Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-26 / 174. szám

Szombat, 2008. július 26. Aktuális 13 INTENZÍV OSZTÁLY SZÜLÉSZET­NŐGYÓGYÁSZATI OSZT VÉRELLÁTÓ t nlií""6' moió°»>o5zUlr K A SZENTESI KÓRHÁZBAN A SZÜLÉSZET, A SEBÉSZET ÉS AZ INTENZÍV KÖZÖTT ÉRZÉKELHETŐ A FESZÜLTSÉG Illusztráció: Segesvári Csaba Bűnügy lehet a szentesi fiatalasszony halálából Folytatás az 1. oldalról Ekkor derült ki, hogy nemcsak a méh­fala, de a vékonybél is sérült. Ennek kö­vetkezményeként súlyos hashártya­gyulladás, szeptikus állapot lépett fel, és bár ezt követően többször is megmű­tötték, a többhetes intenzív kezelés elle­nére sem tudták megmenteni az életét. A családtól és más forrásokból úgy értesültünk, hogy a 31 éves fiatalasz­szonynak Loboda Fábián szülész-nő­sal kapcsolatban. Akadtak olyanok, akik Lobodát a szentesi kórház legjobb, legrendesebb nőgyógyászának tartják, tartották, mások a fejét követelték, és azt, hogy azonnal rúgják ki az intéz­ményből, vagy legalább függesszék fel az állásából, amíg nem zárul le a rend­őrségi vizsgálat. Voltak, akik reményü­ket fejezték ki, hogy az eset óta már nem dolgozik a kórházban. Loboda Fábiánt tegnap a kórház­0 Büntetőeljárás keretében nyomoz a rendőrség A szerdán elhunyt 31 éves szentesi nő ügyében már nem közigazgatási, hanem büntetőeljárás keretében - foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés gyanúja alapján - nyomoz a rendőrség. Ha bebizonyosodik, hogy az orvos hibázott, akkor akár öt év börtönt is kaphat. A család csak a vizsgálatok lezárultával nyilatkozik a sajtónak. gyógyász volt a kezelőorvosa, ő vé­gezte el rajta az egészségügyi küretet. Lapunk internetes fórumán a halál­eset hírére elszabadultak az indulatok, és a legszélsőségesebb vélemények lát­tak napvilágot. Többen saját - pozitív és negatív - esetüket írták le az orvos­ban, munka közben értük el telefo­non. Az orvostól szerettük volna meg­kérdezni, hogy mit érez, felelősnek tartja-e magát a 31 éves nő haláláért, de közölte: az ügyben csak Várkonyi Katalin főigazgató nyilatkozhat. Az elrendelt hírzárlat miatt tegnap a szentesi kórházban senki sem merte a nevét vállalva elmondani véleményét a történtekről. Azt azonban sikerült megtudnunk, hogy a három osztály ­a szülészet, a sebészet és az intenzív ­között érzékelhető a feszültség. Mivel a 31 éves fiatalasszony élete utolsó két hetében az intenzív osztályon feküdt súlyos állapotban, a szülészeten a dol­gozók háromnegyede nem is találko­zott a szerdán elhunyt nővel. Az a szakmai vélemény terjed az intéz­ményben, hogy a nőgyógyászati ru­tinmütét közben kellett volna észre­venni, hogy baj van. Ha ez megtörté­nik, akkor elkerülhető lett volna a tra­gédia. Megtudtuk továbbá: a szakmai hibát senki sem vitatja a kórházban. Értesülésünk szerint Loboda Fábián volt Blázsik Ildikó kezelőorvosa is. A csongrádi asszony - mint arról több­ször írtunk lapunkban: kisfia, a nyílt gerinccel és agykamratágulattal szüle­tett 3 éves Patrik miatt - műhibapert in­dított a szentesi kórház ellen, mivel gyermeke rendellenességére csak a ter­hesség utolsó harmadában derült fény. Az asszony elvesztette a műhibapert. Elvarratlanul Helga meggyilkolását nem sikerült rábizonyítani senkire, hiszen még a holtteste sem került elő. Farkas Helga eltűnése a Z. Nagy család brutális kivégzése mellett a leg­nagyobb közérdeklődést váltotta ki a rendszerváltozás óta eltelt szük két évtizedben Szegeden. Nem csupán az a közös bennük, hogy ismert család(tag) volt az áldozat, de a számos elvarratlan szál is. Magda Ma­rinko nem a cukrászfamília kiirtásáért ül, Helga meggyilkolását sem si- • került rábizonyítani senkire, hiszen még a holtteste sem került elő. Emberrablást a kilencvenes évek elején csak a moziban láttunk, a magyar büntető törvénykönyv akkor még nem ismerte. (Az ügynek ko­moly szerepe volt abban, hogy a tör­vényi szabályozás megszülessen.) So­• • Helga kan ma is úgy vélik, hogy a rendőrség m W meggyilkolását az első órákban, napokban nem is foglalkozott megfelelő intenzitással az üggyel, fiatal, csinos lányok azért ak­koriban is eltűntek, többségük azon­ban rövidebb-hosszabb időn belül ép­ségben előkerült. Persze a szülök már akkor is aggódtak lányaikért, ha kel­lett, órákat dekkoltak az ezerötös Ladával mondjuk az üllési diszkó előtt - időnként a motort is elindítva, hogy fűtsön a novemberi éjszakában -, úgy voltak nyugodtak, ha ők vitték haza lányaikat. Helgának azonban már saját, menő sportkocsija volt, és jóval na­gyobb szabadsága. Esetében egy, az akkori viszonyok szerint nagyon gazdag, kissé még szabályozatlan szerencsejáték-üzlettel is foglalkozó apát zsaroltak meg az emberrablók. Akkor 25 millió forint nagyon nagy pénz volt, kezdő gazdasági újságíróként úgy véltem: Magyaror­szágon gyakorlatilag kifizethetetlen. Az ügyet nem ismerem kellő mélységben, ám sok régi, sajtóházbe­li kollégával egyetemben, akik tudósítottak az eseményekről, úgy gon­dolom, a lányt elrablói nem akarták megölni. Csak az óriási sajtónyil­vánosság, az országos figyelem és a későn induló, de annál intenzí­vebb rendőri felhajtás láttán ijedtek meg, és tüntettek el minden nyo­mot. És ebben még ijedtségükben is meglehetősen profinak bizonyul­tak, túl sok kézzel fogható eredményt az óriási befektetett - kezdetben hibás döntésekkel tarkított - nyomozói munka ellenére sem sikerült felmutatnia a rendőrségnek. Sok szál még ma is elvarratlan. Cseuz már Kínában rója a kilométereket MUNKATÁRSUNKTÓL A kanadai Vancouverből repülőgéppel érkezett meg Sanghajba Cseuz László. A szentesi nyugalmazott testnevelő ta­nár azt írta, hogy a gépen, az átszál­lásnál és az ellenőrzéseknél minden jól ment, nagyon barátságosak voltak vele a kínaiak. A magyar konzulátus képviselői fogadták, és elvitték abba a szállóba, ahonnan tegnap reggel könnyen elindulhatott kerékpárjával Pekingbe. Cseuz László még hozzátet­te: nagyon meleg van, amit nem köny­nyű elviselni. mmmmmsmmmi Áldás és átok az egyhetes eső a gazdáknak Inkább áldásnak tartják a gazdák az utóbbi egy hét esó'zéseit, bár Nagy­lak környékén a jég elverte a termés javát. A búza 99 százalékát már learatták a megyében. MUNKATÁRSUNKTÓI Az egy hete tartó hűvös, csapadékos időszak több jót tett a földeken álló növényeknek, mint amennyi kárt oko­zott - vallják az általunk megkérdezett Csongrád megyei termelök, mezőgaz­dasági szakemberek. Antal József apátfalvi gazda elmondta: kevés kollé­gájának okozott fejtörést a rossz idő, hiszen a térségben a búza 99 százalé­kát már learatták, csak néhány ki­sebb, eldugott területen maradt lábon a kenyérgabona. - Szerintünk kedden már folytathat­ja is az aratást, aki akarja, de a búza minőségét ez a csapadékos idő már nem befolyásolta. Nagy lehetőséget adott azonban a térségben termő ka­pás növényeknek: kukoricának és napraforgónak. A nedves idő azonban kockázati tényezőt is jelent, hiszen a magról vetett hagyma és a petrezse­lyem esetében nagyobb a megbetege­dés esélye - fogalmazott a szakember, aki hozzátette: a nagylaki gazdák pó­rul jártak a csapadékos idővel. Itt el­verte a jég a termést, van olyan gazda, aki kukoricájának 80 százalékát ve­szítette el a természeti csapás miatt. Jót tett viszont az esőzés a hódme­zővásárhelyi és a környező területek kukoricájának, így behozható az a hátrány, amit az ezt megelőző, aszá­lyos időszak jelentett a szemek fejlő­désére - mondta lapunknak Lantos Attila vásárhelyi falugazdász, aki kö­zölte: a búzát a térségben szinte min­denütt learatták, alig pár hektár ma­radt még lábon. - Az egyhetes esőzésnek köszönhe­tően most már átlagos terméshoza­mokra számíthatunk. Nem tapasztal­tam, hogy bárhol is belvízveszély ala­kult volna ki, hamarosan lehet folytat­ni a munkákat a szántókon. A nedves­ség miatti megbetegedések elkerülésé­re a gazdáknak azonban növényvédő szereket kell alkalmazniuk, ami növeli az előállítás költségeit - tette hozzá a falugazdász. A MEGYEBEN CSAK ELVETVE LEHET LÁBONÁLLÓ BÚZÁT TALÁLNI. 99 SZÁZALÉKÁT LEARATTÁK Fotó: Segesvári Csaba KETSZAZZALTOBB ALLAMILAG FINANSZÍROZOTT HALLGATÓ SZEGEDEN Jól sikerült az idei felvételi a Szegedi Tudományegyetemen A legnépszerűbb vidéki egyetem az idei jelentkezések alapján a szegedi: a csütörtök esti ponthatárhúzás után 6321 elsőéves kezdheti meg tanulmánya­it az SZTE-n. Szabó Gábor rektor szerint nem vizsgázott rosszul az új pont­számítási rendszer. Az univerzitás erőssége a felsőfokú szakképzés és a most induló mesterképzés. R.TÓTH GÁBOR - Már most, a pótfelvételi nélkül biz­tos, hogy 80-nal több államilag finan­szírozott hallgatónk van, mint előző évben: összességében 200-250-nel több lehet az ilyen státusú hallgatóink száma. Jól sikerült az idei felvételi ­értékelte tegnap lapunknak a csütör­tök esti felsőoktatási ponthatárhúzást Szabó Gábor, a Szegedi Tudomány­egyetem rektora. Tette ezt az idei je­lentkezési adatok alapján a legnép­szerűbb vidéki univerzitás első embe­reként. Összesen 6321 elsőéves tanul ősztől Szegeden, közülük 4597-en álla­milag finanszírozott képzésben. A rektor úgy véli, „nem vizsgázott rosszul" az új pontszámítási rendszer, a 120+24-es helyett bevezetett 400+80-as szisztéma. - Körülbelül hasonló teljesít­ménnyel lehetett az idén is bejutni vala­hova, mint tavaly. Ha azonban azt vesz­szük, hogy nincs maximális felvételi pontszám a magyar felsőoktatásban - a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetkö­zi gazdálkodás szakán is „csak" 475 pontot kellett szerezni -, valóban igaz, hogy széthúzta a mezőnyt. Az volt a cél: ne egy-egy ponton múljon a hallgatók bejutása valamely szakra - fogalmazott Szabó Gábor, aki az emelt szintű érettsé­gi elkötelezett híveként már tavaly is szorgalmazta a Magyar Rektori Konfe­rencia ülésein: bizonyos szakokon te­gyék kötelezővé ezt a típusú matúrát. • • Az volt a cél: ne # # egy-egy ponton múljon a hallgatók bejutása valamely szakra. Szabó Gábor - Jelenleg rábízzák az egyetemekre, kötelezővé teszik-e. Azok pedig egy­mást figyelik - ha valamelyik úgy vá­lasztja az emelt szintűt, hogy a másik­nak a középszintű is elég, az hallgatót veszít. Előrelépésre csak akkor van esély, ha a rektori konferencia egysé­ges álláspontot tud kialakítani - jósol­ja a rektor. PÓTFELVÉTELI. Az SZTE további 300-350 hallgatót még vár a pótfel­vételin, akár államilag finanszíro­zott képzésekre is. Azok az érdeklő­dőkjelentkezhetnek, akik idén fel­vételt nem nyertek vagy nem is je­lentkeztek. A jelentkezési lapot az SZTE azon karán kell kérni és kitölt­ve leadni, ahová a jelentkező be akar jutni. A jelentkezés határideje augusztus 13. Szabó Gábor elmondta, néhány ponton sérült az egyetem érdeke: az orvosképzésé például azért, mert a kormányzat csak 83 százalékig enged­te feltölteni a keretszámot. Szintén nagy a vérveszteség a gyógyszerész­képzésben, itt legalább 30 hallgatót veszített az SZTE tavalyhoz képest. A gazdaságtudományi kar felvételi sta­tisztikáit viszont jelentősen javította a mesterképzés beindulása. - Jól jöttünk ki a mesterszakokat illetően is, bár ezekre egyelőre szűk a felvétel, hiszen jövő februárban, il­letve szeptemberben lesz a boom ­tájékoztatott, megemlítve: pozitív a mérleg a felsőfokú szakképzésben is. Ebben a Juhász Gyula Pedagóguskép­ző Kar jár az élen, amely „a tanár­képzés elvesztése után ügyesen át­állt, tömegeket oktat. Olyan képzése­ket vállal fel, amelyekre lehet ala­pozni".

Next

/
Oldalképek
Tartalom