Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-28 / 150. szám

8 | Hegyei tükör Szombat, 2008. június 28. NAPI A00-600 FORINT AZ ÁTLAG, DE SZERENCSÉS NAPOKON NÉHA TÖBB EZRET IS HOZ A GUBERÁLÁS Szabó Lajos élete a bonszai Szemetesben keresik a kenyerüket Több száz bonszai tölti ki a vásárhelyi nyugdíjas pedagógus, Szabó Lajos mindennapjait. Magát egy nyírfához hasonlítja, amely bár kidőlni készül, még kapaszkodik gyökereivel az életbe. DOMBAI TÜNDE A bonszaioknak köszönhetem, hogy kerek ötven évig maradhattam a peda­góguspályán. Tanyán tanítottam, aztán a vásárhelyi középiskola kollégiumá­ban bonszaiszakkört alakítottam, az pedig jól mutatott a „kirakatban" - me­séli a most 86 esztendős Szabó Lajos vásárhelyi édenkertjében. Szemláto­mást nemcsak pályáját, hanem hosszú életét is a növényeinek köszönheti. La­jos bácsi „zöld szívét" a fácskái vi­szontszeretik. Növénytermesztéssel mindig szívesen bíbelődött, és amikor bonszaiozni kezdett 1972-ben, még azt sem tudta, mi fán terem az. Tanítványa egyiptomi gránátalmával lepte meg, ő pedig elültette a magokat, majd egy nyírfával próbálkozott. Ezek lettek a több száz bonszait számláló vásárhelyi dzsungel törzsfái. Azóta Lajos bácsi mindent megtanult szaporításról, met­szésről, ültetésről, permetezésről, for­mázásról. - Egytől egyig élő műalkotások. Mindnek arculata van; fő, hogy úgy i NÖVÉNY LAPOS TÁLBAN. Ez a bon­szai japán szó jelentése. A miniatűr fácskát a szigetlakók a kínaiaktól másolták, akik korábban gyógynö­vényeket szállítottak ilyen módon, később lett a császári udvar látvá­nyossága. A japán bonszaiok még kisebbek, azokat legfeljebb 40 cen­tisre engedik nőni. A legöregebb bonszai a japán császári udvart dí­szíti - több mint 1200 éves. fessenek, mint egy öreg fa a termé­szetben. Ez a nyírfa például olyan, mint én, mintha ki akarna dőlni, de még kapaszkodik a gyökereivel az életbe, azt kiáltva: ne még! - mutat­ja. Elmagyarázza: a kisfák tíz-tizen­két évesen lesznek bonszaiok. Az ál­landó odafigyelés jelképei. Nem is magának készíti - aki bonszaiozik, hisz a jövőben. Minden nagy fa magoncából nevel­hető miniatűr kedvenc, ám az a leg­Száraz kenyér, üres üveg és fémhul­ladék - Marianna és András mindent kiszednek a szemeteskonténerekből, amit használhatónak találnak. Mag­di ételmaradékot keres - a jószá­goknak guberál. Edit és kislánya csak vasra és alumíniumra hajt. Mind­annyiukban közös, hogy a megélhe­tésért küzdenek. El AHOL BÜNTETIK. Dombóváron megtiltják a guberálást. Július else­jétől harmincezer forintra büntet­nek bárkit, akit rajtakapnak azon, hogy a köztéri szemeteskonténe­rekben turkál. Szegeden nincs ilyen szankció, de mindenki, aki szeme­tet hagy maga után, köztisztasági szabálysértést követ el. lomáson - folytatta történetüket Mari­ann, aki azért vált hajléktalanná, mert az öccse eladta a feje fölül a lakást. Fél szemére nem lát, többször érte szívin­farktus. Régebben ápolónő volt, most a 47 ezer forint rokkantnyugdíj mellé muszáj még valamit összekaparnia. - Nem szégyellem, amit csinálok. Azért teszem, mert muszáj. Hat mala­cot tartok, illetve körülbelül 150 apró­jószágot nevelek a ház körül. A takar­mányon próbálok spórolni - indokolta Magdi, miért guberál. Az 52 éves nő öt éve keresgél a kukákban Makkoshá­zon. Csak kenyeret gyűjt. Egy héten akár 30 kilót is összeszed. Nyolc éve elveszítette állását. Két felnőtt fia és egy lánya már kirepült a családi fé­szekből, de a legkisebb gyerek még ál­talános iskolás. Reggel sokszor együtt indulnak el otthonról, és miután gyer­meke bement az iskolába, Magdi el­megy guberálni. - Csak fémet keresünk. Van, hogy öt-hatezer forint értékű vasat találunk naponta. Négy gyereknek kell enni adnom - magyarázta Edit, miért kezdi a reggelt a kukáknál, Rókuson. A kör­útra 12 éves lánya, Klaudia is elkísér­A BONSZAINAK KÖSZÖNHETEM, HOGY KEREK ÖTVEN ÉVIG MARADHATTAM A PEDAGÓGUSPÁLYÁN - MONDTA SZABÓ LAJOS Fotó: Tésik Attila El Praktikák A kisfák törzsük alakja és száma, gyökerük, koronájuk formája, valamint ültetésrendjük alapján legalább kéttucat stílusban variálhatók. „Dzsin" a direkt elszárított faág, amit vésés után mészkénlével kenegetnek, hogy begyógyuljon. „Pencslng" a tájkép neve, amikor a kész bonszai alá arányosan szikladarabokat, buddha-, elefánt- vagy pagodafigurát állítanak, vagy fehér kavicsokból forrást raknak ki. szebb, ha az arányok miatt mégis kis­levelűt választunk. A kislevelű fikusz (Ficus benjamina) és az ezercsillag fácska (Serissa foetida) például panel­lakásban is megél, bár a bonszai nem szobanövény. Lajos bácsinál is ugyan­úgy pompázik a kerti állványokon bo­róka, hárs, szalonnafa, galagonya, gyertyán, ciprus, tűzjuhar, kőris ­akár a normál méretű társaik. Igaz, Szabó Lajos évtizedek óta nem ment nyaralni, mert nem ér rá. Reggeltől es­tig kertészkedik. Szerszámkészlete mint a „nagyoké": fogkefe a törzstisz­tításhoz, csipesz a gyomláláshoz, fogó a drótozáshoz, ecset a beporzáshoz, spriccelő a mohaszőnyeg locsolásá­hoz. Mivel a tálkákban télen megfagy­na a föld, a kertész elvermeli a fáit: beállítja őket a kerti medencébe, és „nyakig" avartakaróban pihennek ta­vaszig. Kérdésünkre, hogy mikor gyö­nyörködik, azt mondta: közben. Né­mely védence ráadásul gyönyörű ter­méssel hálálja meg a gondoskodását: szilva, gránátalma, sárgabarack, cit­rom és narancs vásárlására nem kell pénzt áldoznia. KANCSÁB TÍMEA - Nini, itt egy száraz kenyérdarab! - Halászd ki! Jó lesz a jószágoknak. A párbeszéd tegnapelőtt hajnalban hangzott el a szegedi Nagy András és Csöke Marianna között. A 45 éves fér­fit és az 53 éves nőt a rókusi városrész­ben, egy konténernél szólítottuk meg, miközben egy hosszú bot segítségével turkáltak mások szemetében. Megosztják a munkát: az üres üvege­ket Marianna cipeli el a Tescóba, And­rás házhoz viszi a száraz kenyeret, ahol 40 forintot fizetnek neki kilójáért. Örül­nek, ha sikerül összeszedni az ételre való napi 400-600 forintot. Nagy fogás­nak számít, ha vasat vagy alumíniu­mot találnak, akkor akár 3000 forintot is kereshetnek egy nap. - Rábukkan­tam egyszer egy színes tévére. Alig tet­tem meg néhány lépést, már meg is vette valaki tízezer forintért. Később jöttem rá, túl olcsón adtam. Plazmaté­vé volt - magyarázta András. Viccelődtek, nevetgéltek. Ügy tűnt, jól megvannak. Valójában azonban csak tudomásul vették a szomorú va­lóságot: összes vagyonuk egy kopott kempingbicikli, egy műanyag gyü­mölcsösláda, melybe a napi fogást gyűjtögetik, és egy takaró, melyet el­rejtettek valahol a rókusi vasútállo­EGY GUBERÁLÓ MAKKOSHÁZON. SENKI NEM AKARTA, HOGY AZ ARCA IS LÁTSZÓDJÉK A KÉPEN Fotó: Segesvári Csaba más körül. Ott töltik éjszakáikat. - ellopták az összes tartalékolt ételün- és annak családjával, de megismerte Élelmesnek kell lenni. Egyszer, mire ket - mesélte felháborodva András. A Mariannt. Szereti, ezért vele tart. visszaértünk a szálláshelyünkre - férfinak lenne hol laknia. Korábban - Látásból régóta ismerjük egymást, nyáron a híd alatt rendezkedünk be -, együtt élt az édesanyjával, az öccsével de négy és fél éve jöttünk össze az ál­A LEGRÉGEBBI JAPÁN FÁCSKA TÖBB MINT 1200 ÉVES n / i www.szeged i szabad te ri.h U Jegyértékesítés: REÖK, Tisza Lajos krt. 56. T.: 62/541-205 Giacomo Puccini: : TURANDOT V • ' I • a y — \ ll opera július 4., 6. v .. L"-«

Next

/
Oldalképek
Tartalom