Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-23 / 171. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. július 23. Geraek elete alaposan megváltozott két év alatt Lapunk is közreműködött abban, hogy Gera Istvánék régi, szorosan az épülő M5-ös melletti tanya'ját kisajátítsák, s hogy a család egy Szatymazhoz közeli házba költözhessen. Mindez 200A-ben történt. Geráékról a harmadik fiú születése után, 2005 októberében írtunk utoljára. Azóta csaknem három év telt el, három eseménydús esztendő. FEKETE KÚRA A lapunk segítségével az épülő M5-ös sztráda közvetlen közeléből elköltözött Gera Istvánék életét igyekeztünk nyomon követni. Még 2004-ben beszámoltunk az akkor kétgyermekes család első karácsonyáról is az új házukban, majd 2005 októberében ott voltunk, amikor hazahozták a kórházból a harmadik kisfiút. Csaknem három év telt el azóta. A legidősebb fiú, Pisti most 11 éves, Norbi betöltötte az ötöt, s megnőtt Levente is: már két és fél esztendős. Délután fél háromkor csaknem teljes a létszám, mindössze az édesapa, István hiányzik. Kiderült, a jobb kereset reményében Németországba ment dolE A SZTRÁDA SZÁJÁBAN. 200k-ben lapunk hívta fel a figyelmet arra, hogy a két kisgyermeket nevelő Geráék tanyája az M5-ös szájában fekszik, kisajátítása pedig elakadt a bürokrácia útvesztőiben. Mindöszsze öt méteren múlt az ügy: a törvény szerint ugyanis csak az épülő autópálya gerincvonalától számított 100 méteren belülre eső tanyákat köteles az állam kisajátítani, Gera Istvánéké azonban 105 méterre esett. Emiatt életük 200k tavaszán pokollá vált, a ház ablakai alatt a földgyaluk forgolódtak és dübörögtek, az eddig Szatymazhoz közel eső ingatlant pedig a szó szoros értelmében elvágták a külvilágtól, iskolától, orvostól, buszmegállótól. A megjelent újságcikkek hatására a Nemzeti Autópálya Zrt. beleegyezett a kisajátításba, és Geráék 200A karácsonyát már az új tanyájukon töltötték. gozni, már második hónapja annak, hogy elindult szerencsét próbálni. Az édesanya, Erika szerint a férfi úgy két esztendőt szeretne Dortmundban tölteni, ahol áru-előkészítő egy logisztikai központban. Ügy néz ki, megtalálta a számítását: itthoni fizetése háromszorosát kapja a korábban a gumigyárban dolgozó szatymazi férfi, ingyenes szállással, utazási hozzájárulással. A családnak nagy szüksége van a pénzre: az eredetileg kétszobás tanyát kinőtték, ráadásul egyfolytában korszerűsítik egy 3 millió forintos hitelből. Már szobává alakították át a régi kamrát, járólapot raktak le az előszobában és a konyhában, ablakokat, ajtókat cseréltek, a tetőt javították. De a java még hátravan: két kis szobát kellene a házhoz biggyeszteni. A tervrajzok megvannak, mint ahogy beígérték a három gyerekre felvehető félszocpolt is, az 1,9 millió forintot. További változás, hogy a családanya, a 31 éves Erika is munkába állt már tavaly augusztusban. Először egy pizzéria alkalmazta, most a Postakocsi csárdában dolgozik: öt órában ebédet hord ki - plusz egyedül viszi a hátán az egész családot. Pisti a rokonoknál van délelőtt, a két kicsi pedig óvodába jár, ezután azonban övék az egész délután. Kiderült az is, hogy a legidősebb gyerek nagy segítség: füvet nyír, az udvaron álló medencét takarítja, mosogat, és foglalkozik a kicsikkel. „ö az én jobbkezem" - néz büszkén a gyerekre Erika. Utólag eláruljuk: Erika kitartása nélkül valószínűleg még most is a régi tanyában számolnák a repedéseket. Annak egyébként már csak a helye van meg, hiszen a kisajátítás után lebontották az útépítők. • A TANYAUDVARON SAJAT STRANDJUK VAN A GYEREKEKNEK Fotó: Karnok Csaba A SZENTIVÁNÉJI ÁLOM ALKOTÓI VALLOTTAK A DARAB SZÜLETESERÓL A RE0K-BEN Bizalmas műhelytitkok a műfajteremtő triásztól SZAKCSI LAKATOS BÉLA ZENESZERZŐ, KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR SZÖVEGKÖNYVÍRÓ-RENDEZŐ ÉS MÜLLER PÉTER SZIÁMI DALSZÖVEGÍRÓ A REÖK-PALOTÁBAN Fotó: Segesvári Csaba Ősbemutatóra készül a Szegedi Szabadtéri Játékok: a Szentivánéji álom című worldmusical premierjét pénteken este tartják a Dóm téren. A szerzőkkel, az új műfajt teremtő triásszal, Kerényi Miklós Gáborral, Müller Péter Sziámival és Szakcsi Lakatos Bélával tegnap a Reök-palotában találkozhatott a közönség. MUNKATÁRSUNKTÓt Az alkotók is izgalommal várják a műfajteremtő új darab, a worldmusicalnek nevezett Szentivánéji álom pénteki világpremierjét. A páratlan improvizációs készségével is nemzetközi hírnevet szerzett dzsesszzongorista és zeneszerző, Szakcsi Lakatos Béla tegnap a Reök-palotában elmesélte: másfél évvel ezelőtt azzal kopogtatott be a Budapesti Operettszínház igazgatójához, Kerényi Miklós Gáborhoz, nem tűzné-e műsorra egyik régi zenés darabját. Kero úgy találta, nem lenne szerencsés egy több évtizedes musicalt elővenni, helyette azt ajánlotta: komponáljanak egy újat. Nem is akármiből, hanem Shakespeare varázslatos vígjátékából. Szakcsinak megtetszett az ötlet, különösen, hogy az angolszász világban ez a nyilvánvalóan nagy lehetőség még senkinek sem jutott eszébe. A szövegkönyvet az ősbemutatót rendezőként is jegyző Kero maga irta, a dalszövegekhez pedig megnyerte az ugyancsak sokoldalúságáról ismert Müller Péter Sziámit, aki fordítóként, szerzőként eddig már tíz musical születésénél bábáskodott. A beszélgetést vezető Herczeg Tamás kérdésére az alkotók elárulták: a hónapokig tartó termékeny munkafolyamat oroszlánrésze Kerényi Miklós Gábor lakásában zajlott, ahol Szakcsi improvizációját Müller egy digitális kütyüvel rögzítette. Előfordult, hogy táncolva, énekelve, vitatkozva dolgozták át az éjszakát. A szerepeket, karaktereket, söt az énekszólamokat is kifejezetten az Operettszínház sok fiatal lehetséggel rendelkező társulatára szabták. A komponista úgy fogalmazott: élete legjobb munkája a Szentivánéji álom, a pop, a dzsessz és a klasszikus muzsikát, valamint a spanyol, török, román, cigány és indiai népzenét ötvözte Bartók szellemében worldmusicallé. A dalszövegíró szerint Shakespeare komédiája jó alapanyagnak bizonyult, hiszen a költészet és a zene egy tőről fakadnak. Az új darabok szükségességét firtató kérdésre Kero pedig a neves prózai rendező, Zsámbéki Gábor mondására hivatkozott: amióta a Rómeó és Júliát musicalként sikerrel játssza az Operettszínház, azóta a Shakespeare-előadások iránt is sokkal többen érdeklödnek. A világszínház és a világok találkozása jeÉletem legjobb munkája a Szentivánéji álom. Szakcsi Lakatos Béla gyében fogant új zenés darab első rajongója a sztárszoprán Miklósa Erika, aki a próbát látva elragadtatással szólt róla. Az alkotók azt is hangsúlyozták: Szeged büszke lehet arra, hogy az igazi crossover mü kifejezetten a szabadtérire készült, itt tartják a világpremierjét. A különleges kisugárzással rendelkező, kultikus Dóm tér szakrális erejével is segíthet abban, hogy a musicalt a közönség megszeresse. a n -•SS. ""•MM., ^ ni""" * »*» f) f) * j-j n A ~ ^ *