Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-27 / 122. szám

Szerda, 2008. május 17. Megyei tükör 17 olvasni vagy nőnemű: beszélni kellett Lacival, aki döntött. Front az utcán 1882-ben és most Sajnos Krúdy Gyulát már nem lehet fölhívni. A tiszaeszlári Solymosi Eszter című kötetet a Suhrkamp Kiadó számára fordította, ősszel jelenik meg. Ez egy dokumentumregény a tiszaeszlári vérvádról. - A tavalyelőtti budapesti zavargások idején kezdtem fordítani, és döbbenetes volt látni, hogy majdnem ugyanazok a frontok húzódnak a könyvben is, 1882-ben. Jó, hogy Krúdy nem fehéren-feketén ábrázol, hiszen ö is nyirségi, olyan szereplőket is megpróbál szimpatikusán bemutatni, akiket nehéz, ettől olyan izgalmas a könyv. • • A műfordításból # # tisztességesen meg lehet élni, ha az ember németországi kiadóval áll szerződésben, és a keresetét Magyarországon költi el. Heinrich Eisterer Heinrich hozzáteszi: nem szeretné, ha úgy látszana, hogy most itt egy osztrák megmondja a tutit. Amikor Magyarországra költözött, pozitívan elfogult volt. Ma már majdnem ugyanolyan kritikus, mint a saját hazájával szemben. De szerinte nem az önámítás, hanem az önkritika viszi előbbre a hont. - Ausztriának szerencsésebb a történelme, tőlünk '55-ben kimentek a oroszok. A kommunista idők Magyarországon azzal okozták a legnagyobb kárt, hogy nem alakulhatott ki az a fajta demokratikus kultúra, amely most megóvná az embereket attól, hogy bedőljenek a demagóg fickóknak. Én azért sem tudok mulatni a félmilitarista'alakulatok vonulgatásán, mert nálunk Ausztriában is voltak ilyenek, ebből lett polgárháború 1932-ben. Újabban az a szokásom, hogy ajándékba adom a Krúdy-regényt ismerőseimnek. Azt mondom mellé, mert azt is gondolom, hogy kötelező olvasmánynyá kellene nyilvánítani most, mert a mai Magyarország megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmány. HEINRICH SZÁZMILLIÓ EMBER SZÁMÁRA TESZI ÉRTHETŐVÉ DARVASIT, NÁDAST, MÁRAIT Tévéostrom helyett Krúdyt kéne Dühöngő tömeg tör-zúz az utcán 1882-ben, Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényében. A könyvet tavalyelőtt, a pesti tévéostrom idején kezdte németre fordítani Heinrich Eisterer, aki azóta úgy gondolja, kötelező olvasmánnyá kellene tenni a művet itthon: sokakat rádöbbentene a valóságra. A Brücke-Berlin-díjas műfordító Hódmezővásárhelyen, pontosabban Kishomokon él. Kapcsolatát a magyar nyelvvel a sakknak köszönheti. BAKOS ANDRÁS Házi bodzavirágszörppel kínál a Hoszszú utcai családi ház gazdája. Látszik, kisbaba van a családban. Az éjjeliszekrényen német és magyar meséskönyvek, közöttük Weöres Sándor Bóbitája. A kisfiú, Filip Antal nyilván egyszerre fogja megtanulni mindkét nyelvet, de először magyarul mondta ki, hogy anya, apa. „A fiam magyar" állapítja meg tárgyilagosan a házigazda, Heinrich Eisterer, és mosolyogva meséli, mindez hogyan alakult igy. Magyarul tanulni, húszévesen Bécsben nőtt föl, nagyon szeretett sakkozni, és mivel mifelénk erős mezőny volt a versenyeken, gyakran átjött Magyarországra. Zalaegerszegen járt először. Nagyon megtetszett neki első magyar ismerőseinek nyíltsága, közvetlensége. A bécsi egyetemen a germanisztika szak mellé a finnugor nyelvészetet választotta. Magyarul tanult, beiratkozott a tolmácsintézetbe, és elvégezte magyar-francia szakon. - Majdnem húszéves voltam, amikor elkezdtem magyarul tanulni mondja Heinrich. - Korábban a Cserhát egyik falujában laktunk, három éve költöztünk ide feleségemmel, Cseuz Judittal, aki nélkülözhetetlen munkatársam. Ö németről fordít magyarra. Használom az internetet, az egynyelvű szótárakat, de fontos „munkahely" számomra a nyelvi környezet is, jó néhány kifejezés ízét itt tanultam meg igazán. A műfordításból tisztességesen meg lehet élni, ha az ember németországi kiadóval áll szerződésben, és a keresetét Magyarországon költi el. Az irodalomhoz mindig volt affiniÉLET ÉS IRODALOM KISH0M0K0N. HEINRICH, JUDIT ÉS KISFIÚK, FILIP ANTAL tása. Bécsben a család egyik szobája csak könyvekkel volt tele. - Amikor 1999-ben a frankfurti könyvvásárnak Magyarország volt a díszvendége, pályázatot írtak ki fordítók számára. Ezen én is elindultam egy Lengyel Péfer-szöveggel. Nem nyertem semmit, dühös is voltam - viszont akik elbírálták a beérkezett fordításokat, nem felejtettek el. Amikor eldőlt, hogy kiadják Lengyel novelláskötetét, felkértek, hogy fordítsak ebbe egy szöveget. Ez volt az első publikációm: a legtöbb ismert magyar fordítónk - például Viragh Christina és Afora Terézia - ír is németül, én nem. Százmilliós piac Ha ezen a ponton elcsodálkozna az olvasó, érdemes leszögezni: a mienkénél épp tízszer népesebb nyelvterületen népszerű árucikk a mi literatúránk. Az volt már Kertész Imre Nobel-díja, 2002 előtt is. Ugyanaz a szeretetteljes figyelem fogadta Esterházy Péter, Nádas Péter és persze Kertész munkáit, mint a klasszikusokat: Márait, Kosztolányit, újabban Szerb Antalt. Heinrich első nagyobb munkája kollégánk, Darvasi László regényének, A könnymutatványosok legendájának fordítása volt. A könyv komoly siker lett Németországban, hiszen 2004-ben elnyerte a fordítói munka rangos elismerését, a Brücke-Berlin-díjat. Akkor ötszáz ember előtt Giinther Grass mondott köszöntőt. Azóta is találkozhatunk a kishomoki polgár nevével, ha a magyar irodalom németországi sikereiről olvasunk: 2006 decemberében Nádas Péter Behutsame Ortsbestimmung című könyve vezette a német sikerlistát, a Heinrich Eisterer fordításában megjelent kötet a sorban megelőzte a Nobel-díjas török Orhan Pamuk Istambul című regényét. Fotó: Tásik Attila - A magyar nyelv fantasztikus, minél érzékletesebb egy mondat, annál kétségbeejtőbb feladat a fordító számára, aki látja: minden szépséget, zeneiséget, ritmust nem tud megjeleníteni a német változatban, de igyekszik, hogy megőrizzen valamit. Máskor meg a német kifejezés ad pluszt a szöveghez. Nádas Saját halál című munkájában leírja, ahogy infarktust kap, viszik a kórház felé, és a mentő dugóba kerül, áll. A forgalmi dugóra németül azt is szokták mondani, infarktus - verkehrs infarkt -, kínálkozott a megoldás, én használtam, és ezt egy recenzió erényként sorolta föl. Azért előfordul, hogy az írót föl kell hívni telefonon. Például egy Darvasi-történetben a főszereplőről nem derült ki, hogy fiú vagy lány. Ezt fordításkor muszáj volt eldönteni, hiszen a németben az alany vagy hímnemű Autentikus népzenét játszanak a Szűcs testvérek Szűcs Bálint és Szűcs Szilárd nemcsak jó testvérek, hanem tehetséges fiatal zenészek is - autentikus magyar népzenét játszanak. Számos elismerést, dijat begyűjtöttek már, és népzenei CD-ken is szerepelnek. KANCSÁR TÍMEA - A hangjában fogott meg valami - indokolta a szegedi ságváris diák, Szűcs Bálint, miért tetszett meg neki ötéves korában a cselló. A16 éves fiú testvérével, a 19 éves Szilárddal együtt hódítja meg az ország autentikus népzenei életét. Mindketten ötéves koruk óta zeneiskolába járnak, édesanyjuk is népzenével foglalkozott, egyszerszerüen belenőttek a muzsikálásba, és most jobbnál jobb eredményeket érnek el, díjat díjra halmoznak. Több lemezre is felkerültek már munkáik. A Táncház Egyesület megbízásából kiadott Új élő népzene című CD-n Szilárd felvidéki, dunántúli és dél-alföldi dudanótákkal, klarinétjátékkal, Bálint moldvai kobozjátékkal szerepel. A tavasszal kiadott utolsó két CD-n a két fiú szólóban és koboz-duda duóval is hallható. A Hagyományok Háza által kiadott, Táncház népzene névre keresztelt friss CD-re is felkerült szóló játékuk. Szilárd a kizárólag Dunántúlon használt hosszú furuglával is muzsikál. Most érettségizik a Ságvári Endre gimnáziumban, és orvosira jelentkezett! 1 BÁLINT A K0B0ZT, SZILÁRD A DUDÁT SZÓLALTATTA MEG Fotó: Miskolczi Róbert Az iskola méltóképpen búcsúztatta a vén diákot: emlékérmet kapott. Iskolai rendezvényeken a testvérek gyakran adtak műsort iskolatársaiknak. - A zenélés a hobbink, de komolyan vesszük, mindennap gyakorolunk, hogy megmaradjon a rutin. Nyáron zenetáborba járunk, hogy az év közben megrendezett versenyeken minél nagyobb sikereket érjünk el - magyarázta Szilárd. TIZENÖT GYILKOS ÉS ÖT HOLTTEST ISMERETLEN CSONGRÁD MEGYÉBEN A személyazonosság nyomában Hogy egy gyilkos tette elkövetése után öngyilkosságot követ el, és rövid időn belül ne tudnák kideríteni, ki volt - ilyen a május 1<H mórahalmi postásgyilkosság előtt még nem fordult elő a megyében. A mórahalmival együtt a rendszerváltás óta eddig tizenöt gyilkos személyazonosságára nem derült fény. KISS GÁBOR GERGŐ Még soha nem fordult elő a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén olyan eset, ami majdnem két hete Mórahalom külterületén történt. Egy férfi fejbe lőtt egy postásnőt, majd magával is végzett. Az elkövető személyazonosságát még mindig nem sikerült megállapítaniuk a nyomozóknak. A Csongrád Megyei Rendör-főkapitányságon a rendszerváltás óta tizenöt olyan gyilkosságot tartanak számon, amikor nem tudták beazonosítani az elkövetőt. Nincs tettese például a szegedi Delhi bár-előtti, több mint tíz éve történt robbantásos merényletnek. A detonációban az autó vezetője meghalt, többen súlyosan megsérültek. A nyomozás végén senkit nem tudtak meggyanúsítani. A mörahalmi üggyel kapcsolatban, hogy mennyi időt adtak maguknak és az embereknek, hogy azonosíthassák a gyilkost, Szenti Szabolcs rendőrségi szóvivő azt felelte: a nyomozásnak nem csak a holttest azonosítása a feladata. Jelen pillanatban is több szálon dolgoznak, szakértői véleményekre várnak. - Miután minden egyéb nyomozási cselekményt elvégeztünk, utána határozunk a nyomozás megszüntetéséről - mondta. Egy holttest beazonosítása során egyébként a rendőrségi irattár kecsegtethet a legtöbb sikerrel. Az ujjIdőrekord Fél óra sem kellett a makói rendőröknek január 11-én ahhoz, hogy elkapják azt a kiszombori férfit, aki egy szóváltás után leszúrta öccsét. Egyik ismerősének mesélte el a történteket, aki értesítette a mentőket, majd azok a rendőrséget. A nyomozók fél órán belül elfogták a férfit az egyik vendéglátóhelyen. Leghosszabb ideig pedig azt a román férfit keresték gyilkosságért, aki kilenc éwel ezelőtt ölt meg Makón egy 69 éves nőt, akinek házát ezután kirabolta, majd Romániába menekült. A bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene, ami idén áprilisig nem hozott eredményt. Ekkor kapták el a férfit a határ túloldalán és adták ki hazánknak. fi 0T AZONOSÍTATLAN A MEGYÉBEN. - Jelenleg öt olyan holttest van Csongrád megyében, akikről eddig semmit sem sikerült megtudnunk - árulta el Szenti Szabolcs. Mi van akkor, ha végképp nem tudnak rájönni a személyazonosságra? - A holttesteket nem tároljuk, hanem az önkormányzat köztemetésben, sorszámozott sírba helyezi azokat. Előtte olyan mintákat veszünk belőle, ami később alkalmassá teszi az azonosításra - magyarázta. lenyomatok azonban a mórahalmi ügyben nem segítettek a nyomozóknak. A rendőrség az azonosítás sikere érdekében felvette a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, sajtóközleményt adott ki, amelyre számos lakossági bejelentés érkezett. Szenti Szabolcs elmondta: ezeket mind kivizsgálták, de sajnos nem kerültek közelebb a gyilkos személyéhez. A rendőrök ezenkívül a gyilkosságot követő néhány napban az éjszakai órákat kivéve szisztematikusan végigjárták a tanyavilágot a tettes fotójával: senki nem ismerte fel. Ha végül semmi sem derül ki az ismeretlenről: megszüntetik a nyomozást az elkövető halála miatt.