Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-28 / 175. szám
Hétfő, 2008. július 28. Aktuális 15 LAPUNK UGYTUDJA: KENYTELEN LESZ ELVALLALNIA JELOLEST Becsey Zsolt indul a polgármesterségért? Csak akkor lehet rajta a fideszes listán az európai parlamenti választásokkor, ha Szegeden vállalja a polgármester-jelölést Becsey Zsolt - értesült lapunk. A képviselő' cáfol. MUNKATÁRSUNKTÓL Pártja azt szeretné, ha Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő 2010-ben Szeged polgármesterjelöltjeként mérettetné meg magát. A Fidesz annyira ragaszkodik ehhez, hogy az EP-listán való szereplés feltételéül szabta a helyhatósági választáson való indulást - értesült lapunk több forrásból. Becsey Zsolt neve nem most először merült fel fideszes, szegedi 2010-es polgármesterjelöltként. Amikor tavaly BECSEY ZSOLT NEM SZÍVESEN DOLGOZNA ITTHON Fotó: Tésik Attila tavasszal a képviselőt erről kérdeztük, azt válaszolta: megtisztelő, hogy gondolnak rá, de a dolog még oly távoli, hogy nincs értelme beszélni róla. „Ahogy a művelt angol mondja: csak akkor megyünk át a hídon, ha odaÉLETEAZEU. Becsey 196A-ben született Szegeden. 1988-ban kezdett dolgozni a Külügyminisztériumban az európai integrációs területen. Volt az Európa Tanács ügyeinek referense, 2001-től 2003 májusáig a magyar kormány képviselője a EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottsága kibővített ülésein, majd a magyar kormány aktív megfigyelője az Állandó Képviselők Bizottságában. 200A-től EP-képviselő. érünk" - fogalmazott 2007-ben. Üjra megkérdeztük a politikust, aki sokkal konkrétabb ezúttal sem volt: - A téma még nincs a levegőben. Bár Magyarországon a pártok és a hazai közvélemény még nem, de én már a 2009-es európai parlamenti választásra készülök - mondta. Becsey Zsolt újra megtisztelőnek nevezte, hogy többen lehetséges jelöltként gondolnak rá, de leszögezte: ehhez konszenzus kell „alulról és felülről is". A képviselő cáfolta, hogy pártja csak akkor engedné a listára, ha elindul a helyhatósági választáson. Azt mondta, ilyesmiről szó sincs, már csak azért sem, mert még nem kezdődött el az EP-jelöltállítás. Becsey különben nem szívesen dolgozna itthon. Azt mondta, uniós ügyekkel foglalkozik, ezekben van benne. Magyarországon nem szeretne politizálni, számára a „magyar viszonyok egyelőre nem nyújtanak alternatívát". Hogy ez egyelőre években kifejezve mit jelent, arra a politikus nem válaszolt. Az uniós választásokat jövőre, az országgyűlési választásokat 2010-ben tartják. Az EP-mandátumról Becseynek polgármestersége esetén le kellene mondania. Támogatják a kisgazdák Becsey Zsolt néppárti európai parlamenti képviselőt javasolja a 2009-es európai parlamenti választásokon a Fidesz EP-listájára a Kisgazda Polgári Szövetség jelentette be Turi-Kovács Béla, a szövetség elnöke szombaton Csongrádon, a dél-alföldi régió kisgazda vezetőinek tanácskozásán. A KPSZ Csongrád megyében legalább két kisgazda elkötelezettségű jelöltet kíván indítani a 2010-es országgyűlési választásokon, egyikük Vincze László lesz, aki már több ciklus óta képviseli a csongrádiakat - tájékoztatott Turi-Kovács Béla. Becsey Zsolt elmondta: az elmúlt négy évben törekedett arra, hogy megjelenítse a kisgazda értékrendet Brüsszelben. A képviselő az EP-választásokig hátralévő időszak legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a dél-alföldi régió önálló képviseleti irodát hozzon létre Brüsszelben. Vincze László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a kisgazda összejövetelen megtárgyalták, milyen érdemi lépéseket tudnak tenni az alacsony árú felvásárlások és az elmaradt kifizetések okozta károk enyhítésére. HALÁSZ, „HAGYOMÁNYOS" TECHNIKÁVAL. DE EGYRE TÖBBEN VANNAK, AKIK HALÁSZGÉPET HASZNÁLNAK Illusztráció: Segesvári Csaba Villanyhalászok rabolnak Szegeden és Vásárhelyen Hajtóvadászatot indítanak a Tiszán a villanyhalászok ellen, akik egyre több kárt okoznak a folyón. Nemrégiben két orvhalász bukott le Tápén, akik elektromos eszközzel, engedély nélkül fogtak halat. Bár a módszer egyre inkább terjed, eddig mindössze egy orvhalászt ítéltek el a megyében villany halászat miatt. SZABÓ C. SZILÁRD - Messziről úgy néztek ki, mint a rendes halászok, ám amikor közelebb értünk hozzájuk, viharos gyorsasággal próbálták kidobni a ladikjukból a halakat és az eszközöket - mesélt a legutóbbi tiszai ellenőrzésükről Újhelyi Dezső. A Tisza Halászati Szövetkezet vezetője és fia Tápé felett vette észre a két orvhalászt. Igyekezetüket dokumentálták, mindent felvettek ugyanis kamerával: a döglött halakat a víz tetején, a bozótba hajított elektromos szákot, a halászgépet azonban nem találták - azt elnyelte a folyó. Újhelyi Dezső szerint a két férfi világéletében orvhalász volt, és vélhetően az is marad, hajtja őket a fogás ösztöne, nem érdekli őket, hogy tilosban járnak, mert úgy gondolják, bármit megtehetnek a Tiszán. Most éppen elektromos eszközökkel halásznak. Ez most nagyon népszerű az orvhalászok körében, mert nem kell hozzá nagy tudomány, s aránylag olcsón hozzá lehet jutni a szerkentyühöz az interneten. - A megyében csak egy engedélyezett halászgépről tudok, ami a Tisza Halászati Szövetkezet birtokában van mondja Papp András megyei halászati felügyelő. Az elektromos halászat bizonyos célokra - tudományos kutatás, halmentés - megengedett, de csak szigorúan szabályozott keretek között. Papp szerint egyre többen használják a halászgépet a Tiszán és a Maroson. Arról nincs adatuk, hogy mekkora kárt okoznak ezzel az orvhalászok. Eddig mindössze egy ember került bíróság elé elektromos halászat miatt. A napokban lebukott orvhalászok mintegy 15 kiló nemes halat, pontyot, amurt és balint is fogtak, amivel körülbelül tízezer forint kárt okoztak. Újhelyi Dezső és Dávid Imre alezredes, a helyi vízi rendészet parancsnoka szerint az orvhalászok vigyáznak arra, hogy ne lépjék át károkozásban a 20 ezer forintos összeghatárt, vagy legalábbis ne tudják rájuk bizonyítani ezért is dobálják ki villámgyorsan a halat a csónakból -, mert akkor nemB A halászgáp Mivel az elektromos halászat több baleseti forrást hordoz és szakszerűtlen halászat során a halállományt is károsíthatja, így azt csak vizsgázott személy végezheti. Hazánkban csak az egyenáramú halászgépek használata engedélyezett, a váltóáramú gép - aminek hatására eltörik a halak gerince - brutalitása miatt tiltott eszköz. Az elektromos halászat elve: a vízbe merülő két elektróda között elektromos mező alakul ki. Egyenáram esetén a mezőbe kerülő hal a pozitív elektróda irányába úszik, majd ennek közelében izmai elernyednek, s így hálóval összeszedhető. Az orvhalász Vásárhelynél bukott le a Tiszán, amint éppen villanyos módszerrel rabolta le a folyószakaszt. Viszonylag enyhe büntetéssel megúszta: a megyei halászati hatóság 100 ezer Torint halvédelmi bírsággal sújtotta, a bíróság pedig 80 ezer forintra büntette állatkínzás miatt. Papp András elmondta: várhatóan még az idén tárgyal a parlament arról a javaslatról, amely 500 ezer forintra emelné a halvédelmi bírság maximumát. Ez most 100 ezer forint. csak orvhalászat és állatkínzás, de lopás miatt is eljárás indul ellenük..- A felgyorsult világhoz igazodik az orvhalász is. Az elektromos eszközzel könnyen, gyorsan lehet rabolni, kisebb a lebukás veszélye, nincs nyoma, nem úgy, mint a hálónak - mondja keserűen Újhelyi Dezső. Az alezredes azt hangsúlyozta: mostantól sűrűbben és szigorúbban ellenőriznek a Tiszán és a Maroson. Kérte, aki halászgépes orvhalászt lát, hívja a 107-et vagy a 30/663-9573-as telefonszámot. AMIKOR A NÁSZNÉP CSAK SÁTORBAN FER EL - A LEGKEDVELTEBB LAGZI HELYEK SZEGED KÖRNYÉKÉN Hetedhét országra szóló, hatalmas lakodalmak A több száz fó's lakodalmakat nyáron előszeretettel rendezik sátorban. Többek között Rúzsán, Domaszéken és Mórahalmon is tartanak hetedhét országra szóló lagzikat - olykor 700 meghívottal. BOBKÓ ANNA - Semmiképp sem szerettük volna étteremben tartani a lakodalmat, ezért elkezdtünk nézelődni sátorfronton. Hamar rájöttünk, hogy nem éri meg bérelni, hiszen egy százfős sátor bérleti díja egy éjszakára 300 ezer forintnál kezdődik - mondta a szegedi Baricz Ágnes. - Olyan helyet kerestünk, ahol adott a sátor. Rögtön az első helybe beleszerettünk: Rúzsán, a Napraforgó Vendégházba. Szerencsénk volt, hiszen így kevesebb pénzt kell költenünk, mint ha külön sátrat béreltünk volna - hallottuk a lánytól. - Tavasztól egészen nyár végéig tart a sátras lagzik szezonja. Nálunk háromszázötven fő fér el a ponyva alatt - mondta Bernáth Veronika. A vendégháznál tartott lagzi előnye, hogy a násznép a tüdejét is kikiabálhatja, akkor sem zavar senkit, hiszen a hely a rúzsai erdő közepén, egy gyönyörű tisztáson található. És kecsegtető a vendégek számára az a lehetőség is, hogy aki elfárad, lefeküdhet aludni a vendégházban. A domaszéki Rózsakert Vendéglőben felszolgálók hordják fáradhatatlanul a násznép elé a lakodalmas étkeket. Csiszár István tulajdonos kiemelte, bár náluk is lehet sátor alatt ülni a menyegző utáni bulit, esetükben nem beszélhetünk igazi sátras parasztlagziról. - Tél kivételével minden évszakban üzemeltetjük a sátrat, ez az étterem egyfajta kiegészítője. Háromszáz fő fér el alatta, egy pluszterem megnyitásával pedig akár négyszázötven is. De arra is volt már példa, hogy hatszáz embert láttunk vendégül: szegedieket, vidékieket, külföldieket egyaránt - magyarázta a tulajdonos. Kérésünkre azt is elárulta, hogy a lakodalom egy főre körülbelül 7000 forintba kerül náluk. A mórahalmi Pótkerék Csárdában akár hétszázan is elférnek, köszönhető ez annak, hogy a kőépülethez sátrat csatlakoztattak. Itt havonta átlagban három hétvégén ropják a táncot az ifjú párok és vendégeik, a tél azonban holt időszaknak számít. Ritz Barnától, a csárda üzletvezetőjétől megtudtuk, egyéni megegyezésen alapul, hogy mennyiért adják bérbe a csárdát. EGÉSZ UTCÁRA SZÓLÓ. Nincs is jobb egy hamisítatlan parasztlagzinál. Azok az igazi, hetedhét országra szóló lakodalmak - állítja Koczka Tímea. - Szentmihálytelken legutóbb lezárták az egész utcát, ahol a menyasszony lakott. Csütörtökön elkezdték felépíteni a sátrat. Levágták a birkát, a marhát és a tyúkokat. Pénteken díszítettük fel a sátrat, szombaton kezdődhetett a lakodalom, ahol a családtagok szolgálták fel a fogásokat. Vasárnap visszamentünk megenni a maradékot - emlékezett vissza a lány. VAN, HOGY CSAK ÉTTERMI SÁTORBAN FÉR EL A NÁSZNÉP Fotó: Miskolczi Róbert