Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-06 / 105. szám

1 Kedd, 2008. május 6. Aktuális 13 • • * * NINCS ANNYI ÍRÓASZTAL, AMENNYI MOGOTT ELULDOGELNENEK A FIATALOK 200 ezer nettót is kereshet egy lakatos Évek óta ugyanazt a képet mutatja a munkaerőpiac, ugyanazokat a hiányszakmákat sorolják a munkáltatók, mint korábban. A lakatost és a hegesztőt lassacskán „aranyárban" veszik meg. Két hirdetőt hívtam föl egymás után telefonon, az egyik esztergályost és villanyszerelőt, a másik hegesztőt és lakatost keresett. Két telefon volt csupán, mégis szinte mindent megtudtam a munkaerőpiac azon szegletéről, amelyik szakmunkáshiánnyal küszködik. Az első egy szegedi cég volt, ahol reménytelenül próbálkoznak fiatal szakemberek munkapad mellé állításával. Ötven év felettiek jelentkeznek ugyan, de azokat ők utasítják el. Miért? - kérdeztem. Mert a gárda átlagéletkora nagyon magas, félő, hogy egyszerre sokan mennek majd nyugdíjba. Ezért létkérdés lenne, hogy fiatalokkal töltsék fel az üres helyeket. A másik hirdető egy kiskunmajsai középvállalkozás volt, amelynek műhelyében egyszerre 15-20 hegesztőt vagy Q Állásajánlatok Csongrád megyében 1. SEGÉDMUNKÁS 2. VILLANYSZERELŐ 3. SZABÓ, VARRÓNŐ U. ÚTÉPÍTŐ 5. KÉZI ANYAGMOZGATÓ 6. PÉK 7. LAKATOS 8. KÖNYVELŐ FORRÁS: REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT DM-GRAFIKA lakatost is alkalmazni tudnának. A szállás se lenne probléma. És a fizetség? A cégvezető visszakérdezett: miért, a magáé mennyi? „Amit én kínálok - folytatta ugyanazzal a lendülettel -, az nettó 800 forintos órabér, erre jönnek a pótlékok és a túlórák. Havi 170-200 nettót vihetnének haza a fiatalok - ha lennének jelentkezők. Kihalnak a szakmunkások, mert minA LEGTÖBB MUNKÁLTATÓ SEGÉDMUNKÁST KERES Fotó: Karnok Csaba denki az íróasztal mögé akar ülni" mondta a kiskunmajsai vállalkozó. Nincsenek szakmunkások? Feketű Béla, a Szeged-Móravárosi Szakközépés Szakiskola igazgatója elmondta, a hegesztöszakmában idén nincs végzős évfolyam, és jövőre sem lesz. Csak ebben a tanévben tudtak 18 jelentkezőt összeszedni ahhoz, hogy elindítsanak egy osztályt. Valamivel jobb a helyzet a lakatosszakmában: 12-en végeznek. Ami azt jelenti, hogy a kiskunmajsai cégnél egyszerre valamennyien el tudnának helyezkedni. Kőművesből, szobafestőből sincs kitöltve az osztálylétszám a Móravárosiban, mindössze 12-22-en járnak egy évfolyamra. A diplomás szakmákban is azokon a szakokon van túlképzés, amelyek nem kelendőek a munkaerőpiacon: miközben nincs pedagógusállás, az egyetemek, főiskolák ezrével ontják Állást keresők foglalkozása Csongrád megyében 1. SEGÉDMUNKÁS 2. ELADÓ 3. IRODAI ADMINISZTRÁTOR k. TAKARÍTÓ 5. TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ 6. FELSZOLGÁLÓ 7. KONYHAI KISEGÍTŐ 8.VAGY0N0R Semmi sem változott A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, karöltve az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, 2007 novemberében 7300 cégnél végzett hasonló adatfelvételt, mint amit mi is tettünk. A megkérdezett vállalkozások együtt 530 ezer embernek adtak munkát. A felmérésből levont következtetések egyike, hogy az elmúlt három évben a keresett és a romló pozíciójú szakmák között lényegi változás nem történt. A hiányszakmákra nem jelentkeznek a diákok, a szülők pedig erejüket megfeszítve taníttatják gyermekeiket hangzatos nevű, de tucatvégzettséget adó szakokon, tanfolyamokon. FORRÁS: REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT DM-GRAFIKA a tanárokat. Kevés viszont a gépész-, a villamosmérnök és a szoftverfejlesztő. Ugyanakkor csak papíron keresett a gazdasági végzettség, mivel a közgazdászokat jórészt kulimunkára vennék fel, ügynöknek, üzletkötőnek, pályázatírónak - napi 15 órás elfoglaltsággal, kis pénzért, jutalékos rendszerben. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján készült táblázatunk érdekessége, hogy a legtöbb munkáltató segédmunkást keres, ugyanakkor a kínálat is ebben a „foglalkozásban" a legnagyobb. SZABÓ C. SZILÁRD De ki az a Petelei? Jól belehúztak idén az magyar írásbeli érettségi feladatsorának kitalálói. Középszinten olyan tételeket fundáltak ki, amelyek első ránézésre valóban ijesztőnek tűntek - nem csupán a maturálóknak, de azoknak is, akik régebben, tíz-húsz éve érettségiztek, mint e sorok írója, amikor még hire-hamva sem volt szövegértési feladatnak, emelt és középszintnek, amikor még nem titkosszolgálati módszerekkel juttatták el és adták át hajnalok hajnalán a tételeket az igazgatóknak. Nálunk még egyszerűen bemondták a rádióban a tételsort, előbb gyorsan, de tagoltan, majd lassan és tagoltabban, hogy a felügyelő tanár fel tudja írni a táblára a címeket. Máig I Az Ancsel- a fülemben cseng a karistoló kréta s m idézettel semmihez sem hasonlítható hangja. Elraktározódott az izgalommal. De kanyarodjunk el a „bezzeg a mi időnkben" vonaltól, és beszéljünk a máról, vagyis a tegnapról. Ismeretlen tájjal, itallal, nővel megismerkedni mindig izgalmat jelent, mert nem tudni, milyen irányt vesz utazásunk, italozásunk, széptevésünk. Vélhetően így érezhettek tegnap az érettségizők Ancsel Éva és Petelei István nevének hallatán - bizsergést, kicsiny félszt az ismeretlen, vagy mondjuk inkább úgy, hogy a kevésbé ismert szerzőktől. Hiszen tavaly és tavalyelőtt középszinten azért ismertebb írók, költök szerepeltek a magyar írásbelin, úgymint Sánta Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre, Márai Sándor, Vajda János, Juhász Gyula és Umberto Eco. Az ismeretlentől való félelem azonban csak rövid ideig tartott, hiszen az Ancsel-idézettel megkapták a sorvezetőt a maturálók, és bátran... khm... rizsázhattak, akarom mondani érvelhettek a számitógép életünkre, társadalomra, művészetekre, tudományra gyakorolt hatásáról. Talán nem véletlen, hogy az Index internetes hírportál szavazásán az Ancsel-tételt választották volna a legtöbben és a Petelei-novella elemzését a legkevesebben, ha most érettségiztek volite magyarból. Úgy tűnik, hogy Petelei István neve nem csupán a mostaniaknak, Az Ancselidézettel megkapták a sorvezetőt a maturálók. de a korábban érettségizőknek sem mondott túl sokat. TESTVÉRMEGYE LESZ AZ UKRAJNAI ODESSZA Druzsba, rendszerektől teljesen függetlenül Együttműködési megállapodást köt Csongrád megye az ukrajnai Odessza megyével - ötvenegy évvel azután, hogy Szeged testvérvárosául fogadta Odesszát és viszont. A vonzódás a Fekete-tenger partján fekvő milliós nagyváros és a vidék iránt rendszereken átívelő érzés Csongrád megyében. BAKOS ANDRÁS ' Együttműködési megállapodást köt Odessza megyével a Csongrád megyei önkormányzat, erről a közgyűlés döntött. A kapcsolatot még az előző, szocialista vezetés vette föl a Belgium méretű ukrajnai megye vezetésével 2005-ben. Odessza megyében is sokan élnek mezőgazdaságból, jelentős a feldolgozóipar, ott működik Ukrajna legnagyobb nagybani piaca az egymilliós Odessza várostól néhány kilométerre. A megyeszékhelynek van közgazdasági, építészeti egyeteme, tengerészeti akadémiája - nyáron jelentős idegenforgalma a Fekete-tengernek köszönhetően. Az egész város épül, minden kikötőt felújítanak. A jelek szerint ott több a befektető, mint mifelénk. Zakar Péter alelnök szerint a megyénkben működő közintézmények, önkormányzatok, cégek számára egyértelműen előnyt hozhat a kapcsolat. „A kultúra, oktatás, idegenforgalom, a különböző gazdasági ágazatok, vállalkozásfejlesztés, környezetvédelem területén perspektívái vannak a két megye közötti együttműködésnek". Eddig háromszor jártak Csongrád megyeiek Odesszában, legutóbb idén februárban már a mostani, jobboldali vezetés, Zakar Péter alelnök mellett többek között Gulyás Ferenc csongrádi borász is tagja volt a delegációnak. A történet érdekessége, hogy az előterjesztésben szó sincs a kezdetekről. Pedig ez a kölcsönös vonzódás a jelek szerint tartós, a „druzsba" állja az idők próbát. Szegednek 1957 óta testvérvárosa Odessza, ennek a kapcsolatnak több maradandó jele közül a legszembetűnőbb Újszeged egyik városrésze, Odessza lakótelep, amely a Székely sor, a Temesvári körút, a vasúti töltés, az Alsó kikötö sor, valamint a Torontál tér által határolt terület. A közszolgálati magyar televízió történetének első külföldi kapcsolásos tévéműsora is erről a két testvérvárosról szólt. Jelent meg odesszai és szegedi költők antológiája, és közlekedett Szeged-Odessza barátságvonat is. 5-8 CENTI VASTAGON ÁLLT A FAGYOTT CSAPADÉK - D0MASZÉKEN IS KOPOGOTT 10 éve nem látott jégeső'Mindszenten Fél óra alatt 25 milliméternyi csapadék zúdult Mindszentre tegnap déltájban, 5-8 centi vastag jégkása fedte a járdákat, utakat, kerteket. A helybeliek tíz éve láttak utoljára ekkora jégesőt. A csapás csak a kisváros belterületét érte, és elverte szinte valamennyi udvari veteményest. Megyénkben tegnap Mindszent mellett Domaszéken is volt jégeső. MUNKATÁRSUNKTÓL A májusi jégeső igen ritka. Tegnap dél körül azonban ezt a ritka jelenséget tapasztalhatták meg a mindszentiek. A jégesőről 13 óra 40 perckor egy helybeli olvasónk, Szőke Zsuzsanna tájékoztatta lapunkat e-mailben. Hat fényképet is küldött. Mint később megtudtuk, a Tiszavirágmajorban felállított kis meteorológiai műszer fél óra alatt 25 milliméternyi csapadékot mért. - Az udvarokat, járdákat, utakat mintegy 5-8 centi vastag jégréteg fedte fél órán át, majd az egész elolvadt. A gazdák többsége azonnal kiment a határba, hogy felmérje az esetleges károkat - tudtuk meg Hevesi Istvántól, aki maga is gazdálkodik. A termelők nagy többségének szerencséje volt, ugyanis a jég döntő hányada a temető, a Mihási út, a Tiszavirágmajor és a kompátkelő által határolt részt, vagyis a belterületet érte. A termőföldek így megmenekültek az égi áldástól. Mindszent központját azonban nem kímélte a jég. Az udvari veteményeseket elverte, a pusztítást leginkább a pritaminpaprika-palánták sínylették meg - Mindszenten sokan foglalkoznak ezzel a növénnyel. A gyümölcsfákat ért esetleges károkra csak néhány nap múlva derülhet fény, ugyanis enynyi kell, míg „megmutatja magát" a jégverés hatása. Hevesi István hozzátette: utoljára 1998-ban érte el hasonló jégeső Mindszentet, de akkor nem májusban, hanem június végén, július elején. Májusi jégre nagyon nem is emlékeznek a helyiek. Mint megtudtuk, Csongrád megyében tegnap Mindszenten kívül Domaszéket is sújtotta a jég. OLVASÓNK FELVÉTELÉN JÓL LÁTSZIK: TÉNYLEG JELENTÓS MENNYISÉGŰ JÉG ZÚDULT A VÁROSRA Fotó: Szőke Zsuzsanna