Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-07 / 132. szám

61 Megyei tükör Szombat, 2008. június 7. BODORÉK KILENC GYERMEKET VETTEK MAGUKHOZ „Édike, az anyukánk" A NAGYCSALÁD PIHENŐT TART A KERTI UGRÁLÓVÁR ELŐTT Minden nap gyereknap a Bodor csa­ládban. Medence, ugrálóvár, csúsz­da, számítógépek - kilenc eleven gyereket kell lekötniük azoknak a hatvanon túli, sándorfalvi nevelő­szüló'knek, akik a gyereknevelést vá­lasztották hivatásul. Mindennap azért dolgoznak, hogy kiűzzék azt a dühöt, melyet a hozzájuk került kis­iskolásokban és tinédzserekben a valódi szüleik elültettek. KAMCSÁI TÍMEA Két kocsi a kapubejáróban, tizenegy pár cipő az előszobában, hat gyer­mekszoba és kilenc otthonra lelt fia­tal. A sándorfalvi Bodorék miközben két saját gyermeküket nevelték - And­rás 29 éves, Csilla 35, és már mindket­ten kirepültek a családi fészekből -, folyamatosan újabb és újabb gyerme­ket hoztak ki a szegedi, Bal fasori be­fogadó gyermekotthonból, hogy meg­adják nekik azt a szeretetet, melyet minden gyermek megérdemel. A hi­vatásos nevelőszülök már túl vannak a hatvanon, de hihetetlen lelkesedés­sel és energiával gondoskodnak ki­lenc neveltjükről. Ha összejön a ro­konság - például egy ballagás alakal­mával - akár 104 terítékkel is számol­niuk kell. Csillagokról álmodik - Tornádóvadász vagy csillagász sze­retnék lenni - álmodozott Betti, mi­közben saját kezűleg varrott, bőr ol­daltáskáját mutogatta a szobájában. A 19 éves lány bőrdíszművesnek ta­nul, de a csillagokért rajong. Mind össze négyéves volt, amikor a Bodor családhoz került. Csak mássalhang­zókat tudott kimondani, öccse, Ist­ván nyáron lesz tizennyolc éves, a rap műfajért rajong, 15 éve él a csa­ládnál. Attila, a legkisebb testvérük negyedikes elemista, úgy néz ki, ma­tematikus lesz, szinte csak ötösöket visz haza. A tizenegy éves Szandi nyolc hóna­pos korában, nővére, az egy évvel idősebb Szabina kétévesen került a családhoz. „Édike! Ügy szeretlek!" ­látogatásunk alatt sokszor átölelték a pótmamit. - Nálunk mindig gyerek­nap vagy anyák napja van - mondták a lányok, akik még tornázni is eljár­nak nevelőanyukájukkal. Elválaszthatatlan - Sírt az autó, amikor öt évvel ezelőtt Dórival hazafele tartottunk az intézet­ből. A leendő tesók féltékenykedtek, Dóri pedig még nem szokta meg új Fotó: Miskolczi Róbert felnőttek lesznek, mire kiszabadul. ­Sokat dolgozunk azon, hogy kiűzzük a gyerekekből a haragot, a dühöt, me­lyet vér szerinti szüleik ültettek el bennük - mondta Jutka. Nyári örömök A hat kisebb gyerek a Sándorfalvi Al­talános Iskolában tanul. Reggelente az iskola kapujáig kíséri őket Bodorné. Ricsire délutánig kellett várnunk: a szegedi vízitelepre jár kajakozni, kör­nyezetvédő szeretne lenni. - Biztonság­ban érzem magam, Édi és Apu olya­nok, mintha a vér szerinti szüleim len­nének - mondta vidáman a sportos, 17 éves középiskolás, aki négyéves korá­ban került a családhoz, és aki annak idején a gyerekek közül először mond­ta Jutkának: Édesanyám. Hivatásos szülők A hivatásos nevelőszülők a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának (Tegyesz) alkalmazásában állnak, havonta kapnak bért és ellátmányt a szervezettől munkájukért. 300 órás tanfolyamot kell elvégezniük ahhoz, hogy gyakorolhassák hivatásukat. Alkalmassági vizsgálatoknak is alá kell vetniük magukat. A hivatásos nevelőszülő sajátjaival együtt 8 gyermeket vehet a szárnyai alá, és ha nincs semmilyen akadálya a neveltek és igazi szüleik közötti kapcsolattartásnak, ápolni kell azt. Csongrád megyében 18 hivatásos nevelőszülő dolgozik - tudtuk meg Szügyi Jánostól, a Tegyesz igazgatójától. családját. A kilenc és fél éves kislány csípett, harapott, verekedett. Három év elteltével úgy ölelt, hogy szinte be­lém olvadt, elválaszthatatlanok va­gyunk - emlékezett Bodor Jánosné, Jutka. A hatvanegy éves asszony a nyolc­éves Dani és kilencéves bátyja, Karcsi­ka létezéséről ismerősei révén szerzett tudomást. Édesanyjuk börtönben van, Látogatásunkkor a családfő, János éppen azt méricskélte, hogyan valósít­ja meg a fürdőmedencét a kertben. Nagyméretű, színes ugrálóvár, csúsz­da, hinta, quad, gördeszka, Vándor és Gömbi, a két kutya - ennyi a játék a ház udvarán. Ebben a hónapban az egész család nyaralni megy a Balatonra, már mind­annyian izgatottan várják. A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG AIÁNLÁSÁVAL icV.iW°° étéivé \ \ *»*?Z^TkZ^^ - - ­'"^-j^sssss^r" o-A 4 -V v AA-VI ste<jeA , tf^sr^^ CWe ....... • -IS&t .Cime­Hetven eves Erdős Peter vásárhelyi festőművész Igazán sokoldalú alkotóművész a 70. születésnapját ünneplő vásárhelyi Erdős Péter. Festőművészként, grafi­kusként is ismerik, de készít réz- és bronz utcanévtáblákat, dombormű­veket, és ő alkotta Mártély és Mind­szent címerét is. KOROM ANDRÁS Erdős Péter édesapja, Erdős János, és édesanyja, Kolumbán Erzsébet is kép­zőművész volt. Papáját grafikusként és festőként ismerik, míg édesanyja a háború után a vásárhelyi leánygimná­ziumban rajzot, művészettörténetet és kézimunkát tanított. Gyerekkoromban természetes volt, hogy ha édesapám leült rajzolni, én is nekikezdtem, ha pedig festett, magam is kezembe vettem az ecsetet ­mondta Erdős Péter, aki a Beth­len-gimnáziumban egy osztályba járt pályatársával, Hézsö Ferenccel, illetve együtt vettek részt Füstös Zoltán és Csikós Miklós festőművész híres szak­körének munkájában. Érettségi után azonban életútjuk különvált, Hézsö Ferencet ugyanis elsőre felvették a képzőművészeti főiskolára. - Én a szegedi tanárképzőre iratkoz­tam be, nem volt kedvem még egy évet várni, s itt szereztem rajz-földrajz szakos diplomát, amellyel 1960-ban Mártélyra kerültem tanítani. Két év után a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskolába helyeztek át, ahol 1974-ig dolgoztam. Akkor azonban úgy döntöttem, szabadúszó festőmű­vész leszek. Munka mellett ugyanis el­végeztem a képzőművészeti főiskolát. Ugyanabba az épületbe jártam, ahová a szüleim. Veres Sándort és Patai Lászlót mondhatom mesteremnek ­tette hozzá. Erdős Péter már gimnazista korában feltűnt az első, 1954-ben rendezett Öszi Tárlaton. A kiállításra maga a szervező, Galyasi Miklós múzeum­igazgató hívta meg önarcképével. Míg korábban portrékat, tanyákat ábrázolt legszívesebben, addig ma tájképeiről, illetve lovakat ábrázoló festményeiről ismert. Az idei Tavaszi Tárlat közön­ségdíját is elnyerő alkotó számos kiál­lításon mutatkozott be, első önálló tárlata 1967-ben nyílt a vásárhelyi Tor­nyai-múzeumban, de láthatóak voltak képei a Műcsarnokban és a Mezőgaz­dasági Múzeumban is. Amerikától Anglián át Japánig sok helyen őrzik alkotásait. ERDŐS CSILLA: EZ AZ ÉN APÁM! Egyik legérdekesebb^alkotása, a vá­rosházán található Vásárhelyi tes­tamentum azonban nem festmény, hanem nagyméretű rézdomborítá­sú összeállítás, amelyen 17 jeles helybeli portréja, a város címere, s hét, Vásárhelyt jelképező motívum látható. Nem csupán a műalkotás különleges, de a rézlemez is, mely egyko; a városháza 1970-ben le­égett tornyának tetejét fedte. De készített kavicsképeket, rajzokat, li­nóméi reteket, könyvillusztráció­kat is. f:lalkozom régi családi cí­merek felújításával és újak készíté­sével is - mondta Erdős, aki Már­tély díszpolgára -, de emblémákat, plaketteket is terveztem már. Egyik legkedvesebb alkotásának a Né­meth László-pályázatra beküldött első helyezett portréját tartja, amelyről Csilla lánya azt mondta: Ez az én apám! ERDŐS PÉTER HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FESTŐMŰVÉSZ A LOVAK NAGY KEDVELŐJE, EZ VISSZAKÖSZÖN KÉPEIN IS Fotó: Tésik Attila n a nyeteW*^ ^ ® ^ ^ - " - Erzséttet tPRINTKFR Együttműködő partnereink: Otp Trqymt Sxagarf, Kárán u. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom