Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám

81 Megyei tükör Szombat, 2008. április 26. AZ ÖTLETGAZDA GYORSABB FEJLODEST VAR Biopolisz: öt esztendő, négy termék Öt éve alakult meg Szegeden a biopoliszkonzorcium és a hasonló nevű, szellemi alkotások piaci értékesítésével foglalkozó cég. A névadó és ötletgazda szerint születtek ugyan fontos eredmények az eltelt idó'szakban a biopoliszprogramban, de a kedvezőtlen gazdasági és pályázási körülmények miatt szerényebb volt az eló'rehaladás, mint remélték. A városházi ellenzék keményebben fogalmaz: szerintük megbukott a program, és a biopoliszból biofalu lett. Az önkormányzatnál viszont állítják: csak most kezdődik a munka. Akkor mi történt eddig? SZABÓ C. SZILÁRD Szeged mint biopolisz leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egyetemről és a szegedi kutatóintézetekről leszakadó, önállóvá váló kutató és fejlesztő bioipari kis- és középvállalkozások jönnek létre, melyek képesek nemzetközi szinten is versenyképes terméket előállítani. Ezzel Szegedre irányítják a tőkeerős befektetők figyelmét, és így termelői beruházások is megvalósulhatnak a városban. Mindez új munkahelyeket és jelentős helyi adóbevételt jelent. Hűvös: Ez csak biofalu Miután 2005-ben pólusvárossá vált a megyeszékhely, a városházán a biopoliszterv köré rakosgatták - az egyetemmel közösen - a különböző infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket, ami többek véleménye szerint nem igazán harmonizált a biotechnológiai törekvésekkel. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azonban úgy véli, hogy a biopoliszprojektbe sok minden belefér, például a 8-as és 10-es troli új klinikáig történő elvezetése is. Amikor tavaly kiderült, hogy az ígért 2000 ágyas új klinikai tömb helyett csak 255 ágyas épül, és hogy a fontosabb programelemek egyike sem lett kiemelt - a déli Tisza-híd megépítésére Hallott-e a biopoliszprogramról? Igen, hillottam róla, célja az élettudományi aúcstectmológiai ipar és az azt támogató kutatat megteremtése. {21 válasz) Igen, hallottam róla, az egyetem és a város közös programja. (31) Igen, hallottam róla, épül majd egy új klinikai tömb. (18) Nem hallottam róla. (108) Fogalmam sincs, mi az a biopolisz. (20) Összesen (200): 100% 11% 15,5% 9,5% 5l»% 10% A megkérdezett olvasók többsége (54%) nem hallott a biopoliszprogramról. Mindösszesen (a+b+c) a válaszadók 36%-a állította, hogy hallott valamit róla, ebből 11% ismerte ténylegesen a programot, 15,5% csak annyit tudott, hogy az egyetem és a város közös programja, 9,5% pedig összetévesztette egy másik projekttel. A válaszadók 10%-a még soha nem hallott a biopoliszprogramról. összességében elmondható, hogy a megkérdezett olvasók tájékozatlanok e kérdésben. Kutatási metódus: a kérdezés fajtája Intormédia-telefonos kutatás, a megkérdezettek száma 100 tó, a kérdezés ideje ZOOB. április 15-IZ., a kérdezés helye Szeged. FORRÁS: INFOHMfDIA MARKETING TANÁCSADÓ KFT. • AZ EGYETEM BIOLÓGUSAINAK ÚJ ÚJSZEGEDI ÉPÜLETÉT TAVALY ADTÁK ÁT DUDA ERNŐ: HIÁNYZIK AZ ÖSSZEFOGÁS. - Nem látom tisztán, hogy merre haladunk, mert van egy Biopolisz városfejlesztési program, egy pólusprogram és a Biopolisz Kft. Nincs tisztázva, miről beszélünk, ha felmerül a Biopolisz neve - mondta Duda Ernő, a Solvo Biotechnológia Zrt. vezérigazgatója, a Biotechnológiai Szövetség elnöke. A több dijat is elnyert, a legdinamikusabban fejlődő cégek között jegyzett, nagyrészt magyar tulajdonú szegedi társaság vezetője szerint a Biopolisz Kft. hem mutatott fel komoly eredményt a megalakulása óta. Duda Ernő szerint két komoly probléma van Biopolisz-ügyben: 1.: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gyakran változtatja a feltételrendszert, így nem lehet tudni, hogy mit akar az NFÜ, s azon keresztül az állam a pólusvárosoktól, hogyan akarja fejleszteni azokat 2.: hiányzik az összefogás Szegeden. Szerinte ezzel szemben Debrecenben összefogtak a szereplők. például 2013-ig biztosan nem kap forrást az önkormányzat -, a városházi ellenzék a projekt bukásáról beszélt. A fideszes Hűvös László és a kereszténydemokrata Juhász Gyula szerint az uniós támogatások csökkentésével a biopoliszból biofalu lett, s ma ugyanott tartunk, ahonnan indultunk. - A biopoliszprogram nem ért véget, éppen ellenkezőleg, csak most kezdődik mondta Nagy Sándor, hozzátéve: már az elején tisztában voltak azzal, hogy nem rövid távon megtérülő befektetésről van szó. Az igaz, hogy nem lett kiemelt több programelem, de biztos abban, hogy ezek a megfelelő uniós pályázati konstrukcióban sikerrel szerepelnek, és több tízmilliárd forintból épül majd az új klinika mellett egészségügyi központ és a húszhektáros MAV-területen technológiai park, inkubátorház, s jönnek majd a nagy biotechnológiai és gyógyszeripari cégek. Dudits: Pozitív fejlemény Hogy akkor mi történt biopoliszügyben az elmúlt öt évben? Bár a program névadója és ötletgazdája, Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója elismeri, hogy az előrehaladás a kedvezőtlen gazdasági és pályázási körülmények miatt szerényebb volt, mint remélték, pozitív fejlemény az élettudományi kutatási és fejlesztési kapacitások bővülése. Sorolja az eredményeket: felépült az egyetem új biológiai épülete, megalakult a neurobiolóFotó: Karnok Csaba technológiai kis- és középvállalkozásokat a működésük első időszakában. Molnár: Reális eredmény Az öt éve alakult Biopolisz Kft. a szegedi kutatóintézetekben létrejött szellemi alkotások piaci értékesítésével és az ipari fejlesztési igények közvetítésével foglalkozik. Molnár István igazgató elmondta: 50 szabadalmat és 21 kutató- és fejlesztőcéget menedzseltek a megalakulásuk óta. A találmányok közül négy került termékközeli állapotba. „Ebben a játéktérben ez reális eredmény" - mondja Molnár István, aki úgy véli, hosszú évekbe, sokszor több mint egy évtizedbe kerül, mire egy kisvállalkozás találmányából piacképes termék lesz. A biopoliszról mondták „A napokban tárgyaltam a szegedi biológiai központvezetőivel, akik egy genomikai központot szeretnének létrehozni. Ahogy ők mondták, Újszeged lehetne az első biopolisz. Ezzel Szeged az élettudományi kutatások és az erre épülő ipar fellegvárává válhat. Ez több száz új munkahelyet és jelentős bevételt jelentene." (Újhelyi István MSZP-s országgyűlési képviselő, Délmagyarország, 2002. december 20.) „A biopoliszprojekt jó esély az elmélet és a gyakorlat szorosabbra fűzésére, és lévén valódi, 21. századi iparág, az üzletembereknek, a magántőkéseknek is sikerrel kecsegtető befektetési lehetőség." (Ron Halpin, Kanada magyarországi nagykövete, Délmagyarország, 2003. október 10.) „Jó esélyt látok arra, hogy a francia állam szerepvállalása Szegedre irányítja a befektetők figyelmét, így termelő beruházások is megvalósulhatnak a biopolisz eredményeire épülve a városban." (Szabó Gábor rektor, Délmagyarország 2004. február 24.) „A világ nagy cégei, gazdagabb országai elvitték innen a szellemi termékeket és a legkiválóbb koponyákat. A biopoliszprogram célja, hogy a tőkeerős cégek idejöjjenek a tudomány termékeiért." (Botka László polgármester, Délmagyarország, 2006. december 20.) „A biopolisz infrastruktúrája miatt érdemes lesz idejönni. Ma erről szól az élet, az egyetemek mellett kell fejleszteni." (Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Délmagyarország, 2008. január 19.) giai tudásközpont, és a közeljövőben kétmilliárd forintos beruházással genomikai innovációs központot hoznak létre, amely támogatja majd a bioDudits Dénes gyorsabb fejlődést vár, ugyanakkor jól tudja, Szegednek nincs más választási lehetősége, mint a bioipar megteremtése. Szifiliszes örömlány a 15. századból Közép-Európában egyedülálló leletek a szegedi várásatásról előkerült női csontok. Orvostörténeti szenzációnak számít, mert újabb bizonyíték arra, hogy nem Kolumbusz hurcolta be a szifiliszt Európába. DOMBAITUNDE Szifilisz lyuggatta ki egy húsz év körüli szegedi nő koponyáját és egy negyvenes éveiben járó asszony lábszárcsontját - mutatták tegnap a szegedi középkori vártemplom és temető ásatásán dolgozó szakemberek. Fogas Ottó, a Móra-múzeum várfeltárásának egyik vezető régésze elmondta, hogy a sírok mélysége alapján következtettek rá, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A nemi betegségre utaló tüneteket a szegedi egyetem embertani tanszékének antropológusai vizsgálják a csontokon. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium megerősítette: a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben. - Ez azért óriási felfedezés, mert az eddigi feltevések szerint Kolumbusz Kristóf legénysége hurcolta be magával a vérbajt az Újvilágból az 1400-as évek legvégén - magyarázta a szegedi antropológus PhD-hallgató, ösz Brigitta. Tanszékvezetőjével, Pálfi Györggyel - aki a betegségkutatás szaktekintélye - a napokban nemzetközi konferencián számoltak be az eredményekről. A szegedi csontok tehát borítják az eddigi elméletet; azt mutatják, hogy Amerika felfedezése előtt létezett már ez a nemi betegség Európában. Pálfi György elmondta, korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai. A kór koráról folynak a viták. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertözés, Kolumbuszék pedig egy másik vírusfertőzés hevesebb fajtáját hurcolták be. - A vérbajjal sokáig lehetett élni, ritka betegség volt, nem úgy, mint akkoriban a lepra, a pestis vagy a tbc. Ez a fiatal nő gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Őrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a fe- vfitési Kfco je tetején és borsónyi lyuk tátongá*Prsz; f rTtuAi tjsrftl szájüregében. Végül enni sem tudott tette hozzá a tanszékvezető, aki lapunk kérdésére tegnap az eddig számozott koponyát Juditnak keresztelte el. A bujakórt valószínűleg nem véletlenül kapta el: örömlány lehetett. állományából törölve m A NŐ FEKÉLYES FEJJEL SOKÁIG ÉLHETETT - MAGYARÁZZA PÁLFI GYÖRGY ANTROPOLÓGUS (FEKETÉBEN) ÉS FOGAS OTTÓ RÉGÉSZ Fotó: Karnok Csaba