Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-13 / 137. szám

61 Megyei tükör Péntek, 2008. június 13. PRO NATURA-PLAKETT A KIVÁLÓ TERMÉSZETVÉDELMI ŐRNEK - MUNKAHELY 50 000 000 NÉGYZETMÉTEREN A szerecsensirályok megmentője ILYEN SZERENCSENSIRÁLYOKAT MENTETT MEG A FEHÉR-TÓNÁL A TERMÉSZETVÉDELMI ŐR Fotók: DM/DV 2005 2000 2007 Ötvenmillió négyzetméteres a munkahelye a szabad ég alatt, és az is folyton változik. Egy személyben rendőr, biológus, távgyalogló, kubikus és menedzser - a természetvédelmi ó'r. És aki ezt mind 25 éve kiválóan teljesíti: a szegedi Bakacsi Gábor, a fehér-tói szerecsensirályok megmentője. DOMBAI TÜNDE Mindig erdész akart lenni Bakacsi Gá bor természetvédelmi őr. Érettségi után szerencséje volt, a pusztaszeri tájvédelmi körzet déli részén, a szegedi fehér-tói térségben megüresedett egy állás. A most 47 éves szegedi szakmérnök huszonöt éve lépett be az első és azóta egyetlen munkahelyére. Időközben módosultak körzete határai, előfordult, hogy dupla ekkora területet őrzött egyedül. A mostani felségterülete megközelítőleg 5000 hektár, azaz 50 millió négyzetméter - ennek majdnem a fele vizes élőhely. A sándorfalvi új tavakkal 33 kisebb-nagyobb sekélyebb tóra felügyel. Negyedszázada járőrözik Bakacsi Gábor földön, vízen, levegőben. Erdőn-mezőn nyitott szemmel, no meg B Mediterrán ritkaság A szerecserisirály őshazája a Fekete-tenger partvidéke, vélhetően a felmelegedés vonzotta északabbra Európában. Kihalás szélén álló fajként tartják nyilván, 1953-ban Beretzk Péternek sikerült azonosítania Szeged mellett, ott is annyira ismeretlen volt. Bakacsi Gábor fáradhatatlan küzdelmének köszönhetően az ezredfordulón már a fehér-tói Korom-szigeten számolták meg a legnagyobb európai állományt 150 költőpárral. 2004 biciklivel, motorral, gyalogszerrel vagy terepjáróval jár, a hullámokat csónakkal szeli vagy kisrepülővel száll fölébe. Ha a fehér-tói természetvédelmi őr kezdettől a derekára kapcsolt volna egy számlálót, az ennyi idő múltán - havi másfél ezres átlaggal számítva - már legalább 450 ezer kilométert mutatna. - Nem biztonsági őr vagyok, aki csak a kerítés mentén silbakol - mondja. De nem is turista ő, hogy zsebre dugott kézzel kiránduljon naphosszat. Ha kell, botanikai és madártani.megfigyelést végez, fotóz, dokumentál, természetjárókat kalauzol, nyomot olvas és rögzít. Bakacsi Gábor nyakában a távcső, hátán a zsákja, benne az irodája: laptop, mobil, fényképezőgép. Noha az erdész egyedül jár, nem fél. Észérveket használ, de ha ez sem segít, kéznél a mobilja, hogy erősítést hívjon, végszükségben pedig ott a szolgálati pisztolya. Csapott már le kibelezett lopott kocsikra és illegális AKCIÓBAN. BAKACSI GÁBOR ÉPPEN SZÍNES GYŰRŰS KANALASGÉMET FIGYEL MEG hulladéklerakókra. Mégis a körzeténele legnagyobb kártevői a krosszmotorosok és a quadosok. És ezzel még nincsen vége a teendőinek. Ha szükséges, a természetvédelmi őr beavatkozik a körzet rendjébe. Így Bakacsi Gábor vezényletével nemrégiben a fehér-tói Korom-szigeten „ágyaztak meg" a küszvágó csérnek és szerecsensirálynak, hogy kedvvel költsön a kopár tóparton. A száz négyzetméternyi területre 150 méterről talicskáztak iszapot, ugyanis munkagépnek veszélyes az iszapos tó környéke. Elsüllyedhet benne, mint az a lánctalpas kotrógép pár éve, amit csak két lánctalpas tanknak sikerült lcimenteni. Bakacsi Gábort a munkájáért nemrégiben a szakminiszter Pro Natura-plakettel tüntette ki. pi r~W XH TI "TV T) • Tf « SZfcGhD -Biopohsz „Szeged legyen tudásváros, a XXI. századi élettudományok, a biológia, biotechnológia, orvoslás, gyógyítás fellegvára." így foglalható össze mindaz, amit (5 Éjk „ Biopolisz" néven említünk. ** ^^ UJ SZABADALOM 21 Ez a cél hozta létre a Biopolisz Kft.-t, melyet az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Tudományegyetem, # Szeged Megyei Jogú Város Önkor- UJ TECHNOLÓGIAI CEG mányzala és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Zrt. hozott létre.Első lépés- Bi«PolÍ8* Kft-által ke/e,t ként biztosítanunk keli, hogy a nálunk s*abadaln,ak 8záma: született eredmények, találmányok ne IS 25 39 5A heverjenek parlagon, ne ad juk el őket „örökáron", fillérekért, nagy kopo nyáink pedig ne „külföldön termeljék a hasznot".