő' cáfol. MUNKATÁRSUNKTÓL Pártja azt szeretné, ha Becsey Zsolt eu­rópai parlamenti képviselő 2010-ben Szeged polgármesterjelöltjeként mé­rettetné meg magát. A Fidesz annyira ragaszkodik ehhez, hogy az EP-listán való szereplés feltételéül szabta a helyhatósági választáson való indu­lást - értesült lapunk több forrásból. Becsey Zsolt neve nem most először merült fel fideszes, szegedi 2010-es polgármesterjelöltként. Amikor tavaly BECSEY ZSOLT NEM SZÍVESEN DOLGOZ­NA ITTHON Fotó: Tésik Attila tavasszal a képviselőt erről kérdeztük, azt válaszolta: megtisztelő, hogy gon­dolnak rá, de a dolog még oly távoli, hogy nincs értelme beszélni róla. „Ahogy a művelt angol mondja: csak akkor megyünk át a hídon, ha oda­ÉLETEAZEU. Becsey 196A-ben szü­letett Szegeden. 1988-ban kezdett dolgozni a Külügyminisztériumban az európai integrációs területen. Volt az Európa Tanács ügyeinek re­ferense, 2001-től 2003 májusáig a magyar kormány képviselője a EU Tanács Politikai és Biztonságpoliti­kai Bizottsága kibővített ülésein, majd a magyar kormány aktív megfigyelője az Állandó Képviselők Bizottságában. 200A-től EP-képvi­selő. érünk" - fogalmazott 2007-ben. Üjra megkérdeztük a politikust, aki sokkal konkrétabb ezúttal sem volt: - A téma még nincs a levegőben. Bár Magyaror­szágon a pártok és a hazai közvéle­mény még nem, de én már a 2009-es európai parlamenti választásra készü­lök - mondta. Becsey Zsolt újra meg­tisztelőnek nevezte, hogy többen le­hetséges jelöltként gondolnak rá, de leszögezte: ehhez konszenzus kell „alulról és felülről is". A képviselő cá­folta, hogy pártja csak akkor engedné a listára, ha elindul a helyhatósági vá­lasztáson. Azt mondta, ilyesmiről szó sincs, már csak azért sem, mert még nem kezdődött el az EP-jelöltállítás. Becsey különben nem szívesen dol­gozna itthon. Azt mondta, uniós ügyek­kel foglalkozik, ezekben van benne. Magyarországon nem szeretne politizál­ni, számára a „magyar viszonyok egy­előre nem nyújtanak alternatívát". Hogy ez egyelőre években kifejezve mit jelent, arra a politikus nem válaszolt. Az uniós választásokat jövőre, az országgyűlési választásokat 2010-ben tartják. Az EP-mandátumról Becsey­nek polgármestersége esetén le kelle­ne mondania. Támogatják a kisgazdák Becsey Zsolt néppárti európai parlamenti képviselőt javasolja a 2009-es európai parlamenti választásokon a Fidesz EP-listájára a Kisgazda Polgári Szövetség ­jelentette be Turi-Kovács Béla, a szövetség elnöke szombaton Csongrádon, a dél-alföldi régió kisgazda vezetőinek tanácskozásán. A KPSZ Csongrád megyében legalább két kisgazda elkötelezettségű jelöltet kíván indítani a 2010-es országgyűlési választásokon, egyikük Vincze László lesz, aki már több ciklus óta képviseli a csongrádiakat - tájékoztatott Turi-Kovács Béla. Becsey Zsolt elmondta: az elmúlt négy évben törekedett arra, hogy megjelenítse a kisgazda értékrendet Brüsszelben. A képviselő az EP-választásokig hátralévő időszak legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a dél-alföldi régió önálló képviseleti irodát hozzon létre Brüsszelben. Vincze László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a kisgazda összejövetelen megtárgyalták, milyen érdemi lépéseket tudnak tenni az alacsony árú felvásárlások és az elmaradt kifizetések okozta károk enyhítésére. HALÁSZ, „HAGYOMÁNYOS" TECHNIKÁVAL. DE EGYRE TÖBBEN VANNAK, AKIK HALÁSZGÉPET HASZNÁLNAK Illusztráció: Segesvári Csaba Villanyhalászok rabolnak Szegeden és Vásárhelyen Hajtóvadászatot indítanak a Tiszán a villanyhalászok ellen, akik egyre több kárt okoznak a folyón. Nemré­giben két orvhalász bukott le Tápén, akik elektromos eszközzel, engedély nélkül fogtak halat. Bár a módszer egyre inkább terjed, eddig mindössze egy orvhalászt ítéltek el a megyében villany halászat miatt. SZABÓ C. SZILÁRD - Messziről úgy néztek ki, mint a ren­des halászok, ám amikor közelebb ér­tünk hozzájuk, viharos gyorsasággal próbálták kidobni a ladikjukból a ha­lakat és az eszközöket - mesélt a leg­utóbbi tiszai ellenőrzésükről Újhelyi Dezső. A Tisza Halászati Szövetkezet vezetője és fia Tápé felett vette észre a két orvhalászt. Igyekezetüket doku­mentálták, mindent felvettek ugyanis kamerával: a döglött halakat a víz te­tején, a bozótba hajított elektromos szákot, a halászgépet azonban nem találták - azt elnyelte a folyó. Újhelyi Dezső szerint a két férfi világ­életében orvhalász volt, és vélhetően az is marad, hajtja őket a fogás ösztöne, nem érdekli őket, hogy tilosban járnak, mert úgy gondolják, bármit megtehet­nek a Tiszán. Most éppen elektromos eszközökkel halásznak. Ez most na­gyon népszerű az orvhalászok körében, mert nem kell hozzá nagy tudomány, s aránylag olcsón hozzá lehet jutni a szer­kentyühöz az interneten. - A megyében csak egy engedélye­zett halászgépről tudok, ami a Tisza Halászati Szövetkezet birtokában van ­mondja Papp András megyei halászati felügyelő. Az elektromos halászat bi­zonyos célokra - tudományos kutatás, halmentés - megengedett, de csak szi­gorúan szabályozott keretek között. Papp szerint egyre többen használják a halászgépet a Tiszán és a Maroson. Arról nincs adatuk, hogy mekkora kárt okoznak ezzel az orvhalászok. Eddig mindössze egy ember került bíróság elé elektromos halászat miatt. A napokban lebukott orvhalászok mintegy 15 kiló nemes halat, pontyot, amurt és balint is fogtak, amivel kö­rülbelül tízezer forint kárt okoztak. Új­helyi Dezső és Dávid Imre alezredes, a helyi vízi rendészet parancsnoka sze­rint az orvhalászok vigyáznak arra, hogy ne lépjék át károkozásban a 20 ezer forintos összeghatárt, vagy leg­alábbis ne tudják rájuk bizonyítani ­ezért is dobálják ki villámgyorsan a halat a csónakból -, mert akkor nem­B A halászgáp Mivel az elektromos halászat több baleseti forrást hordoz és szakszerűtlen halászat során a halállományt is károsíthatja, így azt csak vizsgázott személy végezheti. Hazánkban csak az egyenáramú halászgépek használata engedélyezett, a váltóáramú gép - aminek hatására eltörik a halak gerince - brutalitása miatt tiltott eszköz. Az elektromos halászat elve: a vízbe merülő két elektróda között elektromos mező alakul ki. Egyenáram esetén a mezőbe kerülő hal a pozitív elektróda irányába úszik, majd ennek közelében izmai elernyednek, s így hálóval összeszedhető. Az orvhalász Vásárhelynél bukott le a Tiszán, amint éppen villanyos mód­szerrel rabolta le a folyószakaszt. Vi­szonylag enyhe büntetéssel megúszta: a megyei halászati hatóság 100 ezer Torint halvédelmi bírsággal sújtotta, a bíróság pedig 80 ezer forintra büntette állatkínzás miatt. Papp András el­mondta: várhatóan még az idén tár­gyal a parlament arról a javaslatról, amely 500 ezer forintra emelné a hal­védelmi bírság maximumát. Ez most 100 ezer forint. csak orvhalászat és állatkínzás, de lo­pás miatt is eljárás indul ellenük..- A felgyorsult világhoz igazodik az orv­halász is. Az elektromos eszközzel könnyen, gyorsan lehet rabolni, ki­sebb a lebukás veszélye, nincs nyo­ma, nem úgy, mint a hálónak - mond­ja keserűen Újhelyi Dezső. Az alezre­des azt hangsúlyozta: mostantól sű­rűbben és szigorúbban ellenőriznek a Tiszán és a Maroson. Kérte, aki ha­lászgépes orvhalászt lát, hívja a 107-et vagy a 30/663-9573-as telefonszámot. AMIKOR A NÁSZNÉP CSAK SÁTORBAN FER EL - A LEGKEDVELTEBB LAGZI HELYEK SZEGED KÖRNYÉKÉN Hetedhét országra szóló, hatalmas lakodalmak A több száz fó's lakodalmakat nyáron előszeretettel rendezik sátorban. Többek között Rúzsán, Domaszéken és Mórahalmon is tartanak hetedhét országra szóló lagzikat - olykor 700 meghívottal. BOBKÓ ANNA - Semmiképp sem szerettük volna ét­teremben tartani a lakodalmat, ezért elkezdtünk nézelődni sátorfronton. Hamar rájöttünk, hogy nem éri meg bérelni, hiszen egy százfős sátor bér­leti díja egy éjszakára 300 ezer forint­nál kezdődik - mondta a szegedi Ba­ricz Ágnes. - Olyan helyet kerestünk, ahol adott a sátor. Rögtön az első helybe beleszerettünk: Rúzsán, a Nap­raforgó Vendégházba. Szerencsénk volt, hiszen így kevesebb pénzt kell költenünk, mint ha külön sátrat bérel­tünk volna - hallottuk a lánytól. - Tavasztól egészen nyár végéig tart a sátras lagzik szezonja. Nálunk há­romszázötven fő fér el a ponyva alatt - mondta Bernáth Veronika. A ven­dégháznál tartott lagzi előnye, hogy a násznép a tüdejét is kikiabálhatja, ak­kor sem zavar senkit, hiszen a hely a rúzsai erdő közepén, egy gyönyörű tisztáson található. És kecsegtető a vendégek számára az a lehetőség is, hogy aki elfárad, lefeküdhet aludni a vendégházban. A domaszéki Rózsakert Vendéglő­ben felszolgálók hordják fáradhatatla­nul a násznép elé a lakodalmas étke­ket. Csiszár István tulajdonos kiemel­te, bár náluk is lehet sátor alatt ülni a menyegző utáni bulit, esetükben nem beszélhetünk igazi sátras parasztlagzi­ról. - Tél kivételével minden évszak­ban üzemeltetjük a sátrat, ez az étte­rem egyfajta kiegészítője. Háromszáz fő fér el alatta, egy pluszterem meg­nyitásával pedig akár négyszázötven is. De arra is volt már példa, hogy hat­száz embert láttunk vendégül: szege­dieket, vidékieket, külföldieket egy­aránt - magyarázta a tulajdonos. Kéré­sünkre azt is elárulta, hogy a lakoda­lom egy főre körülbelül 7000 forintba kerül náluk. A mórahalmi Pótkerék Csárdában akár hétszázan is elférnek, köszönhető ez annak, hogy a kőépülethez sátrat csatlakoztattak. Itt havonta átlagban három hétvégén ropják a táncot az ifjú párok és vendégeik, a tél azonban holt időszaknak számít. Ritz Barnától, a csárda üzletvezetőjétől megtudtuk, egyéni megegyezésen alapul, hogy mennyiért adják bérbe a csárdát. EGÉSZ UTCÁRA SZÓLÓ. Nincs is jobb egy hamisítatlan parasztlagzinál. Azok az igazi, hetedhét országra szóló lakodalmak - állítja Koczka Tímea. - Szentmihálytelken leg­utóbb lezárták az egész utcát, ahol a menyasszony lakott. Csütörtökön elkezdték felépíteni a sátrat. Levág­ták a birkát, a marhát és a tyúko­kat. Pénteken díszítettük fel a sát­rat, szombaton kezdődhetett a la­kodalom, ahol a családtagok szol­gálták fel a fogásokat. Vasárnap visszamentünk megenni a mara­dékot - emlékezett vissza a lány. VAN, HOGY CSAK ÉTTERMI SÁTORBAN FÉR EL A NÁSZNÉP Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom