Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-24 / 96. szám

101 Bizalmasan létvynöTf ipölüygpKSínO 3/ ovlciöt lödéynémoMA Csütörtök, 2008. április 24. Miről mesélünk gyermekünknek AZ ÜVEGHEGYEN TÚL, AZ ÓPERENCIÁS-TENGEREN INNEN Együtt a Balogh család: az archív kép is bizonyítja, hogy a gyerekek hosszú évekre napirenden tartják a mesemondást FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Minden a mese! Az ősi, de estéről estére a gyerekszobák többségében újjá­születő műfajban benne foglaltatik a világ és az emberi tudás mindensége. Az „egyszer volt, hol nem volt"-ról két kétgyermekes anyával és egy kilenc­gyermekes apával, vagyis Farkas Mária estimese-szerkesztö'vel, Beslin Anita Kazinczy-érmes otthoni mesemondóval és Balogh Elemérrel, a mese és a jog kapcsolatát is fölvillantó alkotmánybíróval beszélgettünk. ÚJSZÁSZI ILONA - lijabb és újabb történetet kerekítet­tünk a tükörkép alapján, amit az autó­busz ablakán láttunk, mikor estefelé hazafelé utaztunk. Ez volt a kedvenc játékunk a gyerekeimmel. Már szinte felnőttek (az egyik 19, a másik 22 eves), de alkalmanként még mindig felolvasunk mesét, például kedven­cemtől, Lázár Ervintől, mondjuk Bruk­ner Szigfridről - avat családi titkaikba Farkas Mária. A szegedi városi tévé szerkesztője az öt éve induló médiu­mát is népszerűsítette azzal, hogy Esti mese sorozatában ismert személyisé­geket kért föl olvasásra. Arra számí­tott: ha például a balettmüvész Juro­nics Tamás, az író Darvasi László vagy a sportvezető Pelrovics Kálmán mondja a tévés esti mesét, az nem csupán a gyerekeket, hanem a felnőt­teket is a képernyő elé ülteti. Lázár Ervin hősei - Brukner Szigf­rid, a kiérdemesült oroszlán, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, Ször­nyeteg Lajos, a legjobb szívű behe­mót, Mikkamakka, Dömdödöm és a többiek visszatérnek a Bikfi-buk­fenc-bukferencben, a Gyere haza, Mik­kamakkában és A Négyszögletű Kerek Erdőben is. - Családi hagyomány nálunk a me­seolvasás. A 11 éves fiam még mindig szereti, ha felolvasok neki. Talán azért is, mert fontosnak tartom, hogy a hangsúlyozással, a szereplőknek adott más-más típusú hanggal még teljesebbé tegyem' az élményt - vil­lantja föl a „gyerekszoba színház" hangulatát a Kazinczy-érmes Beslin Anita, a Magyar Rádió főmunkatársa, számos irodalmi és zenei rendezvény műsorvezetője. - A mese ahhoz is hoz­zájárult, hogy szívesen olvasnak a gyerekeim. A 13 éves lányom például Thomas Brezina Fiúk kizárva soroza­gyerekkori kedvenc mesefilmje a Frakk-sorozat volt, míg gyermekei a Vukot imádták. A mostani tévés mese­csatornákat és a külföldről beözönlő rajzfilmeket kerülik, mert a kínálat zö­me a hisztiről, a hazudozásról, a go­noszságról szól. - A jó és a rossz meg­különböztetése, az alapvető viselke­dési szabályok és erkölcsi normák megtanulhatók az állatokról szóló tör­ténetekből. Ezért is olvasok szívesen például a Kerekerdő meséiből. Fabulákat Esopus, La Fontaine, Hel­tai Gáspár is írt - például: A holló és a róka, A tücsök és a hangya, Az agg ló­ról és az agg agárról. - „Szájról mesélésnek" nevezik a gyerekeink azokat a történeteket, melyeket én vagy a feleségem talá­lunk ki esténként, az ágyuk mellett ülve. A nejem mesefolyama egy mó­Mi az értelme az életnek? „Azt az egyetemes szellemi kincset, azt a felhalmozott tudás- és bölcseleti anyagot adja át a mese, amely nagy segítségére lehetne az emberiségnek. Vallási és filozófiai rendszerek, a védikus szent iratok és az iszlám tanítása éppúgy fellelhető a mesékben, mint a zsidó és a keresztény kultúra, hiszen a mesék jelentős része arra próbál válaszolni: mi az értelme az életnek, hogy tehetnénk boldogabbá az embereket, a világot" - nyilatkozta Boldizsár Ildikó mesekutató az üveghegyen túl, az Óperenciás-tengeren innen elterülő birodalomról. tát bújja. Ezeket a szövegeket azért is szereti, mert a nyelvezetét érti. Nem úgy, mint például a számára ismeret­len szófordulatokkal tűzdelt és nehéz stílusú kötelezőt, például a Kőszívű ember fiait - mondja. Elárulja: az ő kuscsaládról, az enyém egy süncsa­ládról szól, most éppen Sün Domi­nak, vagyis az ötesztendős Domon­kos fiunknak - kezdi történetüket Ba­logh Elemér. A kilenc gyermeket ne­velő jogtörténész és alkotmányjo­Í®S ÉLMÉNYKERESŐ OLVASÁS. A mese olyan nevelési eszköz a szülők ke­zében, amely olcsó, szórakoztató, és közelebb hozza egymáshoz a meseolvasó szülőt és a gyermeket ­véli Füves Zsuzsa gyógypedagógus. - Mesélhetünk a nap végén, elal­vás előtt, de napközben is, ha al­kalom adódik rá. Kitalálhatunk mesét a gyermekkel közösen, sző­hetünk nagy kalandokat. A sok mesét hallgató gyermeknek igénye lesz később, iskoláskorában az él­ménykereső olvasásra. gász azonban nem csupán a kicsik­kel megesett családi történetekből válogat. Szívesen olvas föl például népmeséket Benedek Elek gyűjtésé­ből, legújabban pedig Wass Aberttől például A bölcs bölömbika vagy a Szerencsés Pista kötetből. De a mese­filmeket is szeretik a gyermekei, pél­dául a Jankovics Marcell-féle animá­ciót Szabó Gyula vagy Kóka Rozália hangján, meg Dargay Attila sajátos humorú történeteit. - Jogtörténész­ként ara a következtetésre jutottam, hogy több jogi alapvetés és a népme­se az emberi kultúra ősi, közös kohó­jából származik. Azok a népmesei fordulatok, mi szerint kehes csikóból lesz a táltos paripa, s a legkisebb ki­rályfi győz, meggyőzőek, és reményt adnak: a látszólag esélytelen, a lát­szólag kicsi végül győz - ha erős aka­rat és igazság birtokosa. MINDENÜTT NEHÉZ NAGY LÁBON ELNI Míg régen egy negyvenes lábú nő ritkaságnak számított, ma teljesen természetes ez a méret. De akadnak felnőtt hölgyek, akiket 32-es, 33-as, vagy éppen 44-es lábmérettel áldott meg a sors ­vagy inkább büntetett? -, nekik kínkeserves és igen költséges a cipővásárlás. MTI ; Az ilyen lábbelikre vadászni kell, ráadásul ezek többnyire drágábbak, mint a normál méretű dara­bok. Nemcsak azért, mert eltérő a nyersanyagkölt­ség, hanem mert más a szérianagyság is. Egy pesti belvárosi butik kifejezetten a kis és nagy lábon élőkre specializálódott. Az Olaszországból érkező luxuscipők mindegyikéhez táskát is kínálnak. Ma­gas, nagylábú nőkhöz többnyire nagy táska illik ­egy pici retikül nevetségesen hatna a kezükben -, míg az alacsony nők számára éppen a hatalmas ké­zitáska hat disszonánsán, mert még kisebbé teszi őket. Egy 43-as vagy 44-es cipőnek speciális köve­telményeket kell teljesítenie, azaz sokszor más sza­bást, más kaptafát választ a cipész - szélesebbek is ezek a cipők -, és természetesen a sarok magassá­gát, meg a díszítést is megválogatja. Kevés magas nő választ magas sarkú cipőt, vagy feltűnő, túldiszített fazont - inkább visszafogott, na­gyon finom, puha bőrből készült lapos vagy kis sar­kú lábbelit keres. Ezeknek természetesen ugyanúgy kell követniük a divatot, mint a normál méretezésű­eknek. A cipők többnyire tiszta börböl készülnek, beépített talpemelövel, hiszen elég nagy súlyt kell elbírnia a lábbelinek - árulta el az MTI munkatársá­nak a butik vezetője. Az üzletnek ötezer törzsvevője van Budapestről és vidékről, belföldről és külföldről. Sok a visszatérő közöttük, számos híres sportoló - érthetően, hiszen a kosaras vagy kézilabdás lányok között is sok a magas - és neves politikus egyaránt, akik között ugyanannyi kis és nagy lábon élő akad, mint az át­lagnépességben. Fontos, hogy a cipő akármilyen termetes, kecses legyen. Ha mondjuk a világoszöld speciális árnyalatában tervezték meg a körömcipőt - bronz paszpóllal és zöld szaténbetéttel, akkor biz­tos, hogy a hozzá illő árnyalatú táska is elkél, hi­szen nehéz hozzá máshol hasonlót találni. Az Olaszországból érkező újdonságokról már e-mailben értesítik a törzsvevőket, akiknek egyen­ként ismerik az ízlését, és tisztában vannak azzal, mit szoktak keresni. Az alacsony nők előnyben részesítik a magas sar­kú lábbeliket, amelyek most nagyon divatosak. Ezeknél fontos, hogy a cipő középen jól meg legyen támasztva, ne keltsen olyan hatást és érzést, hogy előrebukik benne a viselője. MARIAH CAREY SZTÁRALLŰRJEI Sofőr a kutyájának. Nyaralásonként 100 pár cipő, valamint egy asszisz­tens, aki az italairól gondoskodik. Rengeteg szívószál bárhol, bármikor. Az überdíva Mariah Carey szokatlan kívánságai. DAILY MAIL Mariah Carey (képünkön) A listás sztár, rengeteg furcsa szokással, sztár­allűrrel. - Azt hiszem, a magam módján díva vagyok - mondja. - Egy kicsit nehéz ter­mészetem van, és szigorúan ragaszko­dom ahhoz, amit akarok. De azt hiszem, nem akarok eleget. Mariah Londonban dedikált a Self­ridges Áruházban. Az egyszerű feladat­hoz - aláírni fotóit - egy 50 ezer angol fontot érő antik asztalt kért, selyemterí­tövel. Az asztalt direkt az ő kedvéért New Yorkból szállították a brit főváros­ba. Egy 1000 fontot érő trónuson ült, és kívánsága szerint rózsák és lepkék vet­ték körül. A London Capital Radio regge­li műsorának délután 3 órakor volt haj­landó nyilatkozni, mert mint mondta: nem korán kelő típus. A BBC Radio 1-gyel megbeszélt interjúját átrakatta egy másik időpontra, mert négy autóból álló konvojának problémát okozott, hogy a Claridge hotelból időben eljus­son a stúdióig. A távolság egyébként nem egészen egy kilométer. A Claridge hotelben olyan lakosztályt kért, amely mellett egy 10 ezer font érté­kű gépekkel felszerelt tornaterem talál­ható. Csak neki. Erre a kiruccanásra, mint mindig, 100 pár cipőt vitt magával. Minden lakosztályt lefoglalt a szállodá­ban, hogy egyedül lehessen. 15 fős sze­mélyzet kísérte: testőrök, stylistok, fod­rászok és asszisztensek. Az őrület egyetlenegyszer tört ki rajta: méghozzá 2005-ben, amikor bejelentke­zett a londoni Baglioni hotelbe. Elren­delte, hogy délután 2-kor, amikor talp­nyalói kíséretében megérkezik a szállo­dába, és a bejárat elé hajt, gördítsenek piros szőnyeget az utcára. A szőnyeg mellett mindkét oldalon fehér gyertyá­kat gyújtottak, hogy nagyszerű és töké­letes legyen a belépője. A hotel me­nedzsmentje boldog volt, hogy kiszol­gálhatja az isteni Mariah-t. Nem vélet­len: az énekesnő 15 szobát bérelt, éjsza­kánként 20 ezer angol fontért. Egyálta­lán nem nagy összeg ez Mariah-nak: a vagyona becslések szerint 125 millió an­gol font. Amikor elfogadta a szerepet a Tennes­see című fdmben, egy független, ala­csony költségvetésű produkcióban, Ma­riah-t arról tájékoztatták, hogy mivel ke­vés pénz áll rendelkezésre, a forgatás helyszínére turistaosztályon kell repül­nie - az első osztály, vagy amit még in­kább megszokott: a privát gép helyett. Mariah egyetértett... és megvette az ösz­szes ülést a turistaosztályon, így egye­dül utazhatott a kabinban. Amikor Mariah fürdik, pont akkora páratartalomnak kell lennie a fürdöszo bábán, mint az esőerdőkben. Ugyan ilyen páratartalmú szobában szeret aludni. A feje fölé lepedőket feszítenek, hogy ne csöpögjön rá a pára. A tévéjét üveg mögé rejti, hogy megvédje a nedvességtől. Fordította: Nyemcsok Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom