Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-06 / 105. szám

Kedd, 2008. május 6. Aktuális | 5 Kisfaiudi Strobl-érmét öntetett a múzeum KI ÁLMATLANUL, KI BICIKLIZÉSSEL „KÉSZÜLT" A MAGYARÉRETTSÉGIRE Egyszerre volt nehéz és könnyű a feladatsor Kerítésen át menekültek a cserbenhagyok -i Folytatás az 1. oldalról Birinyi Miklós a baleset után saját felelősségére maradt a helyszínen, társát azonban súlyos sérülésekkel szállították be a kórházba. Később azonban dagadni kezdett Birinyi csuklója, így miután személyleírást adott a kocsi utasairól, ő is a klinika felé vette az irányt. Személyleírásra azért volt szükség, mert az autó sofőrje és utasa a baleset után a kocsit hátrahagyva elmenekült a helyszínről. Szemtanúk szerint a 24-es számú ház kapuján szaladtak be. - Egy nagy csattanást hallottam, az ablakom előtt pedig egy árny suhant el. Mikor kiértem a szobából, a kutyánkat láttam a hátsó kerítésnél ugatni - mesélte Zsolt, a ház egyik lakója. Azt mondta, a balesetező autót még soha nem látta, elképzelése sincs arról, hogy kik ülhettek benne, valamint házuk kapuját nappal sosem zárják. A szemtanúk szerint a Daciát egy vékony testalkatú, sötét bőrű, bajuszos, 25 év körüli férfi vezette, akinek utasa egy „nagydarab" asszony volt. Feltehetően mindketten átmásztak a kerítésen, majd a közeli házak között tűntek el nyomtalanul. A bűnügyi helyszínelők szerint a Dacia sofőr melletti ajtaja beragadhatott az ütközés közben, így mindkét cserbenhagyó az anyósülés melletti ajtón keresztül szállt ki. Nagyon gyorsak lehettek, mert a kukásautó vezetője azt mondta: mire leszállt a járműről, már senkit sem látott a környéken. A rendőrök a tanúkihallgatások után azonnal, nagy erőkkel kezdték meg a menekülők kézre kerítését. A helyszínen azonban azt hallottuk: a cserbenhagyok majdnem egy és negyedórás előnye eléggé soknak tűnik. Az ügyben közúti baleset okozása, valamint segítségnyújtás elmulasztása miatt indult nyomozás. B SZEMTANÚKAT KERESNEK. A hátrahagyott Daciával kapcsolatban Szenti Szabolcs rendőrségi szóvivő csak annyit közölt: ez is egy nyom a számukra. Kérik, hogy aki látta a balesetet, vagy annak elkövetőiről információval rendelkezik, hívja a 107-es számot vagy a 112-es segélyhívót. MUNKATÁRSUNKTÓI Művészi kivitelű emlékérméket készíttetett a Móra-múzeum a Kisfaiudi Stróbl Zsigmond-emlékkiállítás alkalmából. Lapis András szegedi szobrászművész alkotta az érem Kisfaiudi Stróbl portréját, a hátlapon a kiállítás felirata és a helyszínének megnevezésé látható. A 42,5 milliméter átmérőjű - tallér méretű - vertérem antikolt bronz, antikolt ezüstözött és verdefényes ezüstözött változatban került ki a verdéből, de a későbbiekben, az augusztus 10-éig látható kiállítás időtartama alatt elképzelhető a költségesebb ezüst érme kiadása is. A múzeumi ajándékboltban kapható a kuriózumnak számító érme. A mű - Szabó Géza ötvösmester munkája - a neves szegedi ötvösdinasztia éremverdéjében készült. Az első érme a ma alkotó ötvös édesapjának munkájaként 1933-ban a születő Szegedi Szabadtéri Játékok Az ember tragédiája- bemutatójára készült, a mai mester 1984-től élesztette fel igazán az éremverdét, azóta érmekülönlegességek sora került ki a műhelyéből. KAMIONOK ÜTKÖZTEK A MATY-ÉRNÉL • Két török kamion ütközött össze az 55-ös számú főúton, a Maty-éri evezőspálya közelében tegnap kora délután. Egymás után haladtak, mikor az első jármű hirtelen lassított. A másik kamion sofőrje erre nem tudott reagálni: egymásba szaladtak. A balesetben a hátsó kamion sofőrje megsérült, őt a mentők kórházba szállították. Az ütközéskor olaj folyt ki az útra, ezért a forgalom megindítása előtt a területet a közútkezelő munkatársai tisztították meg. A helyszíni szemle végéig, délután két óráig teljes útlezárás volt. Fotó: Karnok Csaba Több mint 4500 Csongrád megyei diák kezdte meg tegnap érettségijét. Sokan nehéznek találták a középszintű magyar írásbeli feladatait. A Dugonics András Piarista Gimnázium tanulói viszont nem izgultak: inkább a matektól tartanak. R.TÓTH GÁBOR - Konkrétan nem aludtam semmit - érzékeltette a magyar írásbeli érettségi súlyát egy esti gimis lány a Dugonics AndI 100 PONT A MAXIMUM. A középszintű írásbeli érettségi két részből állt. Az első egy szövegértési feladat volt: egy interjút kellett elemezni, amely Nádasdy Ádám nyelvésszel készült a nyelv változásáról. A feladatok részben a beszélők és a megidézett közvélekedés álláspontjának tisztázására irányultak, részben az interjú szövegformálására, a benne előforduló szóképek megértésére. Ezt a részt 60 perc alatt kellett megoldani, 40 pontért. Az írásbeli másik összetevője egy szövegalkotási feladat volt - 3 órában, 60 pontért az alábbi 3 feladat közül lehetett választani: érvelési feladat Ancsel Éva egy szövege alapján annak kifejtése, hogy a technika 20-21. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén gondolkodását. Műelemzésre Petelei István A könyörülő asszony című novelláját választhatták a diákok. Petelei egyébként a 19. század második felének prózaírója, az erdélyi irodalom és újságírás önzetlen szervezője. A Magyar Irodalom Arcképcsarnokában „a századforduló legnagyobb elbeszélői" közé sorolják, „az egész magyar irodalom legnyomasztóbb írójának" titulálják. Az összehasonlító elemzést Berzsenyi Dániel HorácésVas István Vides ut alta stet című verséből készíthették el. Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra alatt kellett 4 különböző típusú feladatot megoldani: 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéje alapján; elemzést József Attila Ha a hold süt... című verséről; reflektálást Borges egy metaforákról szóló tanulmányrészletére, saját, irodalmi példákkal is igazolt véleménnyel. A maturandusoknak egy fiktív olvasói levelet is írniuk kellett egy elképzelt szerkesztőségnek a felszínes, igénytelen cikkekről. rás Piarista Gimnázium előtt tegnap fél nyolckor. Társaival megegyezett: „Juhász Gyula vagy valamilyen nyugatos biztosan lesz, ha nem, akkor nagy baj van". Hogy ne legyen, mindent bevetettek: baráttól kapott kabalatollat, felálló ormányú üvegelefántot hoztak. Az izgulós lányhoz hasonlóan Pető Gábor, a gimnázium igazgatója sem aludt sokat: reggel hatkor már a városházán volt, hogy átvegye, majd az iskolába szállítsa az írásbeli tételeket. Összesen 40 feladatlapot hoztam a két végzős osztálynak, öt diákunk emelt szintű érettségit ír, így öle más intézményekben vannak most - mondta az igazgató, miközben az „érettségi" feliratú kartondobozt mutatta. Hozzátette: teljesen üres az iskola, mindenki más most ment osztálykirándulásra. Elárulta, a tantermekben viszont szigorúan ráhangolódtak a matúrára, a diákoknak egy helyre kellett összepakolniuk mobiltelefonjukat, táskájukat, csak a tollúk maradhatott az asztalon. Valamint a frissítő: volt, aki zöldalmára, más szőlőcukorra esküdött, de akadt olyan diák, aki másfél liter gyümölcslevet hozott. • MAGYARÉRETTSÉöl A SZEGEDI PIARISTA GIMNÁZIUMBAN. TÖRHETTÉK A FEJÜKET A TIZENKETTEDIKESEK Fotó: Karnok Csaba fi Több mint négyezren a megyében Csongrád megyében 60 helyszínen 4541 tanuló írásbelizett magyarból, közülük 134-en emelt szinten vizsgáztak - tudtuk meg Mező Tamásnától, az Oktatási . Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának érettségi referensétől. Hozzátette: Szegeden 28 iskolában 2698-an írtak, köztük 102-en emelt szintű feladatlapot töltöttek ki. - Életemben először majdnem elaludtam reggel - érzékeltette nyugalmát az egyik végzős, Török Béla, aki az előző napot biciklizéssel töltötte, úgy volt vele, „legyen Ady és Petőfi". Cseke Balázs és Szűcs József Adyval és Balassival is kiegyezett volna. Különösebb feszültség nem látszott rajtuk. - A matektól tartunk inkább - indokoltak, kiemelve: négy évig folyamatosan tanultak, nem lehet baj. Ennek megfelelően viccelődtek, ugratták egymást, mikor pontban nyolckor megkapták első feladatlapukat: a szövegértési feladatot. Ezzel kilencre kellett végezni, majd újabb, immár háromórás tesztlap várt rájuk. Elsőként Leél-Össy Csaba ballagott ki a teremből, 11 előtt néhány perccel. Nem volt nehéz, bár a kérdések néha túl bonyolultak voltak, kicsit át kellett fogalmazni azokat. A szövegértés egyszerű volt, de időigényes, éppen elég volt rá a 60 perc. A második részből a novellaelemzést választottam, nem volt ismerős a szerző, de gondoltam, egy négyoldalas novellából egyszerűbb lesz négy oldalt írni - értékelt. Lapunk internetes oldalán megoszlottak a vélemények, de a többség nehéznek találta a feladatsort. - Mi Berzsenyin kívül egyikről sem tanultunk semmit... A novellaelemzést választottam, de nem találtam olyan könynyünek, mivel fogalmam sem volt az egészről. Majd meglátom, hogy menynyit tudtam egy vadidegenről - írta például „bigface". A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László viszont kitűnőnek nevezte az idei tételeket. További fotók a témáról az interneten: delmagyar.hu 13 KÖZÜLÜK LEHETETT VÁLASZTANI Ancsel Éva (1927-1993) Költő, filozófus, esszéíró. 1945-1950 között az ELTE filozófia-társadalomtudomány-lélektan szakán tanult. 1950-től közgazdasági technikumokban, 1960-tól tanítóképző intézetben, 1968-tól a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. 1970-től az ELTE filozófia tanszékének adjunktusa, 1974-től docense, 1978-tól egyetemi tanára volt. 1977: a filozófiatudomány doktora, 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1990-től rendes tagja. Első versei 1957-ig jelentek meg. Petelei István (1852-1910) Erdélyi származású író, újságíró. 1872-től a budapesti egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat. 1880-tól Kolozsváron újságíró a Kelet, majd a Kolozsvári Közlöny című lapnál. Ugyanebben az évben a Petőfi Társaság tagja. 1886-tól 1891-ig a Kolozsvár szerkesztője. Az erdélyi irodalom önzetlen szervezője, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. Súlyos betegsége miatt 1891 után visszavonultan élt Marosvásárhelyen, s végül a kolozsvári elmekórtani intézetben halt meg. Az orosz prózaírók, különösen Turgenyev volt rá erős hatással. Vas István (1910-1991) Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Verseit 1933-tól kezdte közölni a Nyugat, később a Válaszban is publikált. 1929-39 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus dausus miatt el nem bocsátották. 1944-45 között Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949-53 között nem publikálhatott. Ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. 1956-71 között az Európa Könyvkiadó lektora volt. BIRINYI MIKLÓS: ERŐS ÜTÉST ÉREZTEM Fotó: Miskolczi Róbert