Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-04 / 79. szám

A Délmagyarország és a Délvilág világjáró melléklete 2008. április 4. QUAESTOR HOLIDAY ^.QU/€STOR *Most 20% előfoglalási kedvezmény mindenkinek! Minden utasunknak, aki lefoglalja a QUAESTOR Holiday katalógusunkból utazását, és április 18-ig a teljes összeget befizeti. Vagy válassza fantasztikus családi akcióinkat! Törökország - Alanya 77 500 Ft/fö-től Eltalm fiösorí Hotel 4', Al. 7 áj szállás ellátás, repülőjegy Görögország - Kefalónia 104 500 Ft/fő-töl Ketálonia Patácn Hotál 4', Al, 10 áí szállás ellátás, repülőjegy Az árnk 4 (6s csatád „setén személyenként értendőek. a/ ele ós az utós/oion bizonyos időszakaira érvényesek Kulon fizetendő reprrlOtón illetek (24 900 Ft), Vitlornondarrr biztosítás (1%), BBP biztosítás i J10 Ft fo'nap) A ketlvezrnonyek nom vonhatok össze Az aki 10 díszleteiről érdeklödion a QUAESTOR Pontokban' Szeged, Tisza L krt. 40. Teleion: (62) 424 563 pénzügyek k. ingatlan F" utazás ál telekom www.quaestor.hu LÁTOGATHATÓ M0NTECRIST0 SZIGETE MII Megnyílt a turisták előtt a Tir­rén-tenger utolsó titokzatos szi­gete, az Elbától délre elterülő Montecristo, Alexandre Dumas híres regényének egyik helyszí­ne. A 14 négyzetkilométeres te­rületre idáig csak iskolák, kuta­tók, műszaki szakemberek lép­hettek. Ezentúl másoknak is en­gedélyezik a látogatást, igaz, erősen korlátozott számban. Évente csak ezren járhatják be a vadregényes, szurdokkal, bar­langokkal teli szigetet, de ők is kizárólag vezetővel. A jelentke­zés interneten történik, utána már csak azt kell kivárni, hogy az ember sorra kerüljön. VISSZATÉRNÉK AZ AL-DUNARA A SZÁRNYASHAJÓK Húsz év szünet után visszatér­nek az Al-Dunára a turisták által egykor igen kedvelt szár­nyashajók. MTt A Vaskaput Belgrádból elindul­va látni akarók nagy része a 80-as években a Sirály nevű, szovjet gyártmányú szárnyasha­jókat választotta. Ezek egyrészt gyorsabbak voltak, mint a parti, kanyargós úton haladó buszok és személygépkocsik, másrészt a vízen haladó összehasonh'tha­tatlanul többet lát az Al-Duna kincseiből, mint az autózó. Május 3-án folytatódik a szár­nyashajózás - minden hétvégén, kétnapos túra formájában. Akik vállalkoznak rá, izgalmas idő­utazásban vehetnek részt. Belg­rádból indulnak, s tőle alig 14 ki­lométerre, Vinca faluban már új­kőkori települések maradványa­it láthatják. Ezt követi a szendrői vár, Európa egyik legimpozán­sabb vízparti erődje, amelyet a magyar történelemben is fontos szerepet játszott Brankovics György szerb fejedelem építte­tett a XV. század első felében. Aztán jókora ugrás vissza az idő­ben: Kosztolácnál meg lehet te­kinteni Viminaciumnak, Moesia Superior római tartomány szék­városának maradványait. Lej­jebb tőle Ráma XII. századi ro­mos vára már a magyar-bizánci háborúságok korát idézi. Veliko Gradisténél a turisták buszra szállnak, hogy elláto­gassanak Szerbia egyik legérté­kesebb természeti kincséhez, az érintetlen környezetben 13 kilométer hosszan elnyúló Ezüst-tóhoz, amely a nyári nap­sütésben szemkápráztatóan csillogó víztükréről kapta a ne­vét. Galambócnál az utazók kapkodhatják a fejüket, mert annyi a látnivaló. A Vaskapu, a több tíz kilométeres szük folyó­szakasz bejáratánál ugyanis a Duna hét kilométeresre tágul, s annyira lelassul, hogy inkább tűnik tónak, mint folyónak. Rengeteg vízimadár úszkál raj­ta, a parton pedig ott magaslik Galambóc XIV. századi vára. Külön bejáratú szentje is van a tűzhányónak EGY MARÉK ETNA pulzál, a másik meg azt, bi­zony-bizony maradhat. A hegynek azon az oldalán kapaszkodtunk fölfelé, amelyi­ken a talán legutóbbi lávafo­lyás pusztított. Dermesztő lát­vány az is. Kemény bazalt az itthoni kialudt vulkánok „föld­je", ez meg murvás, és olyan, mintha a rigolírozó ekék há­romszorosa forgatta volna sző­lő alá. Mintha meddőhányó lenne kőszénbánya mellett. Meddig is mentünk fölfelé? El­felejtettem ránézni az órámra. Az élet diadala azonban: ahol egy kis enyhhely lehetett, ott már mohásodott a murva, ki­csit arrébb valami tüskés bozót is nyújtogatta ágait, valamivel korábbi kitörések nyomán pe­dig derékmagasságú suhángok sorakoztak. Még arrébb az on­dolált fenyők satnya tábora ágaskodott. Még ilyet se pipál­tunk! Mindenesetre a somlai juhfark szőlőnek nyomát se lát­tam. Talán nincsen is tüzes bo­ra még ennek a folyton friss hegynek. Felül fehér, alul fekete Addig vitt bennünket a busz, ameddig vihetett, aztán át­Az Etna színei: fekete és fehér nyergeltünk szépen a libegőre. Ámultam és bámultam, nem méregettem, meddig tartott az út. Az idegenforgalom úgy szervezi az életét, hogy min­den stációnál kocsmás és ajándékos megállók vannak, mi tehát a másodikig jutot­tunk el. Minket a puszta látvány haj­tott ki a födél alól. Kínálják ugyan albumokban is a képe­az idő, de mi nem teltünk ^^KmÉé a látvánnyal: ezért már A^^^Hpy* /j^^^^^Hf demes volt befizetnünk erre az I útra. Libegöröl is láthattuk, számolatlanul is, seregnyi • fattyúkráter is sebzi - vagy cif­I ifflgai^^^^^B rázza - a hegyet. A tudomány, 1 Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánjának hat évvel ezelőtti kitörése a földről és az űrből nézve FOTÓ: MTI/EPA/ANSA/ORIETTA SCARDINO; NASA ha jól emlékszem, parazitakrá­Hogyan is van ez? Tölcsértor­kolattal jön elö a poklok tüze? Amikor az utolsókat pöfékeli, már nem lehet annyi erö ben­ne, hogy ekkorákat lőjön. Arról lenne szó, hogy mégiscsak be­omlik a teteje? Aki nem hiszi, nézze meg. Könyvből is meg lehet tanulni a tűzhányók természetrajzát, de nekem úgy adódott, apró gyerekkoromban két oldalról is fi­gyelhettem a dunántúli Somlót. Úgy hozta a szerencse, hogy húsvét hetében eljuthattunk a szicíliai Etnára is. HORVÁTH DEZSŐ Jólesett látnom, amikor még messziről tünt föl, majdnem olyan, mint a mienk. Olyan­nak olyan, csak egy kicsit más. Szabályos csonka kúp, de a teteje havas. Aztán hal­lottam, legutóbbi megmért hossza negyvenhét kilométer körül van, szélessége pedig a harminchetet környékezi, és jelenlegi magassága is hajazza a háromezer-háromszázat, de már csak méterben. Mennyi lávát is okádott ki mostanáig magából ez a hegy? (Csákány Bélát kértem meg itthon, hogy számítsa ki, mert ö szokta mondogatni, ha háromnál na­gyobbról van szó, az újságíró biztosan téved. Ürgette-forgat­ta fejében a kilométereket, mire kimondta, valamivel több mint kétszer tíz a tizen­kettediken. A közkézen forgó szavakkal kifejezve kétbillió [!!!] köbméternél is több.) Mi marad a láva helyén? Ahogy a láva szokott elöömleni a hegyből, úgy tolakodott ki belőlem a kérdés: ahonnan ek­kora iszonyat kijön, mekkora luk marad a helyén? Még csak fölfelé poroztunk buszunkkal, már kétfelé osztódott társasá­gunk. Az egyik azt mondta, luk nem marad, mert a magma ket a pavilonok, képeslapok is kaphatók, de istenigazából az lelkedzik lelkünkből, amelyi­ket magunk csináljuk. Kattog tehát szinte mindenkinek a markában a fényképezőgép. Fejünk fölött a havas hegy, talpunk alatt a komor feke­teség, tejszínhabpamacsokkal díszítve. Istenem, de szép! Sebhelyek a hegyen Összekapkodunk egy marék lávakövet, hogy tanúbizonysá­gát hozzuk ittjártunknak. El­ASZERZŐ FELVÉTELE temek mondja, és ezt is meg lehet érteni. Nyilván nagyob­bat szólna minden kitörés, ha az okádhatnék föld minden erejét egy csatornába fogva öntené napvilágra a kását. Sebhelyeknek is fölfogható va­lamennyi, de ha ilyen se len­ne, nem tanulmányozhatnánk tapintási közelségből egyetlen­egyet se. Jó kis körszínház le­het egykor majd a Szilvesz­ter-kráter. Olyan szép és olyan szabályos tölcsér, akármelyik ógörög színdarab is megszólal­hat belőle. Q Pusztít ás épít Még egy apró gondolat, kiköpött szegedi ésszel. Pásztor János két balatoni szobra a városháza elé állítva nevet is kapott. A Pusztító Tisza és az Áldást hozó Tisza..Amit láttunk, és amit nem is láttunk, a pusztító Etna. De áldás is van benne. A környező városok utcakövezete mind rücskös bazaltkockákból van, és talán minden valamire való épületében is benne van. Irtja és építi a környezetét. Még külön bejáratú szentet is adott: Ágota kisasszonyt. Kegyes fátylával állták útját a nagy folyásnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom