Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-24 / 146. szám

I 1i» | Sport Kedd, 2008. június 24. AZ EB SZTÁRJAI DÁVID VILLA Tudtuk róla, hogy kiváló csatár, hiszen a Valenciában is remekelt. És az Euró­pa-bajnokságon igazolja, valóban kivá­ló adottságokkal megáldott játékos. Kezdte az oroszok elleni első meccsen egy mesterhármassal, majd eldöntötte a svédek elleni mérkőzést, aztán pihent egyet, az olaszok elleni negyeddöntő­ben pedig állandó infarktus közeli hely­zetben tartotta a védőket. Hol zseniáli­san passzolt, hol lőtt - az olasz kaput például a legtöbbször a mezőnyben, összesen ötször vette tűz alá -, de ha kellett, agresszívan letámadott, sőt sza­bálytalankodott is - ebben is a „leg­jobb" volt hat elkövetett faulttal. Nem mellékesen az Eb gólszerzölistájának éllovasa négy találattal. Ehhez a négy meccsen tizenhat lövés elég volt neki, azazitlagban minden negyedik próbál­kozása után a labda a hálóban köt ki. AZ EB BETLIZŐ! LUCA TONI Egyszerűen hihetetlen volt látni, ahogy csetlett-botlott. Szegény. Az Eu­rópa-bajnokság alatt tizenhatszor pró­bálkozott kapura lövéssel - eredmény, azaz gól nélkül maradt. Ha ezen ese­mény után akarná valaki leigazolni, maximum Svájcból, esetleg Ausztriá­ból volna kérője, oda is csak kölcsön­be. Merthogy semelyik csapat nem fi­zetne ki érte pénzt, nemhogy egy Bayern München szintű együttes. Nem az ö Eb-je volt ez, mint ahogy nem is az olaszoké. Gólínségben szenvedő tá­madójuk meghatározta a sorsukat. A SPANYOL TÁBOR MÉLTÁN BIZAKODIK A VÉGSŐ GYŐZELEM MEGSZERZÉSÉBEN Fotók: MTI Már csak három mérkőzés van hátra a svájci-osztrák közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságból. Szerdán és csütörtökön következik a két elődöntő, míg vasárnap este a finálé. SULI RÓBERT Nem vitás: eddig a meglepetések Eu­rópa-bajnoksága az idei. A meglepeté­seké, mert két kiscsapat (török, orosz) is a négy között van, sőt a spanyolok a világbajnok olaszok hátán jutottak az elődöntőbe, így a vb-bronzérmes németek mellett olyan nemzeti együt­tesek várják a folytatást, amilyeneket csak a legvérmesebb szurkolók remél­tek. Mivel most két nap pihenő van az Eb-n, így egy kicsit górcső alá vettük a szereplőket. A nagy négyes Németország: A szokásos koreográ­fia szerint alakul a szereplésük. A horvátok elleni vereség után csak szenvedve jutottak tovább az osztrá­kokon, majd következett a negyed­döntő, ahol lemosták a pályáról a portugálokat. Immár az Eb egyik legnagyobb esélyese Joachim Löw együttese. Törökország: Ismét terjeszkedik a Török Birodalom. Eddig bevették Csehországot, Horvátországot és Sváj­cot. Félelmetes ereje van a csapatnak, egy percre sem adja fel. Spanyolország: A hispán szurkolók régóta várnak egy nagy sikerre. Erre most minden esélyük megvan. Kiváló a válogatott, eddig összesen két gólt kaptak, és egyetlen nemzeti csapat­ként még veretlenek az Eb-n. Oroszország: A padlóról álltak fel, EUR02008 Austna-SwitzeHand iszonyatosan kezdődött számukra a kontinensviadal. Azóta viszont úgy ro­bognak, hogy kérdés: megállítja-e őket egyáltalán valaki? Azt a tempót, amit diktálnak, nem lehet sokáig bírni. Erről a hollandok tudnának mesélni. A csalódottak Olaszország: Ha Roberto Donadoni elmesélné, mit játszatott a csapatával, akkor sem biztos, hogy megértenénk. Hatalmas csalódás volt a világbajnok játéka. Igazi csődtömeg. Egyetlen ép­kézláb támadást nem tudtak felmutat­ni. Ez bizony antifutball volt a javá­ból! Horvátország: Már emelték a poha­rat a drukkerek, koccintásra készül­tek. Így kiesni! Tíz másodpercen mú­lott az egész. Bárki bármit is mond, Eduardo Silva bizony hiányzott, elöl Olicsék nem nagyon sziporkáztak. Portugália: Hazánkban az egyik legnépszerűbb válogatott, az nem vi­tás. A németek ellen viszont megmu­tatkozott, hogy még nem elég érett a csapat a nagy sikerre. Tele lett a gatya a negyeddöntőben. Hollandia: Mindenki Eb-győzelmet várt a narancsmezesektöl. Ma már ott­hon sörözhetnek. Az oroszok ellen esélyük sem volt a továbbjutásra, az oly stabilnak tűnő védelmük mondott totális csődöt. Lehet, hogy Van der Vaart románok elleni kispadon el­eresztett „pukija" készítte ki őket? Nem róluk szólt Franciaország: Ez a szereplés méltat­lan volt az elődök sikerei után. Egy motiválatlan, csapatként nem funk­cionáló együttes búcsúzott úgy, hogy egyetlen pontot szerzett. Románia: Adrián Mutun múlott minden. Ha belövi a tizenegyest az olaszok ellen, akkor a válogatott ün­nepelt sztárként térhetett volna haza. Így viszont csak annyi maradt meg a szurkolókban, hogy ez egy gyengécs­ke csapat volt. Csehország: Ha Nedved, vagy ép­pen Rosicky ott van az Eb-n, akkor még beszélhetnénk cseh fociról. De nem voltak ott, és meghatározó játé­kosok nélkül ennyire voltak képesek. Svájc: Egyvalami volt tőlük emléke­zetes: Hakan Yakin három gólja. Ausztria: Legalább játszott egy ma­gyar fiú, Garics György. Több pozitív dolgot nem is tudunk megemlíteni. Lengyelország: Olyan magyarválo­gatott-szerü volt a lengyel. Ott voltak, tűz és lelkesedés nélkül játszottak. Görögország: Juj, de gyengék! Pont nélkül tért haza a címvédő. Megöregedtek, gyengécske focit ját­szanak, lassúak. Svédország: Akkora arcuk volt, hogy a végén igencsak pofára is estek. Már a csoportmeccsek után mehettek haza, teljesen megérdemelten. ANDREJ ARSAVIN Most már értjük, kétmeccses eltiltása ellenére miért ragaszkodott hozzá az orosz válogatott szövetségi kapitánya, Guus Hiddink. Úgy volt vele, ha az el­ső két csoportmeccs után még marad esély, jól jöhet a segítsége. Jól jött. A Zenit támadó középpályása csak nézte a spanyolok oktatójátékát, majd a gö­rögök elleni szenvedéses sikert, aztán a svédek ellen beállt, gólt szerzett, és ugyanezt tette a hollandokkal szem­ben is. Tíz lövés, ebből hat kaput fo­gott, és két gól született - statisztikai mutatói hatékonyságról árulkodnak. Villához hasonlóan pedig az ő mérkő­zésenkénti gólátlaga is egyes. POFÁRA ESÉSTŐL A ROBOGÓ OROSZ EXPRESSZIG Meglepetésekben nincs hiány CRISTIANO RONALDO A portugál válogatott kiesését badar­ság volna csak az ö számlájára írni. Ment, igyekezett, gólt lőtt, gólpasszo­kat adott - ám ő még nem bírja el, ha egy egész válogatott produkciója tőle függ, ha egy egész ország az ő teljesít­ményére fókuszál. Amikor hisztizett, előjött régi önmaga. A csapatkapitá­nyi karszalag pedig még nagyon „ne­héz" neki. Érthetetlen, hogy ahol olyan rutinos labdarúgók szerepel­nek, mint Carvalho, Deco, Ricardo, esetleg Petit, miért ő kapja meg a le­cserélt Nuno Gomestől a karszalagot. NIKO KRANJCAR Horvátország szeme fénye, hatalmas tehetség, ám ezen az Eb-n a totális ali­bi és betli jellemezte. Tőle várták a gó­lokat, a gólpasszokat, ám Ausztria el­len a 65., Németország ellen a 85., Tö­rökország ellen a 65. percben le-, Len­gyelország ellen pedig a 75. percben becserélték. Köze sem volt egyik hor­vát találathoz sem, sőt segíteni sem tudott a negyeddöntőben esetleg egy értékesített 11-essel, lévén már ré­ges-régen a kispadon ült. Lehet, már a közelgő Premier League-s idényére és a Portsmouthra gondolt? MICHAEL BALLACK A németek „csékája" a középpálya kö­zépső részének bármelyik posztján ké­pes világklasszis produkcióra. Ezt pe­dig ezen az Eb-n tökéletesen igazolja. A mélységből irányítók közül az egyik, ha nem a legjobb. Amíg Podolski felelt a gólokért, ő a háttérben maradt, ment a szekér nélküle is. Aztán az osztrákok és a portugálok ellen már ő maga is odaért a kapu elé. Előbb hatalmas sza­badrúgásgólja, majd szabálytalanság után elért találata miatt ünnepelhették a társak. Az ő kiegyensúlyozott telje­sítménye révén emlegetik már úgy a német csapatot, mint az Eb első számú esélyesét. ^^ ti ELALUDTAK A HOLLANDOK TÖRÖK RAKÁS NAGYOT KÍVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom