Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-25 / 173. szám

Péntek, 2008. július 25. Megváltó szenvedés a Csillagban POGÁNY JUDIT ELÍTÉLTEK ÉS „CIVILEK" ELŐTT LÉPETT FEL A SZEGEDI BÖRTÖNBEN Hidegzuhanyként ért - mondta az egyik elítélt, más úgy fogalmazott: telje­sen paff lett. Civilekkel közösen nézték Pogány Juditot a Pedig én jó anya voltam című dokumentumdrámában tegnap délután a szegedi Csillagban. GONDA ZSUZSANNA - Köszönöm, hogy eljött, művésznő. De még egyszer nem bírnám megnéz­ni - szólt egy elítélt tegnap Pogány Ju­dithoz a Csillag börtönben. A színmű­vész Anger Zsolt rendezésében a Pe­dig én jó anya voltam című dokumen­tum-monodrámát adta elő, a program a Thealter fesztivál része volt. Az egyébként is hatásos darab ereje meg­duplázódott a helyszíntől és a ténytől, hogy „civilek" és elítéltek együtt néz­ték. - Teljesen paff vagyok - fogalmaz­ta meg az egyik rab azt, amit minden­ki érzett. Az előadás után Pogány Judit és a börtön pszichológusa, Éles Éva beszél­getett a nézőkkel. Főleg az elítélteknek volt mondanivalójuk. - Hidegzuhanyként ért. Mi sorozat­ban csináltuk a hülyeségeket, de azon kellene gondolkodnunk, hogy mit érez­nek az otthoniak. Akik bíztak bennünk - mondta egy férfi, egy másik pedig úgy fogalmazott: a darab nyolcvan szá­zalékban róla szólt. Volt olyan is, aki a remegéstöl alig tudott beszélni. - Az a dolga ennek a darabnak, hogy szorongjanak tőle. Ne csak ma­guk, én is - reagált Pogány Judit. Magát átélő típusú színésznek nevezte, aki a kétszeres gyerekgyilkos anyjának sze­repébe minden alkalommal „majd­nem beledöglik". A „jó anya" megfor­máláshoz segítségül hívta édesanyja Fotó: Miskolczi Róbert és nevelőanyja alakját, kellékként használta a ruháikat, az evőeszközei­ket. Kellék az a 17 centis pengéjű kés is, amelyet egy fiókból húzott elő. Pont olyat, mint amilyennel darabbeli fia megszurkált egy gyereket. A Csillag, az elítéltek, a kés együtt borzongató. Az 1979 decemberében kivégzett gyilkos könyvet írt - a darabban Po­gány Judit felolvas belőle. Ebből vilá­gos: a szülők szerették, de nem értet­ték a fiukat. Az egyik rabot ez fogta meg leginkább: - Oda kell figyelni másokra, azzal sok probléma elkerülhető. Egy ilyen nagy színésznőnek kellett itt órákat kiabálni ahhoz, erről beszéljünk. Sikoltás Az elítéltek többször emlegették az Indul a bakterházat („olyan körülmények között nevelkedtem, mint Bendegúz"), mások pedig jókívánságaikat küldték Koltai Róbertnek. Pogány Judit egy ideig fogadta ezeket, majd így reagált: „ő is játszott már börtönben, de a Koltai-kabarét adja elő. Nem csak szórakoztató előadásokat kell nézni. Ezt a darabot pályám legfontosabb állomásának tartom. Számomra az egész produkció egy sikoltás." MA TARTJÁK A WORLDMUSICAL ŐSBEMUTATÓJÁT A DÓM TÉREN Szentivánéji varázslat MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a Dóm téri próbák többségét el­mosta az eső, ha az időjárás is engedi, ma este 9 órától tartják a Dóm téren Szakcsi Lakatos Béla, Müller Péter Sziámi és Kerényi Miklós Gábor worldmusicaljének, a Szentivánéji álomnak az ősbemutatóját. A több mint százmillió forintba kerülő pro­dukciót a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Operettszínház kopro­dukciójaként állították színpadra. - Amikor a szerda esti próbán is szakadt az eső, úgy döntöttünk, csü­törtökön délelőtt tartunk összpró­bát. Annak ellenére, hogy a meteo­rológia esőt jósolt, megúsztuk, és si­került próbálnunk. Most virtuálisan világítunk: a számítógép képernyő­jén állítjuk be a különböző lámpaál­lásokat, amelyeket az esti főpróbán szeretnénk ellenőrizni, korrigálni ­mondta el tegnap délután a rendező, Kerényi Miklós Gábor, aki társulatá­val a szokásosnál is felkészültebben jött Szegedre. Ennek is köszönhető, hogy egyáltalán lehet ma premier. ­Remélem, csapatunk összeszokott­sága, ügyessége, lelkesedése átsegít a nehézségeken, a közönség semmit sem vesz majd észre a gondjaink­ból. A musical főszerepeiben az Operett­színház sztárjait, Janza Katát, Dolhai Attilát, Vágó Bernadettet, Bereczki Zoltánt, Szabó P. Szilvesztert, Peller Annát, Szabó Dávidot és Kerényi Mik­lós Mátét láthatja a közönség, a közre­működő Szegedi Szimfonikus Zene­kart Makláry László vezényli. JANZA KATA MINT TITÁNIA - TÜNDÉRKIRÁLYNŐ A TÜNDÉREK A PRÓBÁN GYŰRŰJÉBEN Fotó: Schmidt Andtea HÍREK BAKA-EMLÉKTÁBLÁT AVATNAK SZEGEDEN Baka István József Attila- és Graves-dí­jas szegedi költő, író, műfordító, a Kincskereső című irodalmi folyóirat egykori főszerkesztő-helyettese szüle­tésének 60. évfordulója alkalmából emléktáblát avat az önkormányzat és a Baka család ma 14 órakor Szegeden, a Vár utca 7. számú épületnél. A Fritz Mihály szobrászművész által készített emléktáblát a költő két barátja, Ilia Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörté­nész, a város díszpolgára és Darvasi László József Attila-díjas író avatja fel. Az ünnepségen közreműködik Balog József újságíró, előadóművész. TRÜKKÖS NÖVÉNYEK A REGIÓRÁBAN Ma 13 óra 30 perckor ismét jelentkezik a Magyar Televízió l-es csatornáján a Szegedi Stúdió körzeti magazinja, a Re­gióra. A tartalomból: a közönséges bir­kagyapjú csodás átváltozásai - Pöcs Ju­dit nemezei. Gazdálkodj okosan! Játé­kos társak és társas játékok. Retro me­sés fordulatok a 60-as évekből. Trük­kös növények és lépre csalt rovarok: rendhagyó füvészkerti séta. Az első worldmusical: a Szentivánéji álom ős­bemutatója a szabadtérin. Szerkesz­tő-műsorvezető: Kocsor Erika. 190 ÉVE HALT MEG DUGONICS ANDRÁS 1818. július 25-én halt meg Dugonics András 78 esztendős korában. Szege­den született, tanulmányait az itteni piarista gimnáziumban kezdte, majd ti­zenhat évesen belépett a rendbe. Böl­csészetet és teológiát végzett, költészet­tant, szónoklatot, algebrát és földmé­rést tanított Erdélyben, Vácott, Nagy­szombaton és Budán. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű matematika­könyv megírása, de országos ismertsé­get 1786-ban az Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony címen megírt mun­kája hozott - az első valódi magyar nyelvű regényként tartják számon. Du­gonics András nyugdíjas korában vo­nult vissza a szegedi rendházba, ahol rokonai és tisztelői körében hunyt el. Szép magyar komédia a várkertben KANCSÁR TÍMEA Balassi Bálint Szép magyar komédiá­ját a 2008-as reneszánsz év alkalmá­ból mutatják be a VI. szegedi várjáté­kok szabadtéri színpadán. A pénteki ősbemutatón nem a hagyományos re­neszánsz feldolgozást láthatják a ven­dégek. A cselekmény örök érvényű igazságokat fogalmaz meg szerelem­ről, emberi kapcsolatokról, és meg­tartva a korabeli nyelvezetet és a szö­veget a hatvanas évek woodstocki vi­lágába varázsolja a nézőket. A hippi­korszak dalai és ruhadivatja a háború utáni szabadságérzetet igyekszik kife­jezni, erős dramaturgiai miliőt teremt­ve ezzel. A zenés pásztorjátékot a kecskeméti Katona József Színház művésze, Adám Tamás rendezte, a szereplök pedig a Szegedi Nemzeti Színház művészei, vendégművészei, stúdiósai, valamint a Pinceszínház színészei közül kerültek ki. Az egyik főhős, Credulus bőrébe Varga Bálint bújik. Kedvesét, Júliát Kancsár Orsolya játssza. Olyan ne­ves művészek is színpadra állnak, mint Papp Gabriella, Farkas Andrea, Rácz László, Dénes Gergely és Marik István. A jelmezeket Papp Janó ter­vezte. A Szép magyar komédiát pén­tek, szombat és vasárnap este 9 órá­tól, illetve a következő hét végén is megtekinthetik a Móra Ferenc Múze­um és a vár között felállított színpa­don. Feke Pál és a Szentivaneji alom sztarjai is ellátogatnak a K0GART-kiállftásra Népszerű sztárok is kíváncsiak a REÓK legújabb kiállítására, a Szen­tivánéji álom szereplői illetve Feke Pál, az István, a király címszereplője is részt vesz az ország egyik legna­gyobb magángyűjteményének fest­ményeit bemutató tárlaton. Már látogatható a REÖK legújabb, hatalmas érdeklődéssel várt kiállítá­sa, A Kovács Gábor Gyűjtemény ­Válogatás a magyar festészet reme­keiből című tárlat, melyen az egyik legnagyobb hazai magángyűjtemény egyedülálló alkotásait láthatják az érdeklődők. A magyar klasszikus festészet mestermüveiből álló kollek­ció nyolcvan alkotó - köztük Barabás Miklós, id. Markó Károly, Munkácsy Mihály, Paál László, Mednyánszky László, Csók István, Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar és Va­szary János - több mint száz alkotá­sát mutatja be. A magyar festészettörténeti áttekin­tést is nyújtó kiállítás kivételes értékű gyöngyszeme és az első pillanattól kezdve legnépszerűbb darabja Csont­váry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe, melynek születését 1903-ra címszereplőjével is kipróbálhatják a rajongók, hiszen az énekes szin­tén ellátogat a REÖK-be. A legrangosabb magyar magán­gyűjtemény válogatott képeit július 24. és szeptember 19. között tekint­heti meg a nagyközönség a REÖK-ben. A tárlat a Szegedi Sza­badtéri Játékokra szóló jegyekkel in­gyen látogatható. (X) FEKE PÁL, AZ ISTVÁN, A KIRÁLY CÍMSZEREPLŐJE IS RÉSZT VESZ AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB MAGÁNGYŰJTEMÉNYÉNEK FESTMÉNYEIT BEMUTATÓ TÁRLATON teszik a művészettörténészek, vagyis a kép nagyjából a tavaly 100 éves szüle­tésnapját ünneplő REÖK-kel egyidős. Mivel a REÖK és a Szegedi Szabad­téri Játékok kínálata idén összekap­csolódik, így a kiállításon részt vesz a Dóm téri előadások több sztárja is. A Szentivánéji álom népszerű fősze­replői megtekintik a képeket, sőt, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter és Bereczki Zoltán még arra is vállalko­zott, hogy exkluzív tárlatvezetést tartson az érdeklődőknek és a REÖK népszerű Kincsvadászat játékát ve­zesse. A csapatok közötti verseny a tárlat képeit egy kirakójáték darabja­ivá varázsolja. Ezt az izgalmas játé­kot Feke Pállal, az István, a király PROGRAMOK A REÖK-BEN. Júli­us 26. (szombat), 16.30: a Szent­ivánéji álom főszereplői a KOGART-kiállításon. Július 29. (kedd) 16.30: Kincsvadászat játék Feke Pállal a KOGART-kiállításon. Augusztus 1. (péntek), 16.30: Szubjektív tárlatvezetés és kincs­vadászat játék Janza Katával, Be­reczki Zoltánnal és Szabó P. Szil­veszterrel. Augusztus 2. (szom­bat), 16.30: Szentivánéji álom közönségtalálkozó a REÖK átriu­mában Csengeri Ottíliával, Peller Annával, Szabó Dáviddal és Ke­rényi Miklós Mátéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom