Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-10 / 109. szám

81 Megyei tükör Szombat, 2008. május 10. MÉG KÓSER ÉTTEREM IS NYÍLHAT SZEGEDEN Kiterjesztik a belvárost a zsidó negyedre Tábla valószínűleg nem mutatja majd a turistáknak, hogy Szegeden melyik terület volt valaha a zsidók lakta negyed, de a városrész felújítását a hagyományok szellemében tervezik. A Gogol, Gutenberg, Hajnóczy, Jósika utcák körüli területen díszburkolat épül, felújítják a zsinagógát, a hitközség székházát, és még kóser étterem is nyílhat. A TERVEK SZERINT A GUTENBERG UTCA MAJD DÍSZBURKOLATOT KAP Fotó: Frank Yvette HÁROM MŰEMLÉK. Szeged zsidó negyedében három műemléket tartanak nyilván. A legöregebb az úgynevezett régi zsinagóga a Hajnóczy utcában, amely 1840-1843-ban ipült, a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkája. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, kulturális célokat szolgál. A hitközségé az 1900-1903 között épült új zsinagóga, valamint a székház, amelyek Baumhorn Lipót tervei alapján készültek. A régi zsidó negyed hangulatára ma már csak kevés épület emlékeztet, a Jósika utcában ilyen a 10. és a 14. számú ház, az új zsinagógával szemben azonban mindent lebontottak. Áll még a Gutenberg utcai hajdani zsidó iskola szakközépiskolaként, a Jósika utcai volt maceszüzem pedig felújítva más célokat szolgál. FEKETE KLÁRA Csak belső használatra nevezték zsidónegyed-projektnek a Gogol-Gutenberg-Hajnóczy-Jósika utca vonalában húzódó terület rehabilitációjával kapcsolatos elképzelések csomagját mondta el Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a kérdésre válaszolva. Azt tudakoltuk, igaz-e, hogy számos európai városhoz hasonlóan Szegeden is tábla hívja majd fel a figyelmet arra, melyik városrész őrzi a holokauszt során elpusztult zsidó népesség hagyományait, s jelzik majd, hol húzódott az egykori gettó. Tábla tehát nem mutatja majd a városrészt. De táblaügyben nincs elmaradás, hiszen az új zsinagóga felé már évek óta útjelzők terelik a turistákat. A négyutcás negyed viszont megújul: az épülő Árkádhoz ugyanis egy olyan Gutenberg utca vezet majd, amely díszburkolatot kap. Mivel ez halad el a zsinagóga mellett is, még hangsúlyosabban mutathatja meg az Európában egyedülálló zsidó templom értékeit. „Ráhúzzuk a belvárost erre a területre is - fogalmazott plasztikusan Nagy Sándor -, vagyis a történelmi városmag a maga látnivalóival egészen a nagykörútig terjedhet. Új funkciókat pedig a volt Gutenberg utcai általános iskolából kialakítandó irodaépülettel kap a terület. Az információkat Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség elnöke azzal egészítette ki, hogy a hitközség tulajdonában álló új zsinagóga rekonstrukcióját szeretnék megkezdeni: erre azonban már két alkalommal pályáztak eredménytelenül a Norvég Alaphoz. Ezért a várossal közösen keresnek új lehetőséget, az önrész rendelkezésre áll. A másik elképzelés a közelmúltban műemlékké nyilvánított székház homlokzatának belső és külső felújítása, ami az elkövetkező két év programja, együtt a várossal. A zsinagóga kertjét biblikus parkká szeretnék alakítani a Gutenberg utcai kerítés megújításával együtt, felelevenítve Lőw Immánuel elképzeléseit. Lednitzky szerint érdemes lenne a zsidó negyedben kegytárgyárusító boltot, valamint kóser vendéglőt is nyitni - ez utóbbira komoly igény van. Mellesleg az ötvenéves szeretetotthonban most is működik kóser konyha. Arról sajnos már nem beszélhetünk, hogy Szeged zsidó társadalma ezen a területen lakna: a háborúban ugyanis mindenkit elhurcoltak innen, 2800-an estek áldozatul a holokausztnak. Azok közül, akik visszajöttek, már kevesen élnek. Jelenleg Szegeden mintegy ötszáz fős a zsidó népesség, 300-an tagjai a hitközségnek. Kétszázhúszan pedig zsidó vallásúnak is mondták magukat a legutolsó népszámláláson. A lakosságszámhoz viszonyított arány Budapesthez képest is magas, ami jó bizonyítványt állít ki Szeged befogadóképességéről. EÍMakói ás vásárhelyi emlékek Makó valaha igen gazdag zsidó kultúrával rendelkező város volt. Közösségük 1740 körül telepedett le a mai Deák Ferenc utca környékén, amelyet sokáig zsidó fertálynak hívtak. A legtöbben kereskedők voltak, nagy szerepük volt például abban, hogy a makói hagyma világhírűvé vált, de olyan hírességek is akadtak soraikban, mint a sajtócézár Pulitzer József vagy a költő Makai Emil. Jelentős létszámú közösségük a vészkorszakot követően szinte teljesen eltűnt: 1600 zsidó polgárt hurcoltak el, miután gettóba telepítették őket. Közülük 1200-an nem térhettek vissza, de a túlélők nagy többsége is inkább külföldön, Izraelben vagy az Egyesült Államokban telepedett le. A városban nagyon kevés izraelita él, és hitközség sem működik. Korábban volt temploma az ortodox és a neológ felekezetnek is; utóbbit a második világháború után rombolták le, a helyén emelt épületben működött az egykori állampárt székháza, most pedig a rendőrség. Az ortodox zsinagóga viszont ma is áll. Öt éve 80 milliós költséggel újították fel, azóta emlékhely és az elszármazott makói izraeliták zarándokhelye. A teret, ahol áll, néhány éve Vorhand Mózes rabbiról nevezték el. Ugyancsak zarándokhely a jángori zsidó temető, amelybe ma már nem temetnek. A hódmezővásárhelyi zsidó hitközségnek ma 30-35 aktív tagja van, akik nyáron a nemrégiben felújított zsinagógában, télen pedig az épület mögötti imaszobában vesznek részt a szertartásokon. Az 1906-1908 között mór-eklektikus stílusban átépített zsinagógát 2004 után városi támogatással és pályázati pénzekből kezdték felújítani, már csak a mennyezet helyreállítása maradt hátra. A szomszédos egykori zsidó népiskolában alakították ki a 2004 nyarán megnyílt, az országban egyedülálló holokauszt múzeumot. A DÁMÓCI MONOSTOR hb ÉVES SZERZETESÉT, KOCSIS FÜLÖPÖT VÁLASZTOTTA XVI. BENEDEK PÁPA Szegedi az űj görög katolikus püspök ként is az egyetem matematika-fizika szakára készült, és csak érettségi előtt jelentette be, hogy mégis inkább pap szeretne lenni, örültem, mert így azzal foglalkozik, amit igazán szeret - hallottuk Kocsis Fülöp püspök Szegeden élő 84 éves édesanyjától, Kocsis Istvánná Margit nénitől, aki a Vedres-szakközépiskola nyugalmazott pedagógusa. 86 esztendős férje, Pista bácsi a család krónikáját lapozva büszkélkedett: Péter minden választása szabad volt életében. Így lett a szegedi Batthyány utcai fiúból hitoktató, majd egy borsodi görög katolikus kisfalu parókusa. 1998-ban 35 évesen tett szerzetesi fogadalmat négy év belgiumi felkészülés után, és ekkor kapta a Fülöp nevet. Ettől kezdve Kisvárdától nem messze, a dámóci monostorban él szerzetestársával. A görög katolikus egyház elvonult rn U A feladatok # # ellátásában az eddigi apparátusra támaszkodom, mert zöldfülű vagyok a szervezésben. Kocsis Fülöp szerzetesei ök, melynek egyetlen egyházmegyéje az egész ország területére kiterjed. - XVI. Benedek pápa püspöki felkérését hallva Fülöp sokáig gondolkodott, hogy elfogadja-e a kinevezést. Ebbe a döntésébe sem szóltunk Egyházmegyéket alapítana Egyik legfőbb feladatának Kocsis Fülöp azt tekinti, hogy folytatva elődje erőfeszítéseit, a földrajzilag jól elkülöníthető Miskolc környéki és dunántúli egyházközségekből két önálló egyházmegyét alapítson, élükre • pedig a Szentszék önálló püspököket nevezzen ki. Ezáltal aktívabbá tenné az egyházmegye, illetve egyházmegyék életét. Az, hogy az ezer szegedi és város környéki görög katolikus hívő a szervezeti átrendezés után továbbra is hozzá tartozna-e, még nem tudni. bele. Büszkék vagyunk rá, bár legalább ugyanannyira féltjük is őt. Óriási felelősséggel jár az egész ország majdnem háromszázezer görög katolikusát vezetni - tette hozzá az édesanya. Nehezen értük el telefonon Fülöp testvért, mert szigorú a szerzetesi napirend. Emellett készül a hét végi pünkösdre. A júniusi beiktatásáig elődje, Keresztes Szilárd marad hivatalban. A „megválasztásáról" elmondta, hogy a római katolikusokéhoz hasonlóan zajlott. Az elődje 75 évesen nyugdíjazását kérte, amit XVI. Benedek pápa elfogadott. A helyére három jelöltet terjesztettek elő, közülük választotta az egyházfő a dámóci szerzetest. A 45 éves püspök »°ZSS2££SS" ezzel az elhatározásával előreláthatóan tehát harminc évre kötelezte el magát. - Három püspök szentel majd a keleti liturgikus előírások szerint: az elődöm mellett Milán munkácsi és fan Babják eperjesi görög katolikus püspök. Gyökeresen megváltozik az életem, mert a csöndes kicsi bodrogközi faluból Nyíregyházára költözöm a püspökségre. A feladatok ellátásában az eddigi apparátusra támaszkodom, mert zöldfülű vagyok a szervezésben. Nem is menedzsernek készülök, hanem egy összetartó család pásztora, atyja szeretnék lenni. Fülöp testvérből Fülöp atya - árulta el a magyar görög katolikusok szegedi származású új püspöke. Eló'reláthatólag harminc évig nem lesz ehhez fogható: a római pápa a szegedi származású Kocsis Fülöpöt nevezte ki az egyetlen, egész országot felölelő görög katolikus egyházmegye püspökévé. Szülei rendkívül büszkék rá. DOMBAI TÜNDE - Három lányunk után Péter fiunk a legifjabb, tizenkét unokánk meg egy dédunokánk van. Nálunk a család a legfontosabb. Emlékszem, Péter óvodás korában említette először, hogy pap akar lenni. Ez feledésbe merült, még a Radnóti-gimnázium végzőseA PÜSPÖK ÉDESAPJA, KOCSIS ISTVÁN BÜSZKÉN MUTATJA A CSALÁDFÁT Fotó: Miskolczi Róbert