Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-17 / 114. szám

Szombat, 2008. májusi! Aktuális 13 SZENTESEN EGYELŐRE MINDEN MARAD A TALAJON Földhöz ragadt a légibázispénz Fotó: Tésik Attila NEHÉZ ELIGAZODNI. Úgy tűnik, a légi mentés ügyében egyre nehezebb eligazodni - fogalmazott Bedő Tamás, Csongrád polgármestere lapunk kérdésére, hogy mit szól a huzavonához. Hozzátette: a csongrádi képviselő-testület által megszavazott egymillió forintot az önkormányzat már átutalta az a Légimentő Kht.-nak. Bedő szerint sokkal egyszerűbb volna, ha a légi mentők kapnák meg közvetlenül a hat­vanmillió forintot, hiszen egy összeget egy helyre utalni könnyebb, mint a már lé­tező felajánlásokat húsz-huszonöt tételben továbbítani az OMSZ számlájára. Bedő örülne, ha a mentési szakma képviselői nem húznák ezt a vitát most már túl sokáig, és végre megépülne a bázis. SZfeftiSTVfel Akkor heti nagybevásár­lásunkat mi, Csongrád megyeiek majd Aradon abszolválhatjuk. Árkalandozások Ki mondta, hogy a csúfos augsburgi vereséggel lejárt volna a kalandozá­sok kora? Csak éppen nem nyilakkal töltött tegez, hanem zokniban ki­csempészett százmárkás volt a legfontosabb kellékünk, amikor a hetve­nes években Jugóba jártunk konyakért, vagy a nyolcvanas években - ha nagy nehezen kijuthattunk Nyugatra - Németországban megvettük az it­teni ár harmadáért a videót vagy a hifit. (Ami azt illeti, nálam még most is tisztesen szolgál az odakint vett, mára jó 25 éves Orion videomagnó.) És még tanúja lehettem, amikor a konvertibilis forint-és a világútlevél '88-as bevezetése után Gorenje hűtők úsztak az osztrák légtérben hosszú tö­| ^ Akkor heti mött sorokban a magyar határ felé, mm nagybevásár- mert szorgos hazánkfiai Wartburgjuk, Zsigulijuk tetejére pakolták föl az ol­csón vett monstrumokat. Aztán lassan alábbhagyott a nagy vásárlóturizmus. Még egy-egy benzinár-emelkedés után át-átjártak honfitársaink tankolni Jugóba vagy Romániába, aztán az árak hamarosan arrafelé is megközelítették a mi­einket. Jelentősebb különbség már legföljebb a jövedéki termékek (ital, cigaretta stb.) árában - azaz adójában - lehet, mely esetben viszont szi­gorú korlátozások fogják vissza a bevásárlóturizmust. Ami mégsem halt meg, inkább újjászületett. Mert megtörtént a hihetetlen. Karácsony táján tele voltak a tévék Ausztriában készült riportokkal, miszerint a határ menti városok üzle­teiben nyüzsögnek a magyarok. És nemcsak ajándékokat, ruhaneműt vesznek, hanem a nyugati határszélen lakók rendszeresen ott intézik heti nagybevásárlásaikat is, lévén az élelmiszerek is 20-25 százalékkal olcsóbbak a szomszédban, mint minálunk. Fenekestül felfordult körülöttünk az addig ismertnek vélt világ. Ol­csóbb lenne tőlünk nyugatra az élelmiszer, ami mindig nyugat felé utazva lett egyre drágább? Aztán minálunk is megjelentek a romániai bevásárlók, akik élelmiszerekkel, háztartási cikkekkel dugig rakott au­tókkal távoznak manapság is a megye hipermarketjei elöl, merthogy az itteni árak meg az ottaniakhoz mérten alacsonyabbak. Mi történhetett? Csodák aligha, mert azok - nincsenek. A megfejtés végül is egyszerű. A kilencvenes évekre nálunk is nagyjából annyiba került már a Gorenje vagy a videomagnó, mint Nyugaton, mivel a ki­épülő nyitott piacgazdaság és a konvertibilis forint megszüntette az álla­mi áreltérítések lehetőségét. Az áfa pedig nagyjából mindenütt egyfor­ma. És az élelmiszerek, háztartási cikkek árában megmutatkozó akár 20-25 százalékos árkülönbség? Ez sem a kormányoktól, hanem a ver­senytől való. Ausztriában úgy háromszor annyi hiper- és szupermarket jut százezer lakosra, mint nálunk. És a kíméletlen árversenyben csak alacsonyabb árakkal maradhatnak talpon. Romániában pedig egyelőre jóval kevesebb a hipermarket, mint mifelénk, ezért hát drágábbak is. Igaz, Románia valószínűleg hamarosan utolér minket, és eltűnnek üzleteinkből a temesvári vásárlók. Csak az vált bizonytalanná utóbbi éveink gazdasági lelombozódásában, hogy vajh elfogynak-e belátható időn belül az oberwarti szupermarketekből a soproniak. Am ha még­sem, akkor heti nagybevásárlásunkat mi, Csongrád megyeiek majd legföljebb Aradon abszolválhatjuk. VÉSZESEN KÖZELEG MÁJUS 20., AZ ADÓFIZETÉS HATÁRIDEJE Könyvtárban is vallhattunk A földi mentőkhöz utalta át a mi­nisztérium a szentesi légibázisra szánt 60 millió forintot. A leköszönő' Horváth Ágnes által adott pénz fö­lött most a szárazföldi és a légi men­tó'k vitatkoznak. Utóbbiaknak már engedélyes tervük is van a beruhá­zás elkezdéséhez. Az OMSZ szerint késő' ősszel szállhat fel az első heli­kopter Szentesről. Közben az önkor­mányzatoktól eddig 40 millió forint jött össze. BiAHÓ GABRIELLA Az Országos Mentőszolgálatnak utal­ta át az Egészségügyi Minisztérium a 60 millió forintot. Ezt Györfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szó­O BAKOS ANDRÁS Bosszú Az egyik legújabb összeesküvés-elmé­let szerint a leváltott Horváth Ágnes miniszter azért adott 60 milliót a szentesi légibázisra, hogy búcsúzóul rúgjon egyet a szocialistákba. Lehet, tényleg így függnek össze a dolgok, és a magyar politika valójában szur­kapiszkák és jótettnek látszó bosszúk végtelen láncolata. Ebben az esetben Ágnest hamarabb le kellett volna vál­tani. Ezután pedig gyakrabban kelle­ne kirugdosni a kormány tagjait. Mindegyik bukó miniszter szépen bosszút állna, és mindjárt máshogy haladna az ország. Két buszt is szervezett titokban a ro­mániai szociáldemokrata párt aradi jelentkezőknek, hogy a határhoz kö­zeli Makó üzleteiben bemutassák, milyen olcsó Magyarországon az élel­miszer. Tegnap buszt már nem talál­tunk, de Romániából érkezett vásár­lót többet is. A minőség miatt jönnek. ILLYÉS SZABOLCS Néhány héttel ezelőtt kétbusznyi ara­di turista érkezett „titokban" Makóra a romániai szociáldemokrata párt szervezésében. A szervezet így mu­tatta be a szimpatizánsoknak, meny­nyire olcsó a magyar élelmiszer, és ugyanitt tarthatna Románia is, ha a kormány nem lenne ilyen tehetet­len... Az eseményről hírt adott az Aradon magyar nyelven megjelenő Nyugati Jelen is. - Tudósítottunk az eseményről, de nagy volt a zúgolódás a populista kampányesemény miatt, így több szervezésre már nem került sor. Mind­amellett, hogy az ötlet szándéka a szavazatszerzés volt, valóban igaz, hogy megéri Magyarországra utazni fogyasztási cikkekért, és nagyon so­kan ilyen célból lépik át a határt - fe­vivője lapunk érdeklődésére megerő­sítette. Mint mondta, nem biztos, hogy a Légimentő Kht.-nak kell kezel­nie az összeget. Hozzátette, az új egészségügyi miniszter, a tárca szak­emberei, a szárazföldi és légi mentők között folyó egyeztetés eredménye­ként napokon belül kiderülhet, hogy melyik szervezet fogja kiírni a közbe­szerzési eljárást a szentesi légimen­tő-bázis építésére. Györfi szerint a feladat gazdája az Országos Mentő­szolgálat, a Légimentö Kht. pedig al­vállalkozó. Az egyeztetés nyomán ki­derül, hogy ki rendelkezik a vagyon fölött, ami szerinte pusztán pénzügy­technikai kérdés. Számítása szerint a késő ösz folyamán szállhat fel az első mentőhelikopter Szentesről, addig is a földi mentés biztosított a térségben élők számára. Diri Péter értetlenül áll a jelenség előtt. A Légimentö Kht. vezetője la­punknak úgy nyilatkozott: „csend és döbbenet van a társaságnál a szentesi légimentő-bázis ügyében". Elmondta: mivel a kht.-nak építési engedélye van a területre, a tervek birtokában lelte kérdésünkre Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese. Tegnap a hétvége előtti rohamban bevásárló csoportot nem, de autóval érkező famíliákat többet is találtunk. A Temes megyéből érkezett Vasile csa­lád elmondta: nem csak a termékek miatt jönnek Makóra. - Nagyon szeretünk átjönni, a be­vásárlás mellett más miatt is, egysze­azonnal kiírhatná a közbeszerzési el­járást. Közölte: hiába kérdezi az OMSZ képviselőit, hogy miért nem adták to­vább a támogatást, nem kap választ. Közben eddig két megye és húsz te­lepülés ajánlott fel kisebb-nagyobb összegeket, összesen 40 millió forin­tot a bázis építésére. A pénz egy ré­sze még nem érkezett meg a légi mentőkhöz, de a testületi, közgyűlési határozatok érvényességét Túri Péter tiszteletben tartja. A nagyobb össze­gű felajánlásokat tevő magánszemé­lyek az egészségügyi tárca bejelenté­se után visszavonták támogatásukat. A bázis megépítésére 90 milliót ter­veztek a légi mentők, így bőven meg­van a pénz. Györfi Pál lapunknak azt mondta, hogy az önkormányzatok támogatásá­ra ők is számítanak. Az egészségügyi tárcától szerdán elektronikus levélben megkérdeztük, miért nem egyenesen a légi mentők kapták meg a 60 millió forintot. A viszontlevél megérkezett, de erre a kérdésünkre mi sem kaptunk vá­laszt. rúen szeretjük, hogy rendezettek a települések, rend van a közlekedés­ben is, úgy gondolom, civilizáltabb ez a térség - osztotta meg tapasztala­tait Vaile Vasile, a családfő. Feleségé­től megtudtuk: szinte minden árucik­ket megéri Makóról vinni, az élelmi­szerek jobb ízűek, és szerintük keve­sebb adalékanyaggal készülnek, mint a romániaiak. Akinek nincs internete, a megye há­rom könyvtárában, a szegedi Somo­gyiban, valamint a makóiban és a csongrádiban veheti igénybe az APEH szolgáltatásait: ezeken a helyszíne­ken számítógépen lehet kitölteni az adóbevallásokat. De már csak a mai napon 10 és 17 óra között. MÜNKATÁRSUNKTÚL A megyében eddig az adózók egyhar­mada nyújtotta be szja-bevallását, ho­lott a leadás és az adófizetés határide­je, a május 20-a vészesen közeleg. A beérkezett bevallások több mint fele már az internetes program segítségével készült el, egyharmaduk pedig elektro­nikusan érkezett - tudtuk meg tegnap sajtótájékoztatón, amelyet Csurgó Edit, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazga­tóságának szakigazgatója tartott. A ha­gyományos ívek kitöltését már csak az adózók 16 százaléka választotta - de­rült ki az eddigi összesítésből. A sajtótájékoztató helyszíne a Somo­gyi-könyvtár volt: az intézménnyel MUNKATÁRSUNKTŐL Ingyen kínál esélyegyenlőségi ismere­teket civileknek és személyzeti ügyek­kel foglalkozó szakembereknek a Ci­gány Oktatási Egyesület. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályá­zati támogatásával május 19-én és 26-án, június 9-én és 23-án induló tré­ningeken a munkavállaló és a munka­adó szemszögéből is foglalkoznak esélyegyenlőségi kérdésekkel. Így pél­megkötött együttműködési megállapo­dásnak köszönhetően ugyanis ezen a helyszínen kihelyezett ügyfélszolgála­tot működtet az adóhatóság két napon át. Ma 10 és 16 óra között fogadják a bevallókat a Somogyiban: azok, akik­nek nincs internetük, a könyvtárban elhelyezett gépeken kitölthetik, ellen­őrizhetik adóbevallásukat, majd le is adhatják a papírokat. Tegnap a 10 órai nyitáskor már sor állt, az ügyfélfoga­dás kezdete után azonban nem kellett sokat várni. Hasonló lehetőséget kap­tak a makóiak és a csongrádiak is, mindkét városban a könyvtár segíti az adózókat, szintén 10 és 16 óra között. A beérkezett bevallások legjellem­zőbb hibái közé tartozik, hogy az em­berek nem jelölik, hová kérik adó-visszatérítésüket; nem írják alá a bevallásokat és a kiegészítő lapokat; nem tudják, hogy családi kedvez­ményt csak három eltartottra lehet igénybe venni; s hogy az adókedvez­mények érvényesítésének jövedelmi korlátai vannak. dául hasznos tudnivalók gyűjthetők össze az ötven főnél több személyt foglalkoztató cégek számára kötelező­en összeállítandó esélyegyenlőségi tervhez, illetve a diszkriminációmen­tes hr-stratégia elkészítéséhez. De osz­togatják a jó tanácsokat is mindenféle vitás esetekre. A 62/483-683-as tele­fonszámon jelentkezők számára a rá­adás: konfliktuskezelés, ízelítő a roma kultúrából. KAMPÁNYBUSSZAL HOZTÁK MAKÓRA A VÁSÁRLÓKAT - MAGUKTÓL IS JÖNNEK Romániából nézve jobban fejlődünk BEVÁSÁRLÓKAT SZÁLLÍTÓ BUSZ NEM, DE PAKOLÓ ROMÁNIAI AUTÓS BŐVEN AKADT TEGNAP IS A MAKÓI SZUPERMARKETEKNÉL A szerző felvétele Ingyen az egyenlő esélyről

Next

/
Oldalképek
Tartalom