Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-02 / 127. szám

Hétfő, 2008. június 2. Megyei tükör 17 Móricz, Kosztolányi, Babits „roadshow-ja" MÓRICZ ZSIGMOND DOLGOZÓSZOBÁJÁBAN. TIZENEGYSZER JÁRT VÁSÁRHELYEN Csak néhányan ültek az 1911-es első vásárhelyi Nyugat-esten „a közönség soraiban" -19 évvel később viszont óriási ovációval fogadták a városba érkezett népszerű szerzőket. A husza­dik századi magyar irodalom megha­tározó folyóirata idén lenne százéves. A lap egyik vezéralakját, Móricz Zsig­mondot a Bethlen-gimnázium diákjai báljukra is meghívták. SZŰCS CSABA „Hódmezővásárhelyen egy csodálatos nagy művészi kultúra vár reánk, és mi örömmel várjuk a találkozást vele" ­nyilatkozta Móricz Zsigmond a legen­dás Nyugat második vásárhelyi estje előtt néhány nappal. A városban két­szer vendégeskedett a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyó­irata, amelynek 1911. április 9-i legelső bemutatkozását vegyes érzelmekkel fo­gadták a helyiek. Az eseménynek a Fe­kete Sas adott otthont. „A művész-esté­lyen közép számú intelligens közönség jelent meg" - írta a Vásárhely és Vidéke. Gonda József tanácsnok köszöntője után Szász Zoltán, Hatvany Lajos, majd Fenyő Miksa olvasott fel, Ady-versek hangzottak el, és Dióssy Nusi, a kor ün­nepelt énekesnője is fellépett. Az est ha­tása „nagyon elegyes" volt. A második Nyugat-vendégségre 19 évet kellett várniuk a vásárhelyi iro­dalombarátoknak. A hírt néhány hét­tel korábban személyesen Móricz hoz­ta. Az est időpontját április 7-ére tűz­ték ki, de végül egy nappal később tartották. Előadói: Schöpflin Aladár, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Gel­lért Oszkár, Móricz Zsigmond és fele­sége, Simonyi Mária, valamint a vá­sárhelyi író, újságíró Bibó Lajos. A Vá­sárhelyi Reggeli Üjság 1930. április 2-i számában terjedelmes interjút közölt Móriczcal. A népszerű szerző elmond­ta: „Az irodalom szeretetét keressük, s az írókat visszavisszük az anyaföld­höz". Soós István Vásárhely polgár­mestere közleményben buzdította a város lakóit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvé­nyen. Jegyeket elővételben 2 pengő 50 fillérért Weisz László könyvkereske­désében lehetett kapni. Akik fél évre előfizettek az irodalmi és kritikai fo­lyóiratra, három ingyenjegyet érezhet­tek zsebükben. A nagyszabású felol­vasóestet a városháza dísztermében tartották, zsúfolásig megteltek a pad­sorok. A polgármester köszöntő sza­vai után Móricz beszélt az irodalom céljáról és a költészetről. Gellért Osz­kár ezután néhány versét olvasta fel, Fotó: DM/DV-archív majd Schöpflin tartott előadást, Kosz­tolányi Dezső karcolataiból váloga­tott, Babits néhány versét szavalta el, Bibó Lajos helyi témájú elbeszélését olvasta fel. A nagy sikert aratott estet Móricz zárta Ebéd című novellájával. A Nyugat idén lenne százéves, írói közül - Németh László után - Móricz Zsigmond töltötte a legtöbb időt Vá­sárhelyen. Először 1923-ban látogatott ide, amelyet még tíz másik vizit köve­tett. Egyik alkalommal a Bethlen Gá­bor Református Gimnázium diákjai­nak meghívására érkezett. - Móriczot 1940. január 10-ére, az iskola diákbál­jára invitáltuk meg - halljuk Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató­tól, a gimnázium egykori növendéké­től. - Az intézmény önképzőköre, amelynek én voltam az elnöke, rend­szeresen látott vendégül neves ma­gyar írókat. A Fekete Sasban rendezett bálon Móricz munkásságáról tartot­tam előadást, majd az iskola színját­szói A fejedelem tánca című, egyfel­vonásos darabját adták elő. A közvet­len írónak annyira tetszett a róla tar­tott előadásom, hogy megkért, men­jek vele Szentesre, és ismételjem meg azt egy nöegyleti teaesten. Ekkora megtiszteltetésre nem mondhattam nemet! HIRDETÉS GALÉRIÁRÓL NÉZHETJÜK A RÉGI HIDAT ÉS A BELVÁROST Az új fürdő harmonizál a környezetével Az eredetiekhez képest mára jelentősen átalakultak az épülő újszegedi gyógy-, wellness- és élményfürdő tervei. A végső változat elkészítésénél figyelembe vették a szakmai érveket, észrevételeket, és olyan létesít­mény kapott építési engedélyt, amely teljes mértékben harmonizál kör­nyezetével. Hamarosan elkezdődik a több mint 7 milliárd forintos megaberuházás, az újszegedi gyógy-, wellness- és él­ményfürdő építése. Az Aqualand végleges terveinek egyes részleteit, a lapunkban is közölt látványtervek­kel már megismerkedhettek a szege­diek. Nóvák Istvántól, a Hunguest Hotels Zrt. tanácsadójától - akinek feladata az összetett beruházás meg­valósításának városrendezési és épí­tészeti összehangolása volt - most azt kérdeztük, milyennek látja a le­endő fürdőt. Az Ybl-díjas építész személyes él­ményeivel kezdte a válaszadást. „Életem jelentős részében újszegedi­ként reggelente a SZUE-ba, majd a Gombába jártam úszni, így ismerem a helyet is, a helyzetet is" - kezdte Nóvák, majd így folytatta: „Eközben a többi, hasonló, vagy rosszabb adottságokkal rendelkező városból Szegeddel ellentétben híres, turista­csalogató fürdőváros lett. Ezért üd­vözöltem a fürdőépítés ötletét és vál­laltam el 2007 végén nagy örömmel a Hunguest Hotels Zrt. megbízását." Az eltelt időszakban aztán formá­lódtak a tervek, s végül összhangba kerültek a szakma és a szegediek el­várásaival. A tervezők szakítottak például az eredeti koncepcióban megfogalmazott, a régi fürdőépüle­tet, a Gombát visszaidéző és az azt körülépítő elképzeléssel. Szakítottak azzal a gondolattal is, hogy a parko­ló egy része az építmény tetején kapjon helyet. Az új terv előnye, hogy a gépko­csikat a föld alá viszi le a Szent-Györgyi utca felöl jövet, a sar­ki irodaépület mögött: a megoldás­sal a gyalogos- és a zöldfelületek za­vartalan kapcsolatot biztosíthatnak a fürdösétány felé. A fürdő zöldterü­lete összességében a jelenleginek a másfélszeresére nö, a környező töl­téssel, a Szent-Györgyi utcával pedig N0VÁK ISTVÁN A HUNGUEST HOTELS ZRT. TANÁCSADÓJAKÉNT MONDTA EL VÉ­LEMÉNYÉT Fotó: Schmidt Andrea - amelyről majd a jelenlegi helyén a nyári, a Forrás mellett pedig a téli bejárat nyílik - harmonikus kapcso­latot teremt. A mostani, Gomba előt­ti parkoló helyén, valamint a refor­mátus egyházi épület előtt kialakí­tandó új pihenő tér az újszegediek számára kellemes pihenőkert lehet. A végleges kialakítás lehetőséget ad az átlátásra, a belső tömb „átszel­lőzésére" is. Az élményfürdő maga­sabb tömegei nem akadályozzák a fogadalmi templomra való rálátást, mivel a változtatások után közelebb kerültek a Forrás Szállóhoz. A fürdő üvegfala a régi híd és a belváros felé kitárulkozva jelenik meg, és a belső galériáról gyönyörködhetünk majd a belváros látnivalóiban. Fontos, hogy a református egyházi épület téglaarchitektúrájának meg­felelő téglaburkolatot kap a fürdő fő­bejárata, valamint homlokzata is ­fogalmazott Nóvák István. (X) T0TH FERENC TÖRTÉNÉSZ SZERINT A MAK0I NEPSZELLEMTOL TAV0L ALL AZ ERŐSZAK - PONYVÁK AZ EGYKORI GYILKOSSÁGOKRÓL Borzasztó esetek a Maros-parti városban Borzasztó eset. A kettős szerelmi halál aj törtenete LiMfc József és Szabó Mariska szerelmesekkel Makón. Irta: ZECSEÉa m—jiiwito hbM Miiül* darab ára 4 kr. A XIX. SZAZADBAN P0NYVAKIADVA­NY0KBAN ADTÁK HÍRÜL AZ EMBERÖLÉSEK RÉSZLETEIT Képünk illusztráció Úgy tűnik, nem múlik el úgy eszten­dő, hogy ne történne Makón és tér­ségében az egész ország közvéle­ményét felkavaró brutális gyilkos­ság. Többfelé is hallható a városban: lassan ez lesz a hagymaváros XXI. századi nevezetessége. Pedig Tóth Ferenc történész szerint Makón nincs múltja a többszörös gyilkosságnak. ILLYÉS SZABOLCS Makón és térségében az elmúlt né­hány év alatt különös, megmagyaráz­hatatlan bűnesetek történtek, kezdve a mindmáig felderítetlen Tóth-Kása kettős emberöléstől a város határában megerőszakolt, felgyújtott lány, a kiszombori gyilkolás és a legutóbbi hármas erőszakos halál esetéig. Utá­najártunk, igaz-e a feltételezés: való­ban jellemzője-e ez a fajta erőszak a térség újkori történetének? Segítségünkre sietett Tóth Ferenc történész, néprajzos és muzeológus, a József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója, aki kutatást végzett la­punknak. Az eredmények megcáfol­ták hipotézisünket, kiderült: ez a fajta erőszak egyáltalán nem a makóiak sa­játja, az elmúlt 150-200 esztendő alatt, ugyanis alig néhány többes emberölés történt, és mindannyi évtizedekig bor­zongatta a Szegedtől Aradig élők ke­délyeit. - Nehéz minden bűnesetet pontosan felderíteni, mert nem minden időszak­ban adtak tudomást a lapok, periodi­kák az emberölésekről, inkább az ak­kortájt gyékényponyvákon árult, olcsó és irodalmi minőségükben sok kíván­nivalót maguk után hagyó kiadványok, az értékesítési módjukról elnevezett ponyvák dolgozták fel a nevesebb, • • Labdás József # # érzékenyen elbúcsú­zott szüleitől, szemrehányást nem tett senkinek. Tóth Ferenc minden népréteg kíváncsiságát kielégí­tő eseteket. Az első ilyen 1837-ben buk­kant fel a szegedi Bartha Kiadó gondo­zásában, és egy különös makói rémtet­tet dolgozott fel - mondta Tóth Ferenc. 1837. február 21-én egy kamasz fiú apjának, anyjának és fiatalabb leány­testvérének életét oltotta ki késével. Az eset nagyon megrázta a makóiakat, a hármas temetésre a kor neves kánto­rát hívták meg, aki ezrek előtt énekelte el a búcsúztatót. A fiú az írás tanúsága alapján vélhetően megzavarodott, más indítékot a mű nem taglal. Elfogását követően bevallotta tettét, az elkövetés harmadik napjára kitűzött tárgyalásig vasbéklyóba verve sínylődött. Majdnem hetven évvel később kelt a következő rémtettről hírt adó kiadvány, addig többszörös emberölésről nem merült fel történeti forrás. A szintén szegedi Traub és Társa Kiadó publikálta a beszédes címmel felvértezett művet: Borzasztó eset. A kettős szerelmi halál. - Labdás József városi díjnok a ró­mai katolikus egyház halotti anya­könyve szerint 20, a föltűnően szép Szabó Mari varróleány 18 éves volt. A fiú apja, de főleg anyai nagyapja, Tézsla Antal ellenezte a fiatalok há­zasságát. Nagy György István Szegedi utcai üzletében ezért 11 milliméteres forgópisztolyt vásárolt töltényekkel. 1898. június 4-én reggel mindkét fiatal búcsúlevelet hagyott hátra. Labdás Jó­zsef érzékenyen elbúcsúzott szüleitől, szemrehányást nem tett senkinek. A levél végén megjegyezte: boldogan hal meg. Egy kérése volt: egymás mellé temessék szerelmével. A leány anyja a piacról hazaérve megtalálta a leve­let, sírva rohant a megjelölt helyszín­re, a Maros-parti Lúdvári-erdőbe. Száz lépésre volt a szerelmespártól, amikor a két lövés eldördült. Az első a leány, a második a fiú életét oltotta ki - idéz­te fel a történteket Tóth Ferenc, aki úgy véli: inkább a makacsság, az ön­fejűség, semmint az ölésvágy jellemzi a makói szellemet. Ez előbbiek okoz­hatják azonban a tragédiák egy más­fajta sorozatát, ami sajnos évszázadok óta jellemzője a térségben élőknek: az öngyilkossági hajlamot. MAKÓN A RETTEGETT HEKUS. So­kan megborzongtak Makón, ami­kor a II. világháború előtti eszten­dőkben a város Bérpalotájába köl­tözött a hírhedt Hekus Dönci, akit háta mögött többszörös gyilkosság­gal vádoltak. Tóth Ferenc beszélt a gyenge idegzetű makói naiv festő­vel, Görög Vilmossal, aki beszámolt róla: a rettegett figura az életére tört, de végül sikeresen megmene­kült. Hivatalosan nem tudtak bűn­tettet bizonyítani Hekus Döncire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom