Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-28 / 99. szám

Hétfő, 2008. április 28. Aktuális 13 VÁLTOZTATÁSRA KÉSZÜLNEK A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRCÁNÁL Tiltakoznak a fóliások MOLNÁR LÁSZLÓNÉ SZENTESI ŐSTERMELŐ NEM AKARJA A HIVATALOKAT JÁRNI Lapunkban megjelent fóliás riportunk nyomán változtatásra készül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a sátrak építési engedélyével kapcsolatban. A tárca számít a szakma képviselőinek véleményére. Szentesen legalább félezren gazdálkodnak fóliasátrakban. A helyiek szerint fölösleges az építési engedélyt megszerezni, elég lehet egy bejelentés is. BLAHÓ GABRIELLA Szomszédvita kapcsán merült fel újra a fóliakérdés: egy balástyai asszonynak kellett büntetést fizetnie az elmaradt építési engedély miatt, miután szomszédja feljelentette. A lapunkban megjelent riport országos téma lett, újra terítékre került a fóliasátrak ügye. A kormány most szembesült azzal a ténnyel, hogy a tíz éve érvényben lévő jogszabályt sem az érintettek, sem a hatóságok nem alkalmazzák, e szerint építési engedélyt kellene kérni a fóliasátrakra is. Az országban négyezer hektáron termesztenek ezen a módon - az elmúlt egy évtizedben alig néhány esetben szereztek érvényt a jogszabálynak. - Az ügy felháborodást váltott ki a kertészek körében - mondta Ledó Ferenc. A szentesi Dél-aföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel ezelőtt született jogszabály szerint a négy méter alattiakra nem kellett építési engedély, a közelmúltban született rendelet szerint pedig azok esetében nem kell, amelyek 6 méternél alacsonyabbak, és 100 négyzetméternél kisebbek. Mivel a fóliasátrak nyolcvan százaléka ilyen, a kertészek többségét érinti a korlátozás. Ez mindenképpen terhet jelent a számukra, ugyanis minden szakhatóság hozzájárulását kérni kell az építési engedélyhez. Például vízjogi engedély, földtani vizsgálat, tisztiorvosi hozzájárulás volna szükséges a fóliasátrak építéséhez, így viszont szükség lenne közművekre is. Világos, hogy a kistermelök számára ez vállalhatatlan feladatot jelent. Szentesen legalább félezren gazdálkodnak fóliasátrakban, ezek alapteFotó: Tésik Attila ra az álláspontra jutott, hogy a háromvagy ötezer négyzetméter feletti sátrak esetében indokolt lehet az építési engedély, a kisebbek számára viszont érdemes a bejelentést kötelezővé tenni. Ledó nem tudta megmondani, hogy a városban és környékén pontosan hány hektárnyi fóliasátor található, mert erről nincs adat. Az önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium még létező szabályozása szerint az újakra építési engedélyt, a régebbiekre pedig fennmaradási engedélyt kellene kérni. Szirbik Imre szentesi polgármester, szocialista országgyűlési képviselő lapunknak azt mondta, ezt feltétlenül felül kell vizsgálni. A térségben nagyon sok terUa kistermelő nem akarja A szentesi Berekháton emelt fóliasátorban tíz éve termeszt paprikát Molnár Lászlóné. Az idős asszony egy hektáron maga gazdálkodik. Lapunknak azt mondta, nem érti, miért kellene most a hivatalokat járnia, a sátorra eddig sem kellett építési engedély. Sok gondja van a paprikával, idén ugyanis kirohadt a gyökere. A nyeresége nagyon kicsi, ha még azt is illetékekre kell költenie, akkor inkább abbahagyja a termesztést. rülete döntő többségben nem éri el az ezer négyzetmétert. Ledó Ferenc elmondta: a szakma képviselőit arra kérte az agrártárca, tegyenek javaslatot az ügyben. A tész vezetője kollégáival, a környék gazdálkodóival egyeztetve armelőt érint az ügy, a polgármesteri hivatalban eddig sem szereztek érvényt a jogszabálynak - mindössze egyetlen belvárosi ügyben, amikor a balástyai történethez hasonlóan szintén a szomszéd tiltakozott. BÁTYI ZOLTÁN Vízparti nyár Azt is reméljük, hogy a nyaralóvároskák is visszanyerik régi fényüket. Azt mondja: nyár? Hol van az még? - kérdezhetik, lesve, mekkorára híznak szeszélyes áprilisunk esőfelhői. Bár aki kicsit is ismerős a Csongrád megyei vizek partján, az pontosan tudja: mifelénk a nyár, mutathat bármit a naptár, már akkor itt settenkedik a kertek alatt, amikor a vízparti nyaralók tulajdonosai aggódó ábrázattal, no meg bungitakarításra rendszeresített söprüvel a kezükben kiállnak a partra, és azt kérdezik: na, akkor, te Tisza, rombolsz, pusztítasz-e az idén, vagy örömet kínálsz? Ilyen forgatókönyv szerint zajlik ez a furcsa tiszai, marosi, körösi II tt Azt IS remeljuk, nyáriesés immár évtizedek óta. Félem m hogy a lem szorongatja egy kicsit a vágyainkat, de azért hitünkben töretlenül reméljük: élettel telnek meg vízpartjaink, a bungalók kertjében bográcsosállvány lábait nyomják a földbe, hús is kerül abba a bográcsba, s egy olyan vagány sem akad, aki áttivornyázott este után akarja megmutatni férfias bátorságát egy nem hivatalos, Tiszát átúszó bajnokságon. És persze azt is reméljük, hogy azok a nyaralóvároskák is visszanyerik régi fényüket, amelyek bizony mára megkoptak egy kicsit. Mert nem csupán a trabantos, kiskertes nagyörömök szálltak el az ezredvéggel, hanem a vízparti nyaralós kultusz is megkopott kissé. Mintha néhány házgazda közel sem érezne át annyira, mit is jelent mondjuk sárgái, Maros-parti polgárnak lenni, mint elődei. A gátakon sétálva úgy tűnik, kevesebb a gondozott kiskert a picinyke házak előtt. És kevesebb a lendület is, ami arra késztet: ha nem is varázsolhatunk Riviérát a Tisza vagy a Maros mellé, sokkal vonzóbbá, élőbbé azért tehetnénk az egykoron oly virágzó területeket. Mint ahogy folyóinkat is. Tavasznak nevezett nyárelőn a tiszai polgár azon is el tud keseregni néhány órát a söre mellett, mennyire halott folyó lett szeretett Tiszája. Kajakosok, kenusok, evezősök, brummogós motorcsónakkal barázdát szántók ugyan birtokba veszik a legmagyarabb folyót, de hol vannak azok az uszályok, amik egykoron ezer tonnaszám hordták az árut? Hova tünt a vízi szállítás, s az ehhez köthető kereskedelem? Miért nem élünk sokkal jobban ezzel a lehetőséggel, amikor - vegyük már észre! - megteltek útjaink, kamiongözben pácolódik az egész déli határvidék. De mondhatjuk ezt a Tiszának, Marosnak, a víz már csak olyan, hogy nem szomorkodik, de nem is vitatkozik. Csupán lehetőséget kínál. Nyaralásra, pancsolásra, csónakázásra, elgondolkodásra. Sorsáról, sorsunkról. Jövőjéről, ami úgy összenő a mi jövőnkkel, mint napfény tánca a tiszai, marosi habokkal. Nyugdíj hatarido Lejár a hónap végén a 2007-es évre vonatkozó úgynevezett NYENYI-adatszolgáltatás határideje. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság április 30-áig várja a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, őstermelők adatait. Közös érdek, hogy az adatok határidőben beérkezzenek, ez ugyanis nagy mértékben segíti az ellátások megállapítását. Az adatokat elektronikus úton is be lehet küldeni. MAGYARCSANADON ROMÁN HÚSVÉTOT ÜNNEPELNEK Csoknyázás és a borral locsolt kenyér Alig tucatnyi román nemzetiségű ortodox ünnepli a húsvétot Magyarcsanádon - a régi hagyományok javarészt már csak az emlékekben élnek. A legtöbb família immár két húsvétra emlékezik, pedig néhány évtizeddel ezelőtt csak ez a későbbi volt a természetes. A románoknál nincs locsolkodás. ILLYÉS SZABOLCS Már csak néhányan maradtak az egykor igen népes magyarcsanádi román közösségből, akik még tartják az ortodox hagyományokat, a húsvét ünneplésére pénteken délután gyűltek össze a templomkertben. A nyugati ünnepet követő ortodox húsvét szertartásai egyébként már hétfő óta folytak, a jó ismerősök itt elevenítették fel a tradíciókat. - Nekünk, ortodoxoknak ez a legnagyobb ünnepünk, ezt a hagyományt igyekszünk megtartani a családjainkban is, bár itt már nagyon kevesen maradtunk. Manapság már az a jellemző, hogy a gyermekeink, unokáink két húsvétra is emlékeznek, de a régi tradíciókból már nem sok maradt. Néhányan emlékszünk még a csoknyázásra, ami a húsvéthétfőhöz kötődő szokás volt. Ilyenkor mi ünnepélyes misére megyünk a temetőbe, hiszen a feltámadást ünnepeljük, kisgyermekként ilyenkor a pap kosarába tettünk tojásokat, amit azt követően itt, a templomkertben egymáshoz koccintottunk, és akinél összetört a tojáshéj, át kellett, hogy adja azt a másiknak - elevenítette fel az emlékeket Barta Imréné. A húsvét szertartásai és népi hagyományai mint a csoknyázás is szigorúan a templomhoz és a szertartásokhoz kötődött, kötődik - vallja Békán Aurél, a magyarcsanádi közösség lelkésze, aki elárulta: a román hagyományban nincs locsolkodás. Igazán különleges családi szokások nem kötődnek a húsvéthoz, aminek az ortodoxoknál leginkább közösségi jellegé van. - Emlékeim között én is a tojások összekoccintását őrzöm a legélénkebben, édesapámmal már egy héttel húsvét előtt válogattuk, próbálgattuk: melyik lehet a legerősebb tojás. Persze, igazán emlékezetesek a liturgiák voltak, ilyenkor a feltámadási misén végzi el a pap az úgynevezett pászkaszentelést. Ez úgy történik, hogy egy kenyeret apróra összevágunk, majd a lelkész meglocsolja borral. Ebből minden hívő ehet - foglalta össze Békán Aurél. A nyugati szertartásoktól sok mindenben különbözik a román gyakorlat - a vasárnapi mise például éjfélkor ROMÁN ORTODOX HIVŐK A MAGYARCSANADI TEMPLOMKERTBEN Fotó: Illyés Szabolcs vagy a hajnali órákban kezdődik, Magyarcsanádon a hagyomány szerint hajnali 4-kor. Húsvét másnapja, hétfő is az ájtatosságé, a közösség ilyenkor a temetőbe vonul, itt emlékeznek meg a feltámadásról. Csütörtöktol vasszigor A közlekedési szabályok megszegéséért májustói az autó tulajdonosát teszik feleiőssé. A szabályszegők 30-300 ezer forint büntetésre számíthatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A jármű üzemben tartója lesz a felelős bizonyos közlekedési szabályszegésekért májustól. Még akkor is, ha nem ő vezette autóját. A rendőröknek ma még bizonyítania kell, hogy ki volt a szabálytalankodó sofőr, és azt kell felelősségre vonniuk. Radics Róbert őrnagy elmondta: a jogszabályváltozással ezentúl a gépjármű tulajdonosa felel saját járművéért. A CSMRFK közlekedésrendészeti osztályának vezetője közölte: kevés kiskaput hagyott a jogszabály az üzemben tartónak. A legkisebb bírság 30, a legnagyobb 300 ezer forint lesz. A szabálysértés elkövetését a rendörségnek képrögzítő eszközzel kell dokumentálnia: kizárólag ennek alapján szabható ki a büntetés. A szabálytalankodókat a rendöröknek ezentúl nem kell megállítania. A büntetéseket halmozni is lehet. Ha valaki ötvenes körzetben például hetvennel hajt át egy piros lámpán, és szabályszegését rögzíti egy rendőrségi kamera, a sebességtúllépésért és a fényjelző készülék előtti megállás elmulasztásáért is fizetnie kell. A szigorú büntetésektől a rendőrség a balesetek számának csökkenését varja. I NÉHÁNY TARIFA. Vasúti átjáróra való ráhajtásra vonatkozó rendelkezések megszegése: 300 ezer forint. Közlekedési lámpa előtti megállási kötelezettség megszegése: 50 ezer forint. Haladás autópályán a leállósávban: 150 ezer forint. Ötvenes körzetben hatvanöt kilométeres sebességgel haladás: 30 ezer forint.