Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-30 / 151. szám

Csütörtök, 2008. június 26. Aktuális 13 KOMOLY KÁROKAT OKOZ AZ ÁLLATTARTÓKNAK A TARTÓS HŐSÉG Zuhany a sertéseknek A kánikula az állatok szervezetét is megviseli, különösen nagy veszélyben vannak a telepeken tartott jószágok - néhány ezres sertésállománynál mindennap több elhullott példánnyal számolnak. Nagy veszélyben vannak a baromfifajták is: 1-2 fokos testhőemelkedés a pusztulásukat okozhatja. Kevesen tudnak tízmilliókat áldozni párásítóra, klímára. ILLYÉS SZABOLCS A több napon át tartó kánikula talán még az embereknél is nagyobb veszélyforrást jelent a haszonállatokra, különösképpen a nagy létszámú telepeken tartott példányokra - tudtuk meg Szigeti Sándor főállatorvostól, a Csongrád megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetőjétől. A hő elleni SZELLŐZTETÉS, FRISS VÍZ. A háztáji állattartóknak is figyelniük kell arra, hogy a jószágok ólja ne melegedjen túl, szellőztetéssel és friss vízzel megelőzhető az elhullás tudtuk meg Kocsubé Sándor hatósági főállatorvostól. Különösen oda kell figyelni a szárnyasokra, a szállításnál pedig arra, nehogy túlzsúfolják a transzportokat. védekezés így egyszerre állatvédelmi és gazdasági kérdés, mérlegelni kell az akár tízmilliós nagyságrendű hűtőberendezések telepítését is. - Még úgy is, hogy egy korszerű rendszer óvja az állatokat a túlhevüléstől, naponta legalább egy-két hízót, vagy ami még rosszabb, anyakocát veszítünk a kánikula miatt - mondta lapunknak Sári György. A szatymazi vállalkozó két telepén összesen 3600 sertést tart, és a hőség miatt számottevő veszteségekkel számol. Legnagyobb veszélyben éppen a legértékesebb, vágás előtt álló, nagy súlyú hízók vannak, amelyek a kihajtóskor a hőség miatt egyszerűen összeesnek, megfulladnak, illetve a szívük nem bírja a terhelést. Van, hogy egy 10-12 kismalaccal vemhes koca szíve mondja fel ugyanígy a szolgálatot, ami még komolyabb veszteség. Mindemellett a telepen folyamatosan üzemel a párologtató berendezés, ami a szellőzőrendszerbe vízpárát juttat, és azt az állatokra fújja. A párolgás így a külső hőmérsékletnél 5-6 fokkal hűvösebbé teszi a levegőt, és a jószágok szívét is kíméli, hiszen a disznók nem izzadnak, csak locsolással hűthetők. Megtudtuk: a Pick átvevőtelepén A PICK ÁTVEVŐTELEPÉN MINDENNAP TÖBB SZÁZ SERTÉST ZUHANYOZTATNAK - MIELŐTT LEVÁGJÁK ŐKET Fotó: Karnok Csaba rendszeresen zuhanyoztatják a beérkező sertéstranszportokat. Erre - a vágás előtt - azért van szükség, hogy az állatok nehogy szívelégtelenséget kapjanak, ekkor ugyanis nem véreznek ki rendesen, és az így kitermelt hús romlékony, rossz minőségű lesz. Farle Csaba, az állat-egészségügyi igazgatóság vezekulában a baromfitelepeknek is. - A praxisomban volt arra példa, hogy egy tehénhez hívtak, amely furcsa tüneteket produkált. A helyszínre érve láttam, hogy egy fekete tehenet a tűző napra kötöttek ki, ráadásul a nyári kánikulában. Az állatot az árnyékba terelve meg is szűntek a tünetek. Minden állattartóFigyelnek a szállítmányokra A Csongrád Megyei Szakigazgatási Hivatal véleménye szerint több jel is arra utal, hogy a néhány hete a nagylaki pihentető mellé dobott juhtetemek nem nemzetközi szállítmányból származtak. A nagylaki állomás egyébként most is alkalmas a szállítmányok pihentetésére, de jogszabály nem kötelezheti erre a fuvarozókat - órát követően 1 órányi, akár út menti megállás elegendő, ezt többnyire teljesítik is a transzportok - mondta el Szigeti Sándor főállatorvos. tőhelyettese elmondta: különösen nagy veszélyben vannak a melegben a szárnyasok, a csirkék testhőmérséklete 42 fokos, így ha ez csak 1-2 fokot emelkedik, rögtön elpusztulhatnak. Komoly veszteségekkel kell számolniuk a káninak oda kell figyelnie arra, hogy a jószágok ne maradjanak a tüzö napon mondta Kocsubé Sándor makói hatósági főállatorvos. FOTÓK TUSMTÓL U inl«mel»Bll •mm í)elwgya».íiw PANEK SÁNDOR Finnugor jövő Amikor a Szovjetunió felbomlott, egy ideig úgy tűnt, megfelelő támogatással elérhető e népek újjászületése A magyarral legközelebbi rokonságban lévő finnugor nyelvet beszélő manysik (vogulok) lélekszáma 12 ezer körüli, a hantiké (osztjákok) pedig 30 ezer körül van. Csak néhány generáció választja el őket attól, hogy elfelejtsék nyelvüket. Ennél a kilátásnál még szomorúbb az ok, amiért az elmúlt húsz évben pár ezerrel mégis növekedett a számuk. Az oroszországi olajtársaságok pénzt fizetnek nekik a terület használatáért, amiért cserében több millió hektár legelőt és vizet szennyeznek el. Ez legközelebbi nyelvrokonaink kilátása a jövőre. Egy 1993-ban megjelent dokumentum, amely az Oroszországban 1 Amikor élő, veszélyeztetett sorsú népeket teW W a Szovjetunió kinti át, az országban élő 13 finnugor nép közül nyolcat sorol ide. Amikor a Szovjetunió felbomlott, egy ideig úgy tűnt, megfelelő támogatással elérhető e népek újjászületése, ami talán kevésbé függ majd az orosz birodalmi gondolkodástól. Magyar, finn és észt kezdeményezésre meg is alakult a Finnugor Népek Világkongresszusa, amelyet 1992 óta négyévente megrendeznek. A soron lévő ülést a napokban a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban tartják a magyar, a finn, az észt és az orosz államfő részvételével. Az orosz birodalmi logika azonban nem változott. A fogyatkozó népekről szóló konferenciákon rendre ott reprezentálnak az orosz vezetők, de az őshonos népekért komoly erőfeszítést nem tettek. A manysik és a hantik példájánál maradva: a nyugat-szibériai vidékeken, ahol a betelepültekhez képest az őslakosok kisebbségbe kerültek, és hagyományos életmódjuk miatt a városokban járatlanok, a hivatalokban csak az orosz nyelvet ismerik. Az orosz cinizmusra jellemző, hogy Putyin tavaly azt válaszolta egy felvetésre: nem akarná, hogy az Európai Uniót jellemző bábeli nyelvzavar legyen Oroszországban is. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy Finnország és Észtország folyamatosan fellép a finnugor népek védelmében. (Magyarország inkább a baráti meggyőzés útját választotta.) Az egymást követő finnugor világkongresszusok azt már elérték, hogy az őshonos népek jogi, oktatási, kulturális és demográfiai problémáival neves szakemberek foglalkoznak. Az áttörés azonban, amely az orosz szemléletet megváltoztatná, és megállíthatná, hogy a rokon nyelveinket beszélő népek eltűnjenek - még.várat magára. Lehet, hogy Magyarországra vár ez a feladat, hiszen a konferenciát 4 év múlva Budapesten rendezik. Már otthon gyógyul a 10 éves vásárhelyi kisfiú Már otthon, Vásárhelyen van az a 10 éves fiú, aki abban az autóban utazott, ami csütörtökön szenvedett balesetet Romániában. A gépkocsit a tízéves fiú édesapja vezette, aki életét vesztette a balesetben. MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtökön Romániában, Sebes és Nagyszeben között - mint arról szombaton beszámoltunk - tragikus vásárhelyi baleset történt. A Székelyudvarhelyre, labdarúgótornára igyekvő személygépkocsik közül az egyik kamionnal ütközött: a sofőr, L. J., az autóban utazó három 10 éves kisfiú egyikének édesapja a helyszínen életét vesztette. A mellette ülő edző, Bacsa Zsolt sértetlenül úszta meg a karambolt, a gyerekek könnyebb sérüléseket szenvedtek. Két fiút és a trénert a város mikrobusza szállította haza Vásárhelyre, míg a szerencsétlenül járt férfi kisfiának fejsebét a gyulafehérvári kórházban varrták össze, s elvégeztek rajta egy CT-vizsgálatot is. Pénteken délután már őt is hazaengedték, de a szegedi klinikán még kontrollvizsgálaton esett át. A hétvégén megkerestük a családot, hogy a baleset körülményeiről és a kisfiú állapotáról érdeklődjünk. Az elhunyt férfi felesége kijelentette: a történteket magánügynek tekintik, semmit sem kívánnak róla mondani. Elmondta, hogy a tragédiát fel kell dolgozniuk, ami nagyon nehéz lesz. A feleség kérte, ne írjuk le a család nevét, a fotózást sem vállalta, annyit azonban elárult: 10 éves kisfia már otthon van, és jobban érzi magát. RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS SZENTESÍTI A MAJDNEM MILLIÁRDOS MEGÁLLAPODÁST Kezdenek a régészek az M43-as nyomvonalán Megállapodott a megyei múzeum az autópálya-régészetet koordináló Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal az MA3-as 2A kilométeres nyomvonalának feltárásáról. 822 millió forintba kerül a leletmentés, amely a közgyűlés jóváhagyása után július 15-én kezdődhet, és április végéig tart. DOMBAI TÜNDE Előkészítette az autópálya-régészeti szerződést aláírásra a megyei múzeumok igazgatósága. Az összeg nagyságrendje bruttó 822 mülió forint - miatt azonban meg kell várni a megyei közgyűlés jóváhagyását, csak utána kezdhetik el az M43-as nyomvonalának feltárását. A napokban emiatt rendkívüli közgyűlést kell összehívni, mert az idő sürget. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat összesen két évre bízta meg a megyei múzeumot, ez az intézmény koordinálja a leletmentést az autópálya-építő NemA TEREPMUNKA JULIUS15-EN KEZDŐDHET. SOK LELETRE SZAMITANAK zeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. felkérése alapján - tájékoztatta lapunkat Zombori István, a megyei múzeumok igazgatója. A terepmunka július 15-én kezdődhet, addigra a mostani búzaföldeken is learatnak. A határidő jövő április véArchfv fotó: Segesvári Csaba ge. Mivel a „nagyüzemi" ásatás méretei és várható leletgazdagsága miatt eredetileg 12 hónap aktív terepmunkát terveztek, az igazgató elmondása szerint feszített tempóban a tervezettnél több emberrel és koncentrált munkával - bekalkulálva az enyhe telet és a zökkenőmentes haladást is - be tudják fejezni a feltárást. Így tehát a szatymazi autópálya-lehajtótól Marosleiéig tartó 24 kilométeres és 70 méter széles sávon elhelyezkedő 22 kutatóhelyet a korábban kalkulált 7 helyett 9-10 megyei régészcsapat tárja fel, és az ELTE régészeti intézete is közreműködik. - A 294 ezer négyzetméteren sok leletanyagra számítunk, mert az elmúlt mintegy hétezer év során folyamatosan lakott volt a terület. A feltárt lelőhelyek átadását követően számolunk el a pénzzel is - mondta el Lörinczy Gábor régészeti osztályvezető, az M43-as vezető régésze. A szakszolgálat egységesen fizet az autópálya-ásatásért: 2000 forintot négyzetméterenként. A munkához a kevésbé látványos lelettisztítás, feldolgozás, restaurálás és raktározás is hozzátartozik.