Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám

Az Országgyűlési Könyv állományából töröiv Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1910 (1. rész) A MODERN ÚJSÁGÍRÁS CSÚCSA, SZEGED Száz hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délma­gyarország. Lapunk e jubileuma al­kalmából, mintegy visszaszámlálás­ként, időutazásra hívjuk olvasóin­kat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillant­juk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Dél­magyarország. A magyar vidék leg­patinásabb lapja most kezdődő so­rozatának első állomása: 1910. „Újszülöttek vagyunk, az igaz, de böl­csőnk Délmagyarország egész közönsé­gének érdeklődő rokonszenve. Nem is kívánkozunk ki ebből a bölcsőből, amely tág teret nyújt nekünk arra, hogy hivatásunknak megfeleljünk, hogy nyílt és komoly szemmel vizsgáljuk és ellenőrizzük a magyar közélet széles horizontját" - rögzíti Szeged lapjának álláspontját a szerkesztőség a Délma­gyarország otthona című riportban. A közérdek szószólója Az 1910. május 22-én, vasárnap 64 ol­dalon napvilágot látott újság önmagá­ról öntudatosan azt is közölte: „A ma­gyar sajtó megszületése óta - a fővá­roson kivül - sehol lap olyan nagy ap­parátussal nem indult meg, mint a Délmagyarország. Méreteink révén a nagy vidéki gócpontok erős, virágzó 1, évfolyam 1, szám Vasárnap, május 22. KfcponB snriasztfiaég íc ÉMMntth Korona-utca IS. ELŐFIZETÉSI swoeöen ÁRAK: vmíken im Mim IS.—, ! rgftt irt* , fűfrre ff—. ,. ZZ —. ... - 1 s—. j ^ tió.Jj , fgj Ma 8.—. j írt Hac Sserkasstőség telefonja 836. Kiadóhivatal telefonja 835. interurbán telefon 638. A Dél magyarorszag első számának fejléce - Szeged és a magyar vidék leghosszabb életű napilapja fotó: somogyi-könyvtár, helytörténeti gyűjtemény adó részvénytársaság olyan, a mo­dern újságírás színvonalas művelésé­hez szükséges anyagi és műszaki felté­teleket biztosított, amelyekre Szege­den korábban nem volt példa. A mun­kát az alapító-szerkesztő Róna Lajos irányításával elsőrendű szervezettsé­gű adminisztráció, nagyszámú és jó nevű újságírókból álló tudósítói háló­zat, továbbá Ligeti Jenő vezetésével korszerű, nagy teljesítményű rotációs géppel és minden szükséges techniká­val is fölszerelt nyomda szolgálta. Szükség is volt a város új lapját kiadó részvénytársaság anyagi erejére, a szer­kesztők önbizalmára és lendületre, mert 1910-ben Szegeden, a modern újságírás Kronológia: 1910 Január 8.: Mikszáth Kálmán (képünkön) Szege­den részt vesz a AO éves írói jubileuma alkalmából szervezett ünnepségeken. Március 6.: Gróf Tisza István Szegedre érkezik, megalakul a Nemzeti Munkapárt helyi csoportja. Június 2.: Ország­gyűlési képviselő-választás. Június 2A.: A belügy­miniszterjóváhagyja a Szegedi Munkás Testedző Egyesületalapszabályát. November 10.: Bartók Béla Szegeden hangversenyezik a Waldbauer­trióval. és hivatását komolyan teljesítő sajtója mellett is, megszületésünk pillanatá­ban elfoglaltuk a vezető helyet." Az indulás nehézségeiről a szerkesz­tők elárulták, hogy „hónapok verejté­kes előmunkálatai, tapogatódzásai, kísérletei kellettek, hogy mindjárt megindulásunk pillanatában kellő erővel és eréllyel szolgálhassuk kitű­zött célunkat, amely a decentralizá­cióra irányul". A cél megvalósításához a lapot ki­vidéki fellegvárában több helyi lap is versengett az olvasók kegyeiért. A legpatinásabb lap A konkurensek között ott az 1859 óta a város életét figyelemmel kísérő, „nemzeti szellemű", a kormány támo­gatójának számító Szegedi Híradó. Az­tán az „első igazi" helyi napilap, az 1878-ban indult ellenzéki Szegedi Nap­ló, amely munkatársai között tudhatta Mikszáth Kálmánt, Gárdonyi Gézát, Tömörkény Istvánt és a kiváló zsurna­lisztát, Békefi Antalt. Kínálta magát 1902-töl az első helyi bulvárlapként is emlegetett Szeged és Vidéke. Vagy az 1900-ban indult Szegedi Friss IJjság, amelynek célja a „tömegtájékoztatás" volt. Aztán az 1909-ben született „agi­lis néplap", a Friss Hírek is. E sajtópia­con kapaszkodott meg, és lett Szeged és a magyar vidék leghosszabb életű napilapja a Délmagyarország. Bemutatkozó szám Keresztmetszetét adja a kornak, a mo­dern újságírás teljes fegyvertárát beveti a Délmagyarország első, bemutatkozó száma. Nagyágyúkat vonultatott föl a szerkesztői-újságírói gárda. Mikszáth Kálmán a Délmagyarországról címmel az induló oldalon kezdődött Vécsey Miklós riportja a szegedi kötődésű író­val, akit fővárosi, Reviczky téri lakásán keresett föl és kérdezett - a városról és induló lapjának programjáról. A „nagy palócon" kívül olyan neves újságíróktól és Íróktól kértek köszöntő sorokat, mint Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlap, Signer Zsigmond, a Pester Lloyd főszerkesztője vagy a színpadi szerzőként is népszerű Molnár Ferenc. A politika persze ott a címlapon: Návay Lajos „valóságos belső titkos tanácsos" Alkotás előtt című politikai elemzésével indul és belül folytatódik a cikkek sora: például osztrák politi­kusok véleményét közlik a magyar választójogról; Héderváryét pedig a választásokról; görbe tükörként mu­tatják az Apponyi gróf és a pedellus ­Egy kézszorítás története című sztorit. A kritikai hangvétel üdítő: a régió­ból - többek között - az újarad-nagy­kikindai milliós vasútpanamát teszi nagyító alá a lap. A kort jellemző tár­A Délmagyarország szerkesztőségét és kiadóhivatalát a Korona (ma Hajnóczy) utca 15.-ben rendezte be fotó: frankyvette sadalmi jelenséget, a házasságszédel­gést újszerű módszerrel elemzi a Dél­magyarország. „Férjhez adom katoli­kus vallású, csinos unokahúgomat..." - kezdődik a Pesti Hírlapban feladott (ál)házassági hirdetés, de a jelentkezé­sek alapján valós „társadalmi razzi­át", vagyis riportot kapunk, mert „óh, azok a házasságközvetítök mindig je­lentkeznek, ha jó partiról van szó". A helyi gazdaság eseteként a gyárvá­ARCÉL: RÓNA LAJOS (1882-1931*) ALAPÍTÓ-SZERKESZTŐ. A Délma­gyarország alapító-szerkesztője, Ró­na Lajos Makóról indult. A középis­kola elvégzése után szülővárosában rendőrtiszt lett, de 1902-ben a főis­pánt gúnyolta egy újságban, ezért elvesztette állását. Ekkor Aradra köl­tözött: az Aradi Közlöny munkatársa lett. Aztán a Szeged és Vidéke redak­ciójában dolgozott, majd a Tőzsdei Kurir szerkesztője. A Délmagyaror­szág felelős szerkesztőjeként addig Szegeden ismeretlen hangot ütött meg. Ám 1910 novemberében, mikor a lapot kiadó rt. válságba jutott, „megbetegedett", majd Budapestre költözött. A Magyar életrajz lexikon szerint a fővárosban A Nap riportere lett, megalapította a Pénzvilág című lapot, majd a Mai Nap munkatársa, 1933-tól pedig főszerkesztője volt. Sajó Aladárral közösen írt könyvben (Az újság. Újságírás - Újságkiadás címmel) összegezte szakmai tapasz­talatait. rosról, a paprikavédelemről tájékoztat a lap, miközben a helyi erőt mutatja a hirdetések sokasága, közte a Délma­gyarország előfizetőinek ingyenes ajándékként szervezett május 29-i re­pülős napi beharangozó. Helyi ügyként - többek között - a szegediek egyetemalapítási terveiről, a festők és szobrászok akciójaként in­dított müvésztelepi kezdeményezésről esik szó. Bulvárként Kleinné, az angol király barátnője lép elénk. De Edvárd király temetéséről is képet kap az ol­vasó. Az irodalom se hiányzik a lap­ból - Juhász Gyula A Tisza című versét adja közre az első szám. Állandó rovatként a későbbi lap­számokban is visszatér például a Sze­zon - nőknek; a címével önmagáért beszélő: A család, Egyesületi élet, Közigazgatás, Közoktatás, Törvényke­zés, Közgazdaság, Tudomány és iroda­lom, Sport. Ott a Nyílt tér - olvasói le­velekkel (melyekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget), a Színház, művészet - például kritikákkal, a Vi­dám krónika - vicces anekdotákkal. A világ, az ország, de a város napi ese­ményeiről is képet ad az információk sokaságát soroló Napi hírek rovat. Tükröt tart szülővárosának és a régió­nak a Délmagyarország. A cikkek, in­formációk fölött a forrás: „saját tudó­sítónktól" - most 1910-ből. A SZEGEDI F0LDRENGESJELZ0 ALL0MAS. „Lóczy Lajosnak, a földtani intézet igaz­gatójának kezdésére földrengésjelző ál­lomást létesítettek Szegeden, a város költségén. Az állomást a városi főgim­názium szuterénjében helyezték el, s annak Hogyor József főgimnáziumi ta­nár a lcezelője. A tavaszi esőzések ide­jén a szuterén fölázott, a készülék be­rozsdásodott és hasznavehetetlenné vált... így ez az intézmény is a közigaz­gatás hínárjába jut, s ott úgy megszorul, hogy sosem fog földrengést jelezni." ÉRDEKES LELET. „Szegeden, a szerb temp­lom mellett lévő telken a szerb hitköz­ség kétemeletes palotát épít. Az alapo­zási munkáknál, a templom közelében hatalmas kriptát találtak, melyben há­rom sorban egymásra rakva, mintegy huszonöt koporsó volt... Megállapítot­ták, hogy az évszázados kriptában lévő koporsók egyike Radisich volt sze­ged-városi szenátor tetemét takarja, egy másikban pedig egy szerb esperes alussza örök álmát. A többi koporsó rég porladó lakója ismeretlen... A Széche­nyi-téri Vásárhelyi-szobor körül is talál­tak emberi leleteket, amelyekről Tö­mörkény István fogja megállapítani, mi történjék velük." A BŰNÖS ASSZONY. „A Lechner téri la­kosoktól följelentés érkezett egy kosa­ras asszony: Sepsei Viktória ellen, aki vadházasságban él egy szegedi em­berrel. A detektívek egy hétig figyel­ték a gyanús ház környékét, s miután a levelek tartalma igaznak bizonyult, Sepsei Viktóriát letartóztatták." ROOSEVELT KALANDJAI SZEGEDEN. „A volt amerikai elnök híres afrikai vadászka­landjait, amelyek páratlanul állanak, vasárnaptól kezdve Szegedre varázsol­ja a Szent István téri Lifka-Bioskop, amely elsőnek szerezte meg ezt a cso­dás mozgófénykép-újdonságot..." BLAHA LUJZA VENDÉGJÁTÉKA. „Blaha Lujza, aki ma este a Nagymamát ját­szotta a szegedi színházban, holnap Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisá­ban lép föl. A nagy érdeklődésre te­kintettel a művésznő kénytelen ven­dégjátékait még egy előadással meg­toldani és vasárnap este ismét a Piros bugyelláris főszerepét játssza el." FOOTBALL. „Érdekésnek ígérkező mér­kőzése lesz vasárnap délután a Szege­di Atlétikai Klubnak a fővárosi Ma­gyar Atlétikai Klub football-csapatá­val. A mérkőzés délután 5 órakor kez­dődik az újszegedi sporttelepen. lapuimnnk elérlwtő'J www.delmagyar.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom