Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-12 / 162. szám

Szombat, 2008. július 12. Szieszta - Programajánló 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1913 (k. rész) GAZDASÁGIBÓL LEHET POLITIKAI ERŐ Kilencvenhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétró'l hétre egy-egy esztendő' újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyedik állomása: 1913. ÚJSZÁSZI ILONA „Négy kivételével minden gyár felére vagy még annál is többre leszállította az üzemét, több gyárvállalat pedig megszűnt" - kongatta a vészharangot a Délmagyarország január 11-i számában a „saját tudósító". „Százötvennéggyel kevesebb iparos van, mint amennyi a múlt évben volt, gyáralapítás egyáltalán nem történt. Az iparigazolványok és iparengedélyek száma csökken." Megállapítja: a helyi ipar hanyatlik, „visszaestünk az 1910-ik év végén volt állapotba". Mozgalom az ipar védelmére A pénzügyi világ megbénítja az ország közgazdasági életét, ezért döntő a szerepe a szegedi ipar szétzüllesztésében - így az újságíró. Helyi okként pedig azt jelöli meg, hogy „a helyi hatóság eddig csak kevés időt szentelt az ipar támogatására". Ezért javasolja, hogy a tanács szervezzen „ipari és statisztikai, esetleg szociálpolitikai ügyosztályt", építsen munkásházakat. Mozgalom indult a helyi ipar föllendítésére. Kecskeméti Antal törvényhatósági bizottsági tag kezdeményezte a május 29-i közgyűlésen, hogy „ipari munkák kiadásánál a helybeli iparosok előnyben részesíttessenek". Legnagyobb földbirtokos: a város „A parlagon heverő, eddig kultiválatlan területek száma kevesebb" - adott látleletet június 10-én a Délmagyararország. „Szegeden igazi nagybirtokosnak híre-hamva sincs", 100 holdnál nagyobb Kárász utcai Wigner palota. A Wagner-palota önmagában is hirdette, micsoda eró' a pénz S Arcél: Tölgyes Gyula (1893-19^5) „Átlagújságírónak" jellemzi Tölgyes Gyulát (képünkön: a Szeged folyóirat karikatúráján), a szegedi, felekezetét tartó, Jakobovicsként bejegyzett zsidó családból származó „megbízható és szorgalmas" sajtómunkást Lengyel András irodalomtörténész. Még diákként lett a \ W Délmagyarország munkatársa, tanulta meg az újságírás y alapjait. Juhász Gyula írta róla: „a fiatal és tehetséges mai magyar újságíró típusa: minden emberi dolog iránt heves érdeklődéssel, az írás lázas szeretetével és mélyen költői kedéllyel indul el a pályáján". Tölgyes 1913-ban átlépett a Szegedi Naplóhoz, dolgozott a Szeged és Vidékénél, a Friss Újság és a Friss Hírek munkatársaként, aztán ismét a Naplónál, majd a Déli Hírlapnál. Budapesten 1937-ben a Mai Napot szerkesztette, majd visszatért Szegedre. Pályafutásának az úgynevezett zsidótörvények vetettek véget, 1999-ben deportálták. földterülettel csak kilenc szegedi büszkélkedhet. Ellenben 70 ezer hold főiddel majdnem arányosan oszlik meg az ötezer kisbirtokos között, s ugyanekkora területtel rendelkezik a város. Q A TISZA-PARTON OLCSÓ AZ ÉLET Áru Szegeden (Korona, fiHé'jfij Budapesten (Korona, fillér) Hízott liba (darabja) 6,00-11,00 23,00 Sovány liba (darabja) 3,00-5,00 21,50 Hízott kacsa (darabja) 2,50-3,50 10,00 Csirke (párja) 0,70-1,60 2,60-5,90 Marhahús (kilója) 1,90-1,50 2,12-1,98 Sertéshús (kilója) 1,70-1,90 2,08 Zsír (kilója) 1,60-1,66 1,87 Tojás (darabja) 0,06-0,07 0,10 FORRÁS: DM-GYÜJTÉS DM-GRÁFIKÁ Egy kísérleti telep kialakítását és a gazdák új módszerekre tanítását sürgeti augusztus 31-én címlapos írásában Domokos László dr. A vezércikk az oroszországi „többtermelés új apostolát", Demtsinskijt és a hektáronként 30-34 métermázsát adó gabonafajtát, illetve a palántázáson és öntözésen alapuló termesztési módszerét is népszerűsíti. Nők az Újvilágba Vendégmunkásként özönlenek külföldre a szegediek: Bulgáriába és Romániába mennek, hogy építkezéseken dolgozzanak. Amerikába 58 útlevelet kértek, s a felnőttek 23 fiút és 22 leányt vittek magukkal. „Érdekes, hogy javarészt nők kívánkoznak az újvüágba" csemegéz a számok közt a cikkíró, aki figyelemre méltónak tartja, hogy százzal több útlevelet adtak ki, mint 1911-ben. Szervezkedjenek a szegedi asszonyok! - szól az október 24-i biztatás. Az FOTÓ: A SOMOGYI-KÖNYVTÁR FOTÓGYŰJTEMÉNYÉBŐL újságíró úgy véli: „azt a pénzt, ami mégis van" a nőknek kell beosztaniuk a lehető leggazdaságosabban. Ennek népszerűsítésére, a kereskedésekben 10-20 százalékos kedvezmény kivívására lenne lehetőség, ha a lányok és asszonyok megalakítanák a maguk politikamentes, gazdasági egyesületeit. A legtöbb adót, 21 ezer koronát Wagner Gusztáv fizeti. A következő „leg", Holtzer Tivadar adója már a tízezer koronán is alul esik - közli november 7-én a Délmagyarország. De olyan nevekel is találunk a virilisták listáján, mint 5259 koronával a tizenegyedik helyre kerülő, terménykereskedő Ligeti Béla, vagy a 4974 korona adó fizetésével a tizenkettedik helyet kivívó ügyvéd, Gróf Árpád dr., aki ekkor már Tisza Lajos körúti palotájának lakója. A nagy adófizetők, a virilisták közül 16 új és 7 póttagot választottak be a közgyűlésbe. A gazdasági erő akkor így válhatott politikaivá. (Folytatjuk) KRONOLÓGIA: 1913. Január 19.: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület napközi otthona 39 munkásgyermeketfogad. Február 28.: Egy hónappal a pesti bemutató után Szegeden is előadják Tömörkény István Barlanglakók című egyfelvonásosát. Május 1.: A Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) újjáalakított, korszerűsített újszegedi sporttelepének avatása. Május 11.: A SZAK első nemzetközi labdarúgó-mérkőzése: a bécsi Simmeringer Sport Club ellen 3-3 az eredmény. Október 8.: Megnyílik a Korzó mozi. SZÍNHÁZI ES EGYEB ERDEKESSEGEK INTERJÚ FELHŐ RÓZSIVAL Az egykori szegedi kedvenccel, Felhő Rózsival készített interjút 1912. október 17-én a Délmagyarország „saját tudósítója." Az akkori „bulvár" alább közölt részletéhez iránytűként annyi, hogy Felhő Rózsi/Vidos Dánielné (1879-1963) síremlékén, a budapesti Farkasréti temetőben az olvasható: énekesnő, színművésznő. MUNKATÁRSUNKTÓL „Három napig lesz a szegedi közönség vendége Felhő Rózsi, a szegedi színház volt primadonnája - ezúttal az Uránia-színház színpadán, kabarémüsor keretében... - Már majdnem azt hittem, hogy eltiltanak a föllépésemtől - kezdte -, de a városi utak, úgy látszik, mégis mellettem vannak... Nem akarok mást, csak megőrizni a szegedi közönség szimpátiáját, amelyre különösen büszke voltam, amíg szegedi primadonna voltam. Érdekli talán hogyan kerültem a kabarészínpadra? Nagyon egyszerűen. Két szóban megmondom... Pusztán toalett-kérdés miatt. A mai színházigazgatók négyötszáz koronás primadonnákkal is beérik, pedig csak a Cigányprímáshoz is hétszáz koronás toalett kell. Hát ezért hagytam ott a színházat. - Végleg? - No, nem egészen. Csak egy időre. Most vidéki körúton leszek még néhány hétig... Azután Budapestre megyek vissza... Kondor Ernő kabaréjába szerződtem. A tagok sorában lesz Nyáray Tóni, Szilassy Lehel és még sok kiváló művész és művésznő. - Nem sajnálja a színpadot, művésznő? - Hídja, úgy van ezzel az ember, mint az első szerelmével. A színpadhoz fűznek a legdrágább emlékeim, legragyogóbb estéim, a sikerek aranyfolyama, az ünnepeltség, minden. S az első szerelmét bizony sose tudja elfelejteni az ember... De hagyjuk ezt. Meg akarom állni a helyemet a kabarészínpadon is, ahol csakugyan meg lehet állapítani valakiről, müvész-e igazában, vagy sem, mert a kabaréban nincsen - semble, amelynek előnyeit valamüyen első szerepben könnyen ki tudja használni a színész, hanem a kabaréban egyéni művészetet kell produkálni, s itt már nincsenek elnéző megbocsátások, mert vagy fogom a publikumot azzal, mit hogyan adok elő, vagy pedig nincs semmi hatás és megbuktam. A szegedi közönség intelligens, megértő, s ezért adok sokat a rokonszenvére. Ha Szeged közönsége szeret, szeretnek mindenütt. Lehár Ferenc A víg özvegy című darabjában két „víg özvegy": Felhő Rózsi (balról) és Szoyer Ilonka FOTÓ: DM/DV Csöngettek. Felhő Rózsinak mennie kellett. A publikum meleg ovációval fogadta, amikor odaállt a fehér mozivászon elé." NAPIHÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1913-ból. MUNKATÁRSUNKTÓL HARC A MOZIK KÖRÜL. Pénteken délután folytatják a januári rendes közgyűlést. A legnagyobb érdeklődés közülük minden bizonnyal a mozi monopólium ügy fogja kikelteni. Balassa )ózsef szerkesztő ugyanis megvásárolta mindhárom szegedi mozgószínházat és most azzal az ajánlattal fordul a közgyűléshez, hogy „bizonyos kedvezményeknek a város részére való lefektetése ellenében" hosszú, bár korlátolt időn belül másnak ne adjon moziengedélyt, (február 7., péntek) GOMBASZÖGI FRIDA VENDÉGSZEREPLÉSE. Szombaton kezdi meg a szegedi színházban három estére terjedő vendég szereplését Gombaszögi Frida, az ünnepelt fővárosi művésznő. „Ama ritka talentumok közül való, akiket egyszerre megszeret a közönség, hogy aztán hosszú időn át meg is tartson kegyelmében. A legigézőbb, elegáns színpadi alak, nő sztárja a Magyar Színháznak, ahol az újdonságok női főszerepe az ö kezébe van letéve, amennyiben ő viszi diadalra a darabokat." Szombaton a Rablólovag Annáját, vasárnap a Sárga liliom Juditját, hétfőn pedig A farkas Vilmáját játssza, (április 12., szombat) ELSŐ NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉS. „Alig zajlik majd le a május elsejei nagyszerű sportünnepély a sporttelep felavatásával, május 11-re már ismét elsőrangú attrakcióval kedveskedik a SZAK az öt annyira szerető közönségnek. Óriási áldozatok árán lekötötte a bécsi Simmeringer Sportclub első osztályú csapatát, mely pünkösd vasárnapján az újszegedi gyönyörű pályán mutatja be a bécsiek labdamüvészetét." Ez lesz az első nemzetközi mérkőzés szegedi földön, (április 16., szerda) SZEGED KÖLTSÉGVETÉSE. A városi házi pénztárban „a kiadások összege 6.169.218 korona, a bevételeké pedig 5.303.201 korona, s így a hiány 866.017 korona... A városban fizetett egyenes adók minden koronája után 50 fillér városi pótadót" vetettek ki a hiány fedezetére, (május 16., péntek) A DEMETER-TEMPLOM MŰEMLÉKEI. Nem sokára lebontják már a belvárosi Demeter-templomot, amelyben sok régi ereklye és műemlék van elhelyezve. A vallás és közoktatási miniszter ma értesítette a várost, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága részéről Foerk Ernőt, a fogadalmi templom építőjét bízza meg azzal, hogy a lebontásnál a műemlékek ellenőrzését gyakorolja. (május 22., csütörtök) JUHÁSZ GYULÁT MAKÓRA HELYEZTÉK. „Ju hász Gyulát, a szegedi származású országos nevű költőt, aki gimnáziumi tanár, a közoktatási miniszter Szakolcáról Makóra helyezte át. Ezzel a poétának régi vágya teljesül - részben. Juhász ugyanis legalább Szegedre szeretett volna jönni, de hát Makón is közelebb lesz - Jeruzsálemhez, mint Szakolcán." (május 28., szerda) ÚJ ÁLLAMI KÓRHÁZAT SZEGEDNEK! Depu tációt intézett a kormányhoz Szeged: a Gedó-kert mellett a kórháznak kijelölt telket ingyen engedné át az államnak, továbbá adna 1 millió koránt, s átengedné a Korb Flóris készítette terveket, ha gondoskodna a kórház fölépítéséről - mint tette Kassán, ahol így Felső-Magyarország állami kórházat kapott. Most Alsó-Magyarországon, vagyis Szegeden a sor! (június 25., szerda) BÚCSÚ A DEMETER TEMPLOMTÓL. Vasár nap délelőtt búcsúzott el a város közönsége, a szegedi papság és a hatóság a lebontásra kerülő Szent-Demeter templomtól. A búcsúztató beszédet Jászai Géza címzetes püspök tartotta. (július 15., kedd) KÜ További ítrföfHiikiófc, fOTÓK 9i * ötáról «* té&rmtxmi fi