Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-28 / 99. szám

Hétfő, 2008. április 28. Aktuális 13 VÁLTOZTATÁSRA KÉSZÜLNEK A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRCÁNÁL Tiltakoznak a fóliások MOLNÁR LÁSZLÓNÉ SZENTESI ŐSTERMELŐ NEM AKARJA A HIVATALOKAT JÁRNI Lapunkban megjelent fóliás riportunk nyomán változtatásra készül az Ön­kormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a sátrak építési engedélyével kapcsolatban. A tárca számít a szakma képviselőinek véleményére. Szente­sen legalább félezren gazdálkodnak fóliasátrakban. A helyiek szerint fölösle­ges az építési engedélyt megszerezni, elég lehet egy bejelentés is. BLAHÓ GABRIELLA Szomszédvita kapcsán merült fel újra a fóliakérdés: egy balástyai asszonynak kellett büntetést fizetnie az elmaradt építési engedély miatt, miután szom­szédja feljelentette. A lapunkban meg­jelent riport országos téma lett, újra te­rítékre került a fóliasátrak ügye. A kor­mány most szembesült azzal a ténnyel, hogy a tíz éve érvényben lévő jogsza­bályt sem az érintettek, sem a hatósá­gok nem alkalmazzák, e szerint építési engedélyt kellene kérni a fóliasátrakra is. Az országban négyezer hektáron ter­mesztenek ezen a módon - az elmúlt egy évtizedben alig néhány esetben szereztek érvényt a jogszabálynak. - Az ügy felháborodást váltott ki a kertészek körében - mondta Ledó Fe­renc. A szentesi Dél-aföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel ezelőtt született jogszabály szerint a négy méter alatti­akra nem kellett építési engedély, a kö­zelmúltban született rendelet szerint pedig azok esetében nem kell, amelyek 6 méternél alacsonyabbak, és 100 négyzetméternél kisebbek. Mivel a fó­liasátrak nyolcvan százaléka ilyen, a kertészek többségét érinti a korlátozás. Ez mindenképpen terhet jelent a szá­mukra, ugyanis minden szakhatóság hozzájárulását kérni kell az építési en­gedélyhez. Például vízjogi engedély, földtani vizsgálat, tisztiorvosi hozzájá­rulás volna szükséges a fóliasátrak épí­téséhez, így viszont szükség lenne köz­művekre is. Világos, hogy a kisterme­lök számára ez vállalhatatlan feladatot jelent. Szentesen legalább félezren gaz­dálkodnak fóliasátrakban, ezek alapte­Fotó: Tésik Attila ra az álláspontra jutott, hogy a három­vagy ötezer négyzetméter feletti sátrak esetében indokolt lehet az építési enge­dély, a kisebbek számára viszont érde­mes a bejelentést kötelezővé tenni. Le­dó nem tudta megmondani, hogy a vá­rosban és környékén pontosan hány hektárnyi fóliasátor található, mert er­ről nincs adat. Az önkormányzati és Területfejlesz­tési Minisztérium még létező szabá­lyozása szerint az újakra építési enge­délyt, a régebbiekre pedig fennmara­dási engedélyt kellene kérni. Szirbik Imre szentesi polgármester, szocialista országgyűlési képviselő lapunknak azt mondta, ezt feltétlenül felül kell vizsgálni. A térségben nagyon sok ter­Ua kistermelő nem akarja A szentesi Berekháton emelt fóliasátorban tíz éve termeszt paprikát Molnár Lászlóné. Az idős asszony egy hektáron maga gazdálkodik. Lapunknak azt mondta, nem érti, miért kellene most a hivatalokat járnia, a sátorra eddig sem kellett építési engedély. Sok gondja van a paprikával, idén ugyanis kirohadt a gyökere. A nyeresége nagyon kicsi, ha még azt is illetékekre kell költenie, akkor inkább abbahagyja a termesztést. rülete döntő többségben nem éri el az ezer négyzetmétert. Ledó Ferenc el­mondta: a szakma képviselőit arra kér­te az agrártárca, tegyenek javaslatot az ügyben. A tész vezetője kollégáival, a környék gazdálkodóival egyeztetve ar­melőt érint az ügy, a polgármesteri hi­vatalban eddig sem szereztek érvényt a jogszabálynak - mindössze egyetlen belvárosi ügyben, amikor a balástyai történethez hasonlóan szintén a szom­széd tiltakozott. BÁTYI ZOLTÁN Vízparti nyár Azt is reméljük, hogy a nyaralóvároskák is visszanyerik régi fényüket. Azt mondja: nyár? Hol van az még? - kérdezhetik, lesve, mekkorára híznak szeszélyes áprilisunk esőfelhői. Bár aki kicsit is ismerős a Csongrád megyei vizek partján, az pontosan tudja: mifelénk a nyár, mutathat bármit a naptár, már akkor itt settenkedik a kertek alatt, ami­kor a vízparti nyaralók tulajdonosai aggódó ábrázattal, no meg bungi­takarításra rendszeresített söprüvel a kezükben kiállnak a partra, és azt kérdezik: na, akkor, te Tisza, rombolsz, pusztítasz-e az idén, vagy örömet kínálsz? Ilyen forgatókönyv szerint zajlik ez a furcsa tiszai, marosi, körösi II tt Azt IS remeljuk, nyáriesés immár évtizedek óta. Féle­m m hogy a lem szorongatja egy kicsit a vágyain­kat, de azért hitünkben töretlenül re­méljük: élettel telnek meg vízpartja­ink, a bungalók kertjében bográcso­sállvány lábait nyomják a földbe, hús is kerül abba a bográcsba, s egy olyan vagány sem akad, aki áttivornyázott este után akarja megmutat­ni férfias bátorságát egy nem hivatalos, Tiszát átúszó bajnokságon. És persze azt is reméljük, hogy azok a nyaralóvároskák is vissza­nyerik régi fényüket, amelyek bizony mára megkoptak egy kicsit. Mert nem csupán a trabantos, kiskertes nagyörömök szálltak el az ezredvég­gel, hanem a vízparti nyaralós kultusz is megkopott kissé. Mintha né­hány házgazda közel sem érezne át annyira, mit is jelent mondjuk sár­gái, Maros-parti polgárnak lenni, mint elődei. A gátakon sétálva úgy tűnik, kevesebb a gondozott kiskert a picinyke házak előtt. És keve­sebb a lendület is, ami arra késztet: ha nem is varázsolhatunk Riviérát a Tisza vagy a Maros mellé, sokkal vonzóbbá, élőbbé azért tehetnénk az egykoron oly virágzó területeket. Mint ahogy folyóinkat is. Tavasznak nevezett nyárelőn a tiszai pol­gár azon is el tud keseregni néhány órát a söre mellett, mennyire halott folyó lett szeretett Tiszája. Kajakosok, kenusok, evezősök, brummogós motorcsónakkal barázdát szántók ugyan birtokba veszik a legmagya­rabb folyót, de hol vannak azok az uszályok, amik egykoron ezer ton­naszám hordták az árut? Hova tünt a vízi szállítás, s az ehhez köthető kereskedelem? Miért nem élünk sokkal jobban ezzel a lehetőséggel, amikor - vegyük már észre! - megteltek útjaink, kamiongözben pácoló­dik az egész déli határvidék. De mondhatjuk ezt a Tiszának, Marosnak, a víz már csak olyan, hogy nem szomorkodik, de nem is vitatkozik. Csupán lehetőséget kí­nál. Nyaralásra, pancsolásra, csónakázásra, elgondolkodásra. Sorsá­ról, sorsunkról. Jövőjéről, ami úgy összenő a mi jövőnkkel, mint nap­fény tánca a tiszai, marosi habokkal. Nyugdíj hatarido Lejár a hónap végén a 2007-es évre vonatkozó úgynevezett NYENYI-adat­szolgáltatás határideje. A Dél-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazga­tóság április 30-áig várja a foglalkoz­tatók, egyéni vállalkozók, őstermelők adatait. Közös érdek, hogy az adatok határidőben beérkezzenek, ez ugyanis nagy mértékben segíti az ellátások megállapítását. Az adatokat elektroni­kus úton is be lehet küldeni. MAGYARCSANADON ROMÁN HÚSVÉTOT ÜNNEPELNEK Csoknyázás és a borral locsolt kenyér Alig tucatnyi román nemzetiségű ortodox ünnepli a húsvétot Magyarcsa­nádon - a régi hagyományok javarészt már csak az emlékekben élnek. A legtöbb família immár két húsvétra emlékezik, pedig néhány évtizeddel ezelőtt csak ez a későbbi volt a természetes. A románoknál nincs locsol­kodás. ILLYÉS SZABOLCS Már csak néhányan maradtak az egykor igen népes magyarcsanádi román kö­zösségből, akik még tartják az ortodox hagyományokat, a húsvét ünneplésére pénteken délután gyűltek össze a temp­lomkertben. A nyugati ünnepet követő ortodox húsvét szertartásai egyébként már hétfő óta folytak, a jó ismerősök itt elevenítették fel a tradíciókat. - Nekünk, ortodoxoknak ez a legna­gyobb ünnepünk, ezt a hagyományt igyekszünk megtartani a családjaink­ban is, bár itt már nagyon kevesen maradtunk. Manapság már az a jel­lemző, hogy a gyermekeink, unoká­ink két húsvétra is emlékeznek, de a régi tradíciókból már nem sok ma­radt. Néhányan emlékszünk még a csoknyázásra, ami a húsvéthétfőhöz kötődő szokás volt. Ilyenkor mi ünne­pélyes misére megyünk a temetőbe, hiszen a feltámadást ünnepeljük, kis­gyermekként ilyenkor a pap kosarába tettünk tojásokat, amit azt követően itt, a templomkertben egymáshoz koc­cintottunk, és akinél összetört a tojás­héj, át kellett, hogy adja azt a másik­nak - elevenítette fel az emlékeket Barta Imréné. A húsvét szertartásai és népi hagyo­mányai mint a csoknyázás is szigorú­an a templomhoz és a szertartásokhoz kötődött, kötődik - vallja Békán Aurél, a magyarcsanádi közösség lelkésze, aki elárulta: a román hagyományban nincs locsolkodás. Igazán különleges családi szokások nem kötődnek a húsvéthoz, aminek az ortodoxoknál leginkább közösségi jellegé van. - Emlékeim között én is a tojások összekoccintását őrzöm a legélénkeb­ben, édesapámmal már egy héttel húsvét előtt válogattuk, próbálgattuk: melyik lehet a legerősebb tojás. Per­sze, igazán emlékezetesek a liturgiák voltak, ilyenkor a feltámadási misén végzi el a pap az úgynevezett pászka­szentelést. Ez úgy történik, hogy egy kenyeret apróra összevágunk, majd a lelkész meglocsolja borral. Ebből min­den hívő ehet - foglalta össze Békán Aurél. A nyugati szertartásoktól sok min­denben különbözik a román gyakorlat - a vasárnapi mise például éjfélkor ROMÁN ORTODOX HIVŐK A MAGYARCSANADI TEMPLOMKERTBEN Fotó: Illyés Szabolcs vagy a hajnali órákban kezdődik, Ma­gyarcsanádon a hagyomány szerint hajnali 4-kor. Húsvét másnapja, hétfő is az ájtatosságé, a közösség ilyenkor a temetőbe vonul, itt emlékeznek meg a feltámadásról. Csütörtöktol vasszigor A közlekedési szabályok megszegé­séért májustói az autó tulajdonosát teszik feleiőssé. A szabályszegők 30-300 ezer forint büntetésre szá­míthatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A jármű üzemben tartója lesz a felelős bizonyos közlekedési szabályszegése­kért májustól. Még akkor is, ha nem ő vezette autóját. A rendőröknek ma még bizonyítania kell, hogy ki volt a szabálytalankodó sofőr, és azt kell fe­lelősségre vonniuk. Radics Róbert őrnagy elmondta: a jogszabályváltozással ezentúl a gépjár­mű tulajdonosa felel saját járművéért. A CSMRFK közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője közölte: kevés kiskaput hagyott a jogszabály az üzemben tartó­nak. A legkisebb bírság 30, a legnagyobb 300 ezer forint lesz. A szabálysértés el­követését a rendörségnek képrögzítő eszközzel kell dokumentálnia: kizáró­lag ennek alapján szabható ki a bünte­tés. A szabálytalankodókat a rendörök­nek ezentúl nem kell megállítania. A büntetéseket halmozni is lehet. Ha valaki ötvenes körzetben például hetvennel hajt át egy piros lámpán, és szabályszegését rögzíti egy rendőrségi kamera, a sebességtúllépésért és a fényjelző készülék előtti megállás el­mulasztásáért is fizetnie kell. A szigorú büntetésektől a rendőrség a balesetek számának csökkenését varja. I NÉHÁNY TARIFA. Vasúti átjáróra való ráhajtásra vonatkozó rendel­kezések megszegése: 300 ezer fo­rint. Közlekedési lámpa előtti megállási kötelezettség megsze­gése: 50 ezer forint. Haladás autópályán a leállósávban: 150 ezer forint. Ötvenes körzetben hatvanöt kilométeres sebességgel haladás: 30 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom